Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-22 / 169. szám

Ki beszélhet? (i) Kö­rösladányban, a képviselő- testületi ülésen vitát váltott ki, hogy az egyes napirendi pon­tokhoz a hallgatóság soraiból ki szólhasson hozzá. A lakos­ság köréből többen el szeret­ték volna érni, hogy bármikor szót kaphassanak az ülésen. A testület végül úgy döntött: az adott témához az szólhat hoz­zá, akit meghívtak, továbbá belátása szerint a polgármes­ter másnak szót adhat. Őrizetben, (c) Az APEH Bűnügyi Igazgatóságának Bé­kés Megyei Nyomozóhivatala csalás bűntett kísérlete és más bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt vette őri­zetbe Cs. József, 51 éves, gyulai lakost, aki valótlan tartalmú be­vallások benyújtásával jogtala­nul igényelt vissza 3 millió 189 ezer forintot. Ötmilliós kár. (c) Békés­csaba—Fényesen fertőtlenítés közben kigyulladt és leégett teg­nap egy üres, 65x7,5 méteres csirkeistálló. Az anyagi kár öt­millió forint. Kacsaól égett, (c) Gyulavá­riban, a Sirály utcából riasztot­ták a tűzoltókat egy kigyulladt, üres kacsaólhoz tegnap. A 6x20 méteres ól egyharmada égett le a többit sikerült megmenteni. A kár 60 ezer, a megmentett érték másfél millió forint. Ütköztek, (c) Személygépko­csi ütközött kerékpárral tegnap Orosháza belterületén. A bal­esetben a biciklis súlyos sérülést szenvedett. Lakásbetörés, (c) Békés­csabán, a Felsőkörös sor egyik lakásába törtek be ismeretlenek kedden. Aranyékszert, műszaki cikkeket zsákmányoltak, az anyagi kár 270 ezer forint. MEGYEI KÖRKÉP Ismét fejleszt a Henkel A 300 milliós beruházás újabb 15-20 dolgozót foglalkoztat Ladányban Az 1997-ben végrehajtott egymilliárd forintos fejlesztés után alig két évvel ismét jelentős beruházás előtt áll a Henkel Ma­gyarország Kft. körösladányi gyára. A mostani termelőcsarnok mellett egy kétszintes épületet alakítanak ki, ahol egy új folyé­kony tisztítószert kezdenek el gyártani. A beruházás 300 millió forintba kerül és újabb 15-20 dolgozónak ad majd munkát. Körösladányban évek óta folyé­kony tisztítószereket gyárt a Henkel. A mostani bővítés a Bref márkájú háztartási folyékony tisztítószer és vécéöblítő előállí­tásáért történik. Ezt a terméket — amelyből Ladányban az első példány várhatóan ez év végén (november vagy december hó­napban) készül el — nyolc-tíz országba szállítják majd. Az új épületegyüttes kétszin­tes (szintenként ezer-ezer négy­zetméter) lesz, s ott is a már megszokott szigorú szabályok betartásával termel majd a Henkel. Hisz a Henkel Magyar- ország Kft. már 1995-ben csat­lakozott a világ vegyiparának a felelős gondoskodás néven is­mertté vált mozgalmához. Újhelyiné Mojzsis Anna, a körösladányi gyár vezetője el­mondta: a felelős gondoskodás mozgalmának világszerte ugyan­az a célja, a vegyipar és a környe­zet egészséges összhangjának biztosítása. Úgy kell kielégíteni a mai generációk jogos igényeit, hogy ne veszélyeztessük a követ­kező generációk ugyanezen jogá­nak érvényesíthetőségét. Mind­ezek érdekében fontos a lakosság folyamatos tájékoztatása, a biz­tonságos termelés, a hulladék és szennyező anyagok kibocsátásá­nak állandó csökkentése, a kisebb környezetterhelést biztosító ter­mékek kifejlesztése, gyártása. Mindezek jegyében a napok­ban, hogy az új beruházás tervei elkészültek, s azokat a körös- ladányiak időben megismerhes­sék, nyílt napot tartott a Henkel ladányi üzeme. A rendezvény bebizonyította, hogy Körös­ladányban megértésben él egy­más mellett a lakosság és a tér­ség legnagyobb üzeme. M. B. Magasabb hangon követelték pénzüket Az emberrablás körülményeiről és a társtettesek szerepéről kérdezte a tárgyalássorozat második napján dr. Domokos Jenő tanácsvezető bíró P. Gy.-1 A férfi ellen kétrendbeli súlyos fe­nyegetés, társtettesként elkövetett zsarolás, továbbá lőfegyver­rel és lőszerrel való visszaélés bűntette miatt indult eljárás a Bé­kés Megyei Bíróságon. Az ügyben érintett további tíz vádlott és P. Gy., a férfi vallomása szerint nem voltak egységesek. Miután a két sértett, M-né K. I. és L. J. nem tudták teljesíteni a La­káskassza-szerződés megkötése­kor tett ígéreteiket, a II. rendű O. K. és R. Z. III. rendű vádlottak zaklatni kezdték őket. A vádirat szerint '97. július 29- én M-nét erőszakkal lerángatták abból az épületből, ahol éppen tanfolyamon vett részt. A II., ÜL és IX. rendű vádlottak egy autóba tuszkolták a sértettet és először egy bankfiókhoz, majd egy Szarvasi úti étterembe hurcolták. P. Gy. — aki vallomása szerint ekkor már az asszony személyi védelmét is ellátta — telefonhí­vást kapott M-nétől, hogy jöjjön ő is az étteremhez. P. Gy. az V. ren­dű vádlott C. B.-vel érkezett a helyszínre. Ott azt tapasztalta, hogy O. K. és R. Z. „magasabb hangnemben" követelték M- nétől, hogy mutassa be a neki át­adott összegekről szóló visszaiga­zolásokat. A sértett azt javasolta, hogy menjenek Orosházára, mert ott tudja megszerezni a pénzt. P. Gy. szerint az asszony önszántá­ból ült be a II. és a IX. rendű vád­lottakkal az autóba. Szentesnél az út szélén megállt a több kocsiból álló csapat. Itt találkoztak L. J.- vel, az asszony felettesével, aki azonban nem tudta megszerezni a kívánt 700 ezer forintot. Ekkor a vád szerint P. Gy. átültette egyik emberét L. J. kocsijába, hogy együtt kerítsék elő a pénzt. P. Gy. úgy emlékezett, hogy erre L. J. kérte meg őt, azért, mert félt a többiek haragjától. P. Gy. tagadta, hogy arra utasította volna embe­rét, hogy vágja le L. J. ujjait, ha az telefonálni akarna a rendőröknek. M-nét eközben a többiek P. Gy. nyaralójába vitték, ahol a vád sze­rint azt mondták neki, ha L. J. nem jön meg két órán belül a pénzzel, akkor őt elkezdik felda­rabolni. P. Gy. szerint ilyen kije­lentés nem hangzott el. (a) Temetkezési korlátozások Leimeniek Almáskamaráson Az esőzések hatására megemelkedett a vízszint A magas belvízszint miatt az ÁNTSZ a gyulai temetőkben, illetve azok mélyen fekvő te­rületein körülbelül egy hónap­pal ezelőtt részleges temetke­zési korlátozást léptetett élet­be, melynek feloldásáról a kö­zeli jövőben remélhetőleg fel­oldó határozat születik. Gyulán az esőzések hatására megemelkedett vízszint a temető­ket sem hagyta érintetlenül, így különleges intézkedések fogana­tosítása vált szükségessé. Négy különösen veszélyeztetett teme­tőben (a két református temető­ben, a Szentháromság temetőben és a Kisrománvárosi temetőben) részleges temetkezési korlátozást rendeltek el, amely értelmében a temetkezési mélységnek minimá­lisan el kell érnie az 1,6 métert. Néhány helyen azonban ez nem lehetséges, mert már né­hány ásónyomnyi mélységben is vízréteg található. Ebben az eset­ben a hamvasztást javasolják, de az ÁNTSZ főorvosasszonya, dr. Megyeri Valéria elmondta, hogy többen a tartós hűtést választják azidő alatt, amíg a korlátozások érvényben vannak. A temetőkért felelős szerve­zetekkel — a különböző egyhá­zakkal — napi kapcsolatot tar­tanak fenn, s a főorvosasszony beszámolója szerint rendkívül jó az együttműködés az egyhá­zak és az ÁNTSZ között. A legfrissebb hírek szerint valószínűleg már a közeljövő­ben sor kerülhet egy, az előző rendeletet hatálytalanító határo­zat meghozására, pillanatnyilag az ezt megelőző helyszíni szemlék eredményeinek kiérté­kelése folyik. — ge — Almáskamarás 1992 óta tart fenn testvértelepülési kapcsola­tot a németországi Lehnen váro­sával és évente ismétlődő kölcsö­nös látogatásokkal fonják szoro­sabbra a barátság szálaik A kite­lepítettek és a szülőföld közötti kapcsolat ápolásáért hétfőn a megyeházán elismerő oklevelet adományoztak Herbert Ehrbar- nak, Leimen főpolgármester­ének, aki ezt követően a 14 fős delegációval Eleken, majd Al­máskamaráson tett látogatást A főpolgármestert és delegáció­ját Almáskamaráson Ambrus Attiláné polgármester és a kép­viselők fogadták a községhá­zán, ahol az általános iskolások német nyelvű műsorral köszön­tötték a vendégeket. A pohárkö­szöntő és a kölcsönös jókíván­ságok után az önkormányzat nevében kitüntetések átadására került sor. Herbert Ehrbar fő­polgármesternek, valamint a németországi Almáskamarásiak Baráti Körének a képviselő-tes­tület Pro űrbe emlékérmet ado­mányozott. A község címerét ábrázoló plakettet Széri-Varga Géza és Tóth Anikó képzőmű­vészek készítették. Almáska­marás díszpolgára címet ado­mányoztak továbbá Walter Bernhardnak, Leimen króniká­sának, Bernd Börgerdingnek, a kultúra és külföldi kapcsolatok tanácsnokának, Anton Müller- nek, a baráti kapcsolatok ápoló­jának, valamint Ráczkevei La­josnak, a Snuggles ifjúsági klub volt vezetőjének. A vendégek egy kamionnyi adománnyal lepték meg az almásiakat. Az ajándékok között ruhanemű, gyógyászati segédeszközök, já­tékok, iskolai felszerelések és bútorok szerepeltek. A hazauta­zás előtt vacsorával vendégel­ték meg a leimenieket. H. M. 1999. július 22., csütörtök VÉLEMÉNYEK A magyar csodák Jót tett nemzeti büszkeségünknek a múlt hétvége. Újfent bebizonyíthattuk, hogy az öttusában verhe­tetlenek vagyunk, fiataljaink a legszebb időkre em­lékeztetve műveltek csodát a Margitsziget ázott földjén. Meghatódva láttuk, hogy az új csillagok aranyérmét ki-ki a maga módján igyekezett még tovább fényesíteni. Adózott a győzteseknek legen­dás sportminiszterünk, aki nyomban kapott is a kö­zönségtől kiadós füttykoncertet, a legnagyobbat a gratulálok között tülekedő miniszterek közül. Még az ellentábor által kifütyült főpol­gármester is halványabb nemtetszés-nyilvánítást kapott, melyből leszűrhette: ő csak a második lehetett ebben a küzdelemben. Az öttusában látott heroikus csatához valami hasonló ver­seny dúl a politikában is. Földművelésügyi miniszterünk szava­in megnyugodva bízvást elkönyvelhetjük, a magyar mezőgaz­daság szerkezetátalakítása kész csoda, irigykedik is a fejletlen Nyugat. (Igaz, egyszer már beszéltek a magyar mezőgazdaság­ról, mint sikerágazatról, ám az az átkosban volt, tehát hazugság, bár akkor kevesebb eladatlan disznó, gabona, tej adott munkát bombahatástalanításra az épp ügyeletes tárcafőnöknek.) A tejembargó is majdnem bejött. Gyanútlanul, már-már birka módjára fogyasztottuk a külföldről beáramló tejtermékeket, amikor kiderült, tele vannak antibiotikum-maradványokkal. Ezen nincs mit gondolkodni, a rolót azonmód le kell húzni, ne mérgezze a magyart a külföldi tej. A békési tehéngazda ujjon­gott örömében, látván, tényleg itt a csoda, eljött az ő marhájának az ideje, átveszik a tejét, ámít eddig a malacokkal itatott fel. De nem! A külföldi tej mégsem mérgez, igazolják az újabb labora­tóriumi eredmények, melyek Brüsszel enyhe fejcsóválása s gaz­dasági minisztériumunk erősebb rosszallása közepette születtek. Már-már csodavárásnak vélhetjük a rendszerváltás előtti utolsó kormányfőnk, Németh Miklós közeli hazajövetelét. Torgyán urunk mostanában azt mondja, kész mindenkivel ösz- szefogni, aki vele egyetért. Nos, ha a várva várt Németh Mik­lós beáll ebbe a sorba, isten bizony, a csoda csak ezután jön el Magyarországon! László Erzsébet Szocreál falfirkák Bármennyire is parányi méretű hazánk, elég né­hány száz kilométert utazni ahhoz, hogy a hét­köznapi megpróbáltatások közötti különbséget felfedezzük. Ez különösen érvényes az alföldi és a hegyi emberekre. A napi életbéli különbségek egyik szembeszökő jelenségét tapasztaltam: amíg a csabai drogosok leginkább a szórakozó­helyeken szerzik meg a „betevőt” jelentős anya­gi ráfordítás mellett, addig a szegényedő északon, Miskolcon még mindig a jóval olcsóbb szipuzás