Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-15 / 163. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1999. július 15., csütörtök Gyulai kisemberek nagy gondjai A károsultak száma emelkedik— A veszélyeztetett épületek száma: 441 A települési polgári védelmi szervezetekbe beosztottak közül — 166 különböző teljesítményű szivattyú, 32 mű­szaki munkagép s 14 szállítóeszköz igénybevételével — 31, az önkormányzatok által foglalkoztatott közerőből 334 személy küzd a belvízzel megyénkben. Békésben a veszélyeztetett épületek száma 441, 1186 veszélyeztetett lakost regisztráltak. Kondoros, Kétsoprony, Gyula, Te­lekgerendás lakossága harmadfokú belvízvédelmi ké­szültség elrendelése mellett védekezik. Szarvas, Kétegyháza, Kertészsziget lakói másodfokú készültség­ben hadakoznak a vízzel, Ecsegfalván, Szabadkígyóson, Csabacsüdön, Eleken változatlanul elsőfokú a készültség. A települési polgári védelmi parancsnokságok — a veszé­lyeztetett településeken — folyamatos ügyeleti szolgálatot látnak el, segítve ezzel is a védekezési feladatok végrehaj­tását, a folyamatos kapcsolattartást, s fogadva a beérke­ző lakossági kárbejelentéseket. által épített kisebb öntözőcsa- toma, amely most hatalmasra duzzadt, és az Élővíz-csatorna vízszintjének emelkedésével teljesen elöntötte a kertet. Az asszony feszült arccal fo­gad minket, éppen a kis házat takarítja, ami még mindig ma­gán viseli a felkúszó víz nyo­mait. A férfi vezetőnek ajánlko­zik, és készségesen hátravezet a kertbe. Itt a dísznövénykertész tehe­tetlenül, széttárt kezekkel mutat a körös-körül látható pusztítás nyomaira, ami az itt látható kü­lönleges növényzetet jócskán megtizedelte. Ez az eldugott kis paradi­A Bodoki utcai dísznövénykert az esőzések után A megye lakosságának emléke­zetébe bevéste magát az idei év, hasonló időjárási viszonyokra évtizedek óta nem volt példa a térségben, ezért az itt élőket fel­készületlenül érte az ár támadá­sa, és a hirtelen lehullott csapa­dék levezetésére szolgáló rend­szer sem bizonyult megfelelő­nek. Annak ellenére, hogy pénte­ken megszüntették az Élővíz- csatorna betáplálását, s a víz szintje lassú apadásnak indult, az elmúlt néhány napban Gyula több városrészéből számtalan bejelentés, figyelmeztetés és kérés érkezett az illetékes szer­vekhez, ám a megszakítás nél­kül dolgozó szakemberek né­hány esetben tanácstalannak és tehetetlennek bizonyultak a víz­zel szemben. Kis- és nagytermelők, vállal­kozók és magánszemélyek egy­aránt érintettek a problémában, lakossági összefogásra azonban még nem került sor, jelenleg csak az egyre kimerültebb szak- 'dmbérek dolgoznak megfeszí­tett erőkkel a városban. Az Élővíz-csatorna partján fekvő Bodoki utca lakóinak többsége száraz bőrrel úszta meg a csatorna vízszintjének csőm országszerte ritkaságnak számító növények otthona. Az elöntött területen csak a tuják vészelték át a hatalmas víz- mennyiség feldolgozásával járó nehéz időszakot, a sziklakerti növények zöme odaveszett. Van-e járványveszély? Kérésünkre a gyulai ÁNTSZ képviseletében Németh Endre el­mondta, hogy az ilyen meleg és csapadékos időszakban egyéb­ként is fokozottabban kell számolni a járvány veszéllyel. Felvet­ték a kapcsolatot a belvízkárok elhárításában közreműködő szervekkel, s ezt a kapcsolattartást mindennapivá kívánják ten­ni. Intézetüknek jelenleg sem enterális, sem egyéb lázas megbe­tegedés halmozott előfordulását nem jelentették. Hozzáfűzte to­vábbá, hogy a polgárvédelmi parancsnok és a felelős ANTSZ a lakosság rendelkezésére áll a felmerülő problémák esetén, (ge) emelkedését, de az idős és bete­geskedő D. Kiss István és nyug­díjas felesége a (leg)kevésbé szerencsések közé tartozik. Kertjük viszonylag alacso­nyan fekszik, és keresztülfolyik rajta egy, a korábbi tulajdonos A kertben visszamaradt bé- kalencse-telepek jelzik a víz út­ját. Több, mint százféle növény szaporítása is folyik itt, ame­lyek az évtizedek alatt ápolóik szívéhez nőttek. A tönkrement növényállomány eszmei érteke is jelentős, de az anyagi kár is 60r80 ezer forint körül jár. D. Kiss bácsi fogadkozik, hogy amint lehetőség nyílik rá, beengedi a kotrógépet, ami a bent folyó öntözőcsatomát rendbe tenné, hogy a továbbiak­ban ne kelljen hasonló veszély­től rettegniük, mert ugyanezzel a problémával már az ősszel is szembe kellett nézniük. István bácsi és felesége nem az egyetlen károsult. Szentpálfalván a Kék Szilva ABC tulajdonosa, Zsigmond János is segítségre szorult, mert boltja előterét hétfőn reggel el­öntötte a víz, a vásárlók nem tudták megközelíteni az üzletet, de a helyszínre siető tűzoltók viszonylag hamar orvosolták a problémát, s itt a helyzet las­sacskán rendeződni látszik. Az árokásó gépet még vár­ják, mert a Dobozi úton is sok helyütt betemették az árkokat a háztulajdonosok, noha a csapa­dékvíz-csatornákkal foglalkozó közterületi rendelet éppen ezt (lenne) hivatott megakadályoz­ni. E rendelet betartása eddig ellenőrizhetetlen volt, most vi­szont az érintett portákon a bel­víz jelzi a mulasztásokat vá­rosszerte. Nem messze innen, a Vasút utca szinte minden lakója ha­sonló jelenséggel küzd, mivel az utcával párhuzamosan futó vasúti töltés jóval magasabban fekszik a házsornál, és ezt bete­tőzi az is, hogy az utcában egyetlen csatorna sincsen, amely a csapadékvizet levezet­hetné. Burcza Tibor keserűen említi meg, hogy gondjai nem új kele­tűek ez a legutóbbi (pénteki) már a negyedik alkalom volt az utóbbi időben, amikor a vízzel , kellett harcolnia. Családjával egyetemben már napok óta nem mer aludni, ál­landó készültségben vannak. Munkájuk azonban szinte hi­ábavalónak látszik, mert amit sikerül kiszivattyúzni az udvar­ról, az a következő percben visszaszivárog a kapu alatt, és kezdhetik elölről az egészet. A falak is átnedvesedtek, a víz ugyanis nemrégiben még a szobában állt. A szőnyeget még nem terítik le a padlóra, s a bú­torok sem kerülhetnek vissza eredeti helyükre amíg nem áll be jelentős változás az időjárás­ban. Meglátom a cserépkályhát, rogyadozik. Le kell bontani. A falak viszont még bírják egy ideig, de — ha nem érkezik gyors és hatékony segítség a közeljövőben — már nem soká­ig... Both Imre—Gajdács Edit Város, ahol még mindig a víz az úr... Gyulán a polgári védelem erői (is) aktívan védekeznek még most is a belvíz okozta károk ellen, segítenek a lakosságnak menteni a még menthetőt. A legnagyobb gondot azok a derí- tőaknás, szikkasztó szennyvízrendszerű tárolók jelentik, ahonnan a szennyvízzel kevert víz visszaszivárog az udvarok­ra, sőt, helyenként még az utcára is kifolyik. A csütörtök délutáni esőzések után még aznap éjjel 11 óra­kor megérkezett az első riasz­tás a gyulai Románvárosból, ahonnan azt jelentették, hogy az esővíz és a szennyvíz kiön­tött. A szennyvíz és az esővíz keveredését az okozhatta, hogy egyes helyeken a szenny­vízrendszer nem zárt rendsze­rű, hanem egyben a csapadék­víz gyűjtésére is szolgál, ám ezeket a tározókat nem az utóbbi napokban leesett csapa­dékmennyiségre méretezték, így a felhígult szennyvíz kiön­tött az aknákból. Ezt a tetemes mennyiséget eltávolítani vi­szont már az átemelő szivaty- tyúk sem bírták. Bordé István, a gyulai Vá­rosgazdálkodási Igazgatóság felügyelete alatt tevékenyke­dő, közhasznú munkát végző 75 fős csapat vezetője elmond­ta, hogy a városgazdálkodási vállalat 9 telepített automata szivattyúja nem bizonyult elégségesnek, ezért öt további mobil szivattyú telepítése vált szükségessé még a múlt hét fo­lyamán. Gyula számos városrésze érintett a belvízkatasztrófában, így a Románváros több utcája, Szentpálfalván a Dobozi út és a Vasút utca, Máriafalván a Babits u. és a Sarkadi utca mé­lyebben fekvő oldala, Gyula­váriban a Fehér-Körös, a Böki és a Rajk László utca került részben víz alá, de a dénesma- jori Határőr utca lakosait és portáikat sem kímélte a hirte­len lehullott jelentős mennyi­ségű csapadék. Hétfőn életbe lépett har­madfokú belvízvédelmi ké­szültség, bár a hét végén a leg­több helyen a lakásokat már nem veszélyeztette a víz, in­kább csak a közterületeket bo­rította, s a vízelvezető csator­nákat ostromolta. Bordé István úgy véli, hogy a jelenlegi problémák forrása az, hogy a derítőaknás, szik­kasztó szennyvízrendszer képtelen befogadni a lehullott csapadékot, sok helyütt a szennyvízzel kevert esővíz meghaladja a derítő szintjét, aminek következtében az az udvaron is áll. Különösen nagy gondot okoz ez az állat­tartóknál, azért is, mert a nap­pali felmelegedéssel a fertő­zésveszély is nő. Sokat segítene az is — je­gyezte meg —, ha a lakosság készségesebbnek mutatkozna, s az emberek, ha a szükség úgy kívánja, esetleg segítenének egymáson. A fáradt munkairányító el­mondta, hogy a februári ka­tasztrófahelyzetben kaptak fer­tőtlenítő szereket, de ez ebben a periódusban úgy látszik, még várat magára. Ennek híján a városnak egyelőre be kell érnie azzal a nyolcvan rekesz ás­ványvízzel, amit a Vöröske­reszt ajánlott fel... Ünnepség Békéscsabán. A Szoptatás Világnapját Bé­késcsabán július 30-án a városháza dísztermében (Szent István tér 7.) tartják. A 9 órai megnyitó után a rendezők műsorral szó­rakoztatják a közönséget, majd mindenkit uzsonnával vendé­gelnek meg. A rendezvény ideje alatt gondoskodnak a gyer­mekfelügyeletről is. Ezen az ünnepségen adják át azokat a dí­jakat, melyeket a békéscsabai védőnők az alább közzétett rejt­vény megfejtői között sorsolnak ki fotó: kovács Erzsébet Megkérdeztük olvasóinkat A szoptatásról Nyilas Ildikó, 32 éves békés­csabai gyesen lévő anyuka: — Nagyon jó dolognak tartom, ha a gyerek sokáig szopik. Az anyatej nagyon egészséges és pótolhatatlan, ezért ameddig csak lehet, azt adjunk a gyerek­nek. Sajnos, nekem csak 3 hó­napig volt tejem, de utána még hordtuk egy darabig és csak ké­sőbb kapott tápszert. Szaszákné Megyei Agnes, 34 éves, bé­késcsabai ad­minisztrátor: — Fontos szerepe van a szoptatásnak mind a baba, mind az édesanya életében. Most várom a második gyerme­kem. Sokáig szeretném szoptat­ni, mert azt tapasztaltam, hogy azok a gyerekek, akik tovább kapják az anyatejet, egészsége­sebbek. Köles Ist­ván Junior, 28 ,évgsi, békés­csabai rádiós: — A szop­tatást a vilá­gon az egyik legfontosabb dolognak tar­tom. Szerintem az anyai szere­tet és az anyatej együtt az, ami pótolhatatlan egy gyermek egészséges fejlődése érdeké­ben. Ilyen tekintetben nagyra értékelem az anyai áldozatvál­lalást. Zsíros Já­nos, 32 éves, medgyesegyhá- zi vállalkozó: — Nagyon sokat jelent a szoptatás a gyerek és az anya életében is. Nálunk mindkét gyerek soká­ig szopott, az egyik 2 és fél évig, a másik pedig 1 évig. Azt tapasz­taltam, hogy a kisebbik lányom, aki tovább kapott anyatejet, sok­kal kevesebbet beteg. -ke­FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Játsszon velünk! 1999. július 30-án újból meg­emlékezünk a Szoptatás Vi­lágnapjáról. Ez alkalomból já­tékra hívjuk Önöket. Az aláb­bi rejtvény megfejtése az az ideális helyzet, mely a baba és a mama számára a születés utáni kórházi együttlétet jelen­1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. ti. (idegen szó). A megfejtést levelezőlapon küldjék be cí­münkre: Védőnői Szolgálat, 5600 Békéscsaba, Gyulai út 18. A helyes megfejtést bekül­dők között ajándéksorsolást tartunk. Beküldési határidó': július 23. 1. Az előtej (colostrum) ebben a tápanyagban gazdag. 2. Az újszülött és a csecsemő legideálisabb táplálási módja. 3. A K vitamin készítmény neve, melyet a kizárólagosan anyatej­jel táplált csecsemők kapnak. 4. Egy eszköz, mely a fejést segíti. 5. Szopás után a levegő eltávolítása a baba gyomrából. 6. Szoptatással kapcsolatos kérdéseivel (is) bátran fordulhat hoz­zá. 7. Fájdalmas állapot, mely gyakran elégtelen fejés következtében alakul ki. 8. Fertőző képességét tekintve, ilyen az anyatej. 9. Ennyi ideig ajánljuk a kizárólagos szoptatást. (2 szó.)

Next

/
Thumbnails
Contents