Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-15 / 163. szám

tBÉKÉS MEGYEI HlRLAP­ip KULTÚRA 1999. július 15., csütörtök y — A legnagyobb Bibliától a legkisebb könyvig 1473 pünkösd ünnepére készült el az első hazai könyv, a Chronica Hun- garorum, a latin nyelvű Magyarok Krónikája Bu­dán, Hess András nyomdá­jában. E kultúrtörténeti esemény emlékezetére ren­dezték hetvenedik alka­lommal az ünnepi könyv­napokat hazánkban. A klasszikus könyvcsinálás mellett vállalkozó szellemű, kísérletező kedvű nyomdá­szok időnként furcsa, kü­lönleges könyveket vagy csak egyes példányokat ké­szítettek. A Vatikán büszkélkedhet azzal, hogy kincsei közt őrizheti a vi­lág legnagyobb Bibliáját, mely héber nyelven van írva és 320 fontot nyom. Három ember alig bírja felemelni. 1912-ben a ve­lencei zsidók meg akarták ven­ni II. Gyula pápától. A Biblia súlyának megfelelő aranyat kí­náltak érte, de a pápa nem fo­gadta el a drága ajánlatot. A pápai könyvtár egy olyan könyvet is őriz, amelynek min­den lapja aranyból van. Brazília katolikusai ajánlották a pápának hálájuk jeléül azért, hogy Dél- Amerika egy tudós papjának el­küldte a bíboros süveget. A könyv minden lapja aranyból van, és drágakövek kerete veszi körül az egyes lapokat. Bizonyára az akkori idők legdrágább könyve lehetett, amelyet az Egyesült Államok kormánya 1897-ben kezdett el kiadni. Az amerikai polgárhá­ború hivatalos története című, három év alatt elkészülő művet 112 kötetre tervezték. A 178 térkép és fényképpel illusztrált könyvek költsége 600 000 dol­lár volt. A nyomtatás első évé­ben 51 000 példányt adtak el. A A Luther Katekizmus mini kötet 1686-ból kötetek áráról nem tett említést az egykori tudósítás. Az amerikai Albany város küldeménye 1908-ban a wa­shingtoni szenátusnak: egy hat­ezer lapból álló könyv. Ä mű vastagsága egy méter húsz cen­timéter, és négyszáznegyven ki­lót nyomott. Guiard Világtörté­nelme rózsaszín lapokra van nyomtatva, de úgy szedve, hogy visszafelé kell olvasni. Párizsban 1908-ban egy Don-Quijote-kiadás jelent meg, melyet gót betűkkel szedtek és parafalapokra nyomtattak. Amerikai lapok szenzációs híre volt 1904-ben: a chicagói milliomosok egyike a „Tamás bácsi kunyhója” című könyv egy példányát egy néger nő bőrébe kötötte be. Az eredetiség abban volt, hogy a feketék felszabadí­tását célzó mű szerecsenbőrbe lett bekötve. Bibliofilek állítása szerint nem az volt az egyetlen emberbőrbe kötött könyv. Töb­bek között a „Les Mystéres de Paris” és a XIII. század egy Bib­liájának egyes példányait hason­lóan kötötték be. E kötésekhez főként női bőrt használtak; mért állítólag „simulékonyabb”. A hangjegynyomtatás első kísérlete egybeesik a könyv- nyomtatás feltalálásának idejé­vel. (A kottát Jean de Meurs ta­lálta fel Párizsban 1330-ban.) 1473-ban Esslingben jelent meg az első hangjegynyomtatásos könyv. Ebben még estik a hang­jegyeket nyomtatták, a vonal­rendszert kézzel húzták meg. Egyik Velencében, 1480-ban megjelent énekeskönyvben a fordított eljárást követték: a vo­nalrendszert nyomták, a hangje­gyeket pedig utóbb beírták. Az első énekeskönyv, amelyet met­szett lapokról nyomtak, Bolog­nában jelent meg 1487-ben. A hajdani gyémánt kiadások, az apró könyvek készítése már a könyvnyomtatás első századai­ban kedvelt tevékenysége volt a régi nyomdászoknak. Közéjük tartozott Breuer Sámuel lőcsei könyvnyomdász. Műhelyében 1665-től 1700-ig sok magyar és német nyelvű, főleg egyházi könyv és nyomtatvány készült. Sajtóján 1686-ban nyomtatták az addig legkisebb hazai köny­vet: a Luther Katekizmusát. A német nyelvű könyv mérete 37x47 m/m. (A kötési tábla mé­rete: 40x50x10 m/m.) A 64 le­vélre terjedő katekizmus tartal­ma a Tízparancsolattal és annak magyarázatával kezdődik. Utá­na a Hiszekegy, a Miatyánk, majd az úrvacsora felvételéhez szükséges hitbeli ismeretek, imák és énekek szövegei követ­keznek. A lőcsei katekizmus ki­csinysége dacára is tényleges gyakori célt szolgált a konfirmá­cióra készülő fiatalság számára. A tetszetős külsejű, finom ízlés­re valló, bőrkötésű, évszázad­okig ismeretlen míves mini kö­tet a lőcsei kis katekizmus 1900- ban ajándékozás útján került a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárába. Gécs Béla Beérkezési határidő: 1999. október 5. Sorsolás: 1999. október 7. A nyereményjáték szabályait keresse szórólapjainkon! NYERJEN egy FIAT Seicento-t a C00P negyedéves nyereményjátékén a BIOPON -nol és az ORGANKS-*«!* .......................... •i»ü. IMIMÉBE BEGHIN SAT KRISTÁLYCUKOR 1-5-10 KG-OS CSOMAGOLÁSBAN PALOMA t—vr Vákuumos őrölt kávé 250 g % 8 A ' Alföldi Gabona FINOMLISZT kg 000 Ml WSkMmSS §3 000 iM® itei&kä buszesz ÉTELECET 10%-os 1 I SOLAMI NYÁRI TURISTA BRAVO Őszibarack nektár 25%-os 1,51 A vonószenekari. tábor vendégjátéka az ópusztaszeri Hunniálisan, vezényelt Kessetyák Ger­gely karmester, aki harmad ízben járt Tarhoson fotó: enyedi Zoltán A kürtösök kivágták a rezet Sikeresen zárult a 23. Békés-tarhosi Zenei Napok rendezvénysorozat Nagy közönségsikerrel, a nemzetközi kürtkurzus záró- hangversenyével fejeződött be vasárnap este az idei Békés-tarhosi zenei napok rendezvénysorozata. Kürtö­sök sorfala és impozáns fanfárja után Pataki István, Bé­kés város polgármestere méltatta a huszonharmadik alkalommal rendezett zenei esemény jelentőségét, majd a 65 résztvevős kurzus legjelesebbjei, román, német, svájci, újvidéki és hazai magyar fiatalok mutatták be tudásukat a tarhosi zenepavilon hallgatóságának. Kon­cert után Fejes Antal, a zenei napok művészeti vezetője nyilatkozott az idei rendezvény tapasztalatairól. — Az eltelt három hét mérlegét megvonni valójában azoknak kell majd — kezdte válaszát Fe­jes Antal —, akikhez szólt a ze­nei napok sorozata. A közön­ségnek. A városi művelődési központ munkatársaival és ze­netanár kollégáimmal mi létre­hoztunk egy programot, mely­hez a városi könyvtár, a Békési Galéria és Jantyik Mátyás Mú­zeum a segítségével épp úgy hozzájárult, mint a Filharmónia Kht., a Körös Főiskola, a Békés-tarhosi Baráti Kör vagy a békési bélyeggyűjtők. Ez a csa­patmunka — a zene, a tánc, a képzőművészet, a bábjáték be­vonásával — változatos palettát kínált, ahogy egyik vendégünk fogalmazta: „igazi zenei svéd­asztalt”. Nekünk az a dolgunk, hogy az utórezgéseket figyelve, 2000 júniusára is sokszínű, so­kakat érdeklő és vonzó progra­mot állítsunk össze. — Mennyiben sikerült a ko­rábbi zenei napok rangjához, színvonalához méltó eseménye­ket nyújtani, illetve milyennek ítéli meg a fogadtatást? — Az értékben most sem volt hiány, Beethoven VII. szimfóniájában, a Magyar Nemzeti Balett előadásában vagy a Cantemus Leánykar vi­lágszínvonalú énekében nem minden nap gyönyörködhet e vidék közönsége. A zenei na­pok négy nagy koncertje erős pillérnek bizonyult: a nyitó, a záró, az ária- és balettest, s az orgonás kórushangverseny telt­házas sikert hozott Tarhoson és a békési református templom­ban. Tálas Ernő dalestjén és az Unokák koncertjén szintén nem volt szabad ülőhely a zeneisko­lában. Békéscsabáról, Gyuláról, Mezőberényből, Bélmegyerről sokan jöttek át a hangverse­nyekre. A vonóstábor és a fuvo­lakurzus koncertjei, valamint a kísérő rendezvények legalább ennyire fontosak voltak. Mind­egyik sajátos ízével, hangulatá­val hatott, egyik a nemzetközi­sége, másik az újdonsága révén vált vonzóvá. A megyei jelleget erősíti, hogy az itt élő vagy in­nen elszármazott, fiatal művé­szek is rendszeresen szót kaptak programjainkban. — Idei rendezvényünkről az országos sajtó is hírt adott, a megyeiek odafigyelését ezúton köszönjük. Talán a körzeti és a Csaba Tv intenzívebb jelenlét­ét hiányoltuk. Pedig Tarhosról, a hozzá fűződő zenei múltról és a jelenről így tudhat újra egyre többet az ország. A Ma­gyar Rádió „Ki nyer ma?” ve­télkedőjét viszont hosszú távon sikerült megnyernünk a zenei napok időtartamára. A rendez­vény kinőtte a regionális kere­teket. — Mennyiben valósult meg az Arccal Európa felé törekvés, az idei tarhosi mottó? — Mi, akik a zenei napokért is dolgozunk (és ez nem ellent­mondás), ennek a régiónak sze­retnénk értékeset nyújtani, az it­teni embereknek, európai szín­vonalon. Az a célunk, hogy jö­vőre újra teli legyen a Múzeum tér gyerekekkel, hogy a torony­zenét és a térzenét újra várják a békési városlakók. Mert ez a dolog oda-vissza működik, és kölcsönös tiszteleten alapul. Mi őértük vagyunk, és nekik kö­szönjük a figyelmüket és a tap­sokat — fejezte be nyilatkozatát Fejes Antal. F. P. Zs. Ha megbocsátunk, megbocsáttatik... Az elmúlt héten fejeződött be Békéscsabán a Segítőfoglal- kozásúak VII. nyári egyeteme, ahol a zárónapon dr. Hartai Ernő pszichiáter a harmonikus kapcsolatok kialakításáról beszélt. Ne a külső megerősítésre vár­junk állandóan — tanácsolta a szakember —, hanem a belső kontrollra figyeljünk. Olyan tevékenységet végezzünk, olyan kapcsolatot alakítsunk ki, amely önmagában jutalom. Ha elmerülünk valamiben, tö­kéletes élményt tudunk sze­rezni. Az örömmel végzett munka, a pozitív irányultság serkenti az endorfinok felsza­badulását az agyban, és ez a kellemes állapot fokozódásá­hoz vezet. Fontos, hogy milyen a vi­szonyunk az embertársaink­kal. Ha nem működik a kap­csolat, ne a másikat akaijuk megváltoztatni, hanem a mi viselkedésünket vizsgáljuk meg. Akkor vagyunk igazán hatékonyak a kapcsolataink­ban, ha előnyt kínálunk visel­kedésünkben. Ha tiszteletet akarunk elérni, tiszteljük a másikat. Azok az emberek kapnak figyelmet, szeretetet, akik figyelemmel, szeretettel fordulnak társaik felé. Az ál­landó zsörtölődés, harag sok energiát köt le. A dédelgetett sérelmek neurózishoz vezet­nek. Hogy is állunk a kritikával? A jóindulatú, informatív kriti­kát érdemes nyitottan fogadni. A minősítő, agresszív, mani­pulativ bírálattal nem érdemes foglalkozni. Legfeljebb meg lehet kérni feladóját, hogy fejtse ki, hogy mit is akar va­lójában. Az agresszív lelkiál­lapot alacsony értékű. Nem szabad hagyni, hogy fölénk nőjön. Ha sikerül megőrizni nyugalmunkat, azzal mi mara­dunk fölül. Kérdés még, meg tudunk-e bocsátani a másiknak. Tud­nunk kell, hogy annyira bo- csáttatik meg nekünk, ameny- nyire mi is megbocsátunk. A viselkedésünk visszahat lelki egyensúlyunkra. Ha szeretet­teljesek vagyunk, többet ka­punk vissza — hangsúlyozta a pszichiáter főorvos. Zsabka Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents