Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-21 / 168. szám
1999. július 21., szerda ÉVFORDULÓ iBÉKÉS MEGYEI HÍRLÁP „Most Isten velünk, s egy jobb jövőnek, habár távol, de még mindig biztató reménye” A béke híre előzte meg a nagy veszedelmet Az 1849. év nyara reményekkel telt, mindenki arra számított, hogy közel a végső győzelem. A hatósági szigor is enyhült, hiszen az áldozatvállalásra sem volt oly' nagymértékben igény, mint 1848 őszén. Az emberek békésen dolgoztak, arattak a földeken. Mások hazamehettek a szabadcsapatokból, sőt, a volt nemzetőrök közül is néhányan. A megyében elegendő katonaság táborozott, még a hadifoglyok őrzésére is jutott erő. Egyszóval: enyhülési időszak volt. Amiért érdemes mégis felidézni a százötven évvel ezelőtti nyarat, az éppen az orosz hadsereg bevonulása. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc e fontos momentumáról számtalan Békés megyei feljegyzés maradt Az orosz hadsereg bevonulásáról csak július első napjaiban értesült Békés vármegye. A hírek szájról szájra futótűzként terjedtek, ám azokat semmilyen intézkedés nem követte. Az egyszerű nép — eleinte a hatóság is — azt fogadta el, hogy az oroszok nem a nemzet leverésére érkeztek, sőt, támogatják az itteni törekvéseket. Jönnek a muszkák! Miskolc környékéről június végén egy kiszolgált katona, tehát tapasztalt ember, Vajlain András került Kígyósra (valószínűleg a hajdani ókígyósi nagymajorba), feltehetően aratómunkásnak a Wenckheim grófi uradalomba. Vajlain András hozta, terjesztette a hírt elsőként a vármegyében, hogy ,Jönnek a muszkák”. Úgy vélekedett az oroszok bejöveteléről, hogy azok csupán rendet akarnak csinálni, és a köznéppel igen barátságosak. A szóbeszéd a vár- megyeházára is eljutott. Vajlaint hamarosan elfogták és előállították. Nagy Károly ügyész kihallgatta, és végül azzal bocsátotta el, hogy „ne politizáljon, hanem keresse élelmét". A hatóságok tehát nagy veszedelmet nem láttak az oroszok közeledtével. Szombathelyi Antal alispán ebben az időben kormánybiztosként is szolgálta a vármegyét, így az első hírek hozzá futottak be júliusban. Oláh György feljegyzése alapján egy Kovács Kedves nevezetű tanár Debrecenből küldött levelet Szombathelyi Antalnak. Ebből tudjuk, hogy az oroszok bevonulása július előtt hat hónappal indult meg. A levél keltezési dátuma: 1849. július 11. Dühöngött a kolera Négy csoportban nyomultak be a muszkák (egy-egy csoportot 40-50 ezer katona alkotott). Két csoport Árva és Szepes térsége, Kassánál a harmadik csoport, míg a negyedik Bukovinán keresztül Mármaros felé haladt előre. Brassó irányába Erdély bekerítése volt a terv. A levélben az áll, hogy július 3-án az orosz sereg két csoportja Pestnek tart, másik két csoport Nyíregyházán át Debrecenbe, egy csoport pedig Tokajba igyekszik. Szintén a levélből tudjuk, hogy az oroszok között dühöngött a kolerajárvány, és a táborozás alatt állítólag 11-12 ezer ember halt meg. Csupán Nyíregyházán, egy nagy éjszakai zivatar után 1500 holtat találtak. Az orosz katonák élelmezése nagyon hiányos lehetett, mert felfalták a tököt, a zöldbabot, az uborkát, a lóherét, még a moslékot is. Nem csoda, hogy a fertőző betegségek szedték áldozataikat. Az orosz katonák több helyen raboltak. Debrecen külső peremére bevonulva marhákat hajtottak el. A kormánybiztos haditudósítói különböző helyekről rendszeresen küldtek jelentéseket. A feljegyzés arról is szól, hogy téves vagy valótlan hírek is papírra kerültek. Gönczi Soma július 8-án Ungvárról írta, hogy Paskievics meghalt, szöknek haza az orosz katonák. A kolerajárvány viszont igaz lehetett, mert az utak mellett, ahol az oroszok elvonultak, jobbról, balról temetők húzódtak. A korabeli feljegyzés szerint Debrecenben 1243 orosz halt meg. Tokajban húsz szekér hordta a hullákat öt napon át. Olyan hír is terjedt, hogy Bem tábornok Brassónál visszaverte az orosz támadást. Korponay neheztelt Az alispán július 2-án keresztes háborút hirdető rendelkezést kapott a belügyminisztertől. A rendelkezést minden közhelyen ki kellett függeszteni, s a papoknak is ezt kellett hirdetni a templomokban. A belügyminiszter egy másik rendeletet is kiadott, miszerint a muszka Tokajnál támadásba indult, és az Alföldön át Pest irányába tart. Emiatt szabadcsapatokat kellett szervezni, hogy azok állandóan zaklassák az előrenyomulást. A népfelkelők főparancsnoka, Korponay ezredes is Békés vármegyébe érkezett. Felszólította az elöljáróságot, hogy a népfelkelők legyenek készenlétben Gyulán, Endrődön, Köröstarcsán és Békésen. Július Szombathelyi Antal Békés vármegye alispánja és kormánybiztosa volt 1848- 49-ben 5-én olyan hír jött az alispánhoz, hogy az orosz seregek Békés vármegye felé vették az irányt. Szombathelyi Antal azonnal Szeghalomba utazott, és népfelkelés szervezésére utasította a helyieket, valamint Füzesgyarmatot, Körösladányt és Köröstarcsát. A legnagyobb veszélyt Füzesgyarmatnál látták. Ide táborba küldték a népfelkelőket, de néhány nap múlva mindenki visszatért. Korponay főparancsnok neheztelt a vármegyére, hogy a tábor a tudta nélkül feloszlott, ám az aratás idejére tekintettel egyet is értett. A füzesgyarmati tábor létrejöttének hallatára a muszkák visszavonultak Tokaj irányába. Minden rendezettnek látszott A belügyminiszter rendeletét az állandó bizottmány július 10-én tárgyalta. Július 15-én, vasárnap népfelkelő-összeírást rendeltek el. Össze kellett írni minden 18 és 40 év, majd 18 és 60 év közötti hadba fogható férfit — akik bármilyen fegyverrel rendelkezhettek — azzal, hogy bármikor hadba lehessen őket állítani háromnapi élelemmel. A védbizottmány valamikor júniusban feloszlott. Abban az időben minden rendezettnek látszott. Később azonban a helyzet azt igényelte, hogy a védbizottmány ismét alakuljon meg, hiszen a muszkák közeledtével a veszély egyre nőtt. A védbizottmány tagja lett Szombathelyi Antal, Beliczey József, Németh Antal, Szikszay Dániel, Ormos János, Kis Lajos, Virágos Sándor, Kollár János, Szakái Lajos, Karassiay István. A védbizottmány első munkája volt az embereknek erőt adni, s a néphez lelkesítő szózatokat intézni. Az élelmezési feladatok komoly terhet jelentettek. A védbizottmány elrendelte, hogy július 16-án 50 ezer font kenyeret állítson elő Gyoma, Endrőd, Mezőberény, július 21-éré Gyula, Gyulavári és Doboz, július 26-ára pedig Békéscsaba, Kígyós (Ókígyós és Újkígyós), valamint Kétegyháza. Ä szolgabírókat kötelezték e munka végrehajtására. így látták el végül a katonaságot élelemmel. Szombathelyi Antal hiteles, valódi információk szerzésére törekedett. Ezért tudósítónak küldte Foltényi Ignác szolgabírót és Pain Antalt, Gyula város kapitányát. Foltényi jelentette: július 17-én a kormányt már Szegeden találta. Több alkalommal fejetlenséget is tapasztaltak: egyik napon elrendelték a népfelkelés mozgósítását, majd másnap ennek feloszlatását. Ennek magyarázata, hogy különböző helyekről más-más hírek érkeztek. Meghúzták a vészharangot Korponay ezredes július 26-án Tiszafüredről írta a védbizott- mánynak, hogy harcolt az oroszokkal, és azokat ideiglenesen visszaszorította. Arra kérte a védbizottmányt, hogy a községekben húzassák meg a vészharangokat. A védbizottmány azonnal elrendelte a mozgósítást azzal, hogy minden hadra fogható férfi 5 napi élelemmel július 29-én, felfegyverezve köteles megjelenni a füzesgyarmati táborban. Tudósítások Szombat helyi Antal részére. Szekerka