a divat. Megdöbbentő ez, bárhol is tapasztalja az ember, de még elszomorítóbb, hogy a Lillafüred—Diósgyőr közötti kisvasút mentén— amely egy gyönyörű erdőn át húzódik — egy-kétszáz méterenként látni ré­vületbe bódult, tántorgó fiatalokat nejlonzacskóval a kezükben. Gyakran hallunk arról, milyen teher sújtja északi tájainkat, mek­kora a munkanélküliség miután bezártak bányák, kohók, vasgyárak. Az előző ciklusban még helyi városatyaként tevékenykedő egyete­mi rektorhelyettes, Kovács Bertalan például elmondta: a rendszer- váltást követő évek annyira visszavetették a várost a fejlődésben, hogy csaknem harmincezetrel csökkent a lélekszámúk is, amivel el­vesztették a büszke második legnépesebb magyar város címet is. Látszik is a helyi ingatlanárakon, no meg azon is, mennyi az elha­nyagolt épület a városban. Különösen a szocreál panelépületek csú- nyultak bele az amúgy sem patinájáról híres városi összképbe. Az Avastól Lillafüredig, Diósgyőrtől Miskolctapolcáig a szegénység az úr — leszámítva a szűk újgazdag negyedet. Ezért az sem véletlen, hogy rengetegen nosztalgiáznak. Mégpe­dig a tíz és húsz évvel ezelőtti korszakról. Ennek visszasírását igazolja az is, hogy a kelet—nyugati irányban hosszan kiterje­dő város számtalan pontján olyan feliratok, falfirkák olvasha­tók miszerint: „Piszkos NATO; Ami go hóm; Becsaptak ben­nünket a NATO-val...” S ehhez hasonlót lehetett olvasni a lil­lafüredi Palota Szálló tőszomszédságában, a híres tapolcai bar­langfürdő bejáratának közelében is. Az emberek pedig csendben veszik mindezt tudomásul. Oly­annyira csendben, hogy esténként teljesen elnéptelenednek az utcák. Jávor Péter Még több fiatal dolgozna (Folytatás az 1. oldalról) — Tizenöt év felett lehet nyári munkát vállalni, nekik ál­talában szórólapterjesztést tu­dunk ajánlani, ám igazság sze­rint a megbízók inkább a 17-18 éveseket keresik. Sajnos a cé­gek sincsenek tisztában azzal, milyen előnyökkel jár számuk­ra, ha diákokat alkalmaznak. — Milyen munkákat s meny­nyiért tudnak ajánlani az érdek­lődő fiataloknak? — A nyomdai kisegítőmun­kától a szórólap- és szakmai te- lefonkönyv-terjesztésen keresz­tül egészen a bolti eladóig, a hostessig terjed a tárházunk. A kereset változó, terjesztésnél darabbérben, nyolcórás munká­nál órabérben kapják meg jöve­delmüket a jelentkezők. — Kaptak-e már negatív visszajelzés^ a diákok munkájá­ról? — Szerencsére eddig még ilyesmi nem fordult elő, mindig mindenki elégedetten nyilatko­zott a fiatalokról. A nálunk jel­lemző korosztály, a 16-20 év közöttiek komolyan, lelkiisme­retesen végzik a munkájukat. Fontos számunkra a személyes benyomás, a diák kommuniká­ciós képessége is. Sajnos sok­szor anyukákkal kézen fogva jönnek be a gyerekek, s amikor a lehetőség miatt telefonon hív­juk őket, kiderül, csak a mama szerette volna, ha csemetéje dolgozik. Mi a gyerekre va­gyunk kíváncsiak, őket várjuk személyesen munkalehetősé­gekkel. B. Párkányi Adrienn Néhány éve még divat volt, ma már nem jellemző, hogy diákok autóablakot mosnak (ARCHÍV FELVÉTEL) Közvilágítás A mezőkovácsházi önkormány­zat nyár eleji ülésén döntött a város közvilágításának korsze­rűsítéséről, amit a Phare céltá­mogatása keretében kívánt meg­valósítani. Időközben a DÉMÁSZ Rt. egy hosszú távú és teljes körű közvilágítási szol­gáltatási ajánlatot terjesztett a képviselők elé, mely szerint sa­ját forrásból megvalósítaná a tervezett korszerűsítést, és azt az önkormányzat átalánydíjként 10-15 éves fütamidővel fizetné vissza. A testület megtárgyalta az új lehetőséget és a kedvezőbb futamidő, illetve a munkálatok­ra fordítható költség jobb konst­rukciója miatt a korábbi határo­zatát visszavonva elfogadta a DÉMÁSZ ajánlatát. (1) „SZAPORA NÉP EZ A MAGYAR FAJTA, AZÉRT IS MARADAN­DÓ. (Tömörkény István)

Next

/
Thumbnails
Contents