Békés Megyei Hírlap, 1999. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-12-13 / 135. szám

A PaDöDö egyik tagját Béla várja haza Szentendrén Melyik az a magyar együttes, melynek zené­jétől táncra perdül a hétköznapoktól megfá­radt háziasszony, agyához kap a szomorko­dó, elhagyott szerelmes, dúdolja a „bulis” férj, és kívülről fújja az ötéves ovis is? Hát persze, hogy a PaDöDö! A SÁRRÉTÉN Ki kerékpárral, ki az árokban szereti Kedden este a város apraját- nagyját megmozgató Elektro- ház-napokon ismét együtt tap­soltak Békéscsabán a pici lá­nyok, fiúk és a máskor oly ko­moly felnőttek a két nem min­dennapi hölgy, Lang Györgyi, Falusi Mariann és csapata kon­certjén. A fellépés utáni (kizá­rólag a víz hőfokából adódó) hi­degzuhany és pihegés után Fa­lusi Mariannt kaptuk el pár kér­désre a megkésett vacsora előtt: — Rengeteget táncoltok, szü­net nélkül mozogtok a színpa­don. Hogyan tartjátok magato­kat formában? — Most sehogysem, annyira összefutottak a dolgok: megy a régi koncert, közben az új anyagot próbáljuk —mondja Mariann.— A műsorban lévő hatvanas évek blokkjához var­ratjuk a ruhákat, futkosunk, eléggé kimerültünk, s az időjá­rás is forró, talán a mai koncer­ten egy kicsit kevesebbet is mo­zogtunk. — Sikeres fellépés számotok­ra a békéscsabai? — Hát persze, mennyi ember és micsoda hangulat?! A tavalyi nagyszerű este után szinte min­denki eufórikus állapotban várt bennünket, a rendezők, a „kajások” (az árusok — a szerk.) is. A bizalom a lényeg, hogy ennyien eljöttek, végigállták a bulit ebben a rohadt melegben. Láttam, sokakról csörgött a víz. — Tervezed-e szólólemez ki­adását, hiszen a koncerteken rendszeresen egyedül is ,.kiengeded’’ a hangod? — Készülőben van, írják a szá­mokat már a fiúk, a Kid, a Roy és Ádámból az Ádám, s még egy csomó ember dolgozik rajta. — Ha elkap a bánat, mindig a ti zenétek dob fel. Rajtatok mi segít a rosszkedvű napo­kon? — Nem jellemző ránk a szo- morkodás, alapvetően derűs em­berek vagyunk. Ha mégis elszon­tyolodnék, Györgyi hihetetlen vi­dámsága és hangulata ad erőt. — A tévé, színház és fellépés mellett előforduló szabad órá­kat mivel töltitek? — Sokat foglalkozunk a ku­tyáinkkal, s nekem most régi tervem vált valóra: beköltözött családomba Béla, a teknős. Teljesen úgy élek egyébként, mint bárki más: a virágaimat locsolom, a kertemet ápolga- tom. — Hogy érzitek magatokat a legújabb műfajotokban? Mi­lyen a műsorvezetés? — Az nagy átvágás volt! Éj­szakai emberek lévén imádunk sokáig aludni, így eleinte felvé­telről ment a műsor. Aztán any- nyira megtetszett és elvarázsolt bennünket az élőadás, hogy ma már inkább kelünk hajnali négykor, hiszen a kígyóbűvölő­tői kezdve a motorjavításon át az ólomkatonákig mindennel megismerkedhetünk. — Számíthatunk-e új PaDöDö lemezre? No és mivel töltitek a nyarat? — A jövő héten induló turné­anyagot vesszük fel élőben, s ki­adjuk első koncertlemezünket az új dalokkal. Havi húsz-hu­szonöt fellépésre utazunk egé­szen szeptember végéig, majd egy német színdarabot tanulunk be, mert októberben a Frankfur­ti Könyvvásár vendége lesz az egész társulat. B. Párkányi Adrienn Igencsak sajátos módját válasz­totta az udvarlásnak az a férfi, aki tavaly januárban-február- ban „kerékpár-puszilózással” akarta meghódítani a dévaványai nőket. A rendhagyó udvarló a korai sötétedést ki­használva általában este öt és hat óra körül indult flörtölő kőrútjára. A szintén kerékpár­ral közlekedő nőknek — né­hány artikulálatlan hang kíséretében — saját kétkerekűjével ne kihajtott Amennyiben a manőver ered­ményes volt, a hölgy elesett, ha viszont nem, akkor a férfi új nőt kere­sett. Az el­esetteket nem ép­pen ga- v a 11 é r módjára segítette fel: egye­seket sá- luknál, másokat kabátgal- léruknál, nyakuk­nál fogva ragadta meg. A kerék- páros ,, 1 o v a g ” nemhogy nemi erősza­kot nem köve­tett el, még a csókolózásig sem sikerült el jutnia. Fizikai kap­csolatba csak a ke­rékpárok kerültek egy­mással. Azokon pedig tudvalévőén mindig van gumi... A „kerékpárpuszilós” né­hány hét után abbahagyta próbálkozását. Állítólag az egyik este egy nagymama — aki unokájával hazafelé tartott — alaposan felháborodott a „szívtipró” szokatlan próbálko­zásán. Rákiáltott a kéjsóvárra, aki egyből „kereket oldott”. Az­óta sem inzultáltak senkit Dévaványán Ványán. Másik történetünk Vésztőhöz kötődik. A főszereplő nő 1997 őszén gyógyszer bevételének szándékával kéredzkedett be egy független fiatalemberhez. Végül egy pillanat helyett há­rom napig maradt. Arról nem tudni, végül is mit vett be... De kezdjük az elején! A lelemé­nyes nő némelyszer megpillan­totta az udvaron mozgolódó fi­atalembert. A kiszemelt nap délutánján a hölgy a fia­talember háza előtt betegséget színlelt. Ebből eredően ar­ra kérte kisze­meltjét, hogy engedje be egy pohár vízre, mert be kell vennie a ná­la levő gyógy­szert. A férfi — nyilván — minden hátsó szándék nélkül teljesítet­te a hölgy ezen kí­vánságát. De a nő azonnal ágynak dőlt mondván, már állni és ülni sem bír. Sötéte­dés után a férfi testileg is közelebb került a „beteg­hez”. Három nap múlva ment mindenki a maga tútjára. Egy másik hölgy me­séli: negyedszázada lakik az egyik Szeghalmon, s ez idő alatt kétszer történt a közterü­leten olyan dolog, amely érték­ítélete szerint csak a hálószobá­ban eshetett volna meg. Az egyik násznak az utcai árok, a másiknak a járda volt a színhe­lye. Egy másik informátorunk iro­nikusan jegyezte meg: a hölgy nem elég jól tájékozott, ugyanis ő sokkal több hasonó esetről tud... Magyari Barna A lányok itt meg nem sejthették: a forró sikert (s fő­ként az izzadságot kénytelenek lesz­nek hideg csapvíz­zel leöblíteni... í

Next

/
Thumbnails
Contents