Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-20 / 167. szám
#BÍ ívei hIrüpMŰVÉSZÉT 1999. július 20., kedd Átélés nélkül nincs igazi alkotás Bolmányi Ferenc festőművészre emlékeztünk 95. születésnapján, Orosházán Bolmányi Ferenc festőművészhez nem túl gyakran volt oly kegyes a sors, hogy tehetsége és tisztessége által egyenes út vezethetett volna számára a tartós siker, a megbecsülés felé. Persze, nem is olyan korban élt, amikor a világ és főleg Európa eseményei, a magyar társadalmi átalakulások az emberi, művészeti és erkölcsi értékeknek túlságosan kedvezhettek volna. Nem csoda hát, hogy az idős mestert meghatotta az a szeretet, amellyel 1988-ban Orosházára hívták, a meleg fogadtatás, amelyben kiállítását részesítették, majd a csábító ajánlat, hogy itt képtárban lelhetnek otthonra művei. Végrendelkezett, és Orosházára hagyta egész életművét Két héttel halála előtt, ’90 júniusának végén még láthatta a képtár tervét. Azóta, bár nem az eredeti elképzelések szerint (a zsinagógában), de méltó körülmények között ragyog a kincs: negyven alkotás látható a városi képtárban. Bolmányi Ferenc 1904-ben Léván született, kisgyermekként került Békéscsabára. Édesapja fényképészmester volt, aki tudta, hogyan lehet megörökíteni a múló pillanatot. Talán nem véletlen, hogy fia már hétéves korában elhatározta: festő lesz. Tizenhét évesen került Pestre, a Képzőművészeti Főiskolára, a tandíjra valót mozizenészként hegedülte össze, némafilmek vetítésénél játszott. Első kiállítását Békéscsabán rendezték 1926-ban. Hamar ismert és keresett portréfestő lett, modelljei pesti és bécsi műtermében lordok, politikusok, hadvezérek, államfők, színészek, főpapok voltak, mégis hirtelen hátat fordított a jól jövedelmező karriernek. A megrendelésre festett kép ugyanis idegen maradt számára, valami egészen más izgatta, érdekelte: a valóságon túli lét, Isten, az emberiség jövője, a szeretet hiánya. 1934-től Szentendrén élt, először domboldali vályogviskóban, kecskeólban, aztán a városban. Itt kezdődött a Fényváros ciklus: a metropolisz félelmetes, szorongató világában magányos, elveszett, kiszolgáltatott pálcikaemberkéket festett, félelem és remény közepette, jó és rossz között őrlődve. Sosem tudta magát kivonni a kor alól, amelyben élt. A háború fenyegetését, rémségeit igyekezett kifesteni magából. Mindvégig jellemezte munkásságát a mo- ralizálás, az erkölcsi tartás, az ítélkezés kérdése. A háború után Nagymarosra ment, a fényvárosi víziót a közvetlen környezet, a táj, a hétköznapi valóság váltotta fel, elvállalta a művészeti szabadiskola vezetését. Minden mű mély átéléssel született, anélkül legfeljebb dekoráció jöhet létre — vallotta. Szobák, növények, csendélet, és mögötte mindig valami sejtelmes hangulat. Maszkok utalnak az elrejtőzés és kitárulkozás ellentétére. A cirkusz világa a magyar festészet egyik legvarázslatosabb fejezete. Robin úr (vagy ahogyan a Szentivánéji álomból ismerjük, Robin pajtás) és társulata: bohócok, törpék, rejtélyes kismanók, különös állatok, színek csatáznak. Ez már a kozmikus korszak, a világ kettős arcát tárja elénk, ahol ellentmondások feszülnek, születés és pusztítás, jó és rossz küzdelme az egész létünk. Bolmányit meggyötörte az alkotás, megszenvedett minden egyes képéért, s ezt nem is titkolta soha. A lelkében háborgó indulatokat azonban sikerült feloldania, az ellentmondásokat elrendeznie, a harmóniát megtalálnia a természetben és az alkotásban. A kép Bolmányi szerint mindig a lélek állapotát közvetíti és azt a szellemi kisugárzást, ami a festőből fakad. S a feszültséget csak akkor sikerül a művésznek a harmóniában feloldani, ha a megélt ellentmondásokat önmagában el tudja rendezni. Az ötvenes években embertelen körülmények között élt, egy zuglói mosókonyhában dolgozott, mellőzve, méltatlanul, mégsem változtatott meggyőződésén, vállalta sorsát. A hatvanas évek közepén, hetvenévesen(l) volt ereje új korszakot kezdeni. Megfestette a szekszárdi Garay Szálló borozójának ablakait, a fővárosi Korányi Intézet üvegkupoláját, végül a kecskeméti Tudomány és Technika Házának ablakait. '73-ban az Emst Múzeumban legátfogóbb kiállítását láthatta a közönség, a fogadtatás azonban mérsékelt vagy még inkább hűvös maradt. ’87-ben Bolmányi Ferenc Érdemes művész kitüntetést kapott, de a múzeumok ezután sem figyeltek fel alkotásaira. Ez lehet az egyik oka annak, hogy múzeumokban, gyűjA nagyvárosi vízió után a természet, a Madarak, s valami titokzatos hangulat Fényváros: a metropolisz félelmetes világában pálcikaemberkék teményekben máig szinte alig szerepel Bolmányi-kép, a másik magyarázat pedig az, hogy maga a mester sem szívesen vált meg műveitől, amiket gyermekeinek tekintett, válogatott is nagyon és csak oda volt hajlandó eladni vagy ajándékozni képeit, ahol szakmai tisztességgel találkozott. A 85. születésnapjára rendezett kiállítása volt az utolsó életében, 1990. július 14- én halt meg Budapesten. A mestert gyakran félelem fogta el: vajon megmenekül-e az emberiség a reá leselkedő ezer veszélytől? Lelke mélyén hitte, képeivel hirdette, hogy igen. Ha köztünk élhetne, most lenne 95 éves. Örömmel töltené el, hogy életműve, a kincs, amit ránk hagyott, méltó otthonra lelt Orosházán, a Városi Képtárban, hogy születésnapján, június 27-én Gonda Gézáék otthonában, a kerti tárlatok sorozatában, meghitt, családias légkörben köszöntöttük. Emlékeztünk arra, hogy ha még velünk lehetne, nem lennénk ünneprontóak, s nem szólnánk arról a sok szörnyűségről, ami a nagyvilágban és kis hazánkban az elmúlt években, távozása óta végbement. Tudtuk, hogy úgyis tudna mindenről! S bölcsen arra intene, amit üzentek képei ott a kertben, amit hirdetnek az orosházi képtárban, hogy mégis, csak azért is hit, remény, szeretet kell, tartás és tisztesség, másképp nem érdemes élni és alkotni. Niedzielsky Katalin Üvegterv, új műfaj az idős mester életében fotó: kovács Erzsébet VÁLASSZA A GYŐZTEST!t / )uan Jose Diaz Ruiz, a Toyota Motor ' Europe alelnöke: "A Yaris a csúcstechnológia demokratizálódásának nagyszerű bizonyítéka." Az «zt edforduló egyik szenzációja, a ',,X \íjV" J > szelep vezérlésű (VVT-i) motorja wv ; szeiepvezeriesu (vvi-o motor) zott technológiát hasznosító tPtalmahoz képest meglef donosaként olvassa e sorokat, jól zelebbi Toyota márkakereskedést és Próbáljon ki egy Yarist és válassza T - k .1--. Ä iL.XV _ uáiá- r z'í NAFRADI KFT BÉKÉSCSABA TEL.: 06-66-324-564
