Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-08 / 81. szám
KULTÚRA 1999. április 8., csütörtök A Sógornők bemutatója Budapest után Békéscsabán A néző is színpadra léphet A kanadai Michael Tremblay Sógornők című darabját mutatja be holnap a Békés Megyei Jókai Színház. Most csak női szereplőket láthat a színpadon a publikum, mert lassan hagyománnyá lesz, hogy egyszer csak férfi, máskor csupa női szereplős darabokkal találkozik Békéscsabán a néző. A bemutató előtt Konter László igazgató-főrendezőt kérdeztük. Szilágyi Annamária (fh.J, Kovács Edit és Kara Tünde előtérben az előadás egyik jelenetében fotó: kovács Erzsébet — Michael Tremblay egy műves szerzőnek számít Magyarországon... — Hazájában rangos, sokat játszott, rendkívül népszerű szerző, akinek tehetsége korán kibontakozott. Már tizenhét éves korában díjat nyert a kanadai rádió fiatal alkotóknak szóló pályázatán. Jelen darabját 1968- ban mutatták be, amikor huszonhat éves volt. Azóta Tremblay- korszakról beszélnek a kanadai francia irodalomban. Nyugodtan kijelenthetem, személyében a világ irodalmának izgalmas szerzőjét ismerheti meg a néző. — A színmű aktualitásáról pedig csak annyit, hogy ezekben a hetekben a magyar közvélemény arra kíváncsi, mikor talál gazdára a már több, mint hatszázmilliós lottófőnyeremény. Tremblay darabja azzal kezdődik, hogy az egyik szereplőnek milliós nyeremény hull az ölébe. Kicsit szókimondó ez a komédia? — Egész pontosan szabadszájú. Szereplői a jellegzetesen kanadai, az úgynevezett alsóbb néposztálybeli nyelvet használják, a francia—angol nyelv keverékét, a jualt. Ennek köszönhetően két fordítót is igényelt a darab, hogy a magyar közönség minden nyelvi gazdagságát élvezhesse. Jualból Alföldi Aliz fordította, színpadképessé Parti Nagy Lajos tette. A magyar nyelvben a jualnak a hanglis felel meg. A hétköznapi életben mi sem azzal a szalonképességgel beszélünk, ahogyan a tévé- vagy a rádióbemondók, hanem nyersen, világosan, szókimondóan, mint ahogyan ezek az asszonyok is; akik kedves, valóságos teremtések, és ebbeni mivoltukban túlságosan is hasonlítanak a magyarországi háziasszonyok millióihoz. — És nemcsak ebben. A darab olvasásakor meglepett, hogy a hatvanas években írták... — A darab szereplői tömb- ház-tucatlakás világban élnek. Kultúrájukat és ízlésvilágukat a kereskedelmi tévécsatornák vetélkedői és szappanoperái alakítják, ez adja beszédtémáikat. Észre sem veszik, hogy beszűkülnek tudatilag, mert a média „célzásai” alattomosak, észrevétlenek. A valódi kultúra helyébe ez az álkultúra lép, melynek megtartó ereje sincs. Életük, sorsuk jobbra fordulását a szerencsejátékoktól és a postaládákba bedobott ön nyert, szövegükben távirat terjedelmű szórólapoktól várják. Azt remélik, ha beütne a milliós nyeremény, a férjük is többet törődne velük, és Kanadáról lévén szó, nemcsak a dobozos sört vedelné a tévé előtt a hokimeccset nézve. Nagyon is mai ez a hatvanas évek közepén íródott darab, hiszen az utóbbi tíz évben hasonló társadalmi folyamatok mennek végbe Magyarországon is. Amerikanizáló- dik a világunk, arra sincs időnk, hogy feltartott kézzel menjünk elébe. Ezért is választottuk. —A darabot sikerrel játssza a Pesti Színház. Nem tartanak tőle, hogy a békéscsabai néző akaratlanul is összehasonlításokat tesz? — Azzal, hogy másutt is megy, a választásunk természetesen nincs összefüggésben. Szerettem volna a férfiakhoz hasonlóan színházunk hölgy tagjai számára is megfelelő szereplehetőséget biztosítani. Sikerült egy olyan darabot találni, melyben 15 nő szerepel, és egy férfi sem. Ez a 15 szerep jelentős és egyenrangú, főszerep művésznőink számára, melyben megmutathatják kvalitásaikat. A próbák ismeretében nyugodtan kijelenthetem, meg is mutatják, de természetesen hagyományt nem kívánunk teremteni abból, hogy a hölgyek és urak külön játsszanak. Kérdésének második feléhez visszatérve, a budapesti előadást magam is láttam. Mi bátran vágunk neki a magunk verziójának. Nem félünk az összehasonlítástól. Sőt, kifejezetten meg akarjuk mutatni, hogy nálunk is van annyi jó színésznő — mint ott. — Ezen az előadáson, ennyit elárulhatunk, a néző is színpadra léphet. — A stúdióelőadás szokatlan színpadi térben játszódik, meglepetést kívánunk vele szerezni törzsközönségünknek is. Pánics Szabó Ferenc „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk V Tamási Aron: Abel A Postabank-lakáshitelekkel otthon terem! Legyen szó építkezésről, lakásvásárlásról vagy lakásfelújításról - otthon vagyunk a finanszírozásban. A kölcsön törlesztéséhez az állami támogatás valamennyi formája - köztük az adókedvezmény is - igénybe vehető. További információért érdeklődjön a Hitelinfo ingyen hívható telefonszámán, illetve a Postabank fiókjaiban! HITELINFO: 06-80-200-345 POSTABANK-LAKASHITELEK Hogy legyen otthon! Képek és érzések, (a) Hervai Zoltán munkáiból nyűt kiállítás tegnap Békéscsabán, a megyei könyvtárban. A festőművész Sepsiszentgyörgyön született és az ottani Székely Mikó Kollégium rajztanáraként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Hervai absztrakt és figurális képein tér- és időbeli sűrítéssel hangsúlyozza a motívumok szimbolikus erejét, alkotásai művelt és gyakorlott kéz munkájáról tanúskodnak. A kiállítást három hétig tekinthetik meg az érdeklődők fotó: such tamás Etikáról az oktatásban Továbbképzést indít a megyei pedagógiai intézet és a békési Farkas Gyula Mezőgazdasági Szakképző Intézet és Gimnázium „Az etika oktatásának időszerű kérdései” címmel történelemtanároknak. A fómmot Békésen a polgár- mesteri hivatal nagytermében rendezik. Közreműködik dr. Szemkő Judit, az oktatási minisztérium közigazgatási államtitkára és dr. Dőry István tankönyvtervező. Akik szeretnének részt venni ezen a továbbképzésen írásban jelentkezhetnek április 20-ig a pedagógiai intézet címén (5600 Békéscsaba, Luther utca 5/B) Tóth Mi- hálynál, az intézet belső munkatársánál. Sz. L. Hangverseny, (d) Április 8-án, csütörtökön 18 órától Békésen, a zeneiskolában a Filharmónia Kht. rendezésében Hegedűs Endre zongoraestjét rendezik. Közreműködik Hegedűs Katalin, műsoron Chopin, Beethoven művei, Wagner, Liszt átiratai, valamint Schubert négy kézre írt zongoradarabjai
