Békés Megyei Hírlap, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-17 / 113. szám

1999. május 17., hétfő

BORÁSZAT

A borászatnak Békésben is lehet jövője

A sarkadi bor titka: az árnyék

A szólő az emberiség egyik legrégebben termesztett növénye. Ősi bölcsője a mai Törökország, Irán és Örményország területe. Itáliában a görök gyarmatosítók honosították meg, s innét a római hódítókkal jutott el több európai országba, így hazánk dunántúli tájára is.

Az ország egyik történelmi borvidékéről, Tokaj-Hegyaljáról származik az immár tizenkét esztendeje Szarvason élő Gyuriczáné Kalydi Ilona. A kertész-üzemmérnök alapvégzettségű hölgy autodidakta módon sajátította el a borász szakma ismeretanyagát. Mint mondta, a borászok közül kevesen tartoznak a gyengébbik nemhez, ám azok a nők, akik igazán rátermettek, kiválóan művelik ezt a szakmát. Minderről azonban a férfikollégáit is meg kellett győznie. Hogy sikerült, az akkor bizonyosodott be, amikor a férfi munkatársaktól, illetve a pincevezetőktől sorra kapta a borbírálatra szóló meghívásokat.

Ilona Békésbe költözve kíváncsi volt rá, szűkebb lakóhelye milyen szőlészeti múlttal bír?

— A krónikák tanúsága szerint Szarvason és környékén egészen az 1896-os filoxéravé- szig nagy szőlőtermő területek voltak. A külterületek elnevezése is erre utal: Ezüstszőlő, Érparti szőlő, Öregszőlő. A borversenyek bírálójaként elmondhatom, nagyon jó borokat hoznak az emberek. A szarvasi asszonyok különösen jó meggybort készítenek. Szerinten a borászatnak újra lehetne jövője ezen a vidéken. Ha a vállalkozó igazán minőségi bort termel, megtérül a befektetés. Ezt az új bortörvény már lehetővé teszi — mondotta Gyuriczáné Kalydi Ilona, aki főállásban egy biztosítótársaságnál dolgozik. ElA sarkadi területi borversenyről Ungor Gábor több dijat is hazavihetett fotó: fazekas László

árulta, a borok közül a testes, tüzes tokaji száraz szamorodni a kedvence.

Azt, hogy Békés megyében nagy becsülete van a borászatnak, az immár hagyományos házi borversenyek is bizonyítják. A közelmúltban a gyoma- endrődi rendezvényen jártunk. Itt találkoztunk Józsa Mihállyal. A nyugdíjas vasutas harminc esztendeje szerelmese- dett bele a szőlészetbe. A Pocoskertbe Bánáti rizlinget, Pozsonyi fehéret és Kékfrankost ültetett. A tudnivalót szakkönyvekből és kertészkedő ismerősöktől gyűjtötte össze. Harminckilenc esztendős volt, amikor először kínálhatta a saját borával a vendégeit.

— Iható bor volt, de versenyen még bajosan indulhattam volna — jegyzi meg mosolyogva. — Később azonban, ahogy több tapasztalatot szereztem, úgy lett egyre jobb a borom, a szőlő is egyre több termést adott, a hetvenes évektől már eladásra is jutott. Valamelyik szakkönyvben azt olvastam, a szőlő a hajlott hátú embert szereti, azt, aki tavasztól a szüret végéig a sorok közt görnyed. Metszi, kapálja, kötözi, permetezi. Ezért a sok munkáért hálás a növény.

Szőlőt termeszteni nem csak fáradságos munka, de kockázatos is. Volt olyan esztendő, amikor a fagy az egész termést elvitte. Józsa Mihály akkor tizenöt mázsa helyett két biciklikosár szőlőt szüretelt. O maga a Kékfrankos borára a legbüszkébb. Bár a jóféle italt nem veti meg, módjával nyúl a pohárhoz. A borász nem ihat mértéktelenül, mert még beleesik a hordóba.

A pince hiánya a legfőbb hátrány

A közelmúltban Sarkadon megrendezett területi borversenyen a helybéli Ungor Gábor vörösborával első díjat nyert, fehérboraival második, illetve harmadik helyezést szerzett. Térségünk a borászat számára nem a legmegfelelőbb adottságokkal rendelkezik. Ungor Gábort arról kérdeztük: miért fogott bele mégis a szőlészetbe?

— Amikor nyugdíjba mentem, vettem egy négyszáz négyszögöles telket, szőlő volt benne. Ekkor kezdtem hobbiszinten az oltogatást, nemesítést. Százötven méter hosszúságú lugast alakítottam ki, kertemben nyolcfajta szőlőt nevelgettem. Tudja, mi a jó szőlő titka? Az árnyék.

— Eddig úgy hittem, az érlelő napfény.

— Nem akármilyen árnyékra gondolok: a gazda árnyékát

kedveli a szőlő. Muszáj állandóan mellette lenni. Permetezni, metszeni, kötözgetni, szüretelni kell folyamatosan.

— Vidékünkön mi jelenti a legnagyobb hátrányt a borászatban?

— Nem a szőlővel van baj, az biztos! Előfordult már, hogy telkemen egy tőkén tizenkét vödör szőlő termett, de hallottam már olyanról is, hogy — szintén Sarkadon — egyetlen tőke szőlő száz liter bort hozott a gazdának. A legfőbb gond az, hogy itt nincs megfelelő pince. A bornak pedig a kiforráshoz állandó hőmérsékletre van szüksége. Sokan nyárikonyhában és más, alkalmatlan helyen tárolják az értékes nedűt. Nem lenne szabad krumplival, gyümölccsel egy térben tartani a bort, mert az átveszi mindennek a szagát, és így romlik a minősége. Állítom, hogy ha a Sarkadon készült italokat például egy tokaji pincében tárolnánk, egész más ízt kapnánk.

— Eladásra is termel?

— Egy évben ötszáz liter bort készítek, ismerősök, barátok és családtagok számára. Hetvenöt éves vagyok, terhessé vált számomra a sok szőlőtőke gondozása, ezért az idén túladtam a telken. De azért az otthoni kertemben maradt annyi szőlő, amennyi nekem elég.

— Csak előállítja vagy issza is saját borát?

— A bor az orvosságom, más

gyógyszert ezen kívül magamhoz nem veszek. Na persze, nem részegségig iszom, de naponta öt-hat deci legördül a torkomon. Ötven éve használom ezt a gyógymódot, nálam bevált. Csath Róza—

Yáradi Krisztina

íme egy női borszakértő Szarvasról, Gyuriczáné Kalydi Ilona

FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Szörfözés a múltban és a jövőben

Tízéves a gyulai székhelyű Prakticomp Számítástechnikai Kft.

Tíz év: maga az örökkévalóság a számítástechnikában, az informatikában. A gyulai székhelyű, ám a megye „fővárosában” és sok más Békés megyei településen is „hídfőállással” rendelkező Prakticomp Számítástechnikai Kft. június elsején ünnepli tizedik születésnapját. Számolja meg egy kezén, kedves olvasó, hány helyen látott akkori környezetében számítógépet?! És most? A kettő közti különbség kialakulásában „nyakig benne van” a Prakticomp is...

Hack Istvánnal — „szüvös” vezetői tevékenységét egy pillanatra félretéve — most a Prakticomp ügyvezető igazgatójaként emlékezünk vissza a megtett útra.

— Hogy kik hozták létre a káeftét? — emlékezik vissza Hack István, úgy is, mint az „alapító atyák” egyike. — Mondjuk úgy: ambiciózus fiatalemberek. Valamennyien Gyulán laktunk, de úgy gondoltuk, hogy ablakot kell nyitnunk

az egész megyére. Az első négy-öt év végére kialakult szakmai-üzleti filozófiánk, az ennek megfelelő imázsunk, s beköltözhettünk új székházunkba is. Szakmailag mindig igyekeztünk többet nyújtani másoknál. Bár akkoriban természetesen a gépeladás „vitte” a céget, a kezdetektől egyre szélesedően igyekeztünk szolgáltatásokat is kínálni.

— A gyulai önkormányzattal együttműködve — országosan

is figyelemreméltó frissességgel — már 1994-ben megalapozták a megye első térinformatikai rendszerét.

— Ami aztán forráshiány, s nem utolsósorban a hivatal váratlan szemléletváltása miatt meg is rekedt a városban. Ellenben a megye más településein a gyulait jócskán leköröző térinformatikai rendszereket alakíthattunk ki.

— A Békés megyében internetezők számára a Prakticomp az első számú ,,köldökzsinór”.

— Pontosan 1996. január 19-én hoztuk a megyébe az első bérelt vonalas internetkapcsolatot. Akkoriban vidéken csak néhány egyetemi központ rendelkezett ilyennel. Más megyék hónapokkal később indultak el ezen az úton. A

Prakticomp mindig is magáénak érezte az úttörő tevékenységet. Az internetes rendszer kiépítése, a háttérszolgáltatások kifejlesztése kollégáim keze munkáját dicséri. A piac szereplői ekkoriban már nagyon széles palettán helyezkedtek el: a garázsboltoktól a komoly cégekig. Mi nem csak eladni akartunk, hanem kezelni is tudtuk a felmerült igényeket. A perspektívánkat is ebben találtuk meg. Meg aztán kihívásként jelentkezett az internetes verseny is.

— Ami ugye kommunikációs verseny

valójában. Erre éreztek rá, amikor kiépítették a megyei hálózatukat?

— S a hálózatra a szolgáltatási rendszert. Mindkettő nagy szakértelmet igényel — ez szerencsére adott a cégnél. S persze ez számított a rögösebb útnak, ráadásul hatalmas cégekkel kellett versenyre kelnünk. A feladataink bővülésével egyre több új kollégánk lett, hozták magukkal speciális felkészültségüket. Még 1996-ban meg kellett nyitnunk békéscsabai ügyfélforgalmi irodánkat. Referenciamunkáinkkal a megyebeli más települések lokálpatriotizmusból eredő óvatosságát is sikerült bizalmi tőkévé alakítani. A városokat összekötő hálózatot 1998. augusztusára kiépítettük. A gazdaság, a közigazgatás szereplői megértették, hogy amit mi biztosítani tudunk számukra, az az elektronikus kommunikáció. Kétségtelen, ez üzleti alapon működik jól.

— Tíz év után miként összegezhető a Prakticomp által megtett út?

— Pillanatnyi előnyökért egyetlen percre sem adtuk el a jövőnket. S ha már a jövőről beszélünk: június elsején, amikor fennállásunk tizedik évfordulóját ünnepeljük, ezt olyan előadók közreműködésével tesszük, akik irányt tudnak mutatni: mi várható az elkövetkező években. Van mire építkeznünk, hiszen rendszereink, szolgáltatásaink megbízhatóan működnek. Hadd tegyem hozzá: ezt mi természetesnek tartjuk. Miként azt is, hogy a minőségnek megfelelő ára van. Nem akarunk senkit butítani,

világosan megmondjuk mindig: a garantált, jobb minőség nyilvánvalóan többe kerül valamivel.

— Vágjunk egy kicsit a történések elébe: születésnapján állítólag cégcsoporttá alakul a Prakticomp.

— Fejlődésünk olyan szakaszába érkeztünk, amikor szükségszerűen szétválik jelszolgáltatási és tartalmi szolgáltatási tevékenységünk. Szervezetileg ezt úgy oldjuk meg, hogy a Prakticomp Kft. — alaptevékenységünket tovább gyakorolva — létrehoz két újabb káeftét. Ezek nyitottak lesznek, de a többségi tulajdont megtartjuk bennük, nevükben természetesen ott áll majd a Prakticomp neve. Az összes tevékenység hátterét a Prakticomp Számítástechnikai Kft. adja, míg a Prakticomp Internet Kft. és a Prakticomp Web Design Kft. az adott területre szakosodik. Igen nagy cégekkel kell versenyeznünk, ezért vált indokolttá a szervezeti átalakulás.

— Székhelyvárosuk nem, önök viszont beléptek az Intelligens Települések Országos Szövetségébe. Megint előrébb járnak egy lépéssel?

— Alapító tagjai vagyunk a nemzetközileg bevett szerveződésnek. Bár Gyula városa nem tagja a szövetségnek, mi természetesen hirdetjük ország-világ előtt. Szeretnénk, ha a megye települései, az itt élő emberek a fejlődés érdekében eredményesen élhetnének napjaink kommunikációs lehetőségeivel. E téren hamarosan egy meglepetéssel is szolgálhatunk. Amiről

Hack István már cégcsoportként említi a Prakticomp Kft.-t

pedig máris szólhatok: árusításunk során ingyenesen egy-egy oktatóprogramot adunk mindenkinek.

— Amikor ez a beszélgetés megjelenik, éppen a távközlés világnapját ünnepeljük. S önök — mint látható — ,,testestől- lelkestől" elkötelezettjei a témának.

— Talán a közeljövőről mondanék valamit. A világ az Internet Protokoll alapú kommunikáció felé halad: ennek a fajlagos költségei jóval alacsonyabbak, mint a hagyományos távközlésé. A helyi szolgáltatókat ez kevésbé érinti, ám a gerinc- és intemetszolgáltatók számára máris adott a lecke: meg kell oldanunk az internetes telefonálást. Általánosságban pedig elmondható, hogy a jövő század, évezred kulcskérdése az elektronikus kommunikáció lesz. Ma még aligha mondható meg, hogy mi, milyen módon, milyen formában működik majd, de az sejthető: kommunikációs forradalom következik be, méghozzá globálisan.

PR

Tráher Éva ügyfélszolgálati munkatárs az érdeklődőknek bemutatja a Prakticomp legújabb slágerét, a DATA PACK díjcsomagját