Békés Megyei Hírlap, 1999. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-26-27 / 147. szám
FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A hatvanas évek végén Baccara és Boney M. számokra rázták a fiatalok. Gyoma első diszkójának lemezlovasa, a göndör hajú, mozgékony fiatalember Cibere névre hallgatott: a fiúk felnéztek rá, a lányok bolondultak érte. Mint minden becenévnek így a „Ciberének" is megvan a maga története. Gyomén, Varga Mihály néven látta meg a napvilágot, a három testvér közül ő volt a legkisebb. Édesanyja a szegények házában volt mosónő. Szerényen éltek, de az uzsonnás táskába, ha más nem, hát lekváros kenyér mindig jutott. A fiúcska evéskor rendszerint összekente magát. A tanító ki is fakadt egyszer: kisfiam, megint csupa cibere vagy! Az osztály felröhögött, s a szünetben folytatták az ugratást: Cibere! Cibere! Varga Mihály ekkor döntötte el: megmutatja, juszt is ezzel a névvel lesz népszerű. És megmutatta. Cibere egyszemélyes intézmény Gyoma- endrődön: az endrődi futballmeccsek szpíkere, a város hangoshirdetője, a besenyszegi gyermeknapok állandó szervezője és bohóca. Az akkori disz- kós nemzedék, ma már az unokáival jár el a műsoraira. Ciberével a közelmúltban két hirdetés között beszéltünk meg találkozót a Besenyszegi kocsmába. A színes feliratos hangszórós Trabant már mesz- sziről virított a parkolóban. — A járgány a show elengedhetetlen kelléke, de legalább olyan fontos a szöveg is. Az adatokat, a hirdetés lényegét az ügyfél mondja meg, az eleje púder és a hátulja púder már az én dolgom — avatott be a szakma rejtelmeibe Cibere, aki megrendelő és megrendelő között nem tesz különbséget. Hol kiállításra, hol eboltásra hívja fel a figyelmünket, máskor akciós holminak, elveszett kutyának vagy politikai fórumnak csap reklámot. Ha hívják, a közeli városokba is átruccan. Nem hiszi el senki, hogy túl van már az ötödik ikszen. Mindig nyüzsgő életre vágyott, igaz, a gyermekkori álma nem teljesült. Mondja is, ha újra kezdhetné, belevágna az artista iskolába, hogy bohóc lehessen, igazi cirkuszban, Elárulta, ha mutatványosok érkeznek a városba még ma is megdobban a szíve. A kevés szabad idejében a háztájiban, a jószágok körül tesz-vesz. Mint mondja, a lakásban elkelne az asszonyi kéz. Annak idején, amikor lánykérésre került a sor, a barátnők rendre választásra kényszerítették: vagy ők, vagy ez a roha- nós, pörgős életmód. Tőle pedig a megállapodott, otthonülős férjszerep távoli volt. Cibere agglegény, de ki tudja, mit hoz még az élet? Előbb-utóbb váltani kell. Néhány évig még folytatja a hangoshirdetést, de a besenyszegi gyermeknapot, a huszonötödiket, idén szervezi utoljára. Annyi bizonyos, hallunk még róla. Kitalál majd megint valami eredetit, olyan Ciberéset. Csath Róza 1999. június 27.1 mm • • Wi 1 li ( 1 z e 1 I 1 II * Harmadik oldal Harminchatodik évadját kezdi július 29-én, kedden a Gyulai Várszínház. Az augusztus 13-áig tartó előadásözön ismét gazdag programot ígér. Tömegeket vonzó darabok mellett szellemi izgalmakat kiváltó gyulai produkciók is színre kerülnek. Képünk Brecht: Baal című darabjának tavalyi'gyulai bemutatóján készült. Hol állomás volt, most.» Bedeszkázott ablakok, a pusztulás