Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-16 / 164. szám

GAZDASÁG 1999. július 16., péntek Fiatal orvosok nagy állatszeretettel Sokszor úgy érzem, duplán kell bizonyítanom cégnél alkalma­zott — állator­vost. — Most még mindent vissza­forgatunk a vállal­kozásba. Fejlesz­teni, bővíteni sze­retnénk a súlyo­sabb „betegek” bentlakásos keze­lése érdekében. Kisállatok teljes körű belgyógyá­szati, sebészeti, szülészeti ellátását vállaljuk, de csak új dolgokkal lehet meghódítani a pi­acot. Végtag- és állkapocstörése­ket, ficamodáso- kat, csontsebésze­ti beavatkozáso­kat egyaránt elvégzünk. Békés­csabán egyedül mi rendelke­zünk altatógéppel, EKG-vizs- gálatot is lebonyolítunk — mondja a volt mesterséges meg­termékenyítő állomás sperma­vizsgáló laboratóriumából ren­delővé átalakított szobában. Közben egy németjuhászt hoznak veszettség elleni védő­oltásra. Alig tudunk szót válta­ni, újabb páciens érkezik. Egy elaltatásra váró kóbor cicát hoz­nak rafiazsákban. — A gyerekeimnek lassan vihetem a fényképet, hogy rám ismerjenek. Hétköznap délelőtt, délután, szombaton egyaránt rendelünk. A kolléganőmmel váltjuk egymást — jegyezhe­Dr. Sprőber Zoltán műtét közben... tem a család toleranciájáról ér­deklődve. — Nagy adag állatszeretet kell ehhez a munkához. Akiben ez nincs meg, az ne is próbál­kozzon — kapcsolódik a be­szélgetésbe a '96-ban végzett, majd egy esztendőt a rákospalo­tai Primavet Állatkórházban gyakomokoskodó Kreisz dok­tornő. „Sokszor úgy érzem, hogy duplán kell bizonyítanom. Egyrészt mert nő vagyok, más­részt fiatal korom kelt bizalmat­lanságot. Szülővárosomban olyat is megkérdeztek már tő­lem, hogy malacherélést válla­lok-e.” — tudatja a Mezőbe- rényben is praktizáló dr. Kreisz Ágnes. Both Imre „Szüleim mindketten mérnökök voltak, édesapám sajnos már nem él. Égnek állt a hajuk, amikor 5-6 évesen határozottan be­jelentettem, hogy állatorvos leszek.” — emlékszik pályája indu­lására a Lencsési lakótelepen sorházban felnövő, de már gyer­mekkorától „kutyázó” állatorvos, dr. Sprőber Zoltán, a megye- székhelyi, Szabolcs utcai, volt mesterséges megtermékenyítő ál­lomás helyén kialakított Anipharma Állatorvosi Centrum egyik bérlője. „Nincs testvérem, ennélfogva gyermekkorom óta kutyám, macskám volt. Apukám állattartással is foglalkozik. Gimnazis­ta koromban hezitáltam egy keveset, hogy biológus vagy állat­orvos legyek. Aztán az utóbbi mellett döntöttem, és nem bán­tam meg” — jegyezhettem a vállalkozótárs, dr. Kreisz Ágnes szavait. A családi hobbikertben kuvaszt tartottam, jelenleg belga juhá­szom van — tudatja a ’93-ban végzett, majd a mezőhegyesi gyakornoki évet és az állat­egészségügyi intézményben kórbonctannal eltöltött időt kö­vetően két évig Nyíregyházára egy állatkórházba elszerződött fiatal állatorvos. „A nyíregyházi évek jó iskolaként szol­gáltak számomra. Ott a papagájtól a lóig mindennel foglalkozni kel­lett” — részletez. A négy és fél hónapos ikrek és a ruhaipari üzem­mérnöki képesí­téssel bíró, s szak­mában dolgozó feleség neheztelé­se sem tántoríthat­ta el bevett szán­dékától a gyakor­lati képzésre áhí­tozó — ma főál­lásban egy puly- ka-előtenyésztés- sel foglalkozó A szülővárosomban már azt is megkérdez­ték tőlem, hogy malacherélést vállalok-e Röviden Húsz foglalkoztatott, (i) A kertészszigeti önkormány­zat szeptember 15-éig húsz helyi jövedelempótlós sze­mélyt foglalkoztat a helyi belvízelvezető rendszer fel­újításán. A munkálatok költ­ségeit pályázati pénzből fe­dezik. Eredménytelen, (i) A körösladányi önkormányzat értékesíteni kívánta a helyi téglagyárat. A meghirdetett pályázat alapján csupán egyetlen cég jelezte, hogy meg szeretné vásárolni a téglagyárat. Ám ezzel az ajánlattevővel sem sikerült érintkezésbe lépni, ezért a legutóbbi testületi ülésen a képviselők a pályázatot eredménytelennek tekintet­ték. Kicserélnék, (i) A kertészszigeti önkormány­zat a szociális alapellátást is ellátó kisbusz korsze­rűbbre cserélésének támo­gatásához pályázatot nyúj­tott be a Szociális és Csa­ládügyi Minisztériumhoz. A cseréhez a község saját erőként a jelenlegi kisbuszt jelölte meg. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 382,70 EURÓ 249,45 Francia frank 38,03 Német márka 127,54 Olasz líra (1.000) 128,83 Osztrák schilling 18,13 Svájci frank 155,42 USA-dollár 244,18 Kelet-európai devizák Cseh korona 6,78 Lengyel zloty 62,51 Szlovák korona 5,55 / Előszavas kiajánlás a szakmai tudakozóban Keresletet a kínálattal... Az orosházi születésű fiatalember tanulmányai során az üzlet­kötői ismereteket is elsajátította, majd Siófokon került kapcso­latba a szakmai tudakozó hálózatával. Látva az országos lefe­dettséget és a fehér foltokat, arra gondolt, ezt a szolgáltatást Bé­kés megyében is meg kell ismertetni az emberekkel. — Megvásároltam a jogdíjat, a működési szabályzat előírásai­nak megfelelően dolgozom Bé­késcsabán a Dózsa György úti lakótömb harmadik emeletén. A szülői háttér segítségével in­dítottam a vállalkozást — avat be a 23 éves Imre Gábor a pá­lyakezdés első néhány hetében szerzett tapasztalataiba. A mű­szaki, informatikai távoktatás­ban is részt vevő fiatal egy évet halasztott a főiskolán, hogy a hálózatépítéssel járó feladato­kat elvégezhesse. — Miért tért vissza Békés megyébe? — A szakmai tudakozó or­szágos hálózata 1986 óta műkö­dik, de ebben a térségben még nem látott fantáziát senki. Én viszont a közvélemény-kutatás­ok során arról győződtem meg, hogy kell az embereknek egy biztos pont, valami vagy valaki, hogy keresgélésükben segítsé­gükre legyen. Az a célom a me­gyei hálózat kiépítésével, hogy összehozzam a keresleti és a kí­nálati piacot. — Milyen szakmai informá­ciókra kíváncsiak a telefoná­lók? — Volt, aki szippantóst kere­sett hétvégére, de akadt, aki óri­ás posztert szeretett volna vásá­rolni, de nem tudta, merre in­duljon. Ami még nekem is iga­zi fejtörést okozott, az egy babysitter—tanfolyam volt. Egy hölgy ilyen képzésben sze­retett volna részt venni. De ke­restek már nálam tímárt is. Az a tapasztalatom, hogy az első hí­vók még csak ismerkedtek a tu­dakozóval. Az élőszavas ki­ajánlás viszont bizalmat ébreszt az emberekben. — Mekkora adatbázissal rendelkezik? — Az országos hálózatban tízezer adatunk van, a helyi partnerekkel a kapcsolatkere­sés, kapcsolatfelvétel folyama­tos. Elsősorban megbízható, precíz ügyfeleket keresek, akik­ben nem csalódhatnak az ügyfe­lek. — Milyen feltételekkel kerül­het be valaki az adatbázisba és ezért mit nyújt a hálózat? — Az éves tagsági díj (ami nem több mint egy hirdetés) a kiajánlások mellett kedvezmé­nyek igénybevételére jogosítja a tagot. Ingyenesen felkerül az internetre és hírlevelünkben is megjelenik. Csete Ilona Bálint György rovata Lapok a kertész noteszából Most számí­tani kell vala­mennyi szo­kásos gom­babetegségre, tehát kombinált szerekkel kell védekezni a kór­okozók ellen. Azt azonban ér­demes megjegyezni, hogy a ro­varkártevők ellen csak akkor lehet védekezni, ha már támad­nak, ha jelen vannak. Ellenük a megelőzés nem lehetséges! Ar­ra is nagyobb figyelmet kell fordítani, hogy megtartsuk az élelmezésügyi várakozási időt, mert most már sorjában érnek a gyümölcsök. Nagy hiba volna például az érőfélben levő gyü­mölcsöt termő őszibarackfát megpermetezni levéltetű ellen olyan szerrel, amelynek az élel­mezés-egészségügyi várakozási ideje két hét, mert ennyi idő alatt a gyümölcs már túl is érik, és a szermaradványok miatt fo­gyasztásra alkalmatlanná válik. Két lehetőség közül választhat tehát a kertész: olyan rovar­ölőszert keres, amelynek rövid a várakozási ideje (pl. Pirimor, 7 nap), vagy — fájó szívvel ugyan, de — elnézi, hogy a tet- vek szívogatják a leveleket mindaddig, amíg a gyümölcsöt leszüreteli. Érik a jostafácskák gyümöl­cse! Érdemes volna nagyobb figyelmet szentelni ennek a nemrég előállított gyümölcs­fajnak, amely a fekete ribiszke és a köszméte „gyermeke”. Fe­ketére érő gyümölcsei kelle­mes zamatúak és azonnali fo­gyasztásra, mélyhűtésre, léké­szítésre, dzsem előállítására egyaránt alkalmasak. Nagy ér­téke a jostának, hogy nincs szüksége vegyi növényvéde­lemre, ezért akár biogyümölcs­nek is mondható! A bokor vagy fácska tél végi metszéséről azonban nem szabad megfeled­kezni, mert e nélkül igen korán elöregszik. Virágpompájukban díszeleg­nek a fuksziák, ezek a méltatla­nul elfelejtett, sokáig és gazda­gon virágzó, edényes növé­nyek. (Valamikor, az én gyer­mekkoromban nyáron minden parasztház ámbitusán, télen pe­dig az ablakban álltak a fukszi­ák, amíg ki nem mentek a di­vatból.) A fuksziákat — zöld­dugványozással — most lehet szaporítani. Félámyékos helyen négy-hat hét alatt meggyökere­sednek és jövőre már virágozni fognak. Növényvédelmi információk Az utóbbi hetek csapadé­kos időjárása miatt rendkí­vül nagy termesztett növé­nyeinknél a kórokozók okozta fertőzési nyomás. A fertőzésre alkalmas perió­dusok szinte folyamatosan követik egymást. Ahhoz, hogy növényeinket meg- védjük a kórokozóktól (gombák, baktériumok), rendszeres védekezésre van szükség. Egy-egy védekezés kihagyása számos növény esetében olyan érzékeny veszteségek oka lehet, mely éves munkánkat teszi tönk­re. Továbbra is rendszeresen vé­dekezni kell paradicsomon a paradicsomvész, baktériumos betegségek, az altemária, a szeptória ellen. Paprikán a baktériumos betegségek, az altemária okozhat gondot. Burgonyán az ép lombot még védjük a burgonyavész ellen. Uborkán a peronoszpóra, a szögletes levélfoltosság, hagymán szintén a peronosz­póra az, mely gyorsan felsza­porodott. Előző írásomban már ismertettem e kórokozók elleni készítmények körét (emlékeztetőül: a baktériu­mok ellen rézkészítmények és Kasumin 2 L, peronoszpóra- félék ellen a Ridomil, az Acrobat M 2, Buvicid K, a Mikai C—64 stb. — hagy­mán mindig használjunk ta­padószert). A növényvédelmi hatóság újból elrendelte a hörcsög el­leni kötelező védekezést (jú­lius 10., Békés Megyei Hír­lap) —, a védekezés alkalmá­val olyan területeket is ellen­őrzünk, melyen hörcsög még eddig nem fordult elő, mert megfigyelhető a kártevő fo­kozatos északra húzódása, vándorlása (folyók, csatornák nem jelentenek akadályt a kártevő számára). A rágcsá­lók közül a mezei pocok is fi­gyelmet érdemel, az esős idő ellenére létszáma fokozato­san emelkedik, védekezés nélkül őszre a fertőzés kriti­kus lehet. Irtsuk az arankát — az aranka minden faja veszélyes károsítónak minősül, ezért a védekezés kötelező ellene. A védekezést még magkötés előtt végezzük el — magja több évig csíraképes a talaj­ban. A kezelést végezhetjük mechanikai eszközökkel — kikapálás, leégetés — vagy vegyszeres leperzseléssel, műtrágyaoldattal, a foltok egy-két méteres környékét is kezelve. Mint az előzőekben is fel­hívtam a figyelmet, a jelenle­gi időjárási körülmények kö­zött a szokásosnál több véde­kezésre van szükség, ez azon­ban fokozott odafigyelést is igényel, a munkaegészség­ügyi és élelmezés-egészség­ügyi várakozási időket, me­lyek egy-egy készítményre elő vannak írva, mindig tart­suk be. A szerek kiválasztásá­hoz, ha szükséges, kérjünk szaktanácsot. Tatár József, Békés Megyei NTA Információt a gazdálkodóknak! — A kényszer mezőgazda­sági vállalkozók problémá­ját kezelni, a szociálisan rá­szorulókat pedig támogatni kell — fogalmazott Törökné Rácz Erzsébet, a Békés Me­gyei Agrárkamara titkára a napokban egy körösladányi tanácskozáson. Az előadó hangoztatta: nálunk is versenyképes mezőgazda­ságra van szükség, s ehhez a mezőgazdaság piaci szereplőit helyzetbe kell hozni. Például a termékpályás szövetkezete­ket segíteni kell. Ma sokan kényszerből gazdálkodnak. Az elhagyott földterület is sok. Ezeket a területeket köz­pontilag össze kellene gyűjte­ni, és visszaosztani azoknak, akik megművelik. Ezzel a lé­péssel megakadályozhatnánk a földspekulációt. Törökné Rácz Erzsébet megjegyezte azt is: vidéken nincs kiépítve a megfelelő in­formációs infrastruktúra, az elektronikus információ nem jut el időben a gazdálkodók­hoz. E téren nagyon nagy a szakadék a főváros és a vidék között. Ezt a különbséget mi­előbb mérsékelni kell! Szendrőné dr. Font Erzsé­bet, a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője az utóbbi felvetésre a teleház-akciók- ban látja a megoldást. A tér­ségben például Körösnagy- harsányban nyílt nemrég ilyen teleház. M. B. „AKIK ANYAGILAG JÓL ÁLLNAK, AZT HISZIK, A SZERETET A LEGFONTOSABB. AKIK SZEGÉNYEK, AZOK TUDJÁK, HOGY A PÉNZ.” (Gerald Brenan) Az iskolatej nem megoldás Ma Békés megyében is sok­kal több tej termelődik an­nál, mint amit a piac képes befogadni. így nem meglepő, hogy egy sarkadi fórumon a minap éppen a gazdák vetet­ték fel: a probléma megoldá­saként talán szóba jöhetne az iskolatej bevezetése is. Szerintük ez azért is indo­kolt volna, mert manapság sok hazai gyermek kevés te­jet, tejterméket fogyaszt. Sarkadon korábban naponta több mint 1000 liter tejet át­vett a Hajdú-tej Rt., most vi­szont a felvásárolt mennyiség csak napi 300 liter. így a haj­dúvárosban naponta több száz liter tej válik feleslegessé. Az iskolatej-akcióval a gazdák szerint mindenki jól járna: ők újabb piachoz, a gyermekek pedig egészségesebb táplál­kozási lehetőséghez jutnának. Tóth Imre, a térség ország- gyűlési képviselője, Sarkad város polgármestere reagálá­sában elmondta: az iskolatej­akciót a mai feltételek mellett nem tudják felvállalni a térség önkormányzatai. Hisz az is­kolatejhez az önkormányzat­októl jelentős támogatást kér­nek. Márpedig ezt a pénzt a forráshiányos önkormányzat­ok (Sarkad térségében csak két település nem önhikis!) nem tudják előteremteni. De — ez éppen úgy, mint a gye­rekek öltöztetése — nem tar­tozik a kötelező feladatok kö­zé. Iskolatej-akció bevezeté­sére csak akkor nyílhat lehe­tőség, ha annak finanszírozási rendszere megváltozik. (i)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents