Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-10-11 / 159. szám
1999. július 10—11., szombat-vasárnap Hétvégi magazin 7 SZATMÁRNÉMEDITŐL 10 KILOMÉTERRE MÁR MESSZE A VILÁG...? Szatmári üzenet, Véghen keresztül, nekünk... Könyv Történelmi pillanatok Ismét egy érdekes összeállítás, ezúttal a debreceni Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. gondozásában. A szerző, Mitták Ferenc összegyűjtötte és kötetbe szerkesztette a történelem jeles ünnepeit és évfordulóit. A könnyebb eligazodást segítendő havonként rendszerezte a kalen- dáriumi jeles napokat, a magyar s az egyetemes történelmi évfordulókat, majd emelt ki közülük ötöt-ötöt, részletezve az eseményeket, méltatva jelentőségüket. Túlzás lenne azt állítani, hogy például a magyar történelem 60 legjelentősebb eseményéről kapunk áttekintést a könyvben, mindenesetre a múltunk (és az egyetemes történelem) iránt érdeklődők, valamint a középiskolások remek olvasmányhoz jutnak, ha megvásárolják a pár száz forintért kínált, közel ötszáz oldalas Történelmi pillanatokat. Most álljon itt — példaként — történelmünk öt kiemelten tárgyalt júliusi eseménye. 1. 1697. július 1.: A hegyaljai kuruc felkelés kezdete. 2. 1848. július 5.: Az első magyar népképviseleti ország- gyűlés megnyitása. 3. 1167. július 8.: A zimonyi csata. 4. 1456. július 22.: Nándorfehérvári diadal. 5. 1914. július 28.: Az Osztrák—Magyar Monarchia hadüzenete Szerbiának. Lám, megint egy könyv... Talán emlékszik még az olvasó; az utolsó regényemet, az „Azt mondta, hogy igyi szudá”-t megelőzte egy alapos előszó. Van, aki olvasta, van, aki nem. De aki mulasztott, most pótolhatja: ezt az előszót ne hagyja ki! A ciklus második darabjáról van szó, a „Kruzlics engem úgy segéljen!”-ről. így kezdődik Végh Antal legújabb könyve. Magánkiadásban dobta a piacra. Minden bizonnyal sokan elolvassák majd. Az alábbiakban visszaidézzük a rendhagyó könyvbemutató egyik részletét. Mint korábban e hasábokon már megjelent, Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület al- elnöke is beszélt a pesti összejövetelen, úgymond felkért hozzászólóként. Bár meglehet, különben is megnyilat- • kozik. Az alábbiakban kiderül, jó oka volt rá, kivált azok után, hogy — mint mondta —, egy huszonhárom órás tanácskozás után ült neki, hogy együltő helyben megismerje „Anti” új könyvét. Hallgassuk tehát Muzsnay Árpádot! — Nevezzük regénynek, de nekem inkább egyfajta dokumentum. Bár nyolc évvel fiatalabb vagyok Antinál, végigéltem a regénybeli korszakot, javarészét ismertem a szereplőket. Kisgyerekként tanúja voltam annak a katarzisnak, amelyen keresztülmentek a szatmáriak. Mondhatom, az a tudathasadásos lét azóta, sőt, máig tart nálunk. Még ’57-ben, mikor leérettségiztem, ha végigmentünk a főtéren, tágra nyílt szemekkel néztük, ha valaki románul beszélt, most pedig... örülünk, ha magyar szót hallunk. Gyakran eszembe jut, hogy apám 1913-ban még kiírta az üzletére, hogy „Eu vorbesc romaneste", vagyis „Beszélek románul”. Neki az volt az érdeke, hogy elvigyék az áruját, nem az volt a fontos, ki milyen nyelven beszél. Azért reménysugarak is felvillannak. Ahogy jöttünk haza az RMDSZ kongresszusáról, még a Vátrás-fészek Régenben is örülhettünk egy kicsit. Meglátva rajtunk a kis tulipánt, a jelvényünket, a vasárnap is nyitva tartó üzletben magyarul szóltak hozzánk, nem magyarok... Mit is láthatott ebből a forrongó második világháborús évekből, Végh Antal regényének idejéből a magamfajta nyiladozó értelem? Amikor a Szamos két oldalán röpködtek az ágyúgolyók, amikor szerintem szeptember 16-án Végh Antal egyik legnagyobb vihart kavart könyvének békési fórumán készült ez az évtizedekkel ezelőtti fotó. Akkor a Miért beteg a magyar futball című kötettel emelte fel szavát az író — ezt valószínű tévesen írja augusztus 28-ára Anti — Szatmári először bombázták. Azok MMlil— az élmények, majd a falura település nekem egy hullámhosszra kerülést jelent az íróval, legfeljebb mi nem Harasztiéknál, hanem azoknál találtunk menedéket, akiktől kontóba hoztuk-kaptuk a tejet... Mintha tegnap történt volna! Hiszem a regénybeli Malinovszkij-féle mesét is, már csak azért is, mert állítólag Hitler A romániai magyarság zöme nem a két tiszta székely megyében él. IS járt Szatmár- ban, mi több, állítólag hagyott egy gyereket is maga után. Tudjuk, mi mindent meg nem tesz az ember a megélhetésért... Dokumentumot mondtam, ezért itt mondom, a második kiadásban érdemes lesz kijavítani például kétemeleMuzsnay Árpád (jobbról) egy celofánnal is ledugaszolt, jófajta szatmári pálinkát is hozott magával Pestre Végh Antalnak a szerző felvételei tesre a mai Kölcsey gimnáziumot, de tudjuk be, hogy egy gyerek szemében olykor minden nagyobbra nő. Ne maradjunk abban se, hogy Páskándi Géza akkoriban Szatmárhegyről járt be, holott már korábban beköltöztek Szaunáira. Petőfi, tudjuk, nem Endrődön, hanem Erdődön házasodott össze Szendrey Júliával. — Még egyszer mondom azonban, nem ez a lényeg, hanem az az atmoszféra, amely bennem is felébresztette a negyvenés évek közepének hangulatát. Élmény a regény! És olvasóinak talán segít egy tévhitet eloszlatni. A mai turisták bejönnek Borsnál, végigszaladnak Kalotaszegen, átutazzák Romániát és az anyaországból nem ismernek mást, csak a székelyeket, mert, hogy abban van egy kis romantika is. Még benéznek Kolozsvárra, vesznek néhány írásos párnát és megállnak Csíkszeredánál. És ők az tudják, az vélik hiteles panaszainknak, amit ott elmondanak. Jfqlott a romániai magyarság zöme nem a két tiszta székely megyében él, hanem a Pártáimban, a Szilágyságban, vagy szórványban, a jelenlegi Beszter- cenaszód megyében, Kolozs megye jó részén, valamint Kis-Küküllő és Nagy-Küküllő környékén lakik. Nem igaz, hogy ma Szatmár városának 94 százaléka román. Az ottani magyarok többsége magyar maradt. Apám is választhatott volna, amikor a fronttal átsodródott Debrecenbe, mégis visszajött, és én is maradtam és maradni fogok. Mert maradni kell! És azokat az eredményeket, amelyeket elértünk, a magyar lakosságnak köszönhetjük. Hiába duzzasztották fel Szatmári a szocializmus közepén, a város 135 ezer lakosa közül 48 százaléka ma is magyarnak vallja magát! Ez az arány hasonló azzal, mint ami jellemezte a Végh Antal által megismert, akkor ötvenezer körüli lélekszámú Szatmári, amely negyvennyolcadik regényének témáját adta. Várom a következőt, a Tavasszal kell a szerelem címűt, sőt, az ötvenediket is. Lejegyezte: Fábián István Ajánló CD-Slágerlista 1. Bravo Summer Hits 2. DJ Budai vol.2. 3. Hevia: Tierra De Nádié 4. Ámokfutók: Ezüst eső 5. Viva Hits 5. 6. Future Trance 8. 7. Mr. President: Space Gate 8. Todd Terry: Resolutiou 9. Limp Bizkit: Significant 10. Jamiroqvai: Synkronized (Rock Island) Filmajánló Little voice A halk szavú apró lány beszélni ugyan nem beszél, de annál inkább énekel. A tökéjre fejlesztve játsza el legendás énekesnők előadásmódját és énekhangját, ám káprázatos tehetségét senkivel sem hajlandó megosztani. Egy napon azonban feltűnik Ray Say, egy kiégett showman és mindenáron sztárt akar faragni hősnőnkből. Rapcsányi László hangját hallom a rádióban; beszédének sajátos dallama muzsika a fülnek. Összetéveszthetetlen zárt e (e) hangzói, szólam- és mondathangsúlyai bizony elütnek az újabban feltűnt rádiósok intonációjától. S akkor még nem is említettem azt a széles körű műveltséget, ami a riporter sajátja, de amivel sohasem hivalkodott. Örülök, hogy Rapcsá- nyinak még van műsora a Magyar Rádióban; talán ő az utolsó mohikán a hajdani mérvadó riporterek (rádiós személyiségek) közül, akit olykor még hallgathatunk. Vajon ki figyel rá? Ki figyel az öregekre? Elsősorban azokra, akik fölött — noha éveik száma egyre több — még nem járt el az idő. Kapnak-e mikrofont vagy szerepet a színházKi figyel az öregekre? ban, katedrára állhatnak-e még, meghallgatják-e őket a falugyűléseken, s kínálják-e hellyel mindegyiküket, ha ügyes-bajos dolgaikkal felkeresni kényszerülnek valamely hivatalt? Egy öregember volt itt — mondja főnökének a szépen bo- dorított, butácska adminisztrátor, akinek fogalma sincs arról, hogy ama öregember mit művelt — egy hosszú életen át — az orvoslásban, a kohászatban, a néprajz tudományában vagy a kóruskultúrában. Vagyis a hivatalok, rendelők, műhelyek, szerkesztőségek stb. fiatalja nemigen tudja, hogy mi köszönhető az elődöknek. Talán nem is kell ezt tudni, de mondjuk köszönni, s néhány apró gesztust tenni illenék a nagyszülők generációjának. Például illenék válaszolni az öregek leveleire. Nyolcvanon túli idős barátom — akinek sokadik kitüntetéséhez gratulálok — felpanaszolja, hogy valaki, akit peszt- rált, dajkált egykoron, nem válaszolt levelére... — De ne mondd már el senkinek — teszi hozzá a tanár úr —, mert szégyellem. Igen, ő szégyellnél Szégyenkezés, hallgatás, elhallgatás... Nálunk megtanultak az öregek lehetőleg észrevétlen élni, vagy bocsánatkérő módon közlekedni. Szomorú. Bizonyos korban s körülmények között ugyan ter: mészetes a visszavonulás, de feladni azért nem kellene. Nemzedékileg meg éppen nem! Hisz’ így is vannak megtaposott korosztályok. Vagy ez túlzás? De hát milyen jogon minősíti egy ifjú ember — mindenestül! — korruptnak az elődöket, mikor a mostani fiatalok közül is szép számmal vannak (sajnos éppen úgy, mint régebben), akik — így vagy úgy — visszaélnek a megszerzett hatalommal. Azzal a hatalommal, amit nagyrészt éppen az öregek ruháztak rájuk. De ne menjünk ilyen messzire. Vitray, akit kiebru- daltak a közszolgálati tévéből, most a fővároson kívül él: családjának, kutyájának. Kutya! Régen tudom, hogy nem a kutyának van szükségük ránk, hanem nekünk a kutyákra. Mindazonáltal eléggé groteszk dolog, hogy némely öregeknek minden szeretetüket a kutyákra kell pazarolniuk. Nem szeretnék túlozni. Nyilván vannak még öregek, akikre figyelünk. Szűkülő világunkban '— ahol mindenki pápább akar lenni a pápánál — együtt él velünk a római pápa is. Krisztus földi helytartóját nem lehet nyugdíjba küldeni. S ő — hajlott kora, csökkenő fizikai energiái ellenére — szüntelenül utazik; hirdeti a vallások, a népek közötti békét. Legalább ezt az egyetlen öregembert kellene meghallgatnunk. Gyarmati Béla FELVÉTELT HIRDET TERMÉKMENEDZSER munkakör betöltésére. ______Feltételek:______ „ B” kategóriás jogosítvány, üzletkötői gyakorlat, jó kommunikációs készség, középfokú végzettség. _____Jelentkezés:_____ írásb an vagy személyesen fényképes önéletrajzzal, 5600 Békéscsaba, lllésházi u. 18. £