jelei közel s távol - ez a kép fogadja azokat, akik Orosháza-Gyopáros- fürdőre vonattal érkeznek. A hajdan volt állomás szép épülete az enyészeté. Pedig milyen jó is volna egy- egy nyári zápor elől behúzódni valahová! Mennyivel másabb lenne az ide látogató idegen benyomása, ha az esztétikus környezetet nem rondítaná el ez a torzó. Milyen jó lenne, ha lehetne hasznosítani az ingatlant! Keresgélésünkre — vajon kik, mikor és hogyan döntöttek az állomás sorsát illetően — két illetékest is találtunk. Sőt, hármat! Más felel ugyanis a gazos környezetért, más az ingatlanért és megint más a kezelői teendőkért. Aki érdemben tudott kérdéseinkre válaszolni, az Kövesi István, a MÁV Szegedi Igazgatósága ingatlangazdálkodási osztályvezetője. — A mi feladatunk a nem használt épületek sorsáról rendelkezni. Évek óta próbálkozunk ezzel az ingatlannal is: sok tárgyaláson vagyunk túl a bérbeadást illetően. Az állomás épülete viszont olyan rossz állapotban van, hogy senkit nem vonzott eddig a bérbevétel. Jelenleg ott tartunk, hogy intézzük az ingatlan önálló helyrajzi számát az értékesítéshez. Szerintem ez a járható út — nyilatkozta lapunknak az illetékes. Cs. I. Szövegíró, szövegmondó kisiparos vagyok — vallja magáról egy franciaágyon elterülve Geszti Péter. A Jazz+Az együttes frontembere, „mellesleg" szövegíró, rádiós, tévés műsorvezető és reklámszakember az Elektroház- napokon adott koncertjük előtt a színpadi show díszleteként használt ágyon fogadta a sajtó képviselőit. — Ha most nem itt lennék, akkor valószínű, hogy a budapesti reklámirodámban a kollégáimmal különböző marketing stratégiákról beszélgetnénk — mondja. — Lazán érzem jól magam, akkor miért feszengjek olyan helyzetben, amiben kellemetlen lennem? — Nemrégiben töltötted be a harmincötödik születésnapodat, ami cseppet sem látszik rajtad. — Van egy olyan mondás, hogy akit az istenek szeretnek, megtartják gyereknek. Ha a gyerekkort ki tudod nyújtani a halálodig, akkor mondhatod, hogy jól éltél. Ez a bohém, nyitott, mozgalmas élet tetszik nekem. Ezért is nem nézek ki anynyi idősnek, mint amennyi vagyok. — Jut-e idő kikapcsolódásra? — Unatkoznék, ha nem lenne ilyen sok dolgom. Szabadidőmet barátaimmal, barátnőmmel töltöm. Nagyon szeretek olvasni. Futok néha, igaz nem szívesen. A teniszezés és a biciklizés viszont kedvenc időtöltéseim közé tartoznak. — Hogyan sikerül mindig a legmegfelelőbb helyen és időben váltanod? — A Rapülők egy jó pillanatban elkapott lendületvétel volt. A Jazz+Az-nál törekedtünk arra, hogy mindenben különbözzön a Rapülőktől. Az együttesnek sikerült úgy kilépnie a Kalózok című filmből, hogy azóta önállóan létezik. A film közepes siker lett, de a Jazz+Az behozta, amit vártam tőle. S hogy mi a siker? Hol vágyálomként, hol horrorisztikus figuraként jelenik meg, néha pedig olyan, mint az édesanyám. A fejem fölé sokan glóriát képzelnek, pedig ez nem más, mint szappanbuborék. Ha rosszul nyúlsz hozzá, elpukkan. Nagyon óvatosan kell vele bánni, és nagyon sokat kell polírozni, hogy fényes legyen. V. K. FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER * FOTÓ: SUCH TAMÁS / "IT’D TJI *D TJ1 I I I IJ Pi n Pi ■■ 'i'- v?*W7 V ' ■■■**" Az egyszemélyes intézmény
