Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-08 / 157. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1999. július 8., csütörtök Támogatás. (1) A med- gyesegyházi általános iskola szülői választmánya és az is­kolaszék az esedékes tan­könyvek megvásárlásához a tavalyihoz hasonló támoga­tást kért az önkormányzattól. A kérést a legutóbbi testületi ülésen tárgyalták az elöljá­rók és úgy döntöttek, hogy a gyermekenkénti 2000 forint hozzájárulást idén is biztosí­tani kell, amely egyrészt 1700 forint központi támo­gatásból, plusz a 300 forint önkormányzati kiegészítés­ből tevődik össze. A képvi­selők kikötése, hogy min­denki azonos arányban ré­szesüljön a hozzájárulásból, amely 335 gyermeket érint. Olasz érdeklődés, (i) Egy olasz szenátor vezetésé­vel itáliai üzletemberek jártak a minap Szeghalmon. A ven­dégek a városházán a sárréti települések polgármesterei­vel, s nagyobb vállalkozások vezetőivel itteni befektetési lehetőségekről tárgyaltak. Játszóház. (i) A Káp- talanfiireden üzemeltetett Sár­réti Ifjúsági Táborban a gyere­kek pihenésének, szórakozá­sának jobb kiszolgálására ját­szóházat állított fel az észak­békési térség. A létesítményt azért csak a napokban tudták átadni, mert a felállítási mun­kálatokat késleltette a Balaton környéki rossz időjárás. Kisebb tüzek, (u) Tegnap kisebb füzekhez hívták ki a tűz­oltóság embereit a megyében. Gyulán egy személygépkocsi bel­seje, Orosházán pedig a megye­határban nádas-gaz tűz adott feladatot a szakembereknek. Szarvas területén egy gabona­tábla gyulladt fel, ám az ott dol­gozók hamar eloltották a tüzet „PER (FŐNÉV): OLYAN GÉPEZET, AMELYBE DISZNÓKÉNT KE­RÜLSZ BE, ÉS AMELY­BŐL VIRSLIKÉNT KE­RÜLSZ KI.” (Ambrose Bierce) Tojástermelők mélyrepülésben (Folytatás az 1. oldalról) Öt evvel ezelőtt ilyen időszak­ban 13 forint volt a tojás ára, és vitték mint a cukrot, most hat forint, mégsem kell. Olyanok vagyunk, mi, tojástermelők, mint a NATO-gépek. Mélyrepülünk. Az újratermelés csak ábránd, hi­szen a tartalékainkat éljük fel, már akinek van. Én is eladtam a csabai lakásomat, hogy az árából legalább a tanyámat lakhatóvá tegyem. Az államtól nem kapunk egy fillért sem, nem állunk sorba segélyért, munkahelyeket terem­tünk. A legnagyobb baj, hogy nem tudják az „okosok”, hon­nan, mennyi és milyen tojás özönlik az országba. Ha az el­mondottak jelentik a piacgazda­ságot, akkor ez egyenes út a tönkremenetelhez. Selmeczi úr az önkormányza­tot sem érti. Miért nem eléged­tek meg akkora iparűzési adóval ebben a veszteséges ágazatban, amit ugyan nehezen, de kinyög­tek. Most náluk is megduplázták ezt, és a sok teher oda vezet, hogy vállalkozóból kénytelenek lesznek átmenni őstermelőbe. Akkor pedig egy fillér iparűzési adót sem lát tőlük az önkor­mányzat. — Tudja, úgy van ez, hogy a paraszttal mindent meg lehet etetni, mert olyan „állatfajta”, amelyik mindig bízik, egyszer csak jobb lesz — szögezi le. — A macska rúgja meg! — értékeli a jelenlegi tojáshelyzetet Selmeczi Béla fotó: kovács Erzsébet Elvárják azt is, hogy a paraszt lassan már jobban idegesít ben- szótlanul és mosolyogva menjen nünket, mint a veszteség, tönkre. Higgye el, ez a hülyítés Nyemcsok László Terítéken a tej is Sarkadon (Folytatás az 1. oldalról) Ennek a 8 ezer túlsúlyos ser­tésnek az előjogáért harcol most Tóth Imre. Hisz az ál­lamnak is — a határ közelsé­ge miatt — az volna a jó, ha Békés megyéből veszi át a sertéseket, az itteni kisterme­lők pedig végre megszabadul­hatnának túlsúlyos disznóik­tól. Ezt a 8 ezer sertést kizáró­lag azoktól veszik át, akiknek nincs szerződésük. A nagyter­melőknek mind van szerződé­se, így most végre a kisterme­lők kerülhetnek előtérbe. Németh Tibor, a megyei FVM osztályvezetője kérte a je­lenlévőket (a sajtón keresztül pedig a többi Békés megyei gazdát), hogy akinek van át­adásra váró 160 kilogrammos, vagy afeletti hízója, jelezze a falugazdásznál. Nagyon fontos, hogy pontos adatok gyűljenek össze, hisz csak akkor lehet ha­tékony az akció. Tehát úgy tűnik: ha Tóth Im­rének sikerül megszerezni az előjogot, akkor hamarosan 8 ezer túlsúlyos sertést tudnak ér­tékesíteni a megyei kistermelők. Később pedig 30 ezer malac át­adására is lehetőség nyílhat. A tejpiacon is csaknem akko­ra gond van, mint a sertésérté­kesítés terén. S ez a sarkadi fó­rumon is terítékre került. A Tej­terméktanács április 29-ei köz­gyűlésének önkorlátozása miatt mindenütt kevesebb tejet vesz­nek át. Sarkadon viszont igen látványosan visszazuhant a tej­átvétel. Korábban napi 1000 li­tert, ma viszont csak 300 litert vesznek át. Erki István, a Haj­dú-tej Rt. felvásárlási osztályá­nak vezetője érdeklődésünkre elmondta: korábban valóban előfordult, hogy jóval ezer liter felett is átvettek tejet, de akkor a szerződéssel nem rendelkező­két is felvették. Most viszont már ez nem így működik. Ha a Tejterméktanács az önkorláto­zást visszavonja, akkor megint lehetőség lesz több tej felvásár­lására. Aki jövőre is tejet sze­retne értékesíteni, annak már most célszerű áttekinteni, hogy mennyi tejet tud vállalni, és ar­ra megkötni a szerződést. Magyari Barna Adomány beteg gyerekeknek Kaput nyitott a konyha Emlékezetes hétvégét élhettek át azok az orosháziak, akik Szent László napján a gyopárosfürdői rendezvényen ott voltak. Kortól, nemtől függetlenül a szervezők mindenkinek a kedvé­ben tudtak járni: volt sok móka, nyeremény, szikrázó napsütés, sztárparádé. No és a rendezők szempontjából, ami nem elveten­dő: komoly bevétel, amit nem önös céljaikra, hanem jótékony tevé­kenység formájában kamatoztat­tak. Paku Józsefné és Szűcs László vállalkozók tegnap adták át azt a 150 ezer forintot, amit az orosházi kórház gyermekosztályának szán­tak. A városházán Fetser János polgármester jelenlétében (a Kór­házi Alapítvány elnöke is egy- személyben) dr. Varga Sándor fő­orvos vette át a támogatást, ami­nek a sorsa egyelőre még nem konkretizálódott, de az már biztos, hogy van helye a pénznek. (cs) A tótkomlósi napközi konyha 1995-ig zárt rendszerben műkö­dött, csak a gyermekélelmezés­nek, az idősek házának és az idő­sek napközi otthonának ellátását biztosította. A pénzügyi megszorítások vi­szont arra késztették az ott dolgo­zókat, hogy a bevétel növelése ér­dekében új lehetőségeket kutassa­nak fel. A „kapunyitás” nem bizo­nyult elhamarkodottnak, hiszen éves szinten a konyha kapacitáski­használtsága (600 adagos) nem csökkent. Szendrei Istvánná intéz­ményvezető a legutóbbi testületi ülésen számolt be munkájukról, tájékoztatásként azt is elmondta, hogy a meggy, a paradicsom, a le­csó befőzési idejekor ezzel foglal­koznak a konyhások, mert bebizo­nyosodott: a sok befektetett mun­ka meghozza „gyümölcsét”, ezek­nek a konzerveknek a bekerülési költsége jóval alacsonyabb, mint ha piacról vásárolnák meg. cs. i. Csapdába ejtő Dublin Csabán Pénteken nyílik az ír jellegű Dublin a korábbi Csapda helyén FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Új színfolttal gazdagodik hol­naptól Békéscsaba vendéglá­tásának palettája. Pénteken ugyanis az egykori Csapda sö­röző' helyén kinyitja kapuit a vendégek előtt a Dublin Steakhouse & Pub. Az új névhez illően ír stílusban berendezett, ír jellegűvé varázsolt vendéglátóhelyen 30-féle steak- ból és 20-fajta más főételből — a sonkával, sajttal és aszalt szilvá­val töltött pulykától a citromos mártással leöntött pácolt csirke­mellig — választhatnak a vendé­gek. Az ínyencségek, ételfinom- ságok lekísérhetők csapolt, fekete Guinness, vörös Kilkenny vagy világos Tuborg sörre). Novák Mónika üzletvezető el­mondta: a Csapda-hagyomá­nyokból megőrzik a menüétkez­tetést, mert erre továbbra is igény van. Az üzletvezető szólt arról is, hogy a Dublinban a hétvégeken élő country-, jazz- és blues-zene mellett fogyaszthatnak, szóra­kozhatnak az ide betérők. (c) VÉLEMÉNYEK Senki nem tud semmiről De jó annak, akinek autója van! — sóhajtott fel a használt autók piacán egyre több tapasztalatot szerző leendő gépkocsi-tulajdonos. A választék­kal nincs is baja, pénztárcája persze határt szab álmainak, de annyi forintosítható megoldással csábítják a pénzintézetek, hogy még ez sem len­ne akadálya a vásárlásnak. Mint rutinos keresgé­lő azonban oly sok szemétre lelt már, hogy az utóbbi időben az is gyanús neki, ami külcsínre kifogástalan, ami motorikusán ketyeg, mint a svájci óra. Már annak az álom­autónak az eredetében sem lehet egészen bizonyos a vásárló, amelynek szervizkönyvében ákombákom bejegyzéseket nem olvas. Az a baj, hogy valami apróság mindig hibádzik: az eladó részéről egy elhallgatott karambolnyom, egy furcsa dátumelírás a forgalmiban, egy alig párezer kilométert futott autó „tükörradiál”-látványa (garantáltan meg nem babrált kilométer- órával!), esetleg egy „édesanyámnak hoztuk be külföldről, de...” anderseni meséje. Persze mindezek után is van, aki min­dent elhisz, autót vesz, örül, gurul, majd töredelmes vallomást tesz a rendőrségen, miközben elkobozzák alóla a négykerekűt, mondván: az bizony lopott kocsi, orgazdától vásárolt és a többi és a többi... A nagy tudásúak viszont kitalálták az eredetvizsgát és a törzskönyvet — az autóvásárlók megnyugtatására, a lopott au­tók kiszűrésére. Július elsejére tervezték a dokumentumok be­vezetését. Azután szeptemberre halasztották a használt autók eredetvizsgálatának bevezetését, mert a belügyi rendelet nem készült el. A késedelemnek várhatóan személyi következmé­nyei is lesznek (de megnyugtatták az éppen autóvásárlás előtt állókat!). Arról természetesen nem szól a fáma, hogy az irgumburgum a gyanús múlttal rendelkező kocsik értékesítőire is, netán a titkos adatbázisban tisztára mosott kocsik „autó­mosóira” vagy más bürokratákra vonatkozik-e?! Ebben az ügy­ben sem akar tudni senki, semmiről. Csete Ilona Csak semmi dráma! Véget ért a bábfesztivál, a nemzetközi zsűri ha- zarepülőzött, a bábosok is szétszéledtek, de ma- - radt itt egy szűkszavú értékelés. A zsűri elége­detten konstatálta: színesedett a paletta, a bábo­sok egyre többet kísérleteznek, egyediségre töre­kednek, a fesztivál összességében jól sikerült — amihez a megyei művelődési központ szervező munkája jelentősen hozzájárult. A gyerekeknek érezhetően nem volt kifogásuk az új módszerek ellen, lelkesed­tek a Kijevi Bábszínház gegekkel teletűzdelt, rajzfilmre emlé­keztető előadásmódjáért, mint ahogy megtapsolták a Kalamajka Bábszínház hagyományos kesztyűsbábokkal előadott meséjét is. A Hétszínvirágban játszó egyik tiszavasvári óvónő meg is je­gyezte: a csabai közönség láthatóan hálás a jó előadásokért, renge­teg gyereket hoztak el a szülők egy-egy nekik szóló darab megte­kintésére. A kicsik fogékonyak, lelkesen segítenek a szereplőknek a főgonosz felkutatásában, ha késik az előadás, megvárják, szóval rajtuk igazán nem múlik semmi. Annál inkább az előadókon, mert főleg a profi bábszínházaknál a művésziességre, fennköltségre tö­rekednek, inkább egymásnak szerepelnek, mint a közönségnek, ahogy Jankovics Marcell fogalmazott: elszoktak a gyerekektől. (A felnőtt előadásoknak pedig alig van közönsége, mert Magyaror­szágon még nincs ennek hagyománya.) A XU. Nemzetközi Báb- fesztivál gyermekcentrikus — a békéscsabai rendezvények mindig is ilyenek voltak, amióta csak Lenkefi Konrád életre hívta azokat —, de ez nem azt jelenti, hogy a színvonalat is alább kell adni. Általánosságban az előadásokból hiányzott a kiélezett drámai fe­szültség, csupán elmesélték a történetet bábjátékukkal. Pedig, mint dr. Szilágyi Dezső, az UNIMA Magyar Központjának elnöke meg­jegyezte, a bábosoknak komoly a felelőssége, a nap mint nap trau­mák sorát átélő gyermeket feloldozhatják azzal, hogy aktív közre­működésre, érzelnú állásfoglalásra késztetik játékukkal. Az előadást figyelő gyermek lélekben azonosul a szereplőkkel míg nézi, ő is ott van, benne a történetben. Tehát nem elég csak kiszólni: „Gyerekek, tapsoljatok!”, „Szóljatok, hajön a boszorkány!”, komolyan sem vé­ve őket, a kicsiknek is szükségük van a maguk katarzisaira. Mert az igazi előadás bennük játszódik le. Frankó Marianna HOI/ÄNU A kocka el van vetve... ...és hozhat! Mert ha július 31-éig Fordot vásárol*, az árat On és a szerencséje határozza meg. Ráadásul használt autójának is hasznát látja, mert piaci áron beszámítjuk vagy vállaljuk bizományosi értékesítését is! * Ajánlatunk a raktárkészlet erejéig érvényes és más kedvezménnyel nem köthető össze! Békéscsaba, Szarvasi út 79. Telefon: 451-150.

Next

/
Thumbnails
Contents