Békés Megyei Hírlap, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-07 / 105. szám
1999. május 7., péntek ÉVFORDULÓ A lótenyésztők „Dacos” sikere Mezőhegyes mindig szép lesz... Lejárt a nagy darab, nagy fejű, robusztus nóniuszok kora Varga Péter, a húszi ménes vezetője Dacossal a bírálat előtti pillanatokban Hódmezővásárhelyen FOTÓ: SZEKERES ANDRÁS A közelmúltban megtartott Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napok lótenyésztési bemutatóján az elmúlt időszak legjobban felkészített és elővezetett egyedei kerültek a bírálók elé. Az öt fajtacsoportból egyöntetűségével kiemelkedett a nóniusz fajta. A kiállított kancák közül I. helyezést ért el, majd a kiállítás nagydíját, valamint a Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület legszebb lónak járó különdí- ját is megkapta a mezőhe- gyesiek Dacos nevű fekete kancája. A magyar sportlófajtában bemutatott kancák közül Oleander III. díjjal térhetett haza. A Sportlótenyésztő Országos Egyesület legjobb mozgású lóként különdíjban részesítette a Marica nevű kancát. A Ménesbirtok Rt. mint a kiállítás legeredményesebb tenyésztője megkapta a Magyar Állattenyésztők Szövetségének lótenyésztési díját is. A lótenyésztési ágazat dolgozói minden évben nagy izgalommal készülnek a hódmezővásárhelyi megmérettetésre. Hogy miért? A kérdésre Szalai János ágazatvezető a következőképpen válaszolt: — Ez a dél-alföldi rendezvény az állattenyésztők regionális ünnepe, egyben pedig óriási seregszemléje. — A rajta való részvétel és eredmény rangot jelent? — Természetesen! Éppen ezért nagyon komolyan vesszük a felkészülést. Már 2—3 hónappal előtte kiválasztjuk a lovakat. Az idén úgy döntöttünk, hogy két nóniuszt és két sportlovat viszünk. — Van köztük olyan, amelyik már szerepelt Vásárhelyen? — Van, de ő jelenti a kivételt. Mezőhegyes mint patinás tenyészet nem engedheti meg magának azt, hogy éveken át ugyanazokkal a lovakkal képviseltesse magát Vásárhelyen. Személy szerint is ragaszkodom ahhoz, hogy mindig újat tudjunk mutatni. Ami a jövőt illeti, a nóniusz esetében jó helyzetben vagyunk: már látom azt a 3—4 kancát, melyeket sikerrel tudunk szerepeltetni a következő kiállításon. — Az idén milyen lovakra esett a választásuk? — A magyar sportló fajtában két fiatal kancát jelöltünk ki a részvételre. Az egyik sajnos megsérült a karámban, szakadás keletkezett a bőrén, meg kellett műteni, így végül is kénytelenek voltunk kirukkolni a tavalyi győztessel, Maricával. Meg is kapta a legjobb mozgású lónak járó kü- löndíjat, szinte repül a talaj felett. A másik fiatal kancánk, Oleander a kiképzés elején tart, de így is harmadik lett a kategóriájában. — És a nóniuszok? — Előrebocsátom, hogy ez a mezőny nagyon erős volt. Arra azért számítottunk, hogy a Dacos helyezést fog elérni. Annál is inkább, mert mi tudtuk bemutatni a nóniusz legkorszerűbb típusát. A nagy darab, nagy fejű, robusztus nóniuszoknak ugyanis lejárt az ideje. Most mindenki finom, filigrán, tetszetős, jó mozgású, ugyanakkor erőt is sugárzó lovat keres ebben a fajtacsoportban. Meg akarunk felelni ennek az igénynek, és szeretnénk a nóniuszt egy szép és mutatós, ugyanakkor teljesítőképes fogatlóvá alakítani. Jelenleg is folyik a további tökéletesítése az angol telivérrel. Jövőre már az angol mén utódait is szeretnénk megmutatni Vásárhelyen. — Dacos elképesztő sikert aratott. — Feltétlenül tudni kell róla, hogy nem csak hintós ló, a párjával, akit egyébként szintén bemutattunk Vásárhelyen, nap mint nap húzza a takarmányos fogatot. Ebben persze nincsen semmi rendkívüli, hiszen a nóniusz nem parádés, hanem — elsősorban — munkaló. Ha nem bírja húzni a kocsit, tulajdonképpen értéktelen.,. Dacosék egyébként annyira összeszoktak, hogy nem is lehetett külön-külön kivezetni őket. Amikor az egyik elment, a másik eltépte a féket. Varga Péter és Papp Ferenc hajtja őket, a felkészítésüket is ők végezték nagy szakértelemmel és odaadással. Meg is lett az eredménye... M. Gy. Jubileumi rendezvények egész évben ■ Mezőhegyes számos rendezvénnyel emlékezett március 1-jé- től a várossá nyilvánítás 10. évfordulójára. Az alábbiakban a még hátralévő rendezvényekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót. Általános művelődési központok vezetőinek országos találkozója (máj.14.), A békési táj festőinek kiállítása a Szent György templomban (máj. 21—30.), Országos édességtörténeti kiállítás kóstolókkal, bemutatókkal (máj. 28.), Gyer- mekrajz-kiállítás, gyermekzenekarok bemutatója (máj. 29.), Alföldi Növénytermesztési Napok (jún. 4—6.), Megyei gyermektánctábor (jún. 21— 26.), Sörfesztivál (júl. 9—11.), Schéner Mihály kiállítása a Szent György-templomban (aug. 13—22.), Nyári fesztivál: Molnár Éva képzőművész kiállítása, kézilabda-, játékos sport- vetélkedők, bográcsos főzőverseny (aug. 19—22.), A Mihály Gábor által tervezett emlékmű átadása, Mezőhegyes természet- és műemlékvédelmi értékei — regionális találkozó és tanácskozás a városvédő egyesület szervezésében (szept.- okt.), Udvardi Erzsébet Kos- suth-díjas festőművész kiállítása a Szent György-templomban (okt. 1.). Kiadványok: Mezőhegyes 10 éve város, Mezőhegyesi turisztikai kalauz, Mezőhegyes (képesalbum). (gh) r Erettsé gyermeke, az unokája, a rokona, az ismerőse, Útikönyv az ELET-hez. Értékes, alkalomhoz illő ajándék Az érettségivel kapcsolatos költségek megterhelik a pénztárcákat. Hogy ez az értékes ajándék mégis elérhető legyen, az alábbi részlefizetési kedvezményt nyújtja a Kiadó:- szerződéskötéskor 19.500 forint;- ezután fizetési szünet;- augusztusban, szeptemberben, októberben és novemberben 6.000-6.000 forint részlet. (Előleg + részletek: 43.500 Ft) Ajánlatunk a Magyar Nagylexikon eddig megjelent 7 kötetére, valamint a május végén megjelenő 8. kötetre vonatkozik és június 1-ig érvényes. Levélben, faxon vagy telefonon küldött kérésére csekkeket és részletfizetési szerződést postázunk. A 19.500 Ft számlánkra érkezése után a nyolc kötetet május 25. és június 20. között ingyenesen házhoz szállítjuk. A szerződés aláírásával a Magyar Nagylexikon előfizetőjévé válik, és a továbbiakban a bolti árnál kedvezőbben jut az egyes kötetekhez. Magyar Nagylexikon Kiadó Rt. 1395 Budapest, Pf. 439. Tel.: 269 «146 Fax: 315 0451 Magyar Nagylexikon megjelenés éve: 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Ha az ember bizonyos körökben kiejti, hogy Mezőhegyes, a résztvevők szinte azonnal szóba hozzák Kassai Bélát, a város polgármesterét; úgy tűnik a két név elválaszthatatlanul összeforrt. Fenti tapasztalatunkat megosztottuk az érintettel, a várossá nyilvánítás 10. évfordulóját ünneplő Mezőhegyes polgármesterével. — Én ezt egészen másképpen látom — neveti el magát Kassai Béla. — Valójában Mezőhegyes és a ménesbirtok neve tartozik együvé. Esetemben inkább arról van szó, hogy nem tudnék, és soha nem is akartam megválni szülőhelyemtől. Fiatal koromtól fogva olyan munkaköröket töltöttem be, hogy mindig emberek között forgolódtam. Fiatalnak, idősnek egyaránt igyekeztem megadni a tiszteletet, úgy érzem, most is, és nyugdíjas koromban is emelt fővel járhatok az utcán. Azt persze nem tagadom, ami megadatott a számomra: több mint 26 évet tölthettem ugyanazon a poszton, átélve a település minden gond- ját-baját és örömét. Úgy gondolom, szerencsém volt. Akkor kerültem a tanácselnöki székbe, amikor lehetőség volt az alkotásra Mezőhegyesen. — Ennek az alkotómunkának az eredményeként 1989. március 1-jén várossá nyilvánították Mezőhegyest. — Igen, de ezt egy hosszú építkezési folyamat előzte meg. Hadd utaljak a gáz-, a víz-, a szennyvízhálózatra. Vagy az utak, a járdák, a családi házak és az új vízmű építésére. Arra, hogy 1984-ben a nagyközségek közül elsőként, s tudomásom szerint máig is egyetlenként, Hild-érmet kapott Mezőhegyes. Szóval boldog, felemelő időszak előzte meg a várossá nyilvánítást. Ekkora fejlődés azonban csak megfelelő partnerekkel érhető el. Jó érzés visszagondolnom arra, hogy mindig számíthattam az itteni testületekre, és hogy a lakosság nagy többsége mindig támogatta az elképzeléseinket, főleg kétkezi munkával. Ma is vallom: mindaz amit a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek közepéig elértünk elsősorban a lakossági összefogásnak és áldozatvállalásnak köszönhető. — A várossá nyilvánításra közvetlenül a rendszerváltozás előtt került sor. — Hát igen! A munkanélküliséggel való szembesülés sokunkat meglepett, érdemben nem is tudtuk kezelni. Örömmel mondhatom, hogy a volt kendergyárban létesített üzemben mintegy negyvenen jutottak munkához, a cukorgyár területén is indultak kisebb vállalkozások, és újabbak is várhatók. Meggyőződésem, hogy a Ménesbirtok Rt. hosszú távon munkát biztosít az ott dolgozóknak, az öntözésfejlesztési beruházás előnyeit generációk fogják élvezni. Ami a munkanélküliséget illeti, szeretném hangsúlyozni, hogy az önkormányzat adó- és egyéb kedvezménnyekkel támogatja a vállalkozókat a munkahelyteremtésben. —És az állami szervek támo- gatják-e Mezőhegyest? Konkrétan arra gondolok, hogy egy „régi motoros", egy volt tanácselnök neve hallatán nem dugulnak-e el... a pénzügyi források? — Pályázati pénzt nyertünk a szennyvízhálózat bővítéséhez, az ámk tetőszigeteléséhez, a fogorvosi rendelő fejlesztéséhez, és sorolhatnám. Magyarán Kassai Béla: „Magyarország jövőképén nincs helye a politikai diszkriminációnak’’ semmiféle hátrányos megkülönböztetést nem érzek. Azt persze teljes bizonyossággal nem állíthatom, hogy a rendszerváltozás után soha, sehol nem fordult elő ilyen eset. És ha netalántán történtek volna ilyen visszaélések, azt elszomorítónak tartanám, függetlenül attól, hogy melyik, éppen hatalmon lévő párt nevében követték el őket. Az ilyen kisstílű „politizálás” egyszerűen nem fér bele Magyarország jövőképébe. — Ha már a jövőt szóba hozta: a következő választáson is megméretteti magát? — Nem. Akkor már hatvan- három éves leszek. A majdani utódomnak szívből kívánok hasonló munkasikereket, hasonlóan konstruktív önkormányzati testületeket és — mindenekelőtt — hasonlóan lelkes mezőhegyesi polgárokat. És még valamit! Ä helyi cégek és magán- személyek által befizetett adókból ne kelljen működésre fordítani egyetlen fillért sem! Képtelenség, hogy egy város vagy egy kisebb település villany- számlát, vízdíjat fizessen a helyi adókból. Ménesi György Olvassa és Öné lehet az új Beetle. A vasárnapi napilap MÁJUSI EXTRA NYEREMÉNY
