Békés Megyei Hírlap, 1999. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-11 / 134. szám

o 1999. június 11., péntek GAZDASÁG aLi Előzzük meg a betegségeket! — Korszerű műszerekkel a régió betegeiért Milliókat érnek a dél-békési 100 forintok A mezőkovácsházi Vis Medica Kft. szakembereinek kezdeményezésére létrejött „Korszerű Mű­szerekkel a Régió Betegeiért" Közalapítvány több önkormányzat támogatásával és egy köz­ponti pályázat elnyerésével vásárolhatta meg a 3,2 millió forintos látásvizsgáló készüléket. A gép az alapítvány működési körzetéhez tartozó betegek szemészeti szűrésére alkalmas. A ké­pen a medgyesegyházi 5 éves Oláh Kata szemének látásteljesítményét vizsgálják az új mű­szerrel FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Az egészségügy tavaszi konfe­renciáján, a tb-alapokat fel­ügyelő politikai államtitkár többek között felvázolta az egészségbiztosítást célzó re­formterveket, ahol elhang­zott, hogy az országos felmé­rések szerint igen hosszú az egy betegre jutó ápolási idő, ami nagy költségigénnyel jár. Mint mondták, akár katasz­trofális helyzet is kialakulhat, ha a beruházások csak a gyó­gyításra, és nem a prevenció­ra irányulnak. Köztudott, hogy az egészségügy finanszí­rozási deficitje évről-évre nő, miközben gyengül a lakosság egészségi állapota és a szerve­zet iránti bizalom. A szűkös lehetőségeken és az emberek közérzetének a javításán első­sorban a betegségek megelő­zésével lehet hatékonyan vál­toztatni. Hogy mennyire más egy-egy te­lepülési körzet megbetegedése­inek aránya az nagyban függ a helyi háziorvosi, valamint a járóbeteg-ellátás preventív munkájától. Mindehhez azonban eszkö­zök kellenek, amelyek mint tudjuk, értékükben milliós nagyságrendűek. Ezen gondo­kon próbáltak enyhíteni a mezőkovácsházi Vis Medica Kft. járóbeteg intézetének szakorvosai, amikor a dél-bé­kési régiót átfogó és orvosi műszerbeszerzést célzó alapít­vány létrehozását kezdemé­nyezték. Milyen indíttatás ve­zérelte a közalapítvány létre­hozását? — kérdeztük dr. Várkonyi László mezőhegyesi körzeti főorvost, a kuratórium elnökét. — Az egészségügyben katasztrofális a helyzet. Mező­hegyesen például a múlt évi adatok szerint 114-en haltak meg és 59-en születtek. A halá­lozás és a születések közötti kü­lönbség nagyon rossz arányt mutat, ami a környék minden településére jellemző. A maga­sabb életkor biztosítását, illetve az emberek egészségének meg­őrzését csak úgy lehet elősegí­teni, ha nem a már elhatalmaso­dott betegséget gyógyítjuk, ha­nem megelőzzük azok kialaku­lását. Az egészséges társada­lomban várhatóan (megfelelő gazdasági háttérrel) nő a gyer­mekvállalási kedv is. Tulajdon­képpen ezen elgondolások meg­valósulása érdekében jött létre az alapítvány, amely Mezőko- vácsháza, Nagybánhegyes, Végegyháza és Kaszaper ön- kormányzatainak közreműkö­désével valósulhatott meg. A közalapítványt 1998-ban „Kor­szerű Műszerekkel a Régió Be­tegeiért” néven jegyezte be a cégbíróság. A szándék minden­képpen nemes, hisz az egész­ségügy gondjait ismerve a tele­pülések összefogása olyan jö­vőbe mutató eszköz, amely a dél-békési régió egészének ér­dekeit szolgálja. A körzetben dolgozó orvosok munkájának integrálására nyilvánvalóan legalkalmasabb a mezőkovács­házi járóbeteg rendelő, ezért is vállalták fel az ottani vezetők a koordinátori munkát. Szeret­ném kihangsúlyozni, hogy a közalapítvány és az általa beru­házott eszközök nem kft. tulaj­don, azok hasznosításáról a ku­ratórium dönt — mondta Várkonyi doktor. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ösztönzése szerint a jövő útja egyébként is az, hogy minden körzeti orvosnak a gyógyítás mellett előbb-utóbb fel kell vál­lalnia a megelőző és a gondozó ellátást is a hatékonyabb egész­ségvédelem érdekében. — Mi a közalapítvány köz­vetlen célja? — Az alapítók, valamint a csatlakozó és a kitűzött célt tá­mogató települések járóbeteg ellátásának javítása érdekében a társadalombiztosítás szolgálta­tásaira szerződött és közvetle­nül finanszírozott Vis Medica Kft. részére a használatába adott műszerpark működési szintentartása, a szükséges javí­tások, korszerűsítések és fej­lesztések elősegítése. — Milyen tevékenységi kört takarnak mindezek a gyakorlat­ban? — Először is az egészség­megőrzési és betegségmegelő­zési tevékenység segítését, amit a különböző korosztályok szű­rővizsgálataival kívánunk meg­valósítani. Örömmel mondha­tom, hogy az eddig eltelt idő­szakban a kft. szakemberei több településen is végeztek a gyer­mekek körében ingyenes szűrő- vizsgálatot. Ezeket az ingyenes lehetőségeket — a visszajelzés szerint — nagy elismeréssel fo­gadta a vidéken élő lakosság. Ide sorolható még a betegellátás folyamatos segítése, amely célt a szakellátást végző rendelőin­tézetben működtetett orvosi műszerek, eszközök karbantar­tásával, támogatásával szeret­nénk elérni. Az ellátás színvo­nalát új, korszerűbb, vagy még hiányzó műszerek, berendezé­sek beszerzésével tudjuk javíta­ni. Mindehhez igénybe vesszük a kiírt pályázatokat, amelyre alapítványi önerő fordítható. A közalapítvány nyitott, amely­nek működtetésére hat tagú ku­ratóriumot hoztak létre az alapí­tók. Ennek a legfőbb ügyintéző és képviselő szervnek elnökévé választottak meg az első négy éves időtartamra — mondta dr. Várkonyi László —, mely szá­momra is széleskörű szakmai feladatot és nagy felelősséget jelent. — Miért éppen ezt a szerve­zetiformát választották? — Mert úgy gondoltuk, hogy a településeken felülálló, független vagyonkezelő szer­vezet segítheti a községek, vá­rosok közötti ellentétek felol­dását és az összefogás tisztasá­ga bizalmat ébreszt. A további­akban szeretnénk „összedugni a fejünket” az emberekkel, mert együtt talán a mi térsé­günkben is hatékonyabban si­kerül leküzdeni az egészség­ügyben is meglevő halmozot­tan hátrányos helyzetünket. Véleményem szerint az alapít­vány nagy érdeme, hogy nem várva a felsőbb intézkedésekre, önerőből és időben próbált meg előbbre lépni, együtt gondol­kodni a régió vezetőivel. Mun­kánkhoz a lakosság együttmű­ködése mellett szeretnénk meg­nyerni a térség többi önkor­mányzatának a támogatását is. Mezőkovácsházán például el­sőként foglaltak állást a képvi­selők a lakosonkénti 100 forin­tos támogatásról, illetve a leg­utóbbi ülésen —- közvetett úton ugyan —, de megpróbálnak megoldást találni a kft. jobb működési feltételeinek biztosí­tására. Végül szeretnénk, ha a térségben élők megértenék: nem a befizetett 100 forintok jelentik az igazi értéket, hanem az a közös lehetőség, amely gyermekeink, rokonaink, csalá­dunk és önmagunk egészségé­nek megóvása érdekében hat­nak. Halasi Mária Az idei első negyedéves áfa-bevallásokról Békés megye áfa-alanyai 1999. I. negyedévében közel 11 ezer áfa-bevallást adtak be, ami közel ötezerrel kevesebb a bázisidőszaki bevallásoknál. A csökkenés egyértelműen a negyedéves bevallók számai­nak drasztikus csökkenésével függ össze. A tárgyidőszakban ugyanis csupán 6600 bevallás érkezett, ami a hasonló bázis- időszaki teljesítménynek 60 százaléka. A nagymérvű csök­kenés nem az adóalanyok mu­lasztásával függ össze, hanem törvényi változáson alapul. Ez évben ugyanis a kisforgalmú (évi bevétel nem haladja meg a 3 millió forintot) vállalkozá­soknak évente csak egyszer kell bevallást adniuk. Az áfa-bevallást adók 1999. I. negyedévében 90,4 milliárdos összes értékesítést mutattak ki bevallásaikban, ami a hasonló bázisidőszaki értékesítésnél alacsonyabb, annak 95,7 százaléka. Az összes értékesítés visszaesé­sét az export 24,5, illetve a kedvezményes kulcsú (12 százalékos) értékesítés 5,3 százalékos csökkenése okoz­ta. Ezen csökkenést korrigálta a normál (25 százalékos) kul­csú értékesítés 3,4 százalékos növekedése. A tárgy negyed­évi 13,4 milliárdos export csupán 75,5 százaléka a bá­zisbeli kiszállításnak. Az ex­port összes értékesítésen be­lüli részaránya 18,8 százalék­ról 14,8 százalékra csökkent. Az export csökkenése alap­vetően az élelmiszeripar orosz piaci problémáival függ össze. Ezen ágazat a tárgy ne­gyedévben 4,9 milliárdos ex­portot ért el, ami a bázisbeli exportnak csupán 55 százalé­ka. Ugyanakkor az üvegipar és gépipar exportja is hasonló nagyságrendű volt 1999. I. negyedévében. Az ágazat po­zícióváltozását jól jellemzi, hogy a bázisbeli exportja csu­pán 55 százaléka volt az élel­miszer-ipari kiszállításoknak. Ez úgy lehetséges, hogy az élelmiszeripar nélküli megyei ipar nemcsak tartani tudta a bázisbeli piacokat, hanem még némi növekedést is elért. A kedvezményes kulcsú értékesítés meghatározó ága­zatai az élelmiszeripar, a me­zőgazdaság, a kereskedelem, valamint az egyéni vállalko­zói kör. Az említett körbe tar­tozó adóalanyok közül az ag­rárszférában 14,5 százalék­kal, az élelmiszeriparban 8,8 százalékkal, a kereskedelem­ben 3,5 százalékkal értékesí­tettek kevesebbet a bázisnál. Az egyéni vállalkozók több, mint 5 milliárdos értékesítése viszont 2,8 százalékkal maga­sabb a bázisnál. A normál kulcsú értékesítés minimális növekedését jel­lemzően a kereskedelem 14,9 százalékos növekedése, illet­ve az élelmiszeripar nélküli ipar 1,8 százalékos csökkenő teljesítménye alakította. Ezen ágazatok belföldi értékesítése 12, illetve 7 milliárdos nagy­ságrendű volt. Az egyéni vál­lalkozók 4,7 milliárdos érté­kesítése csökkenő tendenciát jelez, mivel ez 13,1 százalék­kal marad el a bázistól. A 90 milliárdot meghaladó összes értékesítéshez 77,9 milliárdos összes beszerzés párosult, ami 3,1 százalékos csökkenést mutat a bázishoz mérten. A meghatározó ága­zatokban az összes beszerzés változásának iránya követte az összes értékesítés változá­sának irányát. Ami a mértéke­ket illeti, ott már eltéréseket tapasztalhatunk. így mind az értékesítésben, mind a beszer­zésben legnagyobb részese­déssel bíró kereskedelem az összes beszerzését 10,2 szá­zalékkal növelte, míg az érté­kesítése 8,1 százalékkal nőtt. Az élelmiszeripar nélküli ipar is jobban növelte az összes beszerzését, mint amennyivel az összes értékesítése nőtt. A 6,1 százalékos összes beszer­zés növekedéséhez csupán 0,1 százalékos értékesítés-nö­vekedés párosult. A csökkenő teljesítménye­ket felmutató élelmiszeripar­ban az összes beszerzés 24,9 százalékos csökkenéséhez közel 20 százalékos értékesí­tés-visszaesés társult. A mezőgazdaságban pedig közel azonos (11—12 száza­lék körüli) volt az összes érté­kesítés, illetve összes beszer­zés csökkenése. Az összes beszerzésen be­lül meghatározó belföldi be­szerzés értéke 2,9 százalékkal elmaradt a bázistól, míg a 6,5 milliárdot megközelítő im­port közel 2 százalékkal nőtt. Az import növekedésében je­lentős szerepe van egy ipari cég közel 2 milliárdos tárgyi- eszköz-beszerzésének. Az áfa-alapok előzőekben vázolt különböző mértékű változása nyomán a fizetendő áfa 2,3 milliárd forint volt, ami lényegében a bázissal azonos nagyságrendű. A visszaigényelhető áfa 3,6 mil­liárdos összege viszont 5,2 százalékkal elmaradt az előző évi hasonló időszaki adattól, így a megyei áfa-visszaigény- lési egyenleg 1,3 milliárd fo­rint, ami 210 millió forinttal kedvezőbb a bázisnál. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 381,62 EURÓ 249,89 Francia frank 38,10 Német márka 127,77 Olasz líra (1.000) 129,06 Osztrák schilling 18,16 Svájci frank 156,63 USA-dollár 238,17 Kelet-európai devizák Cseh korona 6,69 Lengyel zloty 60,53 Szlovák korona 5,45 „AZ EGYIK LEGÉRTÉ­KESEBB KÖZGAZDA- SÁGI BÖLCSESSÉG, HOGY TUDD, MIT NEM TUDSZ.” (John Kenneth Galbraith) Tíz észak-békési település közös sikere Siker koronázta tíz észak-békési település közös fellépését: a Sapard-program keretében nyertek pályázati támogatást. A részletekről Balog Károlyné, az Észak-Békés Megyei Önkor­mányzati Térségfejlesztési Társulás foglalkoztatás szervező és térségfejlesztő menedzsere tájékoztatta lapunkat. — A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium­hoz nyújtott be pályázatot a társulás a Sapard-program ke­retében. Az Észak-Békés Me­gyei Önkormányzati Térség- fejlesztési Társuláshoz tartozó tizenegy településből tíz pá­lyázott, s a pályázati anyagot mi magunk készítettük el. A minisztérium most küldött ér­tesítése alapján pályázatunkat az A kategóriába sorolták. Az A kategóriába a legjobban fel­készült kistérségek kerültek, amelyek pályázataik alapján alkalmasak arra, hogy vidék- fejlesztési programjaik elké­szítéséhez az első körben kap­janak támogatást — mondta a menedzser asszony. A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium­hoz összesen 192 pályázat ér­kezett. A pályaműveket egy 38 tagú szakértői bizottság ér­tékelte, és ezt követően 61-et (köztük az észak-békési társu­lásét) pozitívan bírálta el. A Sapard-program azért nagy jelentőségű, mert hét év­re szól. Az állam éves szinten 50—60 millió forintos támo­gatást kap, s ezt osztják szét. A Sapard-pályázat három­fordulós. A mostani sikerrel az észak-békési térség jogot szer­zett arra, hogy a második for­dulóban elkészíthesse a kistér­ség stratégiai programját. Eh­hez már a minisztérium anyagi segítséget is ad. Amennyiben a stratégiai program is elfoga­dásra kerül, akkor a harmadik fordulóban — szintén támoga­tással — már az operatív prog­ramok valósulnak meg. Balog Károlyné megje­gyezte: a jövőre nézve megha­tározó jeíentőségű, hogy kis­térségi vidékfejlesztési prog­ramok készüljenek, illetve olyan fejlesztést szolgáló pro­jektek (beruházások, vállalko­zások, intézkedések) szülesse­nek, amelyek e program ré­szeként a térségben, az élet- színvonal javulásához vezet­nek. Magyari Barna gáz van? AKKOR RAGADJA MEG A LEHETŐSÉGET! Megkezdődik A DÉGÁZ RT. NYÁRI AKCIÓJA! óriási kedvezményt vehet igénybe a gázbekötéshez! Most a hozzájárulást 1.000.000 Ft-os összeghatárig 12 havi, kamatmentes részletben fizetheti ki! JELENTKEZÉS: • A DÉGÁZ Rt. 14 kirendeltségén, 4 területi igazgatóságán 1939. június 14-július 11. • A Csaba Expo DÉGÁZ standján 1999. június 16-20. • A Szegedi Nemzetközi Vásár DÉGÁZ standján 1999. július 5-11.

Next

/
Thumbnails
Contents