Békés Megyei Hírlap, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-05 / 103. szám

1999. május 5., szerda KÖRKÉP Herder-díj Fried Istvánnak Kedden a 36. alkalommal adták át Bécsben a Herder-díjat. A 30 ezer német márka (csaknem 4 millió forint) pénzjutalommal járó díjat a hamburgi Freiherr von Stein Alapítvány Bécsben működő kuratóriuma azoknak a kelet-, közép- és délkelet-euró­pai tudósoknak, művészeknek ítéli oda, akik a térség népei közötti kapcsolatok ápolását, fejlesztését, az európai kultúra gyarapítását szolgálják. A díj névadója, Gottfried von Herder (1744-1803) német költő, műfordító, esztéta, tör­ténetfilozófus, aki egész mun­kásságával a nemzeti és az egyetemes kultúra mélyebb megismerését és megértését szolgálta. Az idén hazánkból a Buda­pesten élő Fried István, a sze­gedi József Attila Tudomány- egyetem összehasonlító iro­dalomtudományi tanszékének professzora vehette át a díjat. Madárradar Ha már rendelkezésre állna az amerikai hadsereg legújabb eszköze, könnyebb volna meg­vívni a koszovói háborút. A fej­lesztés alatt álló műszaki csoda nem lesz nagyobb, mint egy vö­rösbegy. A mindössze 6-10 centiméter méretű eszköz 15 centire nyitott „szárnyaival" zajtalanul, a talaj közelében tud mozogni. Eközben szuperérzé­keny kameráival, mikrofonjai­val csapatokat, fegyverzetet, mozgást észlel, s mindezt to­vábbítja is kezelőinek. A „kémrepülőgép” kifejlesz­tésénél a tudósok a madarakat „utánozták”. Problematikus egyelőre az eszköz energiaellá­tása: a jelenleg ismert elemek legfeljebb 30 perces működést tesznek lehetővé, ám a kutatók bizonyára hamarosan megtalál­ják a megoldást. ' FEB Segély helyett esélyt adni! A munkanélküliek 80 százaléka többszörösen nyilvántartott A munkanélküliek belső tudatát is át kell alakítani ahhoz, hogy a munkaerőpiacon újra eredményesek legyenek — fo­galmazott Mohos László, a Szociális és Családügyi Minisztéri­um helyettes államtitkára tegnap Vésztőn, a Dél-Alföldi Régió munkaügyi tanácsainak fórumát követő sajtótájékoztatón. Dr. Nagy Ágnes, a Békés Megyei Munkaügyi Központ igazgatója elmondta: a dél-alföldi régió sike­res szeretne lenni. Ma a régió nem mentes a konfliktusoktól, ám ezeket eredményesen szeret­nék megoldani. A tanácskozás résztvevői a hatékony együttmű­ködés lehetőségeit kutatók. Azt mérlegelték, hogy saját eszközeik felhasználásával hogyan tudnak önmagukon is segíteni. — A megyei munkaügyi ta­nácsok meghatározói az adott megyék munkaerőpiaci esemé­nyeinek — kezdte beszédét Mohos László. Hangoztatta: az egyénnek saját magát kell fel­készítenie, hogy az érdekegyez­tetések során saját érdekeit job­ban tudja érvényesíteni. — Ahhoz, hogy egy régió sikeres legyen, meg kell találni azokat a hálózatokat, amelyek előre mozdíthatják a régiót. A sajtó az egyik legfontosabb ré­giószerző erő — indította gon­dolatait Nógrádi Zoltán, a Dél- Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. Elhangzott: az utóbbi időben a dél-alföldi ré­gió vesztett jelentőségéből. Sajnos itt a szerbiai háború is érzékelteti negatív hatását. Az oktatásnál nagyon fontos szempont, hogy ne munkanél­külieket képezzünk, hanem olyan szakmákat sajátítsanak el, amilyeneket a munkaerőpi­ac elvár. A régiónk számára a külső kapcsolatrendszer is na­gyon fontos, hisz három or­szághatár mentén helyezkedik el. Munkatársunk arról érdek­lődött, hogy a közeljövőben várható-e változás a munkanél­küliek ellátási rendszerében, Mohos László elmondta: a fog­lalkoztatási törvény még 1991- ben készült. Mára koherenciá­ját elvesztette, ezért módosítás­ra szorul. A törvény változtatá­sa kiterjed majd a munkanél­küliekre is. Valószínűleg csök­kenni fog a munkanélküli jára­dék ideje, hisz segély helyett esélyt kell adni az embereknek. Mi lesz azokkal, akik évek óta nem találnak munkát? Mo­hos László szerint a teljes fog­lalkoztatás ma már csak illú­zió. A munkanélküliek 80 szá­zaléka többször megjelenik a munkanélküliségi regisztráci­óban. A tartós munkanélküli­ség ma már szociális kérdés, ezért ott szociális úton próbál­nak segíteni. Magyart Barna Gyomirtás hatékonyan, olcson Több és jobb minőségű káposztarepce-magot a zsákba Biztosítékok az őszi káposzta- repce, a napraforgó és a ku­korica Jövedelmező termesz­téséhez címmel tartott a KITE Rt növényvédelmi ta­nácskozást Orosháza-Gyopá- rosfürdőn kedden délelőtt. Mint azt Stefán László igazga­tótól megtudtuk, cégük üzleti stratégiájának jellemzője, hogy rendszeresen találkoznak artnereikkel szakmai tanács­ozásokon, fajta- és gépbemu­tatókon. Ezúttal is aktuális in­formációkkal látták el Békés és Csongrád megye gazdáit. A KITE beszállító cégeinek területi képviselői adtak tájé­koztatást az őszi káposztarepcé­ről, a gyomirtás aktuális kérdé­seiről. Rácz István, a DUPONT Magyarország Kft. területi kép­viselője a napraforgó korai gombabetegségeiről beszélt. A diaportes betegség ellen ajánlott egy új készítményt, az Alert. A kukorica hatékony, költségkí­mélő gyomirtása kapcsán a Basis termékre hívta fel a hall­gatóság figyelmét. Varga Sándor, az Uniroyal Chemical területi menedzsere a káposztarepce kapcsán két termékről, a Pantera—40 EC szuper szelektív egyszikű Írté­ról, valamint a Harvade 25F érésgyorsító készítményről számolt be. Ezeket a terméke­ket egyébként ajánlotta a nap­raforgó termesztőinek is. (Csete) A harmincforintos támogatásról Hanó Miklós (FKGP) a föld­művelésügyi miniszterhez in­tézett kérdésében a sertéster­melők gondjaira hívta fel a figyelmet. Mivel az európai uniós országokban jelentős sertéshúskészletek halmo­zódtak fel, felemelték az ex­porttámogatásokat. Ennek hatására a mi húsexportpia- calnk beszűkültek, a sertés­felvásárlást árak az utóbbi Időben drasztikusan csök­kentek. A minisztérium ezt igyekezett ellensúlyozni, például 193 fo- rint/kg legalacsonyabb hatósá­gi árat hirdetett meg a sertés felvásárlási árára június 1-jétől december 31-ig. Egy másik rendeletben pedig 30 forint/kg intervenciós támogatást jut­tatott a családi gazdaságokból kikerülő sertésekre május 31- ig. A nagyon alacsony felvá­sárlási ár miatt a termelők örömmel fogadták a támoga­tásnak ezt a formáját, de több termelő jelezte, hogy egyes in­tegrátorok — a jelenlegi túlkí­nálati helyzetet kihasználva — nem adnak felvásárlási jegyet, a termelők nem tudnak hozzá­jutni a 30 forint/kg-os támoga­táshoz, aminek alapfeltétele a felvásárlási jegy. Probléma az is, hogy a nagy húsfeldolgozók nem kötnek szerződést és nem vásárolják meg a sertést a csa­ládi gazdaságokból. Hanó Miklós azt kérdezte, hogy mi­lyen intézkedésekkel tudná a minisztérium elősegíteni az említett problémák megoldá­sát. Torgyán József felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a 193 fo­rintos legalacsonyabb felvá­sárlási ár nemcsak a szerző­déssel rendelkező gazdákat, hanem minden gazdát megil­let. Az ezzel kapcsolatos jog­szabályi helyesbítés már meg­jelent. A 30 forintos támogatás kizárólagosan az őstermelőket és a családi gazdaságokat illeti meg. Az APEH utalja át 30 na­pon belül. Aki azonban nem köt olyan szerződést, amely a hatóságok tudomására jut, ak­kor természetesen nem kaphat átutalt pénzt. A miniszter egy körlevélben elrendelte, hogy a vágóhidaknál és az árusítóhe­lyeken hetente rajtaütésszerű­en ellenőrizni kell a sertések felvásárlását, számlázását, fel­dolgozását. Napszemüveget helyettesítő kontaktlencse A kontaktlencsét viselőknek hamarosan nem kell nap­szemüveget is hordaniuk. Az új, sötétített lencséket úgy ter­vezték meg, hogy azokat egy hónapig lehessen használni. A lencséket +6 és -6 dioptria­értékek között kínálják majd az optikusok. Az eldobható kontaktlen­csék a szemet úgy védik a ve­szélyes ultraibolya-sugarak­tól, hogy a látómező nagysága közben nem csökken. A Rhytmic UV Summertime ne­vű találmány egyébként nem is annyira újdonság, hiszen az el­ső darabok már az 1984. évi Los Angeles-i olimpiára elké­szültek. Délkelet-Ázsia ékköve, Thaiföld — 3. rész A honfoglalástól az alkotmányos monarchiáig A Jégkrémet élvező szerzetes flúk egészen bizonyosan nem tesznek kárt a rizsültetvényekben A thaiok ősei Dél-Kí­na terü­letén él­tek a XIII. századig. A mongol hódítás elől menekülve indultak el új hazát keresni, A mostani Thaiföld területének jelentős ré­sze akkor a khmer birodalom­hoz tartozott. Az állammá válás folyamatának első időszakát a khmerekkel folytatott szakadat­lan harcok jellemezték: a thaiok egy meglévő birodalom perem­vidékén kívántak önálló államot alapítani. így válik érthetővé, hogy az utazó miért szembesül lépten-nyomon a khmer kultúra emlékeivel Thaiföldön. Az első thai államot 1259 kö­rül alapították, Sukhothai köz­ponttal. Nagy Ramkamhaeng király (1280—1317) uralkodá­sa alatt élte fénykorát. Virágoz­tak a művészetek, megalkották az első thai ábécét, és munkára fogták az... elefántokat. Suk­hothai rövid tündöklése után Ayutthaya lett az új állam köz­pontja. A század végére végleg kiűzték a khmereket az ország északi és középső részéről, sőt 1431-ben Kambodzsa főváro­sát, Angkort is kifosztották. Ayutthaya az 1600-as években egymilliós (!?) világvárossá nö­vekedett: a Kelet-Indiai Társa­ság képviselői Londonhoz ha­sonlították. A khmer és a thai kultúra együttélésére, kölcsönhatására az ország északkeleti részén ta­lálhatók a legbeszédesebb pél­dák. Ugyanakkor megjegyzen­dő, hogy a thaiok kultúrája a le­hető legszebb ázsiai ötvözet: a khmer mellett számos kínai és indiai vonást is őriz. Az ország­ban (főleg északon) számos nemzeti kisebbség él, a nemzeti villongás azonban ismeretlen errefelé. Az összlakosságnak mintegy 10 százaléka kínai nemzetiségű, az asszimiláció­juk gyakorlatilag teljesnek te­kinthető. Valamennyien kifo­gástalanul beszélik a thai nyel­vet, sokuknak ez az első anya­nyelve. A kínaiak rendkívül je­lentős szerepet játszanak a poli­tikai és a gazdasági életben: a tőzsdén bejegyzett cégek 80 százaléka van kínai kézben. Ez azonban semmiféle feszültséget nem okoz a thai és a kínai nem­zetiségű lakosság között: min­den bizonnyal a buddhiz­musnak is köszönhető a thai emberek egyik legcsodálato­sabb tulajdonsága, a nagyfokú tolerancia, a másság tudomásul­vételének tiszteletet parancsoló képessége és gyakorlata. Ha már a vallás szóba került, szögezzük le: az ország lakos­ságának túlnyomó többsége buddhista. Négy déli tartomány (a Maláj-félsziget középső ré­szén, Thaiföld és Malajzia ha­tárvidékén) muzulmán többsé­gű. Időnként hallat magáról az iszlám szeparatisták terrorszer­vezete, melynek fő célja az or­szágrész önállóságának kivívá­sa, illetve Malajziához való csa­tolása. A lakosság — beleértve a muzulmánok többségét is — nem szimpatizál a szeparatisták törekvéseivel. Thaiföldön gyakorlatilag két vallás létezik: a buddhista és a muzulmán. Az európai utazó számára a kereszténység jelen­léte alig, a zsidó vallásé pedig egyáltalán nem érzékelhető. Az állam és az egyház viszo­nya meglehetősen sajátos, hason­ló, mint Nagy-Britanniában: az uralkodó ott az anglikán, itt pedig a buddhista egyháznak a feje. Csakhogy! Thaiföldön a nemzet egységét megtestesítő uralkodó nemcsak az „államvallásnak" a híve, hanem mindazon vallások­nak, amelyeket az alattvalók gya­korolnak. Tehát: a thai király nem csak buddhista, hanem mu­zulmán is, és keresztény is... Mi­csoda nagyszerű példája ez a val­lási türelemnek! De ha már fel­említettük az angol példát, essék szó ismételten Thaiföld államfor­májáról, az alkotmányos monar­chiáról is. A földkerekség jelen­leg legrégebb idő óta trónon lévő uralkodója, IX. Rama hasonlóan a mindenkori angol királyhoz, uralkodik, de nem kormányoz, személye reprezentálja a thai nemzetet. Ezt az uralkodó szerep­kört erősíti Thaiföld legújabb, 1997-ben elfogadott alkotmánya is. Az uralkodó hatalma és befo­lyása az iránta és családja iránt megnyilvánuló „össznépi” tiszte­leten, osztatlan elismerésen alap­szik. Történelmi hagyomány, hogy a thai királyok egyáltalán nem szólnak bele a napi politiká­ba, kivételes alkalmakkor, sors­fordító helyzetekben azonban vé­leményt nyilvánítanak, sőt cse­lekszenek is. Az ország demokra­tikus berendezkedése különleges­nek, egyedülinek számít a térség­ben. A jelenlegi uralkodót, IX. Rámát nemcsak a királyi rang­ja, hanem a műveltsége és a gyakorlati tevékenysége miatt is különös tisztelet övezi. Első­sorban a mezőgazdaság és a vi­dékfejlesztés kérdései foglal­koztatják: rengeteg projektet in­dított, tangazdaságokat, techni­kai-technológiai továbbképző központokat szervezett Thai- föld-szerte. Különösen közel áll a szívéhez az öntözés, illetve a környezetkímélő, energiataka­rékos, genetikailag is megala­pozott mezőgazdálkodás. A ki­rálynő projektjei a szegényebb falusi lakosság részére életre keltették a régi, hagyományos háziipari formákat (kosárfonás, ajándéktárgy-készítés). Hála a thai emberek legendás kéz­ügyességének, szép iránti érzé­kének — s egyáltalán: a thai mentalitásnak! —, ezek a pro­jektek is sikeresek. Az állami és az egyházi okta­tás Thaiföldön kiegészíti egy­mást. A buddhista templomok­ban vasárnapi iskolák működ­nek, az oktatáson való részvétel a nebulók erkölcsi kötelessége. A fiúkra egyéb kötelezettségek is várnak. Minden thai férfi életé­ben van egy 3-tól 6 hónapig ter­jedő időszak, amit kolostorban kell eltöltenie. Ezért látni annyi fiatal, kisiskoláskorú szerzetest Thaiföld-szerte. Szó sincs azon­ban arról, hogy ők valamennyien papnövendékek lennének. A többség éppen az előbb említett 3—6 hónapos időszakot tölti a templomban. Élik a tanuló szer­zetesek életét, végzik a szertartá­sokat, olvassák a vallási tárgyú könyveket, közben elsajátítják a buddhista emberhez méltó visel­kedést. Érdekes, hogy az egészen fiatal fiúk kolostorba vonulása is szorosan összefügg a rizsterme­léssel. Az esős évszakban, ami­kor a fiatal hajtások kezdenek megerősödni, nem lenne kívána­tos, hogy a gyerekek letapossák őket; ilyenkor a fiúknak jobb he­lyük van a kolostorban, mint ott­hon, a szülői házban! Ménesi György (Folytatjuk) Ez is Bangkok. Nem a történelmi múltban, hanem a jelenben a szerző felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents