Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-20 / 167. szám

1999. július 20., kedd HAZAI TÜKÖR Elindult a második katonavonat Koszovóba Öt nap az út Pristinába A Koszovóba tartó első magyar katonavonat hétfő reggel elérte a görög-macedón határt, s az ere­deti időpont előtt néhány órával, délután 6 óra körül futott be Pristinába, ahol a magyar KFOR-katonák elfoglalták szol­gálati helyüket. Papp Gyula alezredes, a kontin­gens parancsnoka elmondta, hogy a második vonat hétfőre lett indulásra kész. Előző éjjel a 27 kocsiból álló szerelvényen befejezték a technikai eszközök felrakását, rögzítését. Egy 72 személyes logisztikai alegység kelt most útra, amely egyebek mellett hűtő-, üzemanyag- és tartálykocsikat visz magával. A rakományhoz tartozik 12 konté­ner is. Ugyanakkor megkezdő­dött a rakodás előkészítése a harmadik vonathoz is. Ezzel a szerelvénnyel 79-en kelnek majd útra; a terv szerint a vonat kedden hajnali 2 órakor gördül ki Táborfalváról. Ezután sorra indulnak majd a továbbiak. Az utolsó, szám szerint az ötödik szerelvény 21-én hajnali 5 óra 10 perckor hagyja el majd Tá- borfalvát 23 katonával és 12 konténerrel. Ezután a táborfalvai kiképző- bázisra települt hódmezővásár­helyi dandár felszámolja a tá­bort, katonái visszautaznak ere­deti szolgálati helyükre, Hód­mezővásárhelyre. Évente 200 millió forintos kár Postarablók alkonya A Magyar Posta Rt. az idén egy- milliárd forintot költ biztonság- technikai beruházásokra, 2002- ig pedig összesen hatmilliárd fo­rintot fordít e célra - mondta Tú­rós András biztonsági és vagyon­védelmi főigazgató hétfőn. Három év múlva a posta megfe­lel majd a bankbiztonsági köve­telményeknek. Az elektronikus riasztók, páncélszekrények, biz­tonsági berendezések korszerű­sítését az tette szükségessé, hogy az elmúlt 3-4 évben megugrott a posták ellen elkövetett bűncse­lekmények száma. 1996 és 1998 között 177 esetben sikeres volt a betörés, 36 betörési kísérlet vált ismertté, s ugyanebben az idő­szakban 194 postarablás történt. A külső támadások évente mint­egy 100 millió forintos kárt okoznak a társaságnak. Túrós András elmondta: a posta „veszélyes üzem”, ahol évente négybillió forint fordul meg. A fejlesztések során nem­csak a technikai berendezéseket korszerűsítik: már megkezdő­dött 20 ezer felvevő és kézbesítő speciális biztonsági képzése is. A főigazgató szerint új típusú kapcsolatot kívánnak kialakíta­ni a rendőri szervekkel. Céljaik között szerepel, hogy minden postának legyen egy rendőri fe­lelőse, aki személyes kapcsola­tot épít ki az ott dolgozókkal, s gyakori jelenlétével segít a táma­dások megelőzésében. A külső támadások mellett a cégnek évente mintegy 100 mil­lió forintos kárt okoznak a belső elkövetők. Ellenük szigorú ellen­őrzési és nyilvántartási rendszer segítségével lépnek fel, de ennek részleteit nem ismertették. Kisgazdák kontra biztosítók Az FKGP törvénymódosítást javasol Az FKGP szigorítaná a biztosí­tók működési feltételeit. A java­solt törvénymódosítás lényege: a biztosítótársaságok legyenek kö­telesek elkülöníteni éves árbevé­telük meghatározott százalékát egy úgynevezett katasztrófa- vagy helyreállítási alapba, függetlenül attól, hogy gépjármű-, vagyon-, il­letve mezőgazdasági biztosítás­sal foglalkoznak - mondotta hét­főn Horváth Béla, a kisgazdák frakcióvezető-helyettese. Horváth Béla elmondta: neves biztosítási és pénzügyi szakem­berek már tanulmányozzák a biztosítóintézetekről és biztosí­tási tevékenységekről szóló kis­gazda törvénymódosítási javas­latot, amely megszigorítaná a biztosítók működési feltételeit. A kisgazda politikus vélemé­nye szerint az úgynevezett ka­tasztrófa- vagy helyreállítási alap csak rendkívüli esetben lenne felhasználható, a kor­mány és a biztosítók szövetsége közös döntése alapján. Horváth Béla hangsúlyozta: a biztosítótársaságok ne részesül­jenek semmilyen kormányzati kedvezményben a befizetés mi­att. Vegyék tudomásul, hogy Magyarországon a legnagyobb profitot termelő ágazatról van szó, s hozzájárulásukért nem jár ellenszolgáltatás. A törvénymódosításra vonat­kozó kisgazdajavaslat egybevág Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti kijelentésével, amely szerint a biztosítótársaságoknak ki kell venniük a részüket a kárt szenvedett térségek újjáépítésé­ből, mert nem tehetnek úgy, mintha egy másik országban lennének. Még egyetlen kérelem sem érkezett Vízkárelhárításra 250 millió forint Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány az ár- és belvízkárt szen­vedett önkormányzati közösségi épületek és személyi tulajdonú lakó­házak helyreállításához, újjáépítéséhez 250 millió forinttal járul hoz­zá - tájékoztatta lapunkat Székely Gabriella ügyvezető igazgató. Noha a pályázati kiirás szerint a kuratórium június 15-e és szeptember 15-e között folya­matosan fogadja Békés, Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun- Szolnok és Szabolcs-Szatmár- Bereg megye települési önkor­mányzatainak pályázatait, mindmáig egyetlen beadvány sem érkezett. A mind sűrűbben csengő telefonokból azonban arra lehet következtetni: hama­rosan megindul a levéláradat. A rendelkezésre álló összeg a szigorú szabályok szerint csakis annak az önkormányzatnak ítél­hető oda, amelyiknek a képvise- lő-testülete garantálja, hogy programját az előírt körből vá­lasztott emberekkel hajtja végre. Idetartoznak a regisztrált mun­kanélküliek, a jövedelempótló támogatásban részesülők, a jö­vedelemmel nem rendelkezők, akik szociális segélyből élnek és azok,akik jövedelempótló támo­gatása megszűnt, vagy a köz­hasznú munkából kikerültek, valamint azok az ár- és belvíz­kárt szenvedett mezőgazdasági kis- és őstermelők, akik földjü­kön emiatt nem dolgozhatnak. A keretből elsősorban bér és az azt terhelő járulékok, utazási költség, egyéni védőfelszerelés fedezhető. Elszámolható a kivi­telezés szakmai biztonságát megszervező művezető vagy műszaki ellenőr díjazása is. A vissza nem térítendő tá­mogatás iránti kérelmeket a kuratórium a beérkezés sor­rendjében értékeli. Az elbírá­lásnál előnyt élveznek a legsú­lyosabban károsult térségekből befutó pályázatok, illetve azok, amelyek halmozottan hátrányos helyzetű munkanél­külieket (alacsony iskolai vég­zettségűeket, cigányokat, 40 év felettieket, pályakezdőket) fog­lalkoztatnak. (cs. b.j.) Az állam fizet az áldozatoknak Egy közelmúltban született kormányhatározat felsorolja mindazokat a bűncselekményeket, amelyek áldozatai segítséget kaphatnak az ál­lamtól. A szakemberek még nem tudták felmérni, hogy pontosan mekkora összeget kell elkülöníteni erre a célra a költségvetésből. Különféle nemzetközi szerveze­tek az állam kötelességévé te­szik, hogy áldozattá vált polgá­rain segítsen. Az állam - nem vitatva, hogy a kártérítés to­vábbra is az elkövető kötelessé­ge - egyedileg megállapított ösz- szeggel átmenetileg enyhíti azo­kat a károkat, amelyek a legsú­lyosabb bűncselekmények nyo­mán keletkeznek - nyilatkozta lapunknak Borai Ákos, a Belügy­minisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője. A most elfo­gadott kormányhatározat ren­delkezik arról, hogy 2000. janu­ár elsejétől egyes bűncselekmé­nyek áldozatai mekkora káreny­hítésre számíthatnak. A legsúlyosabb bűncselekmé­nyek, így az emberölés, a mara­dandó testi fogyatékossággal já­ró cselekmények áldozatai, il­letve hozzátartozóik az e célra létrehozott Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány segítségével juthatnak majd a kárt enyhítő forintokhoz. (A kormányhatározat 35 bűncse­lekményt sorol fel, amelyhez kapcsolódhat kárenyhítés.) A belügyi tárca felmérése szerint évente mintegy 2500 személy nyújthatja be megala­pozott igényét a közalapítvány­hoz. A kárenyhítés összege 50-200 ezer forintig terjedhet, amely rendkívüli esetben 200 ezerrel növelhető. A ren­delkezés számol azzal is, hogy olykor gyors beavatkozásra lesz szükség, például a temetés költségeinek átutalása nem tűr halasztást. (horváth) Uj hatóság a közoktatásban? Éles vitát váltott ki az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaköz­pont (OKÉV) létrehozása, amely egy júniusi kormányrendelet értel­mében az idén szeptember elsején kezd tevékenykedni. A hatósági jo­gokkal felruházott, országos hatáskörű szervezet feladata elsősorban a közoktatás ellenőrzése, értékelése és minőségének biztosítása lesz. A rendszerváltozás előtt az is­kolák egységes, központilag részletesen szabályozott tan- terv alapján működtek. Ezt hi­vatalosan az Antall-kormány idején szüntették meg, majd az átmeneti helyzetet a tavaly életbe léptetett Nemzeti alap­tanterv próbálta rendezni, amely azonban csak néhány hónapig volt érvényben. A je­lenlegi kormány újra próbálja szabályozni a közoktatást, s ez az ellenzéki pártok heves ellen­állását váltotta ki. Sió László, az Oktatási Mi­nisztérium kabinetfőnöke sze­rint az OKÉV hatósági felada­tai mellett alapvetően szolgál­tató jellegű lesz, szervezi és irányitja a közoktatással kap­csolatos mérési és értékelési feladatokat, a pedagógusok to­vábbképzését. Szerepet vállal az alapműveltségi és érettségi vizsga megszervezésében, ha­tósági jogköre lesz a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati kérel­mek elbírálásában. Mostantól az iskolafenntar­tó önkormányzatok felett az OKÉV jelenti a végső kont­rollt. Szükség van központilag kidolgozott kerettantervre is, amelyik az iskolai tanterveket a korábbi Nemzeti alaptan­tervnél határozottabban és ki- terjedtebben szabályozza. A cél az, hogy az ország minden intézményére kötelező tanterv végrehajtását egységes értéke­lési és minőségbiztosítási rend­szerek alapján végezzék. Ezál­tal kiküszöbölhető az iskolák közötti színvonalkülönbség és esélyegyenlőtlenség. Az ellenzéki SZDSZ oktatá­si ügyekkel foglalkozó képvise­lője, Horn Gábor szerint az új szervezet az elmúlt rendszer oktatáspolitikájának vonásait idézi vissza, a központi állami irányítás, a tanfelügyelői rend­szer, a tanári és intézményi au­tonómia hiányának korszakát. Álláspontja szerint az iskola el­sősorban a helyi közösségé és nem az államé. Fennáll a veszé­lye annak - mondta -, hogy új­ra politikai kérdéssé válik a tan­anyag, amit a több ezer intéz­mény számára központilag ír­nak elő és ellenőriznek, míg ko­rábban a tanár és az iskola tá- gabb határok között dönthetett arról, hogyan oktat és mikép­pen juttatja el diákjait a kont­rollt jelentő alapvizsgáig és érettségiig. (w. v.) Eső után számla. A számlák beérkezését követő 48 órán belül átutalják az esőzések sújtotta te­lepülések önkormányzatainak védekezésre és kárelhárításra for­dított kiadásai fedezetét - tolmá­csolta Pintér Sándor ígéretét Szekeres Imre (MSZP), miután a parlament költségvetési bizott­ságának elnökeként találkozott a belügyminiszterrel. A tárcaveze­tő elmondása szerint a hét végé­ig minden önkormányzat meg­kapja költségei ellentételezését. Tejimportstop. A Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium Állategészségügyi és Élel­miszer-ellenőrzési Főosztálya fel­függesztette a tej- és tejtermékek, valamint a tejportartalmú takar­mányok behozatalát. A tárca hétfői közleménye szerint a fel­függesztés a termékekre koráb­ban elrendelt felülvizsgálat ered­ményének értékeléséig érvényes. Módszerváltás. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfőn az IMF meghívására Washingtonba uta­zott. Az MNB közleménye sze­rint a jegybank elnöke részt vesz annak a nemzetközi szaktekinté­lyekből álló 8 fős csoportnak a munkájában, amelynek feladata, hogy felülvizsgálja a tagországok IMF-kvótája meghatározásának módszerét. Áremelkedés. Elképzelhető, hogy még a héten 200 forint fö­lé emelkedik a 98-as oktánszá­mú benzin fogyasztói ára. Cseh Béla, a Mól vezérigazgató-he­lyettese szerint a világpiaci kő­olajárak ugyan megállni látsza­nak, de a végtermékek jegyzése tovább emelkedik, ami a Molt további áremelésre késztetheti. Bizalom. A Magyar Televízió Rt.-nek vissza kell szereznie a nézők bizalmát, azt kell elérnie, hogy a nézők legitimnek tekint­sék a közszolgálati MTV-t - kö­zölte tegnap Révész Tamás Mi­hály, az ORTT elnöke. Szavai szerint: fazont kell adni a csa­tornáknak, korszerű hírműso­rokkal, jó filmek sugárzásával, vetélkedőkkel, magazinműso­rokkal az MTV visszanyerheti az elvesztett nézők egy részét. A kereskedelmi televíziók a köz- szolgálatot azzal győzték le, hogy hírműsoraik színesebbek, és jó filmeket vetítenek. Átállás. Átmenetileg meghosz- szabbíthatta a várakozási időt egyes fiókokban hétfőn a hitelin­tézet számítástechnikai rendsze­rének fejlesztése. Az OTP Bank közleménye szerint a Unisys rendszer új programverziójának telepítése egyidejűleg zajlik a számitástechnikai rendszer mű­ködtetésével. A megbízásokat, a ki- és befizetéseket, valamint az átutalásokat a bankfiókok ennek ellenére maradéktalanul teljesí­tették, az értékpapír- és kártya- rendszer hibátlanul üzemelt. Szenzációs leletek. Hétezer éves, újkőkori település nyomaira és egy másfél ezer éves szarmata temetőre bukkantak Ecsegfalva határában. A megye északi részén épülő gázvezeték nyomvonalát feltáró régészek Bucsa határában avarkori leleteket is találtak. fotó: feb Keveset tanulnak a „bébicsőszök” A többnyire szakképzetlenül és illegálisan munkát vállaló magyar babysitterek az alacsonyabb társadalmi rétegekhez tartozó családok­hoz kerülnek külföldön. Ez a környezet kevéssé alkalmas a nyelv gya­korlására - nyilatkozta lapunknak a Nyelvi Utaztatók Nemzetközi Szövetségének elnöke. Goldmann Róbert elmondta: a külföldi nyelvtanulásnak az egyik legolcsóbb és legkedvel­tebb módja a babysitterkedés. Évente több ezer fiatal utazik ki efféle szándékkal. A legtöbben az angol nyelvterületet, elsősor­ban Angliát választják, de szép számmal utaznak Németország­ba, Svájcba, Franciaországba is. A biztos szállással és teljes el­látással járó gyerek-felügyeleti munka azonban nem éppen a legmegfelelőbb a nyelvtanulás­hoz, mert a „bébicsőszöket” ál­talában az alacsonyabb társa­dalmi rétegekhez tartozó csalá­dok alkalmazzák. Ők többnyire egész nap nincsenek otthon, ha esetleg mégis, munka után - ért­hető módon - inkább pihennek, vagy a tévét nézik, minthogy a gyerekfelügyelőjükkel beszélges­senek. A kisgyerektől - akivel gyakorlatilag az egész napot együtt töltik a fiatalok - szintén nem várható, hogy különöseb­ben hozzájáruljon szókincsük gyarapodásához, a már meg­szerzett tudás megszilárdításá­hoz. Ráadásul „babysitternek babysitter a barátja”, tehát még a szabadidejüket is a kinti ját­szótereken, parkokban megis­mert magyar sorstársaikkal töl­tik a nyelvtanulók.- Azt nem várhatjuk el tőlük, hogy csak azért, mert külföldön találkoztak, az ottani emberek nyelvén társalogjanak egymás­sal. így emiatt is kevesebb ra­gadhat rájuk az elsajátítandó nyelvből - mondotta a szövet­ség elnöke. Goldmann Péter hozzátette: egy ideig ők is foglalkoztak babysitter-közvetítéssel. Mivel azonban az európai munkasza­bályok nem engedik meg Ma­gyarországnak ezt a fajta külföl­di munkavállalási lehetőséget, mára ez a szolgáltatás kikerült a tevékenységi körükből. A nyelvi utaztatók szerint igazából keres­ni se lehet ezzel a munkával. Az a 40-45 font, amit például Ang­liában kap egy hétre az illegáli­san dolgozó magyar babysitter, jó esetben zsebpénznek elég. (h. gy.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents