Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-17-18 / 165. szám

in __ ME GYEI KÖRKÉP 1999. július 17-18., szombat-vasárnap -------------------------------------------------=--------------------------------------------------­o Drog: nem a cukrosbácsi terjeszti Mára már szakítani kell azzal a felfogással, hogy a kábítószereket iskolák környékén ólálkodó „cukrosbácsik” árulják a gyerekek­nek. A fiatalok általában saját kortársaiktól, osztálytársaiktól, ba­rátaiktól szerzik be az első adag drogok A kínálásra azonban — még ha néha nehéz is — nemet lehet mondani. A Szanazugban ötödik alkalommal megrendezett DADA (Drog, Alkohol, Dohány­zás, AIDS-ellenes felvilágosító és megelőző program gyerekeknek) táborban júliusban több, mint 80 általános és középiskolás gyako­rolta a visszautasítás tudományát. Ok már megtanultak nemet mondani a kábítószerre. A DADA-tábor tegnap fejeződött be. — Tudok olyan általános isko­láról, ahol egy osztályból öt gyerek rendszeresen szívott ma­rihuánás cigarettát, és a közép­iskolákban is rendkívül elterjedt a kábítószer-fogyasztás — állít­ja Mahler Hajnalka pedagógus, a DADA-tábor egyik szervező­je. — Sokakban ma is az a kép él, hogy „cukrosbácsi” árulja a drogot, holott a gyerekek köz­vetlen baráti körükhöz tartozó társaiktól szerzik be az első adag kábítószert. A tábor azért hasznos, mert itt nemcsak halla­nak a kábítószer veszélyeiről, de megtanulják azt is, hogyan lehet nemet mondani a kínálás­ra — mondja a tanárnő. Mahler tanárnő szavait a tá­bort záró „veterán” középiskolás dadások is megerősítik. Bár ne­veket nem említenek, annyit el­mondanak: ha nagyon akarná­nak marihuánát és diszkódro­gokat — amfetaminok, speed, extasy —, bármikor be tudnának szerezni iskolatársaikon keresz­tül. A tizenéves fiatalemberek többségének ez már a negyedik tábora. Ok, mint mondják, már mindent tudnak a drogokról, ám nélkülük is jól érzik magukat. — Lényegesen nagyobb a drog előfordulásának veszélye az iskolások körében, mint 2-3 évvel ezelőtt — hangsúlyozza Zsankó László rendőr őrnagy, aki a kezdetektől a megyei DADA-program egyik irányító­ja, szervezője. — Iskolákon be­lül még nem tapasztaltunk kábí­tószer-árusítást, de tudjuk, hogy a diákok körében ez előfordul. — Az átadott tudás tesztek­kel mérhető, azt azonban, hogy a gyerekek „élesben” hogyan cselekszenek majd, nem tudni. Ha a tábort elhagyók tudják, hol a határ, és sikerült nekik pozitív példát mutatni a szabadidő el­töltésére, már megérte — bú­csúzik Mahler tanárnő. Kovács Attila A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatja tisztek Ügyfeleit területi irodáinak nyitvatartási rendjéről (1999. július és augusztus hónapban) IRODA ZÁRVA Gyula Szeghalom Orosháza Szarsvas Mezőkovácsháza 1999. július 26-át&l augusztus 15-éig július 5-étől 18-áig július 26-ától augusztus 15-éig augusztus 9-étől 22-éig augusztus 16-ától 31-éig A BMKIK BÉKÉSCSABAI KÖZPONTJA ÉS AZ ÖSSZES TERÜLETI IRODA 1999. AUGUSZTUS 13-án. pénteken egész nap TECHNIKAI OKOK MIATT ZÁRVA LESZ. /H&qéjHésiiket köszönjük! Megismerték a soknemzetiségű Békés megyét A Gyulai Várszínházban pon­tosan 19 évvel ezelőtt, 1980-ban mutatták be Kodály Zoltán művét, a Székely fonót. A kore­ográfus akkor is Novák Ferenc volt, mint a mostani, csütörtök esti előadáson. Különbség, hogy akkor Sík Ferenc állította színpadra, ezúttal a koreográ­fus rendezte és különbség a helyszín, mivel a várból „kifizetett” színház a tószínpa­dot választhatta játszási helyül. S hogy mennyire örök érvényű a mű, bizonyítja, egyaránt jól szólt a vár repkénnyel befutott téglái között és a tószínpadot övező nagy fák alatt, a székely motívu- mos díszletekkel keretezve. Ko­dály 1905-ben kezdett népdalo­kat gyűjteni — 1906-tól Bartók Bélával —, feltárva a magyar népzene ősi kincseit. A Székely fonó —, melynek címét hol egy­be, hol külön írják és daljátéknak vagy nehezen meghatározható műfajú színpadi műnek neveznek — 1924-ben keletkezett, végle­ges formája 1932-re született meg. „Számomra mindig az volt a fődolog, hogy népem hangját hallhatóvá tegyem. Ezért kellett mindig arra törekednem, hogy felkutassam a régi dalokat és dal­lamokat és hogy megkíséreljek azok szellemében tovább dolgoz­ni...” — vallotta Kodály, aki Szé­kely fonóként írta le műve címét. Voltak korok, amikor csak „felöltöztetve” akarták látni a magyar népzenét, táncot a szín­padon és voltak, amikor ponto­san az ellenkezője, a maga ere­detiségében megmutatás vált kí­vánalommá. Ma mindenféle Kodály, a megtartó mester Főszerepben a magyar népdal és néptánc Kodály a népdalokból történetet fűzött fel. A székely fonóban az egész emberi élet megmu­tatkozik FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET irányzat, elképzelés gyökeret vert a színpadokon. Csakhogy talán a puszta táncot jobb mű­velni, mint nézni, így a különbö­ző feldolgozási szintek mégis a többek. Kodály a népdalokból egy történetet fűzött fel, amely inkább csak annyiban történet, hogy egy székely fonó a hely­szín, ahol az egész emberi élet megmutatkozik. Mélyen meg­dobbant a néző szíve, amikor meghallhatta csodálatos népda­lunkat: A csitári hegyek alatt ré­gen leesett a hó... vagy a mási­kat: A citrusfa levelestől, ágostól... vagy a harmadikat: szép Görög Ilona és az ifjú Bertelaki László történetét. Elő­adóik maguk is nagy szépet aka­rással tették le a dalokat a néző elé. A Honvéd Művészegyüttes tánc- és énekkarai egyenletes, magas színvonalat nyújtottak, ami a szólisták esetében nem mindig volt így. Azért mindvé­gig érezhettük, milyen jó em­bernek és magyarnak születni. A táncé volt a főszerep a má­sik egyfelvonásosban, amely egy széki, tragikus szerelmi történetet mutatott meg. Az ar­chaikus táncokat, a századfor­dulós történetet sikerült lendü­letesen, ezáltal modem ízzel közvetíteni. Elismeréssel adóz­hattunk a Honvéd szakmai tu­dásának, mégis maradt hiány­érzet, nem hagyott olyan mély nyomot a nézőben, mint az elő­ző előadás. Szőke Margit Pécskai vendégek a magyarbánhegyesi diákotthonban Immár harmadik éve tart fenn testvériskolai kapcsolatot a magyarbánhegyesi speciális általános iskola a romániai Pécska 2. számú, magyar nyelvű általános iskolájával. A kölcsönös ba­ráti együttműködés részeként július 12-16. között 24 fős pécskai csoport vendégeskedett Magyarbánhegyesen, melynek prog­ramjairól Tamás József csoportvezetőt kérdeztük. Tamás József elmondta, hogy a nyári találkozóra 20 gyermek és négy felnőtt érkezett Ma- gyarbánhegyesre. A program az „1848—1849, Te csillag” című 150 éves évfordulóra meghirdetett Mobilitás Ifjúsági Szolgálat pályázatán nyert 100 ezer forinttal valósulhatott meg. Korábban májusban jár­tak itt szakmai nevelési érte­kezleten, ahol az autizmus té­makörét dolgozták fel. A mos­tani látogatás kötetlenebb, sza­badabb kikapcsolódást jelent, de a pályázat szerint néhány történelmi ismeretszerzést is beiktattak a heti eseményekbe. Ezek közül kiemelte a „Sok nemzetiségű Békés megye” programpontot, amelynek kere­tében a hét elején Tótkomlóson megnézték a szlovák tájházat és a tanyamúzeumot, valamint Orosházán a történelmi szobor­parkot. Csütörtökön a békés­csabai Munkácsy múzeumban a néprajzi kiállítást, esti prog­ramként pedig Gyulán a tószín­padon a Székelyfonó előadást tekintették meg. Megismerked­tek Gyula nevezetességeivel, illetve ellátogattak Vésztő- Mágorra, az emlékparkba. Emellett fürdéssel, sportolás­sal, játszóházzal és kötetlen be­szélgetésekkel telt az idő. Az itteniek régi barátként fo­gadták a pécskaiakat, így nem volt nehéz a beilleszkedés, min­denki nagyon jól érezte magát. Viszonzásként — mondta végül — augusztusban a bánhegye- sieket várják egy vízi túrára, ahol vadkempingezés, horgá­szat és a Pécska környékén ta­lálható magyar vonatkozású történelmi emlékhelyek felke­resése szerepel a programban. H. M. r Éljen a lehetőséggel! Tisztelt Ügyfelünk! A DEMÁSZ Rt. 3 éves intenzív ellenőrzési tapaszta­latai után tekintettel arra, hogy 1999. július l-jétől a szerződésszegő és szabálytalan vételezések fel­emelt díja közel duplájára emelkedik, lehetőséget adunk tisztelt Fogyasztóinknak arra, hogy ameny- nyiben bármilyen szabálytalanságra, vagy éppen szabálytalan mérőhelyre utaló jelet tapasztalnak - ingatlanvásárlás, zárópecsét hiánya (plombahiány), mely helyzetbe sok esetben a fogyasztó önhibáján kívül kerül -, azt 1999. július 1-31. között jelentsék be társaságunknak. A DÉMÁSZ Rt. vállalja, hogy ezeket a rendellenes­ségeket folyamatosan (júliust követően) kijavítja, il­letve rendbe teszi és felemelt díjas eljárást nem kez­deményez a fogyasztó felé. (A fogyasztásmérő beren­dezés cseréjének felmerülése esetén csak a cserével kapcsolatos költség kerül kiszámlázásra.) Kérjük tisztelt Fogyasztóinkat, éljenek ezen lehető­séggel a későbbi kellemetlenségek elkerülése érde­kében. Bejelentéseiket területi illetékes egységeink­nél személyesen, írásban, illetve az alábbi telefon­számokon tehetik meg: Szeged Nagykőrös Békéscsaba Baja Hódmezővásárhely (62) 474-574, (53) 351-288, (66) 443-177, (79) 421-073, (62) 244-233. DémáSZ RT. MITROPA KUPA NEMZETKÖZI SALAKMOTORVERSENY----------------- A verseny fő támogatója: ----------------­G yula Város Polgármesteri Hivatala.-------------------- A verseny támogatói: -------------------­B ékés Megyei Önkormányzat Ifjúsági és Sportbizottsága, Közüzemi Kft., Gyula, Gyulai Húskombinát, Hungária Biztosító Rt. Gyula, Békés Megyei Hírlap, Petrolteam, Füzesgyarmat, Megóv Biztonságtechnikai Kft., Gyula, , Sziszi-Szita Bt., Békéscsaba. 1999. július 31. Gyula, sporttelep, 17 óra Magyarországról gyulai színekben: MAGOSI NORBERT ------► NAGY RÓBERT O laszország, Szlovénia, Ausztria, Csehország, Belépőjegy: ÍOOO Ft Nem a pálya suttog... Hol van az 1990-ben beharan­gozott Déli Autópálya? — tet­ték fel a kérdést a minap Szeghalmon. Az akkor megje­lent sajtóhírek alapján ugyanis jogos a helybéliek számonkérése. A kilenc évvel ezelőtti cikk a Déli Autópálya Kft. és a Conexus Mérnöki Iroda sajtótá­jékoztatójáról számolt be. Ott elhangzott: a 630 kilométer hosszúságban húzódó, akkori árakon 140 milliárd forintból épülő Déli Autópálya tíz me­gyét érint. Békés megyében Orosháza, Békéscsaba, Mező- berény, Gyomaendrőd, Szegha­lom közelében és környékén húzódik majd. Az építkezés a tervek szerint 1991-ben kezdő­dött volna el és 1995-ben vagy 1996-ban fejeződött volna be. Ám már az akkori cikk megje­gyezte: a pesszimistábbak 1998-at emlegetik a beruházás befejezésének időpontjaként. Úgy látszik, az élet ez egy­szer még a pesszimisták meglá­tását sem igazolta. Mindazok a szeghalmiak, akik a kilenc év­vel ezelőtti cikket olvasták (mert a fénymásolt újságlap többeknek megvan), gyakran humorizálnak, hogy ők már évek óta a Déli Áutópályán közlekednek. Mégpedig képze­letben. Utóbbiért pedig még az 1990-ben tervezett kilométe­renkénti 2,80-3 forintos haszná­lati díjat sem kell megfizetniük. Arra is jó páran felhívták a fi­gyelmemet, hogy a Déli Autópá­lya az úgynevezett „suttogó asz­faltból” készült volna, amely környezetbarát. Mint mondják: a mostani, nem létező Déli Autó­pálya valóban messzemenőkig környezetbarát. A suttogással vi­szont gond van. Mert a semmi nem suttog. A pálya hiányában legfeljebb csak az éveken át po­tyára felhergelt autós sziszeg. Az építtetők 1990-ben azt is hangoztatták: csak gyors beru­házással lehet a befektetett tőkét visszanyerni. Ezért az autópálya építése legalább kilenc-tíz he­lyen egy időben történik majd. Nos, nem kilenc-tíz helyen, ha­nem mindenütt minden egy idő­ben történt: a Déli Autópályá­hoz sehol sem kezdtek hozzá. Hogy miért? Arra a minap egy sarkadi fórumon kaphat­tunk választ, ahol Regős Szil­veszter, a Közlekedési, Hírköz­lési és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője megjegyezte: 1990-ben a Conexus állami hozzájárulás nélkül építette vol­na meg a Déli Autópályát. Ám a beruházás nem készülhetett el, hisz annak pénzügyi háttere so­hasem volt tisztázva. Ebből okulva most a minisztérium ké­telkedve fogadja a török cégnek a Déli Autópálya megépítésére tett ajánlatát. Magyari Barna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents