Békés Megyei Hírlap, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-17 / 113. szám
1999. május 17., hétfő VILÁGTÜKÖR Élő pajzsként használják a szerbek a Koszovóból menekülő albánokat? A NATO elszántan folytatja akcióit Javier Solana NATO-főtitkár szerint a Jugoszlávia elleni légicsapások mindaddig folytatódnak, amíg az észak-atlanti szövetség nem éri el céljait, az etnikai tisztogatás leállítását. A főtitkár kijelentette: a háború megnyerhető a légicsapásokkal, és a nyolcadik hetében tartó akció a katonai terveknek megfelelően folyik. A NATO főtitkára annak a reményének adott hangot, hogy az albán menekültek várhatóan a tél beállta előtt, októberre visszatérhetnek Koszovóba. A hadműveletek további szakaszáról elmondta, hogy az Albániába telepített, amerikai páncélostörő Apache helikopterek harcra készen állnak, bevetésükről Wesley Clark tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka dönt majd. A NATO szombaton elvágta a smederevói acél- és a bori rézgyár áramellátását Jugoszláviában. A szövetség a hadművelet elejétől kezdve kinyilvánította, hogy csapásokat mér minden olyan létesítményre, amelynek katonai szempontból jelentősége lehet. Nincs menedék a koszovói tisztogatás tervezői, irányítói és kivitelezői számára a polgárinak látszó létesítményekben sem. Mintegy hatszáz újabb koszovói menekült érkezett vasárnap vonattal Macedóniába közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője. Ron Redmond elmondta, hogy a vasárnapi csoport Urosevacban ember várakozik még a határ szerb oldalán, a rendőrök állítólag 200 márkát kémek tőlük, amit viszont a menekülők nem hajlandók megfizetni. Vasárnap orosz ellenőrök érkeztek az Albániában állomásozó NATO-egységekhez - jeellátását szolgálják. A napokban újabb három menekülttábor készül el. A szóvivő bizonyított ténynek nevezte, hogy a szerbek menekülteket használnak emberi pajzsként: ipari létesítményekbe, hidak környékére teA szerb rendőrök pénzt próbálnak szerezni a Macedóniába menekülőktől FOTÓ: FEB/REUTERS szállt vonatra, csakúgy, mint a szombaton érkezett, mintegy 300 sorstársuk. A főbiztos a következő napokban újabb tízezrek érkezésére számít. A menekültek szerint csaknem ezer lentette be Brüsszelben Jamie Shea NATO-szóvivő. Albániában egyébként gyorsított ütemben haladnak a NATO-egysé- gek azon erőfeszítései, amelyek a közel félmillió menekült jobb relnek albánokat. Ez nem állíthatja meg a NATO-hadművele- tet, bár a szövetség fokozottan ügyel majd arra, hogy minél kevesebb polgári áldozatai legyenek támadásainak. Honnan származhatnak az Albán Felszabadítási Hadsereg fegyverei? Az UCK, az Albán Felszabadítási Hadsereg egyenruhái nemcsak otthon készülnek, hanem Németországban és az Egyesült Államokban is. „Nemzetközi” fegyverzetükben az orosz Ka- lasnyikov géppisztoly éppúgy megtalálható, mint az amerikai M48-as, míg kézigránátjaik Kínából származnak. Mindennek nincs politikai háttere, pusztán üzletről van szó: a nemzetközi fegyver- és hadianyag-kereskedelem mindenkit kiszolgál. Akinek pénze van, gyakorlatilag bármihez hozzájuthat - annak ellenére, hogy különböző törvények, nemzetközi egyezmények tiltják a fegyver- és lőszerszállítást hadat viselő felek számára. A megrendelt hadianyagok szétszerelve, elrejtve, netán hamis papírokkal így is simán célba érkeznek. Olyannyira, hogy a hadviselők nem egyszer azonos fegyverzettel a kézben igyekeznek legyőzni a másikat. A különféle lövegek és harckocsik mellett messze a legnagyobb forgalmat az önműködő kézi lőfegyverekből bonyolítják le. A mai típusok kezelése rendkívül egyszerű, de hatásuk annál pusztítóbb: a harcok áldozatainak 90 százalékát a puskák, a géppisztolyok ölik meg. Elterjedésükre jellemző, hogy világszerte körülbelül egymilli- árd darab különböző kézi lőfegyver (puska és pisztoly) van forgalomban. A híres szovjet-orosz Kalas- nyikovot - az AK47-est - 14 országban gyártják, és vagy 70 millió példány készült belőle. A nem kevésbé nevezetes izraeli Űzi géppisztolyból 47 országba adtak el összesen 10 milliót, míg az amerikai M16-osból „csak” 8 milliót gyártottak, és 67 államban használják. Pontos adatok természetesen épp a megrendelések titkossága miatt nem állnak rendelkezésre. A világ fegyvergyártóinak listáját hagyományosan az Egyesült Államok vezeti: fegyverkivitelének értéke 1993 és 1997 között 95,5 milliárd márkát tett ki, míg Oroszországé 27,4 milliárdot. A harmadik helyen a britek álltak 16,8, a negyediken a franciák 14 milliárd márka értékű exporttal. Ferenczy Europress Egész Európa idegenforgalma megsínyli a balkáni háborút Az elhúzódó balkáni válság előre nem látott következménye: az amerikai turisták számának jelentős megcsappanása Európában. Igen, egész Európában, és nem csak a balkáni térségben, amelybe a tengerentúlon hazánkat is belesorolják. „Nem emlékszem olyan időszakra, amikor az Amerika-el- lenes érzelmek ennyire erősek lettek volna, még a közel-keleti háborúk idején sem”- írta a The Washington Postban David Clough biztonsági szakértő. Ezért azt javasolja a turistáknak, hogy ne viseljenek ruhájukon amerikai jelvényt, és semmi olyat, amelyről könnyen megállapítható a nemzetiségük. Ha pedig az átlag amerikai ilyen figyelmeztetésekkel találkozik, akkor bizony inkább lemondja az útját. Áz amerikai turistákat már az olyan szürke tények is elijesztik az úttól, mint az EuroControl, a légiirányítók európai szervezetének közlése: a légi forgalomban 30-50 perces késésekkel kell számolni a dél-európai légtérben folyó haditevékenység miatt, és ez még az olyan, távolabbi repülőterek forgalmát is megbénítja időnként, mint Frankfurt, Róma, Milánó vagy Madrid. Hivatalos tilalmi listák nem készültek, de például a The Washington Post szerint „nyilvánvalóan elkerülendő célország” Szerbia, Montenegró, Macedónia, Albánia, Bosznia- Hercegovina. „Potenciálisan veszélyes” úti célnak minősül - legfőképpen a NATO- és az Amerika-ellenes érzelmek miatt - Oroszország, Törökország és Görögország. Horvátországot, bár nem érintik a harci események, „földrajzi közelsége okán” tartják bizonytalan nyaralási helyszínnek. És sajnos mi is szóba kerülünk: „Magyarországon, amely a NATO- csapatok egy részének találkozó- és gyűjtőhelye, ellátási problémákkal számolhat az utazó”. FEB Ismét Maiké Béla az elnök Szópárbaj az RMDSZ kongresszusán A Romániai Magyar Demokrata Szövetség eddigi stratégiájának megerősítéséről, a kormányzati szerepvállalás folytatásáról döntött az RMDSZ Csíkszeredán megrendezett VI. kongresszusa. Az első munkanap végén a küldöttek az eddigi szövetségi elnököt, Markó Bélát választották meg ismét az RMDSZ vezetőjének 274 szavazattal. A megújulás programjával fellépő Kincses Eló'dre 157 küldött voksolt. A kongresszuson hosszú, de a vártnál jóval kevésbé heves vita folyt az eddigi politika folytatását helyeslő és a kormányzati szerepet alapvetően kudarcnak, az eredeti programtól való eltávolodásnak ítélő két tábor között. Szó'cs Géza, aki 1990 és 1993 között főtitkár volt, kilépett a szervezetből. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke azt a véleményt fogalmazta meg, hogy vértelen formában ugyan, de az erdélyi magyarok, németek, szlávok és cigányok ugyanannak az etnikai tisztogatásnak és erőszakos asszimilációnak vannak kitéve, mint a koszovói albánok, vagy a vajdasági magyarok. Ezzel szemben Frunda György szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Koszovóban 1998 óta a kisebbségi jogok módszeres felszámolása folyt, Romániában 1989 után a kisebbségi jogok bővülésének lassú, de visszafordíthatatlan folyamata indult el. Hírek röviden Göncz Árpád a kisebbségi oktatásért Leonyid Kucsma ukrán elnök Göncz Árpáddal folytatott kétoldalú eszmecseréjén támogatásáról biztosította a magyar államfő javaslatát, hogy Kárpátalján a magyar iskolákból szervezzenek magyar tankerületet. Egyetértett azzal is, hogy a magyar nyelven érettségizők számára megmaradjon a magyar nyelven történő egyetemi felvételi lehetősége. Göncz Árpád ellátogatott Kárpátaljára is, ahol tájékozódott a tavaly novemberi árvíz utáni helyreállítási munkákról. Az első forduló után: Schuster Meciar előtt A szlovákiai elnökválasztáson a legtöbb, 1 396 950 szavazatot (47,38 százalékot) Rudolf Schuster, a kormánykoalíció négy pártjának közös jelöltje, a kormányhoz tartozó Polgári Egyetértés Pártja (SOP) alapító elnöke szerezte meg; 1 097 956 szavazattal (37,24 százalék) második lett Vladimír Meciar, az ellenzéki Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) elnöke. Május 29-én, a második fordulóban ők mérhetik össze erejüket. Kissé megnyugodhat az orosz államfő Borisz Jelcin „nyugodtan” fogadta, hogy az alsóházban megbukott a személye elleni vádemelési eljárás - közölte Dmitrij Jakuskin, az orosz elnök sajtószóvivője. A Fehér Ház elégedett azzal, hogy Oroszországban tiszteletben tartják az alkotmányos eljárásokat - nyilatkozta Mike Hammer, az amerikai nemzet- biztonsági tanács egyik szóvivője. Veszély fenyegette az amerikai elnök gépét Bili Clinton amerikai elnök Boeing 747-es repülőgépe, az „Air Force One” a Los Angeles-i repülőtérre való leszállás közben hirtelen irányváltoztatásra kényszerült, hogy elkerülje az ösz- szeütközést egy kisebb utasszállító géppel. A két repülő mintegy háromszáz méterre közelítette meg egymást. Az elnöki gép pilótája vészhelyzetre való tekintettel meredek emelkedésbe vitte az Air Force One-t. Újabb brit határidő Belfastnak A brit kormány június 30-ig adott határidőt az északír nemzet- gyűlés pártjainak arra, hogy rendezzék nézetkülönbségeiket a félkatonai csoportok leszereléséről, és alakítsák meg a tartomány új kormányát, hogy július elsejével, csakúgy mint a múlt héten megválasztott skót parlament és walesi nemzetgyűlés esetében, a belfasti törvényhozás is a kezébe vehesse a tartomány életének irányítását. Amikor az egyik szülő nem törődik a másik bánatával Két First Lady az elrabolt gyerekekért Két ország első asszonya, Hillary Clinton és Cherie Booth Blair, a brit kormányfő felesége új mozgalmat indított útjára. Az olyan elrabolt gyerekeken szeretnének segíteni, mint amilyenről „A lányom nélkül soha” című könyv szól. A globalizálódó, tehát sok szempontból egységesülő világban gyorsan nő az olyan vérlázító esetek száma, amelyek során az egyik szülő valamilyen joghézagot, vagy valamelyik ország hatóságainak nemtörődömségét kihasználva elrabolja a közös gyereket, mit sem törődve azzal, hogy az a gyereknek jó-e vagy sem. Ez annál is könnyebb, mert ma már - főleg Európán belül - egyre könnyebb az utazás, sokszor vízum, néha még útlevél sem kell hozzá. A két politikusfeleség által fölkarolt mozgalom kiötlője és megszervezője azonban eredetileg egy harmadik asz- szony: Nagy-Britannia washingtoni nagykövetének neje, Lady Meyer. Valójában ő maga is a jelenség szenvedő alanya: korábbi német férje öt éve „hazarabolta” Németországba akkor hét- és kilencéves közös gyermekeiket, akiket felháborító hatósági akadékoskodások miatt az anyjuk azóta alig láthatott. Egy okkal több arra, hogy mint a két First Lady bejelentette, Lady Meyer legyen az igazgatója annak a most felállítandó intézetnek, amely segít nemzetközi egyezményekkel megakadályozni az ilyen eseteket, ha pedig kell, jogi és más segítséget ad a rászorulóknak. A probléma tudatosításában nagy szerepe volt egy amerikai nő, Betty Mahmoudi kálváriájának. Amerikában tanuló iráni orvoshoz ment feleségül, majd gyanútlanul kiköltözött hozzá Teheránba. Csak ott derült ki, hogy a férj fanatikus-fundamentalista családja elviselhetetlenné teszi Betty számára az ottani életet, ő ugyan hazautazhatna, de a lánya nem. Kalandos úton sikerült megszöknie, megpróbáltatásairól szól a már említett, bestsellerré (majd pedig sikerfilmmé) lett könyv: A lányom nélkül soha. Hillary Clinton és Cherie Booth Blair egy véleményen van: ahhoz, hogy a gyereknek egy ilyen erőszakos eltérítés szenvedést okozzon, nem szükségesek ilyen extrém körülmények. Ha kiszakítják környezetéből, elválasztják az egyik szülőFOTÓ: FEB/REUTERS tői, gyakran attól, akit sokkal jobban szeret, akár a szomszéd utca is pokol lehet az érzékeny emberpalántának. Az új szervezet, mint bejelentették, felhasználja a technika legújabb vívmányait, például az internetes kereső- szolgálatot is. Harmat Endre A két asszony (jobbról) segíteni kíván Megéri a pénzt Még mindig igen kiváló beruházásnak számít a festmény. Ezt erősítette meg egy minapi New York-i aukció, amelyen Paul Cézanne egyik gyümölcscsendélete 60,5 millió dollárért - magyar pénzben mintegy 14,5 milliárd forintért - kelt el. És hogy miért olyan jó beruházás a festmény? Mert a francia impresszionisták között eddig 28 millió dollár volt a rekord. A növekedés több mint kétszeres. A vevő nem árulta el a nevét. Nem rejtőzött viszont inkognitó mögé az a Las Vegas-i kaszinótulajdonos, aki 35,2 millió dollárt fizetett egy másik századfordulós impresszionista, Georges Seurat egyik képéért. A Sotheby’s tájékoztatása szerint minden idők legnagyobb bevételét érték el az aukción: 50 művészeti alkotás 128 millió dollárért talált gazdára.
