Békés Megyei Hírlap, 1999. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-25 / 146. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1999. június 25., péntek Magánmúzeumot avattak Gyomaendrődön Bognár-kovács múzeumot avattak tegnap Gyomaendrődön. Létrehozója Sóczó Elek, a nemzetközi hírű motormúzeum tulajdonosa. Vámhivatal, (gh) Önálló vámhivatallá minősíti a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a battonyai vámhivatali kirendeltséget. Az új vámhivatal vezetőinek beiktatására állománygyűlés keretében kerül sor július 1- jén délelőtt 10 órakor. GYAK-találka. (ö) A Gyulai Alkotókor ma 19 órától tartja összejövetelét Gyulán, a Marschal sorházban, ahová minden érdeklődőt várnak. A téma az alkotókor következő félévi tevékenysége és programjai. Új helyettes, (e) Az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. Dél-alföldi Régiójának megüresedett ügyvezető igazgató helyettesi posztját a kereskedelmi banki területen Juhász Papp Zoltán látja el június 21-étől. Blues Fools, (b) Ma a megyeszékhelyi helyőrségi klubban 21 órai kezdettel a Blues Fools „muzsikál". Sérült, (b) Orosháza belterületén tegnap egy Volkswagen Transporter vezetője nem adott elsőbbséget, elütött egy helybeli kerékpáros hölgyet. A drótszamár lovasa súlyos sérülést szenvedett. Kalitkában, (b) A Vám- és Pénzügyőrség Békés Megyei Nyomozóhivatalának munkatársai egy román állampolgárt csempészet bűntettéért, az Orosházi Határőr Igazgatóság legénysége két román állampolgárt jogellenes belföldi tartózkodás vétségéért vett őrizetbe. Szivattyúztak, (b) Körülbelül tizenöt esetben riasztották tegnap belterületi belvíz szivattyúzásához a megyebeli lánglovagokat. Szót fogadott, (gh) Családi szóváltás közben egy eleid édesanya azt találta mondani 19 éves lányának, hogy „Menj át inkább Romániába!" Az ifjú hölgy szót fogadott, és 16 éves barátnőjével az ottlakai úton átgyalogolt a szomszédos országba. A román határőrizeti szervek mindkettőjüket visszaadták, ügyük szabálysértési eljárás keretében a Gyulai Rendőrkapitányságon folytatódik. „SOSE SÉRTSD MEG AZ ALIGÁTORT, AMÍG ÁT NEM ÜSZTAD A FOLYÓT!" (Cordell Hull) Sóczó Elek 42 évet dolgozott a bognárszakmában. Korán maszek lett. Mestersége virágkorában állami cégek sora tartozott megrendelői közé. A tegnapi ünnepségen meleg hangon szólt A szakfőtanácsos tájékoztatása szerint az 1997. évi természet- védelmi törvény sok évtized után először mondta ki, hogy valamennyi időszámítás előtti mesterséges kultúrtörténeti emléket — köztük a kunhalmokat — védetté kell nyilvánítani és el kell készíteni azok listáját. Ez történt meg a most megjelent kiadvány segítségével, amely Az egyesület tagjai nagymértékben hozzájárulnak a város közrendjének és közbiztonságának javításához, segítséget nyújtanak a rendőrségnek, hét végén járőrszolgálatot teljesítenek Sarkad közterületén. A Családsegítő, Gondozási és hajdani mesteréről, Szmola Sándorról. Tőle tanulta azt az emberséget, szakmaszeretetei és kitartást, ami nélkül aligha valósulhattak volna meg múzeumalapító tervei. Hálával szólt csaazonban a további felmérésekkel bővíthető. A kunhalmok olyan képződmények, dombságok, hátságok, amelyek elsősorban vízjárta területek mentén épültek és az ott élők lakó- vagy temetkezési helyéül szolgáltak. Országosan 40 ezerre becsülik a számukat, melyből 1500 Békés megyében található. Ezekből 52 településről 648 kunhalmot muSzociális Központban 1996 és 1999 között végzett munkáról Kertész Rózsa igazgatónő számolt be az ülésen, aki tavaly októbertől látja el az intézményvezetői teendőket. A rendkívül szerteágazó feladatok elvégzését célul tűző központ 48 munládjáról is, akik mindig mellette álltak, és segítették a munkáját. Hosszan sorolta a bognár-kovács múzeum létrejöttét adományokkal és pénzzel támogatókat. A Főút 220. szám alatti gyűjtemény két, kihalófélben lévő szakma fejlődési útját, eszközeit, s az általa teremtett használati tárgyakat mutatja be. A kiállítóhely egyik szegletében század eleji kovácsműhelyt rendeztek be. Ennek minden darabja Ladányi József körösladányi kovácsmester műhelyéből való. Figyelemreméltóak a kocsiritkaságok. Hajdanán öt ló húzta az udvaron álló, 10 tonna teherbírású söröskocsit. Látható itt endrődi tulipános kocsi, német katonai társzekér és zárt halott- szállító kocsi 1918-ból. A kiállítás érdekessége még az a két amerikai Ford autókerék az 1910-es évekből, amely jelzi, hogy a bognár szakma az autóiparban is jelen volt. A megnyitóünnepségen Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke méltatta Sóczó Elek értékmentés iránti elkötelezettségét, s a nemzeti újjászületésért végzett kitartó munkáját. Dr. Dávid Imre polgármester a város nevében mondott köszönetét Sóczó Eleknek, aki immár a második múzeummal ajándékozta meg szülőhelyét. Csath Róza tat be a könyv. 1994-ben e témában Békéscsabán tartottak egy országos tanácskozást, ahol az Alföld megyéi vettek részt. Az itt készült ajánlást a minisztériumban beépítették a törvénytervezetbe, így megyénk kezdeményezője lett a kunhalmok védetté nyilvánításának. Sajnos az évek során sok halmot megsemmisítettek, de a megmaradtak védelmével, illetve a régiek helyének feltérképezésével, lejegyzésével már gazdagabbak vagyunk és elősegíthetjük ősi örökségünk megmaradásához, a többezer éves emberi kultúra megőrzéséhez. Halasi Mária katársa segít a rászorulókon. A testület méltányolta az intézmény dolgozóinak erőfeszítéseit, kiemelve az igazgatónő munkafegyelem-javításában tett lépéseit és bevezetett újításait. A fentieken kívül — többek között — a képviselők rendeletet alkottak a belvíz sújtotta lakóépületeken keletkezett károk enyhítésére nyújtandó önkormányzati támogatásról is. V. K. Felvételünkön balról a múzeum tulajdonosa, Sóczó Elek, mellette Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Ajánlás a kunhalmok védelméért A napokban megjelent Békés megye kunhalmai című kiadvány Szelekovszky László megyei szakfőtanácsos szerkesztésében, amely a millennium tiszteletére a Körös—Maros Nemzeti Park Egyesület, az Alföld-kutatásért Alapítvány és Békés megye önkormányzatának támogatásával készült. Ä legrégebbi ember alkotta kultúrtörténeti emlékeket összefoglaló művet tegnap mutatták be a megyeházán a sajtó képviselőinek. Elismerés a sarkadi polgárőröknek A helyi vagyonvédelmi egyesület tevékenységéről adott tájékoztatást a tegnapi sarkadi testületi ülésen Kiss Sándor, az egyesület elnöke. A képviselők elismeréssel szóltak a polgárőrök munkájáról. ________________VÉLEMÉNYEK __ ___ A kutyafáját! — szólt Jimmy Nem akartam hinni a fülemnek! Önmagukat okosnak és fontosnak tartó filmesek dicsekedtek, mintha csak a spanyolviaszt fedezték volna föl, úgy magasztalták teljesítményüket. Nevezetesen azt, hogy korábban közönséges, trágár nyelven megszólaló, ócska akciófilmekhez új szinkront készíttettek, s így most már minden másképp, sokkal szebben szól. Á félelmetes alvilág, tolvajok és gyilkosok nem ejtik ki többé a szájukon az angol slang jellegzetes egyszótagosait, legfeljebb olyanokat üzennek egymásnak, ha már minden kötél szakad, hogy: „Ejnye, no!" meg „A teremburáját, komám!" Véletlenül váltam a rádiós vita hallgatójává, talán nem eléggé beavatva, felkészülve, nem éppen megfelelő hangulatban. Az érvelések mindenesetre először rettentően megleptek, aztán feldühítettek, s ha nem kell mellesleg az autóvezetésre is figyelnem, szegény rádiómon állok bosszút, pedig az semmiről sem tehetett. — De hát a kutyafáját! — ilyen is került a szinkronba — az egész világ körülöttünk tele van erőszakkal, rombolással, szenvedéssel, ha az ember elmegy néha moziba vagy még inkább leroskad otthon esténként a tévé elé, legalább a szórakoztatásnak szánt műfajtól valami mást várna. Hány családi és iskolai tragédia történt már! Soha még ennyi gyerek nem fogyasztott kábítószert és nem látta ilyen reménytelennek a jövőjét, mint manapság! Gorombaság, gátlástalanság, öldöklés mindenfelől, s miközben így, félve, aggódva élünk, éppen azok, akiknek kezükben lenne a lehetőség némi érték, kapaszkodó, támasz, vigasz felmutatására, egészen mással vannak elfoglalva. Hatalmas küldetéstudatukkal, tehetségükkel „magyarítják", újra lefordítják szép édesanyanyelvünkre a csúnya bácsik — híradásokban általában kivágással, füttyel jelzett — szavait. Fércművekre, kártékony dolgokra költenek. Azt már csak mellesleg jegyzem meg, hogy ez a kozmetikázás ráadásul az eredeti művek (persze túlzás ez a kifejezés) meghamisítása is, hiszen senki sem képzeli, hogy a San Franciscó-i nehézfiúk választékos szókincset éppen a népies magyarságból merítenének... Niedzielsky Katalin Stadler és „bárányai” Józsit kiengedték. Akasztó jótevőjének szabadlábaik ra helyezését földijei már a bírósági teremben vas- cHHb tapssal üdvözölték, aztán a Bács-Kiskun megyei településen örömünnep kezdődött kivilágos-kivir- radtig. A nagy esemény tiszteletére disznót vág- I tak. folyt a bor, és aki fröccsként óhajtotta a nedűt. •J//, /*«, I Stadlcr-szódavízzel hígíthatta a bort. A Jó/si által felépített stadiont — mely szerinte a vesztét okozta, amiért nem Kecskeméten létesítette — fellobogózták, bejárata fölött transzparens díszelgett: „Üdvözlünk újra itthon." Akárkit nem szoktak így ajnározni, de Stadler nem is akárki. Nyolc általánost végzett juhászból lett milliárdos vállalkozó, futballcsapat-tulajdonos. A nagyon gazdagokat „sújtó" népellenszenv azonban őt nem érte el — legalábbis Akasztón biztosan nem —, mert ezreknek adott munkát, és viselkedésében sem bújt ki a Józsi-bőrből. Aztán 14 hónappal ezelőtt összeomlott minden. A Bács-Kis- kun Megyei Bíróság első fokon kilencévi börtönre ítélte a vállalkozót. A sitten töltött időszakban elhagyta élettársa gyermekeivel, a futballcsapat „elszállt", a stadionba a Gázszer FC csapata költözött. Nagyjából odaveszett minden, amit létrehozott. Természetesen az ügyben megoszlott az ország közvéleménye. Sokan követendő példaként emlegették az ítéletet: végre rendesen odavágtak egy csalónak. Mások azt mondták: jó, jó, biztosan nem ártatlan bárány a Józsi, de kilenc évet sokszor gyilkosok sem kapnak. Akadtak, akik azzal érveltek: éppen azon verik el a port, aki nem vitte ki az országból a pénzét, hanem itt fektette be. Stadler és falubelijei zöme végig kiállt az ártatlanság mellett. Egy biztos, a Legfelsőbb Bíróság szakmai hibák miatt — eljárási szabályok megsértése, a tények hiányos feltárása, téves következtetések — hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és a Bács-Kiskun Megyei Bíróságot új eljárásra utasította. Tehát ismét ki kell hallgatni a tanúkat, a vádlottakat, illetve új szakértők kirendelésére van szükség. így kezdődhet minden elölről. Ezáltal az is a jövő titka, hogy a Stadler-induló ki- vagy bevonulóként csendül-e majd fel újra. Nyemcsok László Csak ígéret a vidékfejlesztés Vállalkozásban az óvodák Borsó után bab és hagyma „Aggodalomra ad okot Békés megye gazdasági helyzete. Eddig sem szárnyaltunk, de a megkezdett mélyrepülés most még inkább folytatódik.” A kormánykoalíció választási és kormányprogramjában meghirdetett vidékfejlesztés csak ígéret maradt, Békés megyei szemüveggel nézve a megye, sőt a régió lemaradása és az elszegényedés tapasztalható — fogalmazott a kormány egyéves működésének Békés megyét hátrányosan érintő döntéseit elemző sajtótájékoztatón dr. Pelcsinszki Bole- szláv. A megyei lobby az MSZP-s kormány idejében is gyenge volt. Egy évvel ezelőtt bíztunk abban, hogy megyénket karizmatikus képviselők reprezentálják a parlamentben. Sajnos mára be kell látnunk, hogy akkor pártpolitizálás folyt, ma pedig az egyéni politikai ambíciók kiélésén, a karrierépítésen van a hangsúly. Ehhez csak ürügy a megye és a regionális gondolkodás egyaránt — illette kritikával a honatyák tevékenységét Velkey Gábor, a szabaddemokraták megyeszékhelyi ügyvivője— A fejlesztési, beruházási programok nemhogy folytatódtak volna, sőt megtorpantak. A magyar kormány az idén egyetlenegy szennyvíz- tisztító telep építését finanszírozza — Dunántúlon. Az Ifjúsági és Sportminisztérium által beígért támogatásokból megyénk elenyésző mértékben részesült, a kormány nem tudja vagy nem akarja betartani ígéreteit — tette hozzá Nagy Béla, az SZDSZ megyei szervezetének elnöke. — Both — „A világ helyettünk nem fog gondolkodni. Ahhoz, hogy jobban éljünk, meg kell fogalmaznunk azokat a jobbító elképzeléseket, amelyek támogatókra, külső partnerekre találnak.” A területfejlesztésben a települések annál nagyobb eséllyel indulnak, minél felkészültebbek, minél pontosabban meg tudják határozni a céljaikat — hangsúlyozta a tegnapi, gyo- maendrődi testületi ülésen Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke. Az elnök a több évre előremutató tervezést hangsúlyozta. Kiemelte, az önkormányzatoknak az előkészítési folyamatban meghatározó a szerepe. Lévén ez a fórum a helyi szervező erő, a lakosság érdekének kifejezője. A tervező munkát, a törekvések összehangolását segíti a megyei területfejlesztési koncepció, amely a megye és a települések aktív részvételével kell, hogy formálódjon. A képviselő-testület tegnap döntött a városi tagóvodák közoktatási megállapodás keretében való működtetésére beérkezett pályázatokról. A képviselők elégedetten állapították meg, hogy a szakmai fórumok jónak ítélték a vázolt nevelési programokat. Remélik, hogy a jövő is igazolja majd, helyes volt a képviselő-testület döntése, amikor a város érdekét és a gyermekek színvonalas ellátását szem előtt tartva, a tagóvodák vállalkozásba adása mellett foglalt állást. Elhangzott, az önkormányzat ezzel a lépéssel tudta elérni, hogy a települések egy óvodát sem zárnak be. A testület a tagóvodákban végrehajtandó létszámleépítésről is döntött. Az érintett óvónők, dajkák és egyéb foglalkoztatottak felmentésre és végkielégítésre járó pénzét pályázaton teremtik elő. Cs. R. (Folytatás az 1. oldalról) — A forgalmazók ugyanis speciális táptalajon kitenyésztik a termékeket, s „minden" kiderül. Különösen a pizzagyártók érzékenyek. Lekopogom, eddig egyetlen negatív visszajelzésünk sincs! A négy borsó előfőző-fel- dolgozó gépsor közül kettő vadonatúj, ezekkel az eddiginél is jobb minőségben tudunk gyártani. — Egy háziasszony azzal „küldött" bennünket gyárlátogatóba, hogy feltétlenül kérdezzük meg: miért nincs Békéscsaba belvárosában is saját boltja a cégnek? — Ennek kizárólag anyagi okai vannak. Tervezzük, legalábbis önálló bolti sarkok felállítását, de remélem, azért így is megtalálják áruinkat a helyi áruházakban a fogyasztók, akikből a nem éppen olcsó árak ellenére is egyre többen vannak, köszönhetően persze az életmód-átalakulásnak is. És ha már a megyét, a várost említettük, talán nem túlzás: a hazai élelmiszer-gazdaság számos gondját figyelembe véve, bizony évekig aggódva figyeltük, vajon az egykor — nem utolsósorban legendás első igazgatójának, Márton Pálnak is köszönhetően — elsők közt nyugati exportra termelő csabai gyár miként tud megfelelni az új kihívásoknak. Mari Tibor cégvezető erre így válaszol: — Hogy a tavalyi évet már nyereséggel tudtuk zárni, úgy gondolom, eleve biztató. Nem kevéssé fontos, hogy a tulajdonos újabb tőkeemelése révén módunk nyílik idén esedékes 400 millió forintos hitel-viszszafizetési kötelezettségünk átütemezésére is. Jók az idei mutatóink és így még inkább megalapozva mondhatom, hogy stabilizálódott a helyzetünk. Az első öt hónapban 25 százalékkal nőtt az árbevételünk. Fábián István