Békés Megyei Hírlap, 1999. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-10 / 133. szám
Gyermekfalu, (gh) A Békéscsabai Arany János Művelődési Ház nyugdíjas klubja a közelmúltban ellátogatott a battonyai S. 0. S.-gyermekfaluba. Az ott szerzett élmények hatására az idős emberek elhatározták, hogy lehetőségeikhez mérten anyagilag is támogatják az ott élő gyermekeket. Képviselőjük, Mizó Ferenc elmondta: tudják, hogy ötezer forint nem nagy pénz a mai világban, de legalább egy-egy fagylalttal szeretnének kedveskedni a S. O. S.- gyermekeknek. Művészeti gála. (w) Június 11-én 16 órától a sarkadi Bartók Béla Művelődési Központban művészeti gálát rendeznek. A műsorban fellépnek a 3. számú óvoda óvodásai, az 1-es és a 2-es számú általános iskola tanulói, az idősek klubjának tagjai, a belvárosi református egyház ifjúsági gyülekezete, valamint a művelődési központ csoportjai. Bocskai-plakett. (w) A március 15-ei sarkadi bemutató után június 2-án Nagyszalontán (Románia) tárták az olvasók elé Hadabás János és Dánielisz Endre: 1848—1849 Sarkadon és Nagyszalontán című közös kötetét. Ebből az alkalomból Nagyszalonta városa a két szerzőnek Bocskai István emlékplakettet adományozott. Fogadóóra helyett, (i) Vígh Ilona, a szeghalmi térség országgyűlési képviselője fogadóóra helyett gyakran különböző települések intézményeit keresi fel. Vígh Ilona június 11-én 13 és 17 óra között füzesgyarmati intézményeket látogat meg, s esetleges problémájával a lakosság is ott találja meg a képviselő asszonyt. Gépkocsinyeremény, (d) Az OTP gépkocsinyere- mény-betétkönyveinek május 31-ei budapesti sorsolásán a következők nyertek VW New Beetle 1,9 TDI típusú, 5 950 000 forint értékű autót. Az ötezres betétkönyvek megyei szerencsése a 03 0840564-es számú könyv tulajdonosa. A tízezresek közül a 03 0135000-as számú betétkönyv a nyertes, a húszezresek közül a 03 5000551-as betétkönyv tulajdonosa birtokolja majd a nyertes gépkocsit. MEGYEI KÖRKÉP Vetni és kalászt érlelni a magból Elismerés az eleki szakközépiskola igazgatójának A gyakorlati oktatás területén végzett munkájáért Simon Mihálynak, az eleki Mezőgazda- sági és Ipari Középiskola és Diákotthon igazgatójának a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a Nagyváthy Já- nos-díj kitüntetést adományozta június negyedikén. Simon Mihály pályáját egykori középiskolájában, a gyulai Munkácsy Mihály Szakközépiskolában kezdte 1961-ben szaktanárként. — Ennek az iskolának és tantestületének köszönhettem az első diplomámat — vallja. Az iskolából 1973-ban a megyei tanácshoz került. Általános tanulmányi felügyelőként a szakmunkásképző intézmények tartoztak hozzá. Az eleki szakiskola igazgatója 1989-ben lett. — A kitüntetés a múltat és a jövőt is jelenti, és úgy érzem, nemcsak nekem, hanem az iskoSimon Mihály szerint a gyermek az igazi tét FOTÓ: SUCH TAMÁS la kollektívájának is szól — mondta Simon Mihály. — Munkánk során a gyermekek sorsa az igazi tét. Tantestületünk hitének, elszántságának és odafigyelésének köszönhetően eljutottunk odáig, hogy észrevették és országosan is jegyzik már az iskolát. Amikor Elekre kerültem, a szakoktatásban szerzett tapasztalataimat szerettem volna itt elverni és kalásszá érlelni. Az iskola közösségének érdeme, hogy álmaimat, terveimet elfogadták, támogatták és partnerként segítették. A most kapott elismerésben munkatársaim munkája, lelkesedése, megértése és támogatása is benne van. — Úgy gondolom, átvészeltük és túléltük az elmúlt évtizedet, és remélem, hogy a következő tíz évben lehetőségünk lesz arra, hogy élni tudjunk a kialakított és megteremtett szakmai, személyi és tárgyi feltételekkel. Vallom, és az iskolában valamennyien valljuk: egy szakképző intézményben nem munkaidő, hanem munka van, és ennek szellemében igyekszünk tenni és dolgozni az intézményért, és a benne tanuló diákokért. Kovács Attila Dioxin-botrány (megye)határon kívül A közelmúltban kirobbant dioxin-botrány miatt a magyar fogyasztóknak és úgy tűnik, a legnagyobb Békés megyei hús- feldolgozóknak sincs miért aggódniuk. A Belgiumból piacra került, dioxinnal „kezelt” baromfi- és sertéstermékek máj- és vesebetegségeket, valamint rákos elváltozásokat okozhatnak. A veszélyes anyaggal fertőzött termékek gyártását külföldön betiltották, illetve a magyar szakhatóságok letiltották az érintett országokból érkező élelmiszerek és takarmányok importját. A botrányból — lehet — még profitálni is tudnak a magyar húsfeldolgozók. Esély van ugyanis arra, hogy a betiltott élelmiszerek helyét hazai termékek foglalják el. A dioxin- botrány pozitív hatását már a Bábolna Baromfi Rt. békéscsabai és kecskeméti üzemeiben is érzékelik, igaz, egyelőre nem tudni, hogy a pámapos fellendülés mennyi ideig tart majd. — Vásárlóinknak elég, hogy cégünk igazolást ad ki, miszerint a feldolgozott élő áru fogyasztott-e import takarmányt, illetve egy konkrétan megnevezett belga cégtől vásároltunk-e adalékanyagokat. Kiviteli tilalom egyetlen termékünkre sem vonatkozik — tudtuk meg Ruck Jánostól, a részvénytársaság baromfi üzletágának igazgatójától, a békéscsabai és kecskeméti feldolgozó üzemek vezetőjétől. A cég nem vásárolja, hanem saját maga állítja elő a takarmányt, így teljes biztonsággal állíthatják: mentesek a belga dioxin-fertőzéstől. Ha kémék, a takarmány és a késztermék bevizsgálása gondot jelentene, hiszen Magyarországon csak egyetlen helyen tudják elvégezni a vizsgálatot. — Érzékeljük, hogy felbolydult a piac, hiszen partnereink folyamatosan keresnek bennünket — mondta Ruck János. A Bábolna Baromfi termelésének 70 százalékát exportálja, így számukra nem mindegy, hogy a dioxin- botrány milyen irányba befolyásolja a piacot. A hazai nagy feldolgozók — mint a Bábolna is — már régóta eleget tesznek az unióban elvárt minőségi és állategészségügyi követelményeknek. A Gyulai Húskombinátot semmilyen formában nem érinti a veszélyes anyaggal kapcsolatos probléma — tudtuk meg az üzemtől. Az általuk gyártott húskészítményekhez nem használnak fel olyan külföldről érkező adalékanyagot, ami esetleg dioxint tartalmazhatna. A húskombinát folyamatosan szállíthat külföldi partnereinek, nem sújtja kiviteli tilalom a céget. B. M. — K. A. Segítik a vidék felemelkedését Az általános állattenyésztő szakos diákok szakmunkásvizsgájával kezdődött tegnap az eleki Mezőgazdasági és Ipari Középiskola és Diákotthon végzőseinek vizsgaidőszaka. A középiskolában 110-en végeznek idén, közülük 19-en általános állattenyésztő szakon. A többiek lovászként, nőiruha-készítőként, valamint a szakmunkások szakközépiskolájában és az érettségit levelező tagozaton megszerezve fejezik be tanulmányaikat. Az idei tanévben először szakács tanulók is végeznek az iskolában. Az általános állattenyésztő szak végzősei közül sokan még nem hagyják el az intézményt, hiszen a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után tovább tanulva az érettségi letételével is megpróbálkoznak. Az általános állattenyésztő szakma nem tartozik a legnépszerűbbek közé, és ennek egyik oka éppen az, hogy a mezőgazdaságban a jövedelemviszonyok nem a legjobbak. Pedig ezek a gyerekek vidékről érkeztek az iskolába, és az lenne a jó, ha lakóhelyükre visszatérve, a szakmai és általános műveltségi ismeretekkel felvértezve minél többen segítenék a vidék fel- emelkedését — válaszolta kérdésünkre Simon Mihály, az iskola igazgatója. (y) 1999. június 10., csütörtök VÉLEMÉNYEK A békéscsabai tengely Nem számoltam meg, de nagyon úgy tűnt, a minap több külföldi készülődött, mint magyar a békéscsabai Mezőgép új csarnokának emeleten lévő nagyirodájában. Ha belegondolunk, akár csak tíz évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna egy ilyen avatóünnepség, mitöbb eretnekség. Mára majdnem megszokott jelenség, ha a százszázalékos külföldi tulajdon azért nem is annyira. Történetünkben azonban ennek nincs túlzott jelentősége. Annál érdekesebb, ahogy az egykori kismotorgépgyári szerelő „56-os magyar” Kanadában felépítette maga alapította mammutvállalatát. Mára huszonkilenc cége van, többségük Amerikában és Kanadában. Évente 150—170 millió dollárt fejlesztésre fordít, ennek része a békécsabai üzemcsarnok- is, ebbe azonban „beszállt” egy angol társaság is. Miközben Frank J. Hasenfratz úr elégedetten sétálgatott új büszkeségében, elmondta, válogathatott volna, hol építi fel, de Orosházán — ahol díszpolgárrá is avatták — meggyőződött róla, itt is vannak kiváló szakemberek, akik képesek a legmagasabb minőségi követelményeknek is megfelelni. Eközben kiderült, miért hozott magával amerikai üzletembereket is Békéscsabára. Szerette volna megismertetni az itteni gyárat velük, továbbépíteni a kapcsolatokat. Igaz, ő a jövőben egyre inkább a háttérben marad, nemrég Linda lánya vette át a vállalat kor- mányrúdját. Azt azért még tőle hallottuk Csabán: „Ha egyszer nem lesz munkájuk, kiviszem magukat mindenestől Kanadába.” Tűnhetett volna laza élcelődésnek is ez a mondat, de inkább azt érzékeltette, igenis lehet számítani az itteni szakemberekre. Érthetjük úgy is, hogy nem csak Győrben, Székesfehérvárott lehet befektetni... Csak egyszer találjanak ide! Fábián István War — háború, várháború NATO ide, NATO oda — ha tudom is, hogy az ország jövője érdekében be kellett lépnünk, s gálád politikai célokat, eszközöket kell a Balkánon felszámolni —, nincs ínyemre a zsigeri cselekvés. Valahogyan hasonló ellenérzéseim támadnak — Gyulán élőként is — azzal a megközelítéssel szemben, ahogy a gyulai vezetők közel egy évtizede csakazértisoznak. Számolgatok: hatszáz éve szervezi a vár a gyulaiak életét. Ma is. Tudom, nem volt itt (elegendő) érték a Marótiak legalább 600 éves címere sem, így azután kevésbé patinás városcímert sikerült előnosztalgiázni a századelőről. Érték a három és fél évtizedes várszínház is, mi több, büszkeségünk, s felmásznánk érte a barikádra, ha valaki valóban hozzá akarna nyúlni. De senki sem akar. Csupán a művelt világban chartába foglalt elvek szerint, a város dicsőségére, érdekében élő értékké kívánják tenni a műemléki szakemberek — az ország pénzéből. Ilyen esetekben intelligensen úgy szokás eljárni, hogy (felismerve a megújulás által felkínált lehetőségeket) a restaurált műemléki épületben a leghatékonyabb funkcióknak találnak helyet. Tegyük hozzá sietve: Gyulán a várszínház évtizedekkel ezelőtt megfogalmazott alapkoncepciójában szereplő célt is tovább kell, lehet vinni: ez a hely a (lehetőleg kortárs) magyar szerzők történelmi drámáinak bemutatóhelye legyen. Csak éppen korszerűbb színpadi, nézőtéri elrendezéssel, nagyobb bizonságot nyújtva a látogatóknak, igaz, néhány tucattal kevesebb ülőhellyel. Ha nem három, hanem négy este játsszák a darabot, ugyanott vagyunk. Egy tehetséges rendezőnek pedig nem alkalmatlan egy várbeli új játszótér, hanem kihívás. A tömegigényt arra alkamasabb helyen kell kielégíteni. Meg aztán jobb, ha egész éves gazda tartja szemét a váron. Amikor az a hír járja, hogy a helyi politika kiadta a jelszót a műemlékes szakma elleni nyomásgyakorlásra, csak a várfelújítás eredeti tervezőjét idézhetjük. Ázt mondta: jó, rombolják csak a műemléki várat, de a sok száz éves téglák, kövek közül az elsőket a város polgármestere és a várszínház igazgatója üsse ki — saját kezűleg. Hogy senki se mondhassa: parancsra tettem... Kiss A. János Több figyelmet a munkavédelemre Nikotin és azbesztpor — a tüdő ellensége Hangulatos esték a városházán A nyári rendezvényeket a közgyűlés hétmillió forinttal támogatta Hamarosan kellemes nyári színpaddá alakul át a békéscsabai városháza udvara. A Városházi Esték rendezvénysorozata június 16-án kezdődik és 19 napon át kínál színes programokat felnőtteknek és gyerekeknek. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Békés Megyei Intézete kezdeményezésére a porártalom megelőzéséről, illetve gyógyításáról rendeztek tanácskozást tegnap Békéscsabán, a Jamina Rt. Cserépgyárában. A munkaegészségüggyel és -védelemmel foglalkozó szakemberek előadásokat hallhattak megyénk porhigiénés helyzetéről, a munkahelyi ártalom és a tüdőrák közötti összefüggésről, valamint a korszerű védőeszközök szerepéről. Dr. Mándy András beszámolt arról a több, mint két éve tartó kutatómunkáról, amely az azbesztpor tartós belélegzése és a tüdőrák kialakulása közötti öszefüggést tárta fel. A profesz- szor hangsúlyozta, hogy a daganatképződés leggyakoribb oka a dohányzás mellett a munkahelyi azbesztártalom. Magyarországon a tízmillió lakosra jutó évi hatezer tüdőtumoros esetében 300 betegnél nagy valószínűséggel erre az anyagra vezethető vissza az egészségkárosodás. Éppen ezért a villany-, vízvezeték- és gázszerelőknél, az autójavítóknál, valamint az építőiparban dolgozóknál nagyobb figyelmet kellene fordítani a munkavédelemre. B. M. A vasútnak van létjogosultsága (Folytatás az 1. oldalról) Mint mondotta: száz év alatt a vasút hozzánőtt a tájhoz és az itteni emberekhez. Okányban Kónya Mária polgármester asszony hangoztatta: a vidék fejlődéséhez nagyban hozzájárult a vasút. Vésztőn Kaszai János polgármester elmondta: száz éve a vasútépítést három ízben is támogatta a vésztői testület. A vésztői Sinka István Művelődési Központban megtartott ünnepségen Szabó Gyula, a MÁV Rt. Szegedi Igazgatóságának igazgatója úgy fogalmazott: volt időszak, amikor még a vasút létjogosultságát is megkérdőjelezték. Ma viszont ismét egyre többen felismerik a vasút gazdaságosságát és környezetkímélő hatását. Magyari Barna A Városházi Esték rendezői és szervezői ezúttal is Ujj Éva, Fodor József és Szente Béla. Az idei programok összeállításakor arra törekedtek, hogy a helyi művészek mellett minél több országosan ismert előadóval találkozhasson a közönség. A nyáresték első előadása a Katona József Színház és Bozsik Yvette Társulatának Kabaréjával indul. Másnap Vámos Miklós beszélget vendégével, Esztergályos Cecíliával. Érdekesnek ígérkezik Synge: A szentek kútja című produkciója, melyben a békéscsabai színművészek mellett fellép Rajhona Ádám, Venczel Vera, Gálfi László és Berek Kati is. Camoletti: Hatan pizsamában komédiájának egyik szerepében Csonka Andrást láthatja a közönség. A Humorparádé sikeréről Antal Imre, Ihos József, Harsányi Gábor és a Defekt Duó gondoskodik. A zárónapot megelőző estén találkozhatnak a zenerajongók Cserháti Zsuzsával és a TEA együttessel. Újdonság a nyugdíjas est, amelyen Haumann Péter szórakoztatja az érettebb generációt. A szervezők erre a produkcióra mérsékelt jegyárral várják a nyugdíjasokat. A Városházi Estéket a közgyűlés hétmillió forinttal támogatta, ami az összköltségek mintegy felére elegendő. A többi pénzt pályázaton nyert támogatásból, a szponzorok felajánlásaiból és a jegyárbevételből fedezik. A szervezők ennek ellenére igyekeznek minél több ingyenes programot kínálni. Ilyen lesz a már jól ismert zenés grill terasz, a szlovák est, a gyimesi táncest és a gyerekeket szórakoztató népi játszóház és vásári forga„BORÍTSD BE ASZFALTTAL A FÖLDGOLYÓT, ELŐBB VAGY UTÓBB ÁT FOG RAJTA TÖRNI A FÚ ZÖLDJE.” (Ilja Ehrenburg)