Miklós szolgabíró jelenti július 31-én Tiszafüredről: a községbe július 26-án érkeztek oroszok 48 ezren, és 30-án Debrecen irányába, a Tisza mentén felfelé távoztak. Az emberektől élelmet, ruhát és lovakat raboltak. Bárány Nándor főhadnagy, térparancsnok Mezőtúrról augusztus 1-jén írta, hogy Tiszafüredről visszavonultak az oroszok, és Csege alatt táboroznak. Törökszentmiklóson még nem volt orosz katona. Kisújszállás főbírája augusztus 1-jén 12 órakor arról tudósította Szombathelyi Antalt, hogy az oroszok kétfelől érkeztek. Szentes polgármestere augusztus 2-án 4 órakor Szarvas városnak tett jelentést: az oroszok Kunszentmárton irányába haladnak. Csongrádon 4,5 ezer orosz katona állomásozott 14 nehézágyúval. Doleschall János polgármester írta augusztus 2-án este 6 órakor Szarvasról, hogy Kun- szentmártonban 400 körüli osztrák katona Kossuth-bankókat Az orosz sereg menet közben hajt be. Zsákáról augusztus 8-án egy Szemián nevű tudósító jelentette, hogy az oroszok Debrecen alatt táboroznak, és innen indulnak naponta portyázó utakra. Rajla Zsigmond jegyző írta augusztus 8-án Gyula-Varsand- ról, hogy augusztus 7-én Görgey, Pöltenberg és Nagy Sándor tábornokok hadteste táborozott, majd Arad felé nyomult. Hajdúböszörményből Elekes Mihály augusztus 8-án írta, hogy aznap 11 órakor bevonult a muszka a községbe. Megparancsolták, hogy a fogoly tiszteket egy Gyapjú nevű községbe kell átszállítani. Szemián Sámuel írta Zsa- dányból, hogy augusztus 8-án 12 órától 18 óráig vonult át az orosz csapat a Berettyó hídján. Az oroszok 40 ezer részlet kenyeret kértek, melyben Zsáka és Tarcsa is segített. Szénási Sándor jelentette Sarkadról, hogy az oroszokat augusztus 9-én Nagyszalontán találták. Ennek hírére a védbizottmány Mezőberénybe tette át a székhelyét. Költözött a vármegye A gyulai kórházba augusztus 6- ától kezdve 182 sebesültet vittek. Békés vármegye ideiglenes székhelye Mezőberény lett, ide várták a levelezést is. Nagy zavart okozott a megye költözése, a gyulaiak kétségbeestek, és sokan Mezőberénybe települtek. Augusztus 12-én a megye már Mezőberényben székelt, az alispán itt gyűjtötte össze a tudósításokat. Itt tudta meg, hogy Gyulán csak a kórház működött, és a hadifoglyokra vigyáztak. Az orosz sereg előbb Sarkadra, majd Dobozra, 12-én este Gyulára vonult be. A tudósításokat este 10 órakor vette Szombathelyi Antal, és augusztus 13-án azonnal intézkedett: a megyeszékhely Gyoma lett. A világosi tragédiáról augusztus 14-én este 8 órakor értesült a megyei elöljáróság. A rengeteg kósza hír miatt Szombat- helyi Antalnak biztos adatokra volt szüksége. Augusztus 14-én éjjel útba indította Gyöngyössy Benjámin aljegyzőt Aradra, hogy hírt hozzon a fegyverletételről. Gyöngyössy augusztus 15-én érkezett Kisjenőre, s ott tudta meg az igazságot: augusztus 11-én Görgey átvette a főhatalmat. Görgey kiáltványát Gyöngyössy átvette, majd még aznap este átadta az alispánnak. Az alispán augusztus 16-án összehívta a védbizottmányt, és határozatot adott ki. A határozat utolsó mondata ez volt: ,Most Isten velünk, s egy jobb jövőnek, habár távol, de még mindig biztató reménye". Hankó József Lap fogyatkozás?-1. o. falicsempe: 1,200 Ft/m'-töl-1. o. fagyálló padlólap: 1.270 Ft/m’-töl Zalakerámia csempe és padlólap 15-30%-kal kedvezőbb áron. Zalakerámia Márkabolt: Orosháza, Luther u. 61. Teiyiax: 66/473-833- 30.000 Ft feletti vásárlás esetén kedvező részletfizetési lehetőség (csak Orosházán) Forgalmazóink: Medgyesegyháza: Szamosi Tüzép Békéscsaba: Burkolóház Tótkomlós: Mihalics Tüzép Békéscsaba: Adóm Tüzép n BALTEX KERÁMIA KFT Orosz tábor Magyarországon. Az egykori kőnyomatot a bécsi császári és királyi hadügyi levéltár őrizte
