Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-08 / 81. szám

EXKLUZÍV 1999. április 8., csütörtök A szabadság árán célt érni nem lehet Magyar Bálint: A kormány a létező problémákra rossz, rendpárti válaszokat ad Országos küldöttgyűlés előtt áll a Szabad Demokraták Szövet­sége. A tavalyi választások óta parlamenti ellenzékiként szá­mon tartott szervezet a párt szellemiségét, céljait új könyvben, a Szabadelvű hitvallásban kívánja összefoglalni. Ezt, valamint több, jelentős alapszabály-módosítást terjesztenek szavazásra az április 11-ei országos gyűlésen. A parlamenti választások után, 1998. június 20-ától Magyar Bá­lint az SZDSZ elnöke. A Hom- kormány kultuszminisztere nemrégiben Békés megyében járt, megfordult Mezőkovácshá- zán, Medgyesegyházán, részt vett a megyei SZDSZ-küldött- gyűlésen, és nem utolsósorban ellátogatott szerkesztőségünkbe. Az alkalmat megragadva készí­tettünk interjút az ismert politi­kussal. — Amióta Ön átvette a párt irányítását, különösen nagy a csend az SZDSZ körül. Nem ve­szélyes ez? Nem kellene a pártel­nöknek is hangosabbnak lennie? — Azt hiszem, nem az SZDSZ-ről kell hallani. A sza­baddemokratáknak az a felada­tuk, hogy az éppen aktuális társa­dalmi kérdésekről elhangozzék a véleményük. Amikor az SZDSZ- es politikusok véleményét nem vagy alig ismeri meg a közvéle­mény, annak az az oka, hogy ne­hezebb bekerülni a sajtóba, avagy a vidéki lapok depolitizáltabbak, mint a fővárosiak. A jobboldal romjain — Nemrégiben ünnepelték az el­lenzéki kerekasztal létrejöttének tizedik évfordulóját. Annak ide­jén az SZDSZ a Kék könyvben fo­galmazta meg a párt szellemisé­gét, céljait. Mennyiben más ar­culattal jelenik meg a párt most, a Szabadelvű hitvallásban? — A rendszerváltás végbe­ment, annak — mondhatom nyugodtan — forradalmi prog­ramja leszögezte, hogyan kell egy állampárti diktatúrából par­lamenti demokráciába, állami gazdasági rendszerből piacgaz­daságba, az emberi jogok korlá­tozását szolgáló rendszerből az emberi jogokat tiszteletben tartó rendszerbe átjutni. Ezeknek az értékeknek a nagy része a sza­badság értéke és állandó. A sza­badság mindennapi feladat, ami soha nem teljesedhet ki igazán. A szabadság kivívása a rend­szerváltással megtörtént. A rendszerváltás után következett a szabadság intézményeinek a megteremtése. Ezzel Magyaror­szág — politikai intézményrend­szerét tekintve — Európa egyik legfejlettebb demokráciájává vált. Ez alapvetően liberális de­mokrácia. A harmadik szakasz a szabadság minőségéhez, vagy az élet minőségéhez kapcsolódik. Azt mondjuk — szemben a je­lenleg uralkodó kormánypárti felfogással —, hogy a szabadság korlátozása nem hoz valódi hasznot az emberek életében. Rend, béke, jólét alapvetően csak szabadságra épülhet. — Eléggé távol vagyunk már 1993-tól, hogy megfogalmazha­tó legyen: miért nem jött létre a liberális szövetség az SZDSZ és a Fidesz között? — Formailag ez akkor szövet­ség volt, valójában pedig szerin­tem azért nem jött létre, mert a Fi­desz sem balközépen, sem közé­pen nem talált magának igazán te­ret. Egy elemzés nyomán arra a gondolatra juthattak: erősen jobb­oldalra kell áthúzódniuk ahhoz, hogy az archaizáló, igazán nem korszerű Magyar Demokrata Fó­rumot, s a KDNP-t lecserélve ők jobboldali konzervatív párttá vál­janak. Ez 1994-ben nagy veresé­get hozott nekik, utána a jobbol­dal romjait egyesítve, meg­emésztve, bekebelezve jutottak el a jelenlegi pozícióhoz. Ma a Fi­desz jobboldali konzervatív, rend­párti párt, szemben az SZDSZ- szel, amely liberális középpárt. Profflosabb SZDSZ — A választások után tudta-e rendezni a sorait az SZDSZ? — Három alapvető területe van annak, hogy egy párt ren­dezze a sorait. Az egyik a játék­tér kijelölése, amelyben saját mozgását el tudja képzelni. Ezt szolgálja a Szabadelvű hitvallás, azaz tartalmazza az ezredforduló liberáüs értékeit, s hogy mit je­lent a szabadság az ezredfordu­lón, megállapodott demokráciá­ban. A másik a programterület, az említett értékek „lefordítása” az emberek hétköznapi életére. A harmadik terület a párt szerve­zeti átalakítása, megújítása. Sze­retném megerősíteni a helyi szervezetek hatáskörét, a megyei szintek jogkörét, és valódi dön­téshozó szerepet adni nekik, hogy helyi és megyei politikát tudjanak csinálni. Másrészt vilá­gos politikusi pályákat, csator­nákat, mondhatnám úgy is, kar­rierpályákat kiépíteni az SZDSZ-en belül. Ennek során a politikus lehetőségei a felelőssé­gével együtt tudnak megjelenni. Az SZDSZ-t eddig egy kicsit személytelen vezetés, a testületi működés döntései jellemezték, ami nehezen megfogható. Mind­ezt feszesebb, hatékonyabb, pro­fesszionálisabb pártfelépítéssel szeretnénk felváltani, amit felte­hetően a küldöttgyűlés meg is tesz majd. Szabadság nélkül nem megy — Hosszú ideig hallottuk, hogy a párton belüli ellentétek a Pető Ivánhoz közel állók, illetve a Tölgyessy-hívők szembenállásá­ban is megmutatkoztak. — Tölgyessy Pétert tehetsé­ges gondolkodónak, politikai elemzőnek tartottam. Az alapve­tő konfliktus köztünk régen az volt, hogy én nem tartottam őt megfelelő miniszterelnök-jelölt­nek. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy egy politikai pártban milyen szerepek kötőd­hetnek hozzá, és itt bizonyos ér­telemben az értelmiségi és poli­tikusi szerepek szétválnak. Azért, mert Shakespeare írta a Hamletet, még nem biztos, hogy neki kell alakítania Hamletet az előadáson. Egy párton belül mindig vannak viták, különösen egy nem sikeres választási sze­replés után. Éppen azt szolgálja a Szabadelvű hitvallásnak a vitá­ja, hogy az értékeknek e rend­szerét kialakítsuk. Az SZDSZ abban nagyon egységes, hogy a szabadság árán célt érni nem le­het. Nem hisszük azt, hogy az adómorál javítható, ha egy adó- rendőrség az emberek lakásába — azok tudta, jelenléte nélkül — be tud hatolni, lőfegyvert, elektromos sokkolót használhat. Nem hisszük, hogy a szervezett bűnözés ellen úgy lehet harcolni, ha ügyészi felhatalmazás nélkül — amit egy óra alatt be lehet szerezni — bárkiről adatok gyűjthetők, tárolhatók, mert ez a rendőrség „elszabadulásához” vezet. Nem hisszük, hogy a ká­bítószer teijedése ellen úgy lehet küzdeni, ha az alkalmi fogyasz­tót börtönbe csukják, miközben a drogkereskedővel nem tudnak mit csinálni. Nem hiszem, az ok­tatásban az esélyegyenlőséget úgy lehet növelni, hogy a peda­gógusok szabadságából elvon­nak, és kerettantervekkel vissza­állítják a ’70-es, ’80-as évekre jellemző szocialisztikus rend­szert. A kormány a létező prob­lémákra rossz, rendpárti vála­szokat ad ahelyett, hogy kezel­né, megoldaná őket. Egy közös vonása van: a szabadság nyílt korlátozása. Ebben nem hi­szünk, a nyugati világ tendenciái ezzel ellentétesek. Hit nem tesz egy okos kormány? — Azokban a konfliktushelyze­tekben, amelyek a kormány mű­ködéséből adódóan a kormány­zat és önök között fennállnak, az SZDSZ megfelelő világossággal, határozottsággal, következetes­séggel képviseli a véleményét? — Az igazi demokráciában egy ellenzéki párt a meglévő in­tézményi keretek segítségével tudja a véleményét alakítani. Az SZDSZ-nek például segített, hogy a véleményét elmondta a kétharmados törvények szerin­tünk törvénytelen korlátozásá­ról, eközben az Alkotmánybíró­ság ezt ki is nyilvánította, és gá­tat szabott a kormány tevékeny­ségének. A médiakuratórium ügyében szintén Alkotmánybí­rósághoz fordultunk. A FIFA, mint nemzetközi szervezet, vagy a Szabad Szakszervezetek Nem­zetközi Szövetsége szintén külső gátat jelent a kormány féktelen ámokfutásával szemben. Egy okos kormány nem rohan fejjel a falnak folyamatosan, nem várja meg, hogy fél éven belül ötször- hatszor koppanjon különböző falakon, melyeket csak ő nem vesz észre, vagy nem szeretné, hogy azok a falak ott legyenek. A demokráciában a falak ott vannak, ez az írott jog. Az is elég nagy baj, hogy a kormány a demokrácia íratlan, szokásjogon alapuló normáit nem tartja be. Középen maradnak — A következő választások ide­jén kialakulhat az a helyzet, hogy a Fidesz, illetve az MSZP egyedül nem tud kormányt alakí­tani. A szabaddemokraták kor­mányzati tényezőként el tudják-e képzelni magukat bármely olda­lon? — Az SZDSZ középpártként, liberális gyűjtőpártként határoz­za meg magát. Nincs besorolva sem a jobb-, sem a baloldalhoz. Az is biztos, az SZDSZ legfon­tosabb feladata, hogy se a jobb-, se a baloldallal ne törődjön, ha­nem amit egy-egy kérdésről gondol, elég határozottan a világ elé tárja, még ha ezzel egyedül is van. Mi kezdeményeztük példá­ul a parlamentben azt a politikai vitanapot, amelyen a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlését indítványoztuk. Az a vélemé­nyünk, hogy a kötelező sorkato­nai szolgálat fenntartásának a NATO-hoz való csatlakozással megszűnt a biztonság-, a külpo­litikai, a gazdasági és a haditech­nikai indokoltsága. Erkölcsi kö­telességünk, hogy hivatásos és önkéntes hadsereg létrehozására térjünk át. Szerintünk ez 2002-ig megvalósítható. E kérdésben az SZDSZ egyedül van a vélemé­nyével, minden más párt azt mondja, ez túl korai, a kormány­zat a kötelező sorkatonai szolgá­lat idejének a csökkentésével foglalkozik, ami a helyzetet még nevetségesebbé teszi. Nem hi­szem, hogy a jelenleg érvényes kilenc hónap alatt, de a tervezett hat hónap alatt végképp nem le­het megtanítani a bevonuló fia­talokat a korszerű hadviselés, haditechnika alkalmazására. A szeptember 30. között minden törzsvásár­lói igazolvány* tulajdono­sa a Knauf Kft. ajándék- sorsolásán vesz részt. A vásárló a vásárlás érté­kének megfelelő pontszá­mot kap. Az igazolvány tulajdonosa eldöntheti, hogy pontjait ajándékra váltja be, vagy a sorsolá­son vesz részt. A fődíj: szilveszter Párizs­ban és egyéb értékes aján­dékok. A sorsolás részleteit a törzsvásárlói igazolványok tartalmazzák. *Törzsvásárlói igazolvá­nyok Knauf termékek vá­sárlásakor válthatók. KNAUF Kft. 1124 Budapest, Lejtő út 5. Telefon: 319-7280 L kuui Ismét akció a Panaszban! AGO SELF® vízelvezető rendszer ...elemeit mindenki könnyen beépítheti. Az előregyártót! folyókarendszer polimerbetonból készül. Vegyszer-, korrózió- és időjárásálló. Az U alakúra kiképzett keresztmetszet és sima felület kiváló vízelvezetést és öntisztulást biztosít. A csa­varmentesen rögzített rács növeli az áthaladás biztonságát és véd a tolvajok ellen. A rendszer elemei: folyóka és bekötőakna fedő- ráccsal, udvari lefolyó, magasító elem, tartozékok (homloklap, csőcsonkos homloklap, csőtoldat). PlaslmO trapézlemezek ...a piacon kapható egyik legerősebb egyhéjú tető egyszerű alkalmazásokhoz Natural és Blue trapézlemez i AMÍG a készlet tart. Nyitva tartás: hétköznap 8—18-ig, szombaton 8—13-ig. kormány szerint a mi elképzelé­sünk végrehajtása drága. A vála­szunk: Hollandiában például stagnáló honvédelmi költségve­tés mellett tértek át erre a rend­szerre, másrészt Magyarország 1997-ben mintegy 90 milliárd forint körüli összeget fordított honvédelemre, és ezt négyéves menetben 250 milliárd forintra kell növelni a NATO-csatlako- zás nyomán. Ráadásul a bővülő költségvetés esetén egyenesen bűn a rossz szerkezeti rendszert konzerválni. Ezen kívül demog­ráfiailag dől össze a rendszer, ha a hat hónapot komolyan gondol­ják. Nem lesz annyi katonának alkalmas fiatal, aki bevonuljon. Ez minden szempontból rossz, drága, pazarló kényszerintézke­dés, nem lehet ennyi idő alatt el­sajátítani a korszerű haditechni­ka kezelését. Előjönnek a honvé­delmi bizottság elnökének, a kis­gazda Lányi Zsoltnak az ideoló­giai indokai is, aki úgy gondolja, a hazafias nevelés eszköze a ka­tonaság. Én nem a honvédségnél tanultam meg, mi az, hogy haza, hanem otthon, a családomban. A mostani fiatalok számára is ott a család és az iskola. Egyébként nem hiszem, hogy a honvédelmi bizottság elnöke örülne — ha megbetegedne —, ha olyan or­vos operálná, aki csak kilenc hó­napig tanulta a szakmát. A hábo­rú is — furcsán hangzik — hu- mánusabbá válik. A NATO be­avatkozásainak nem az a célja, hogy minél több embert semmi­sítsenek meg, hanem: hogyan le­het mind kevesebb emberáldo­zattal a haditechnikát lebénítani. Hihetetlen tudás, profizmus kell ehhez és magas haditechnika. Ha valaki hatékony és erős had­sereget akar, nem helyeselheti, nem támogathatja a kötelező sorkatonai szolgálatot, mert az: alibi hadsereg. Háttal a jövőnek — Van-e valamilyen különös, hangsúlyos üzenete Békés me­gyei látogatásának? — Az országos küldöttgyűlés előtt több megyei értekezleten részt veszek. Békés megyében két érdekes téma vetődött fel, az egyik a felsőoktatási integráció. Miközben az integráció tervét mi kezdtük el, felháborítónak tartom, hogy két olyan eset is volt az országban — Keszt­hely—Kaposvár vonalán nem sikerült az elképzelést megvaló­sítani, Békéscsaba—Szarvas vo­nalán igen —, amelyben tisztán pártpolitikai megfontolások ját­szottak, játszanak szerepet a döntésben. Tisztán politikai és szűklátókörű döntés — ráadásul az egész régió helyzetét rontja —, hogy itt nem Körös Főiskola néven hoznak létre egy intéz­ményt, s annak nem Békéscsa­bán, hanem Szarvason van a székhelye. Debrecen és Szeged között — nagyvárosi adottsága­ik miatt nehéz velük versenyezni — ahhoz, hogy egy regionális oktatási központ a legnagyobb erővel tudjon versenyezni, rontja az esélyeket, ha a székhelyet Szarvasra telepítik. A másik té­ma szintén az oktatáshoz kap­csolódik. Mezőkovácsházán a Hunyadi gimnáziumba látogat­tam, oda, ahol korábban a Sulinet-program keretében az Internet-laboratóriumot adtuk át. A kormány a Sulinet-program leállításával lényegében hátat fordított a jövőnek, és a múltra koncentrál, többet foglalkozik azzal, mi történt ezer évvel ez­előtt, mint azzal, mi lesz ezer év múlva. Ha valaki nem tud szem­benézni az informális társada­lom kihívásaival, nem ismeri, hogy ennek milyen követelmé­nyei vannak, és egy elkezdett, egyébként nemzetközi hírű programot leállít csak azért, mert az előző oktatási kormány­zat kezdte el, akkor ez elég bű­nös és szűklátókörű dolog. A Sulinet-program folytatásának a leállítása valóban bűnös lépés. — Köszönjük a beszélgetést. K. A. J.—L. E. Dr. Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke, exmi- niszter nemrégen la­punk szerkesztőségé­ben járt. Ezt az alkal­mat ragadtuk meg, hogy exkluzív interjút készítsünk vele FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents