Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-08 / 81. szám

1999. április 8., csütörtök VILÁGTÜKÖR Magyar segély Albániának Milosevics jugoszláv elnök külföldre menekítette vagyonát Taszárról indult a magyar segély FOTÓ: LANG RÓBERT Tegnap elindult Taszárról az első magyar segélyszállít­mány Albániába. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgá­lat mintegy 45 tonna ado­mánnyal járult hozzá a mos­tani segélyakcióhoz. Az 50 tonnányi, mintegy 25 millió forint értékű adományt egy amerikai C17-es katonai teherszállító repülőgép huma­nitárius légi hídon egyenesen Albániába vitte. A rakomány a magyar kormány és a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat adománya, élelmiszereket, gyógyszereket, takarókat és lepedőket tartalmaz. Peter F. Tufa, az Egyesült Államok budapesti nagykö­vete, aki jelen volt a berakodás utolsó fázisánál, kijelentette: Taszámak a továbbiakban is nagyon fontos taktikai szerepe lesz ebben a régióban. „A bá­zisra eddig 250 millió dollárt költöttünk, illetve ennyit fek­tettünk be Somogy megyében. Szándékaink szerint humanitá­rius szállítmányok eljuttatá­sára a jövőben is igénybe vesszük a támaszpontot.” Elengedik a foglyokat? A NATO harci gépei, köztük a' brit légerő tíz Harrier gépe kedden tegnap eredményes támadást hajtott végre a szerb hadsereg gépkocsioszlopa el­len Koszovóban. A szövetsé­gesek gépei négy különböző célpontot bombáztak sikerrel, köztük a szerb hadsereg és a különleges rendőri erők egy­ségeit, amelyek az albán la­kosság tömeges elűzésében játszanak szerepet. A német védelmi miniszter bejelentette: a szerdai támadásokban a Bundeswehr négy harci gépe is részt vett. Milosevics jugoszláv elnök felajánlotta, hogy átadja a cip­rusi görög hatóságoknak a ju­goszláv fogságba esett három amerikai katonát. Washing­tonban este megerősítették a hírt. Szpirosz Kiprianu ügyve­zető ciprusi elnök egyelőre Athénban várakozik. Orosz fegyverszállítás Az orosz törvényhozás alsó­háza szerdán, megismételve a felsőház korábbi felhívását: szorgalmazta, hogy Moszkva szállítson fegyvert Jugoszlávi­ának, felszólította Jelcin elnö­köt és Primakov kormányfőt, hogy küldjön katonai missziót Jugoszláviába. Közben az orosz fekete-ten­geri flotta felderítő hajója megérkezett kijelölt körzetébe, ahol a NATO haditengerészete fokozott figyelemmel kíséri mozgását. Moszkvai megítélés szerint az észak-atlanti szövet­ség attól tart, hogy a hajó nem­csak az orosz vezérkarnak, ha­nem Belgrádnak is informáci­ókat szolgáltat a manőverező robotrepülőgépek indításáról. Az orosz haditengerészet vezérkara szerint a fekete-ten­geri flotta több hajója kész ki­futni Szevasztopolból, s .je­lenleg elemzik annak lehető­ségét is, hogy Oroszország és a FÁK-tagállamok nemzetbiz­tonsági érdekeinek védelmé­ben az orosz északi flotta ha­dihajóit is a Földközi-tengerre irányítsák”. Az orosz elnök felszólította a fejlett ipari államok (G-7) vezetőit, hogy ne vessék el „lá­tatlanban” a jugoszláv kezde­ményezéseket, hanem a javas­latokra előítéletektől mentes választ adva a rendezés felada­tát a katonák kezéből a politi­kusoknak adják át. Ivanov orosz külügyminiszter közölte: egyelőre nincs szó Ibrahim Rugóvá koszovói albán vezető moszkvai látogatásának meg­szervezéséről. Szergejev orosz védelmi miniszter jelezte, hogy a balkáni válság nyomán felülvizsgálhatják az orosz hadsereg létszámcsökkentésé­nek ütemtervét. Kitiltott hajók David Leavy, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője közölte, hogy az Egyesült Államok nem enge­délyezi jugoszláv hajók kikö­tését amerikai kikötőkben, va­lamint jugoszláv hajók tartóz­kodását amerikai területi vize­ken. Clinton amerikai elnök szerdán Washingtonban ismét megerősítette: csak a NATO összes követelésének teljesí­tése esetén lehet szó a Jugo­szlávia elleni légitámadások beszüntetéséről. Az elnök ez­úttal is elvetette a belgrádi tűz- szüneti indítványt. Támadják az SFOR-t A NATO jugoszláviai légicsa­pásainak kezdete óta szapo­rodnak a NATO vezette nem­zetközi békefenntartó erőkkel (SFOR) szembeni incidensek Boszniában: legutóbb egy szerb terület felett járőröző ka­tonai helikopterre lőttek rá. A boszniai Szerb Köztársa­ságban fekvő Bijelj inában kézigránátot dobtak egy házra, amelyben korábban az SFOR egyik tagja lakott. Szarajevó egyik külvárosánál, a szerb, il­letve a muzulmán-horvát fö­deráció területeinek határánál szombaton rálőttek két polgári személyre, aki egy SFOR-jár- műben utazott. A NATO jugo­szláviai légitámadásainak kez­dete óta romlott az SFOR és a boszniai szerbek viszonya. Tiranai jóváhagyás Az albán parlament tegnap egyhangúlag törvényt fogadott el, amely engedélyezi NATO- erők állomásozását az ország területén. Ez jogszabályi elő­feltétele volt annak, hogy a NATO a terveknek megfele­lően amerikai Apache helikop­tereket és szárazföldi csapato­kat telepítsen a balkáni állam területére. A törvény egyúttal felhatalmazza az ország had­erejét, hogy támogassa az észak-atlanti szervezet katonai akcióit a térségben. Azonkívül rendkívüli intézkedéseket tesz lehetővé a humanitárius prob­lémák megoldása érdekében is. Az Egyesült Államok már korábban jelezte, hogy 24 Apache típusú harci helikoptert szándékozik elhelyezni albán területen, és kétezer katonát kíván odavezényelni a harci eszközök védelmére. Máris megérkezett az albániai Ku- kesbe 18 amerikai felderítő ka­tona, hogy előkészítse a tere­pet az oda telepítendő helikop­tereknek. Az olasz kormány képtelen­ségnek tartja a koszovói albán menekültek százezreinek szét­szórását szerte a világban, s úgy véli, inkább a válságöve­zettel határos országokban, köztük Magyarországon kel­lene megteremteni a feltétele­ket befogadásukra. Milosevics vagyona Robin Cook brit külügyminisz­ter közlése szerint Slobodan Milosevic jugoszláv elnök kül­földre menekítette vagyonát, s a NATO légicsapásai elől csa­ládját, köztük fiát Görögor­szágba telepítette át. A brit külügyminiszter szerdai lon­doni sajtóértekezletén felszólí­totta a jugoszláv elnököt, hogy „számoljon el a szerb népnek azzal, miből tett szert saját vil­lákra Athénban, Korfun és Kréta szigetén, görögországi kikötőben horgonyzó luxus­jachtra, miközben uralma alatt az ország gazdasága a felére csökkent.” Az ukrán külügyminiszté­rium bejelentette, hogy jugo­szláv kérésre hét utasszállító gépet befogadtak, hogy meg­mentsék őket a NATO-bom- báktól. Egyre nagyobbak a menekülttáborok fotó: feb/reuters Tisztviselőképzés Spanyolországban Spanyol-magyar tárgyalás Orbán Viktor vendége volt tegnap a spanyol miniszterel­nök. Jósé María Aznart fo­gadta Göncz Árpád is. A két kormányfő nagy teret szentelt a tárgyalásokon a bal­káni válságnak. A magyar mi­niszterelnök hangsúlyozta: ha­zánk nem állíthat fel kvótát, hanem minden Jugoszláviából érkező menekültet be kell fo­gadnia. Jelenleg csupán néhány száz elűzött tartózkodik Ma­gyarországon, de számuk foko­zatosan emelkedik. Jósé María Aznar úgy ítélte meg, hogy az albán nemzeti­ségű menekülteket a Koszovó- hoz közeli térségekben lenne célszerű ellátni. Ez megkönnyí­tené majdani visszatérésüket. A spanyol miniszterelnök szerint csak béketeremtő céllal képzel­hető el, hogy többnemzetiségű szárazföldi csapatok vonulja­nak be Jugoszlávia területére. A megbeszélésen a két kor­mányfő úgy ítélte meg, hogy vannak még kihasználatlan le­hetőségek a magyar-spanyol kapcsolatok, például a kulturá­lis együttműködés terén. Felve­tődött annak lehetősége, hogy magyar köztisztviselők és szakemberek számára képzést indítsanak a spanyol érdekér­vényesítési tapasztalatok ma­gyarországi hasznosítása érde­kében, különös tekintettel az ország euro-atlanti integráció­jára. Magyar részről kérték Spanyolországot, hogy támo­gassa azokat a törekvéseket, amelyek hazánk minél gyor­sabb felzárkóztatását, az EU- csatlakozásra való alkalmassá tételét szolgálják. Áder János Ljubljanában Megépítik a páneurópai folyosót A magyar, a szlovén és az olasz törvényhozási elnök kezdeményezi, hogy parla­mentjeik pénzügyi alapjaiból támogatást nyújthassanak a koszovói menekülteknek. A szlovén parlament elnöke, Janez Podobnik, miután tár­gyalt Áder János magyar és Lu­ciano Violante olasz házelnök­kel, bejelentette: a szervezett bűnözés elleni harc fokozása érdekében a három ország ille­tékes parlamenti bizottságainak képviselői idén Budapesten ta­lálkoznak, hogy megvitassák az időszerű teendőket a bűnözés visszaszorítása érdekében. Szót ejtenek a páneurópai (V-ös) fo­lyosó megvalósításáról is. A három parlamenti elnök jövőre Olaszországban találko­zik, ahol megvitathatják a nem­zeti parlamentek és az EU-par- lament közötti kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeit. Áder János elmondta a bal­káni válsággal kapcsolatban: Magyarország szempontjából sajátos helyzet, hogy szom­szédja Jugoszláviának, és a Vajdaságban nagy számban él­nek magyarok. Hangsúlyozta, hogy hazánk semmilyen kö­rülmények között nem kíván harcoló alakulatokat a háborús hadszíntérre küldeni, de egész­ségügyi és műszaki alakulatok­kal szívesen nyújt segítséget a konfliktus megoldásához. Az olasz házelnök leszö­gezte: Róma továbbra is támo­gatja az EU bővítését, ezáltal Kelet-Közép-Európa nagyobb szerepet játszhatna a világban. Lukasenko elnök marad Fehéroroszország elnökét 1994-ben öt évre választották meg, s így idén újra meg kel­lene mérkőznie a posztért. Az elnökválasztást az 1996-ban rendezett népszavazás tolta ki 2001-re, meghosszabbítva Alekszandr Lukasenko megbí­zatását. Az ellenzék azonban nem ismeri el a referendumot, és elhatározta: a belorusz ál­lamfő eredeti mandátumának lejártával, vagyis májusban megrendezi az elnökválasztást. Lukasenko, a 44 éves egy­kori kolhozelnök még három éve szétkergette a választott parlamentet, és a maga által ki- választottakból álló „törvény- hozással” kormányoz. Mindezt persze a külvilág nem ismeri el. Az ellenzék, so­raiban az egykori, demokrati­kusan választott parlament sok tagjával, meg is kezdte ehhez az előkészületeket, és nyilván­tartásba vett két jelöltet: Mihail Csigir korábbi miniszterelnököt és Zénón Posznyakot, a Belo­rusz Népfront elnökét. Mind­kettő esetében megvan az előírt százezer támogató aláírás. Persze Lukasenko sem ma­rad tétlen. Miközben Posznyak - tartva a megtorlástól - már régen Varsóban él, a diktátor­államfő, aki nemrég bejelen­tette, hogy jelölteti magát a 2001. évi elnökválasztásra, el­fogatta az ellenzéki választási bizottság elnökét. FEB Hírek röviden Arafat Japánban Tokió vendége Jasszer Arafat. A palesztin veze­tőt igyekeznek rábírni a vendéglátók, hogy ne deklarálja májusban az önálló palesztin állam megalakulását, s ne gördítsen ezzel is akadályt a békefolyamat újraindítása elé. Késhet a kisebbségi nyelvtörvény A jelek szerint nem végez gyors munkát a szlo­vák kormánykoalíció négypárti bizottsága, amelynek az lenne a feladata, hogy mielőbb a parlament elé terjessze a kisebbségi nyelvek használatát szabályozó nyelvtörvény tervezetét. Irak olajat árulna Tárgyalások folynak francia, spanyol és olasz cégekkel az iraki földgázkincs kiaknázásáról. A nyersanyagot az Irakból Törökországba menő vezetéken juttatnák el a vásárlókhoz. A vezeték tervéről a két ország között már elvi megállapo­dás jött létre, megépítéséhez azonban két és fél milliárd dollárnyit kellene beruházni. / Átmenetkérés Brüsszelből A munkavállalók szabad mozgását szabályozó uniós előírások lehetnek az elsők, amelyek al­kalmazásában az Európai Unió kér átmeneti időt a kelet-európai államok belépése után. Az EU- tagok ugyanis attól félnek, hogy olcsó munkaerő árasztja majd el az uniót. Malajziai járvány Vírusok okozta járvány tört ki Malajziában, ezért a Külügyminisztérium azt javasolja az oda ké­szülő magyaroknak, hogy elutazásuk előtt kon­zultáljanak szakorvossal a védőoltásról. Érdeklődés Európa iránt A japán vállalatok a korábbinál jóval élénkebb érdeklődést tanúsítanak európai befektetések iránt. Kína viszont hirtelen kikerült a japán cégek érdeklődési köréből, mert tartanak a kínai gazda­sági növekedés lassulásától, illetve a valutake­reskedelmi korlátozásoktól - jelentették tokiói gazdasági elemzők. tj-Zéland Toldi Miklósa. Az ausztráliai Sydneyben alaposan megtornáztatták izmai­kat a térség erős emberei. Sikerrel teljesítette a verseny egyik legnehezebb feladatát az új- zélandi Levi Voaga: 25 méteren át cipelte a 130 kilós kőlabdát. fotó: feb/reuters

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents