Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-12 / 160. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1999. július 12., hétfő A földet faggatják a régészek A legfiatalabb leletek az avar—Árpád-korból származnak Több évezredes múltat faggatnak ezekben a hetekben a régészek Ecseg- falva és Bucsa között. A szakavatott tekinteteknek minden kis tárgy, eszköz közöl valamit. A munkálatokra a Mól Rt. kérte fel a régészeket, mivel azon a szakaszon gázvezetéket kíván lefektetni. Szatmári Imre régész elmondta: a feltárandó terület hossza mintegy 1400 méter és három részből áll. Az első Ecsegfalva szélén van, 150 méter hosszú, és ott már befejezték a „vallatást”. A második területet Pusztaborznak hívják. Ott 400 méter hosszan végeznek ásatást, s ezek a munkák jelenleg is tartanak. A harmadik és egyben legnagyobb terület Bucsa alatt várja majd őket. Az összes feltárást szeptember 15-ére fejezik be. A munkálatok költségeit a Mól Rt. állja. De sokat segít az ecsegfalvi önkormányzat — élén dr. Szoboszlai Árpád polgármesterrel — és a beruházást kivitelező cég, a siófoki KW Kőolajvezeték-építő Rt. A szakmai munkákat Szatmári Imrén kívül dr. Havassy Péter, a gyulai múzeum igazgatója, Rózsa Zoltán, az orosházi múzeum munkatársa és két restaurátor: Gábor Gabriella (Békéscsaba) és Kocsor Julianna (Békés) végzi. Az eddigi ásatások során mintegy százötven tárgy került elő. A legrégebbiek az időszámításunk előtti öt-hato- dik évezredből valók. Továbbá szarmata kori (ez az időszak tulajdonképpen az Alföld római kora) település nyomai is felfedezhetők. A legfiatalabb leletek pedig az avar—Árpád-korból származnak. A sírok feltárása során főleg állati és emberi csontok (ám ezek elég rossz állapotban vannak az agyagos föld miatt), edénydarabok kerülnek elő. Hisz régen sokszor úgy temetkeztek, hogy a halott mellé oda tették kedvenc ételét, italát. Minden sír fejjel északra helyezkedik el. Egy sírban borostyángyönyöt is találtak a régészek. De igazi anyagi értékek nem várhatóak, ugyanis ezeket a sírokat még a halottak kortársai kirabolták. Ám egy római kori pénzérme mégis előkerült. Hogy pontosan melyik császár uralkodásának idején verték, az csak később derül ki. De akkor pontosan megállapítható lesz, hogy a sír „használóját” mikor temették el. A most feltárásra kerülő régészeti lelőhelyek a szakemberek számára küldik a legtöbb üzenetet. A csontokból viszont mi is mindannyian megértjük, hogy Ecsegfalva és Bucsa környéke már több ezer évvel ezelőtt is emberi élettől volt „hangos”. Magyari Barna Az eddigi ásatások során mintegy százötven tárgy került elő. tok edénydarabok és ékszerek (kiskép) Főleg állati és emberi csőnFOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Megkérdeztük olvasóinkat Szokott-e befőzni? Győryné Németh Gabriella 47 éves, békéscsabai növényvédő szakmérnök: — Természetesen. Savanyúságot, lekvárt, befőtteket teszek el télire. A családom szereti a házi eltevé- sű nyalánkságokat, az őszibarackbefőtt például annyira népszerű, hogy még egymás elől is dugdossuk. Az idén még nem tettem el semmit, annyira drága a gyümölcs, de a barackszezont biztos nem fogom kihagyni. Tarné Máté Gyöngyi 41 éves, békéscsabai óvónő: — A fiam kedvence az őszibarackbefőtt, tavaszra már nem marad egy üveggel sem belőle a polcokon. A lekvárt nem szereti annyira a család, csak süteményekbe, palacsintatölteléknek fogy. Mindent úgy teszek el, ahogy a szakács- könyvben előírják, az egyetlen kivétel, hogy nem használok szalicilt. Rétiné Lőrinci Magdolna 49 éves, békéscsabai nyugdíjas: — Idén már eltettem húsz üveg cseresznyét, öt kiló szamócát lekvárnak meg szörpnek. Most is éppen a kertből jövök egy csomó zöldbabbal. Még nem tudom, hogy lefagyasztom vagy üvegbe teszem, de mindenképpen kell belőle télire. Mindig akad valami eltennivaló a kertből, így jobban kijövünk férjemmel a nyugdíjból. Székács Csilla 29 éves, tótkomlósi zenetanár: — Ritkán teszek el befőttet, ez a feladat inkább az édesanyámra hárul még. Persze ha lesz családom, én is majd jobban kiveszem a részem a nagy nyári befőzésekből. A meggy, cseresznye, barack a legnépszerűbb befőttfajták, amiket az édesanyám házi recept szerint tesz el. A bolti valahogy sosem olyan finom, mint amit ő készít. F. M. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Népi kézműves kiállítás A Békés Megyei Művelődési Központ Kézműves Szakiskolája a házigazdája a III. Országos Ifjúsági Népi Kézműves Pályázat fonható, szálas anyag kategóriájú kiállításának. A Ruhaipari Szakközépiskolában július 19-én, 14 órakor kezdődő tárlatot Németh Béla, a Békés Megyei Kézműveskamara elnöke nyitja meg, s a vesszőből, csuhéból, sásból, nádból, gyékényből, valamint szalmából készült munkákat egy hétig 8 és 21 óra között tekinthetik meg az érdeklődők. (u) Világraszóló Felfrissülés Ha a fenti matricát látod egy üzletben, ott a kupakért cserébe átveheted a 0,5 literes Coca-Cola termékedet. Köztiszteletben álló férfiak is verik a párjukat Hogyan csírázik a terror? Apu, ne bántsd anyut! — sokszor elhangozhat a gyerekek szájából ez a könyörgés azokban a családokban, ahol a férfi gyöt- ri, veri a feleségét. A nőbántalmazás csak mostanában került egyre inkább a figyelem középpontjába. Bár tény, a jelenség nem új keletű dolog. Gyakran előfordul, hogy az egyébként más területen sikeres, sőt, híres férfiak ütötték- verték, ütik-verik a -párjukat. Magyarországon hetente egy nő esik áldozatul a bántalmazásnak, évente 1000 erőszakos nemi közösülés történik — mondta Nógrádiné Várhalmi Judit pár- és családterapeuta a Segí- tőfoglalkozásúak VII. Nyári Egyetemén, Békéscsabán a napokban. A bántalmazás nem egyszeri történés, hanem folyamat, amelynek különböző periódusai vannak. Nem akkor kezdődik, amikor ütlegelni kezdi a nőt a férfi, hanem sokkal korábban, amikor megkísérli izolálni: „Te csak ne dolgozz, maradj itthon.” Az asszonyok többsége inkább meghatódik ezen, mint eszébe jutna, hogy csírázik a terror. Aztán mindennapos lesz az ellenőrzés, az alárendelt helyzetbe hozás. „Csak pletykálkodni tudtok a barátnőiddel...” „Ugye nem azt akarod mondani, hogy ez is munka...” A nők többsége érzi, ha pontosan nem is tudja megfogalmazni, hogy közeledik a vihar. Egyre nő a feszültség. Majd kitör a nagyjelenet. Ä következő periódus a megbánások, a nagy fogadkozások időszaka. Megkapja a nő azt, amire vágyott (virágot, kedveskedést, figyelmet). De a bántalmazás folyamat, ami többnyire nem szakad meg. Következik az érzelmi és fizikai terror, a gyötrés, kínzás, uralkodás a másik felett, majd a szexuális abusus (visszaélés). A fizikai erőszaknak változatos megjelenési formája van, a felpofozás- tól az ököllel való arcul ütésen át a hasba rugdosásig. Gyakran csak azért, mert sótlan a leves... A nők többsége azzal áltatja magát, hogy csak többet kell dolgoznia, jobban kell főznie, akkor majd nem ismétlődnek meg a megaláztatások. Abban hisznek, hogy csak áldozatot kell hozniuk, és jóra fordul az életük a családban. Nem veszik észre, hogy nem tőlük függ, ami történik. A jövőkép nélküli, meggyötört asszony gyakran képtelen a menekülésre. Nyugat-Európá- ban tréningeken készítik fel erre a feleségeket, hogy ha bekövetkezik a baj, kész menekülési tervvel rendelkezzenek. Számos civil szervezet segíti az áldozatokat (NANE, Nők Háza, Eszter Ambulancia) — hangsúlyozta az előadó. Ez is csak azt bizonyítja: a probléma létező! Zsabka Erzsébet A szeretet mindennél fontosabb Kilenc mellékletből összesen 141 oldalas anyagot fogadtak el a füzesgyarmati képviselő-testület tagjai legutóbbi ülésükön. A vaskos dokumentum a helyi napközi otthonos óvoda pedagógiai programját tartalmazta. A testületi ülésen jelenlévő dr. Becsei Józsefné közoktatási szakértő elmondta: az anyag összeállításakor figyelembe kellett venni a helyi lehetőségeket (nemcsak az anyagiakat, hanem a szellemieket is) és sajátságokat. Ez azért is nehéz feladat, mert a mai magyar társadalomban már nagykorúsították a tantestületeket, ugyanakkor a szükséges szakmai kompetencia még nem áll rendelkezésre. Ám Füzesgyarmaton jól oldották meg a feladatot: az összeállított pedagógiai program tartalmi és formai szempontból is rendkívül igényes. Bakonyi Lajosné óvodavezető megjegyezte: a pedagógiai programban építenek a már meglévő értékekre is. A teljes anyag tudatosan megszervezett, megszerkesztett munka eredménye, 1996. szeptember 16-tól idén júniusig dolgoztak rajta. Dr. Barkóczi István képviselő sok igazságot mondott ki, amikor úgy fogalmazott: a legfontosabb szeretni a gyereket, és akkor minden menni fog. Tudományos leírás is kell, de a legfontosabb, hogy szeressük és munkára neveljük a gyerekeket! A füzesgyarmati napközi otthonos óvoda pedagógiai programját (amelyet most ősztől vezetnek be) végül jelentősebb viták nélkül fogadta el a képviselő-testület. M. B.