Békés Megyei Hírlap, 1999. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-08 / 131. szám
a 1999. június 8., kedd GAZDASÁG OEi Koncentrált termelés a nagybánhegyesi Zalkatejnél Régóta jósolják a szakértőit, hogy jelentős változás várható a tejfeldolgozó vállalkozásoknál. Az országban kialakult piaci pozíciók miatt egyre élesebb a verseny, miközben túltermelési gondok jelentkeztek. Ennek köszönhető, hogy az Orosháza külvárosában korábban 75 dolgozóval működő gyopárhalmi tejüzem március 31-én bezárta kapuit. A Zalkatej Rt. részvényeit tavaly felvásárló Nutrícia Tejtermék és Ital Kft. menedzsmentje ugyanis úgy határozott, hogy a termelést Nagybánhegyesre koncentrálják. Az átalakulás folyamatáról az üzem átadását követően készítettünk összefoglalót. — Miért került sor az orosházi üzemrész bezárására? Dr. Kiss Pál István, a Nutrícia Tejtermék és Ital Kft. ügyvezetője szerint ez a lépés elengedhetetlen volt a hosszú távú versenyképesség miatt. A termelést nem beszüntették, hanem összevonták, mivel a piaci verseny arra késztette a vállalatot, hogy minél kisebb költséggel gazdálkodjon. A tejipar — más ágazathoz hasonlóan — a válság jeleit mutatja, ezért a termelékenység érdekében olyan üzemrészt alakítottak ki Nagybánhegyesen, amelynek teljesítménye túlnő a két korábbi üzemén. — Mi történt a volt üzem épületével, berendezéseivel, illetve az ott dolgozó emberekkel? — Az orosházi gépek egy részét beépítették, más részük a Nutrícia más üzemeibe került, a megfelelő infrastruktúrával rendelkező ingatlant pedig értékesítik — mondta Szab ovik Tibor, a Zalkatej Rt. ügyvezető igazgatója. A dolgozók több, mint felének felkínálták a munkát a nagybánhegyesi üzemben, melyből 17-en jelenleg itt dolgoznak. Az utazás szervezetten történik, melyhez a buszt az üzem biztosítja. A válás törvényesen zajlott, a dolgozók minden járandóságot megkaptak. — Mi indokolta a két üzem közötti választást? — A kényszerhelyzet mérlegelésekor a kisebbik rosszat kellett választani. Nagybán- hegyes mellett szólt, hogy a falu legnagyobb munkáltatója a tejüzem, míg Orosházán több esélye van a volt dolgozóknak más munkahelyet találni. — Mint hallottuk, nem változik a feldolgozott tej mennyisége és a tejet a szerződött partnerektől, gazdáktól ezután is átveszik. Hogyan érinti a cég munkáját az országos gondként mutatkozó tejfelesleg? — Az intervenciós bizottság 303 millió literben határozta meg az idei tejfelesleget, míg tavaly ez 210—220 liter volt. A tejterméktanács saját intervenciós alapot hozott létre, amelyből támogatták az exportot mondta Kiss Pál István. A tanács idén megemelte a termelők és feldolgozók éves befizetési mértékét, mellyel mintegy 4 milliárdos alapot hoz létre. A terméktanácsnak ezzel a pénzzel kell(ene) magát kihúzni a csávából. Kedvezőtlen folyamat, hogy azon exportcikkek világpiaci árai, amelyeknek nagyobb a támogatási igénye, 50 százalékkal csökkentek. A veszteség ebből az alapból már nem finanszírozható. A másik gond, hogy az idén a behozatali kvóta nem növekedett. Jelenleg 160 millió liter tejre van kedvezményes behozatali engedély akkor, amikor 303 millió liter a tejfelesleg. Ennek következménye, hogy az országban tejporból és más importtermékből jelentős a pozícióvesztésünk, ami tovább növelheti a felesleget. Reménykedünk a fogyasztás dinamikusságában — mondta az ügyvezető —, ezért egy marketingkampányt szervezünk. A felhalmozott készletek megoldására több lehetőség kínálkozik. Nem vagyunk a „tejbombák” híve, de mindenkinek áldozatot kell hozni. Egyik megoldás, ha növeljük a befizetést az intervenciós alapba, vagy valamilyen úton visszafogják a termelést. Mint tudjuk, a tej még mindig jelentős bevétel a termelőknek, tehát közös érdekünk, hogy ne tegyük szándékosan tönkre ezt a még jövedelmező ágazatot. Az unióban hosszú távra biztosított a tej támogatása. Erős kvótával kell bemennünk az unióba (amit az államnak kellene megfinanszírozni), ha pedig ez nem megy, akkor „színt kell vallani”. (Riportunk elkészítése után — mint köztudott — a Tej Terméktanács közzétette azt a megállapodást, amelyben 5%- os tejkorlátozást vezettek be országos szinten. Ez várhatóan Turokeszites Nagybanhegyesen. Egy túróskádba 5000 liter tej fér, melyből 950 kg túró lesz. Az új üzem napi termelése 10 kádban 100—130 ezer liter tej feldolgozására képes FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET kedvezőbben hat a tejfeldolgozói ágazat tevékenységére is — a szerk.) — Mit gyárt a bánhegyesi új üzemrész és változik-e a korábbi termékösszetétel? — Alapvető stratégiánk, hogy az egy termékcsoportba tartozó árukat egy helyen, szakosítva gyártsuk, mivel összevontan hatékonyabb a termelés. A nagybánhegyesi túró az ország minden részébe eljut, így tágabb körben lesz ismert — emelte ki Kiss Pál István. Az új üzemrészben 30 munkás dolgozik, ahol negyed, fél és 5 kg-os csomagolásban készül a túró. Külön készítenek negyedkilós tasakos árut, illetve a 10 dkg-os szendvicstúrót. Egy napi műszakban az új gépsorokon 200 mázsa túrót tudnak becsomagolni és piacra vinni. A korábban itt gyártott termékek közül néhány „megszűnt”, hamarosan pedig a közismert Túró Rudi készítése is más üzembe kerül. Itt marad a parenyica füstölt sajt és sonkasajt gyártása. — Az átalakítás célja, hogy korszerű és hatékony túróüzemet hozzanak létre. Sikerét mivel lehet példázni? — Az új üzem megtöbbszörözte kapacitását: napi 130 ezer liter tej feldolgozására, évi 6600 tonnás túrókibocsátásra képes, ami még tovább fejleszthető. A frisstúró-üzem, megtartva a hagyományos technológiát, a leghosszabb szavatossági idejű terméket gyártja. Az átalakítással jelentősen nőtt a Zalkatej eredményessége, a minőségi termelés színvonala, amely erősíti a cég piaci pozícióját. Halasi Mária A növénytermesztés gongjai a kedvezőtlen időjárás számlájára írhatók Fejlesztik a szarvasi rizsfeldolgozót APEH-tájékoztató Az APEH járulékigazgatósága a következő napokban folyamatosan postázza a járulékalanyok részére a járuíék-folyószámlájuk 1999. január 31-ei egyenlegéről szóló értesítést. Felhívják a járulékalanyok figyelmét, hogy szíveskedjenek az egyenlegértesítés mellékletét képező „Nyilatkozat”-ot pontosan kitöltve az igazgatóság címére postafordultával visszaküldeni annak érdekében, hogy az új folyószámlákra a nyitóegyenlegek felvezetésre kerüljenek. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 387,65 EURÓ 248,30 Francia frank 37,85 Német márka 126,95 Olasz líra (1.000) 128,24 Osztrák schilling 18,04 Svájci frank 156,56 USA-dollár 241,09 A Szarvasi Agrár Rt. tavaly 34,4 millió forint nyereséget termelt, 2,4 millióval többet a tervezettnél. Az eredményhez legnagyobb részben a rizsfeldolgozó üzem járult hozzá. Tavaly több, mint tízezer tonna rizst értékesített. Ezenkívül több, mint tizenötezer tonna egyéb árut — madáreleséget, étkezési napraforgót és vetőmagot — vitt piacra. Jövedelmező volt az örménykúti tehenészet is. A hatszáz tehenes gazdaságban az egy tehénre jutó tejtermelés a múlt évben 7530 liter volt — tájékoztatta lapunkat Horváth Károly, a részvénytársaság vezér- igazgatója. Hozzátette, e két terület többleteredménye pótolta a növénytermesztésben elmaradt nyereséget. A növény- termesztés gondjai a rendkívül kedvezőtlen időjárás számlájára írhatók, tavasszal a vetést, ősszel a betakarítást nehezítette, helyenként lehetetlenné tette a belvíz. A Szarvasi Agrár Rt. a közelmúltban tartotta első közgyűlését azután, hogy a dolgozók 10 százalékban tulajdont szereztek a részvénytársaságban. A közgyűlésen jelen volt többek között a tulajdonos ÁPV Rt. képviselője, továbbá a dolgozókat képviselő meghatalmazottak. Az rt. történetének első közgyűlésére, közvetlenül képviseltetve magát, tíz részvényes dolgozó jött el. Az idei esztendőre 37 millió forint nyereséget terveznek. A növény- termesztésben változatlanul nehéz körülményekre számítanak. Sokat várnak viszont a rizsfeldolgozó üzemtől. Az aratás kezdetére befejeződik a szárító- és feldolgozó-korszerűsítés. Az rt. megvásárolta az Agrimill-üzemmel szomszédos tárházát, amely 13 ezer tonna szemestakarmány tárolására alkalmas. A beruházás összesen kilencvenmillió forintba kerül. A közgyűlés új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat választott. A két testület alakuló ülése június 9-én lesz. Cs. R. Önkormányzati rendelet a növényi károsítok ellen A szabálysértőket tízezer forintra büntetik Kiss Sándor kisgazda képviselő napirend előtti felszólalásával kezdődött a közelmúltbeli testületi ülés Orosházán. A képviselő kérte, hogy a grémium vegye le a napirendről a növényi károsítókról szóló rendelet-tervezet tárgyalását, mivel a tervezetben foglaltakban diszkriminációt fedezett fel a külterületeken élőkkel szemben. Mivel javaslatát nem fogadták el a képviselők, ezért Kiss Sándor elhagyta az üléstermet. A növényi károsítókról szóló rendelettervezet közel kétórás vitája során több képviselő is kifejezte aggályát az abban foglaltakkal kapcsolatban. Felmerült, hogy szakmailag nem helyes a humán egészségre ártalmas parlagfüvet és a növényegészségügyi szempontból káros gyomnövényeket ugyanazon megítélés alá vonni (ezt a javaslatot a szavazás során elfogadták a képviselők). Voltak, akik ellentmondásokat véltek felfedezni a rendelettervezet egyes paragrafusai között. A hatályba lépés időpontját is későbbi bevezetésre ajánlotta egy képviselő az eredetileg tervezettnél. Orosházán az elmúlt években ugrásszerűen nőtt a légúti és allergiás megbetegedések száma, ami miatt az önkormányzat szükségét látta, hogy rendeletben szabályozzák a fertőzést okozó növényi kártevők irtását. A rendelet nem kíván többlet terhet róni a lakosságra — hangzott el az ülésen, mivel az orosháziak többsége igényes környezetére: saját tu- ^ lajdonú területüket és az ingatlanuk előtti közterületet is rendszeresen kaszálják. A rendelet éppen ezért főként azokra kíván hatást gyakorolni, akik portájukat elhanyagolják. Eszerint az ingatlantulajdonosok még a virágzás előtt kötelesek a gyomnövény irtását megkezdeni a házuk és a közút közötti területen is. A magánházak gazdáira rótt kötelességeken túl a rendelet hatálya kiterjed a társasházakban lakókra is, akik kötelesek a lakóépületek és az úttest közötti területen, illetve a két lakóépület közötti közterület felezővonaláig elvégezni a gyommentesítést. A földhasználók is felelősséggel tartoznak az általuk művelt — de a parlagon hagyott földek gyommentesítéséért is. A rendeletet megszegők szabály- sértést követnek el, amit az ön- kormányzat 10 ezer forintig terjedő pénzbírsággal büntethet. A növényi károsítókról szóló rendelet július elsején lép életbe. Mint az ülésen elhangzott, a most elfogadott rendelet csak átmeneti hatályú, mivel folyamatban van egy átfogó környezetvédelmi programcsomag kidolgozása, ami a növényi ká- rosítókat is magában foglalja, és a tervek szerint ősszel kerül a testület elé. Kovács Erika A minisztérium a tűzelhalásról Lapunk május 7-ei számában foglalkoztunk a tűzelhalás problémájával. A témával kapcsolatban levelet juttatott el hozzánk a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Növényvédelmi és Agrár-Környezetgazdálkodási Osztálya. Ebben — amint alább olvashatják — cikkünket kiegészítették, illetve annak megállapításait pontosították. Magyarországon az almater- mésűek tűzelhalás betegségének 1996. évi megjelenése óta a hatósági járvány-elhárítási, védekezési, előrejelzési rendszer kiépítésével, nemzetközi tapasztalatok birtokában a megelőző termelői kötelező védekezések elrendelésével a baktériumos betegség országosan is kezelhető. Köztudott, hogy a betegségre almatermé- sűek közül a későbben virágzó birsfélék fogékonyabbak és ezeknél a fajtáknál általánosabb a fertőzés bekövetkezésének lehetősége a későbbi hajtásfertőzések után is. Hogy az idei év egyelőre nem kedvezett volna a betegség kialakulásának, az Békés megye viszonylatában igaz, de országosan ez már nem áll fenn. Eddig több, mint 4500 hektáron kellett elrendelni kötelező virágzáskori megelőző védekezéseket a betegség ellen antibiotikum-készítménnyel, melynek költségvonzatát a termelők részére az állam, részben az idei évben is támogatásként kompenzálja. Meg kell azonban cáfoljuk a cikk azon sugallatát, hogy szükségszerű a továbbiakban is a kórokozóval együtt élni, nincs más lehetőség sehol a világon. Véleményünk szerint nagyobb gondot kell fordítani a nyugati példák (lásd Ausztria) is ezt bizonyítják a fertőzött körzetekben, erdészeti területeken gyümölcsösök közelében a betegséget hordozó köztes erdészeti gyomcserjék mielőbbi eltávolítására és a szórvány házi kertekben és üzemi gyümölcsösökben a rendszeres megelőző vegyszeres és mechanikai védekezésekre. A növény-egészségügyi intézkedések szigorú betartásával lehet esély, hogy a későbbiekben országosan is a betegség mentesítése megvalósuljon. A védekezésekről tudnunk kell a cikkben írottakkal szemben, hogy a kórokozó ellen nemcsak virágzáskor lehet védekezni, de azt követően is természetesen megelőző módon a felsorolt készítményekkel amennyiben indokolt, illetve a termés viaszosodásától a különböző rézkészítményekkel (például Bordódé FW, Cuproxat FW, Champion 70 WP). A mezőgazdasági kormányzat tudva e betegség elleni védekezéssel kapcsolatos termelői nehézségeket, a 8/1999/ (I. 20.) FVM agrártámogatások fejlesztéséről szóló rendeletében az ültetvényberuházók számára külön pályázati felhívásban hirdette meg azoknak az almatermésű fajtáknak a listáját, amelyek a betegségre kevésbé fogékonyak és telepítésre 30 százalék arányban kötelezően javasolt. „VAN VALAMI BETEGES AZ OLYAN EMBERBEN, AKIT CSAK A PÉNZ ÉRDEKEL. AZT HISZEM, UGYANEZ MONDHATÓ EL AZ OLYAN VÁLLALATRÓL IS, MELYNEK EGYETLEN CÉLJA A PROFIT.” (Richard J. Haayen)
