Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-07 / 80. szám
1999. április 7., szerda MEZŐGAZDASÁG Küzdelem az életben maradásért Mező gyári: kiszolgáltatottság és tervezhetetlen jövő Mezőgyánban 1962-ben alakult a Magyar—Bolgár Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. A rendszerváltást követő átalakulás után 1992 decemberében a hangzatos nevet elhagyva „egyszerű” mezőgazdasági szövetkezetté vált. Az életben maradásért küzdő, nehéz helyzetben álló téeszről Orbán Imre elnököt kérdeztük. — A térségben már csak néhány téesz működik, így az is nagy szó, hogy egyáltalán még létezünk. 1992-ben kétszáz tagunk volt, mára ötven aktív dolgozónk és százhatvanegy téesztagunk van, de ez a szám folyamatosan csökken. —Mekkora területen gazdálkodnak? — Ezemégyszáz hektárnyi földet bériünk. Sajnos a minősége nagyon gyenge, erősen kötött, rendkívül rossz vízgazdálkodású réti talaj adatott nekünk. A kárpótlás során a jobb minőségű földeket kiosztották, számunkra ez maradt. — Ilyen földeken milyen növényeket érdemes termeszteni? — Egyszerűen nem tudunk mit vetni, hiszen amire igény lenne a piacon, annak nincs ára, így nem éri meg termeszteni. Ugyanakkor az úgynevezett alternatív növényekből, mint például a csíkos napraforgóból, a fénymagból — melyek madár- eleségként értékesíthetők — csak elenyésző mennyiségre van kereslet. A másik nagy problémánk a belvíz. Mély fekvésű, rossz vízgazdálkodású földjeinkbe ősszel mindössze 100 hektár repcét és 205 hektár búzát tudtunk elvetni. 1996 végétől folyamatosan csapadékos az időjárás, a mi földjeink ezt „nem bírják”. Nekünk az aszályos évek kedveztek, hiszen a réti talaj tovább képes a vizet megtartani. A jelenlegi, nem kívánatos vízmennyiségtől egy jó darabig biztosan nem szabadulunk. — A téesz állattenyésztéssel is foglalkozik. Ott is ennyi gonddal kell szembesülniük? — Merinói juhokat tartunk, jelenleg 450 anyával és 100 növendékkel, melyeket elsősorban olasz piacra szállítunk. Emellett amerikai húsmarhát tenyésztünk. A bárányokat és a borjúkat el tudjuk ugyan adni, de nagyon kevés pénzért, öt évvel ezelőtti áron. — Az elmondottak alapján nem túl optimistán nézhet a jövőbe... — Nincs sok okom a bizakodásra, hiszen hosszú távon nem működik, hogy drágábban termelünk, mint amennyiért eladunk. Másrészt az agrártámogatási rendszer éppen azokat nem érinti, akik rászorulnának a segítségre. Kiszolgáltatottság, követhetetlen intézkedések, tervezhetetlen jövő. Ezek a kifejezések jellemzik a jelenlegi magyar mezőgazdaságot. De hogy ne panaszkodással zárjam beszélgetésünket, mondok pozitívumokat is: 1992 óta sikerült felépítenünk egy 1200 négyzet- méteres zárt magtárat. A legfontosabb pedig az, hogy nehéz éveink és körülményeink ellenére még működik téeszünk. V. K. Juhfogyasztás száz éve és ma Az 1895-ben kiadott Pallas nagy lexikonában, azaz Az összes ismeretek enciklopédiájában a juhtenyésztésről a következőket olvashatjuk: „Juhtenyésztéssel már főleg csak oly vidékeken foglalkoznak hazánkban, ahol más gazdasági házi állatok által kevésbé vagy nem értékesíthető legelők vannak, mert a juh ritkán fizeti ki magát ott, ahol más állatot is lehet jó eredménnyel tenyészteni és pedig azért, mert a gyapjúárak a tengerentúli verseny miatt annyira csökken tek, hogy a juhot csupán gyapja miatt tartani nem lehet, ami pedig a juhhús fogyasztását illeti, az nálunk jelentéktelen, s az értékesítést illetően Ausztriára és külföldre lennénk utalva... Nálunk háromféle juhot tenyésztenek: parasztjuhot, merinót és szórványosan angol húsjuhot... A nagyobb birtokos inkább gyapjújuhot, vagyis merinót tenyészt, de már olyan csekély haszonnal, hogy nyájaink száma évről évre apad... A juhtenyésztés mindaddig nem fog sokat jövedelmezni, míg a magyar ember nem kedveli a juhhúst és nem fogyasztja hasonlóan, mint a marha- és sertéshúst. Újabban azonban némi lendületet azáltal nyert juhtenyésztésünk, hogy a juhhúst a katonaság élelmezésénél komolyan számba kezdték ven-: ni...” Aztán ki tudja, az éhes katonákon keresztül vagy más módón történt-e, de tény: mára divatba jött Magyarországon a birkapöci. A ntező- gyániak merinói juhai mégis elsősorban az olaszok asztalain gőzölögnek. A kérdés már csak az, hogy kié a hiba. A nyakas magyaré-e, mert száz év alatt sem szokott hozzá ennek a kormos állatnak a nonstop fogyasztásához vagy inkább az olaszok pénztárcájában keresendő a válasz...? (m) / A Budapesti Árutőzsde hírei A hét elején a CBT-n az árak emelkedése megállt. A BÁT-on az árak enyhén lefelé morzsolódnak a búza és a kukorica nyitott határidőiben. Az árpa ó és új határidői estek, a napraforgó szilárdult. A sertésárak nem mozdultak, nincs, aki eladni merne ezeken a szinteken. Bővebben az Interneten: http://www.szikszi.hu/~ballai Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlat ajánlat Kukorica Ft/t Május 19 800 19 000-19 800 Október 17 750 17 000-17 550 Étkezési búza Ft/t Május 22 650 22 000-22 450 Euro-búza Ft/t Május 19 700*18 900-19 300 Takarmányárpa Ft/t Május 16 800 16 000-16 500 Augusztus 16400 16 400—18 500 Napraforgó Ft/t Október 47 480 47 000-47 500 Egységes búza Ft/t Augusztus 24 600 24 000—24 800 December 27 010 26 500-27 200 EUROP vágósertés L, Ft/kg Április 180 Budapest, 1999. április 6. 19 850-21 300 19 800 17 800-18 500 22 800-23 100 20000-20 500 16 800—17 500 17 200-18 000 47 300—48 300 47 300—47 500 24 550-25 500 24 550-24 800 27 010-27 100 27 000-27 200 Ballai Pál BÁT-tőzsdetag Piaci árak Szarvason Egyelőre a spanyol és az olasz primőröket részesítik előnyben a háziasszonyok a szarvasi piacon. A zöldségkereskedő szerint azonban két hét múlva fordul a kocka. Lejjebb megy a hazai ára és érdemesebb lesz a magyar paprikából és paradicsomból válogatni. A retek és a zöldhagyma máris olcsóbb, csomójuk 40- 45 forint. A zöldpaprika darabja 40-50 forint, a paradicsom kilója 360, az uborka 280, salátából 45-65 forint egy fej. A vöröshagyma kilója 50 forint, a lilahagyma 150, a káposzta 50, a kelkáposzta 100, a karfiol 280, a krumpli 60, a répa 80, a zöldség 120. A dughagyma literje 160 forint. Az alma kilóját 100-180 forintért mérték, banánt 220-ért, narancsot 180- ért, mandarint 340-ért, citromot 250-ért láttunk. Aki az ebédre tervezett töltött káposztához keresett hozzávalót, annak sem kellett csalódnia. Szép sárgára érett savanyított káposztát vehetett, kilónként 120 forintért. Sokan válogattak a vetőmagos sátornál, és kapósak voltak az erkélyládákba ültethető muskátlik is. A tejessátor kereskedője sem panaszkodott a forgalomra. A tej literjét 90 forintért árulta, a sajt kilóját 800-ért, az erős túrót 1200-ért, a tejföl literjét 200 forintért. Két éve húzódik a tökper Körösújfaluból jár a kaposvári bíróságra „Tökölnek” a tökmagkifizetéssel. A mondat szellemes szójátékként hangzik, ám azok a Sarkad és Szeghalom környéki gazdák, akik hosszú ideje várnak az általuk megtermelt, s átadott tökmag árára, egyáltalán nem örülnek, hogy részesei az eseménynek. Korábbi lapszámainkban már többször írtunk róla, hogy a kaposvári székhelyű Inda Kft. jó pár Békés megyei olajtöktermelővel kötött szerződést. Egyeseknek bejött az üzlet, s a munkájuknak gyümölcsét haszon koronázta. Néhány gazda — annak ellenére, hogy a kft. a tökmagokat tőlük is átvette — pénz helyett viszont mindmáig csak ígéreteket kapott. A kaposvári cég vezetője a közelmúltban cáfolta, hogy perben állnának a termelőkkel. Lapunk munkatársa viszont most talált egy olyan Békés megyei személyt, aki még 1997-ben perelte be az Inda Kft.-t, s keresetét jelenleg is fenntartja. Kincses István, Körösújfalu polgármestere magántermelőként 1996-ban kötött szerződést a kaposvári kft.-vei olajtöktermelésre és a tökmag értékesítésére. A cég hibájából — a termelő a tökroppantó gépet egy hónappal később kapta meg — Kincses István megtermelt olajtökmagjának mintegy 60 százaléka megrohadt, így a szerződött mennyiséget nem tudta leadni. Ezért a kft. meg akarta kötbérezni a termelőt. Sőt a leadott tök árát, és a veszteséget sem fizette meg. Kincses úr hajlott a kompromisszumra: már megelégedett volna a ténylegesen leadott tökmennyiség után járó pénzzel is. (Elvégre Körösújfaluhoz messze van Kaposvár, a per kiadással és idővel jár — gondolta.) Ám az egyesz- ségi kísérlet eredménytelen maradt. Ezért Kincses István 1997- ben a felvásárló cég ellen keresetet nyújtott be a Kaposvári Városi Bíróságon. A per jelenleg is folyamatban van. így Kincses úr vesztesége az utazásokkal tovább gyarapodott. Ám ő nem adja fel: maradéktalanul bízik igazában... Magyari Barna I •q Zalakerámia “Szépséghez vezet* Construma akció: 11 új termékcsalád bevezető áron- 20x20 cm fagyálló padlólap 1400 Ft/m2- 20x25 cm falicsempe 1600 Ft/in2 ■ I. o. Fal- és padlóburkolólapok 20 %-kal olcsóbban!* 30.000 Ft feletti vásárlás esetén kedvező részletfizetési lehetőség k Zalakerámia Márkabolt: Orosháza, Luther u. 61. Tel.: 60/381-990 BALTEX KERÁMIA KFT Forgalmazóink: Medgye se gy háza: Szamosi Tuzép Mezőkovácsháza: Molemit Kft. Tótkomlós: Mihalics Tiizép Békéscsaba: Adóm Tiizép SKODA. VÁLTSON VELÜNK Full Autó 4030 Debrecen, Mikepércsi út 77. Tel.: (52) 404-588 Tel./Fax: (52) 471-170 • Roag Autóház 4211 Ebes, 4. sz. főút Tel.: (52) 366-100 Fax: (52) 366-361, 4029 Debrecen, Csapó u. 68. Tel./Fax: (52) 321-027 • IKESZ Autócentrum 6724 Szeged, Kossuth L Sgt. 112. Tel.: (62) 471-200 Tel./Fax: (62) 471-242 • Motosprint 5000 Szolnok, 4 sz. főút 104. km Tel./Fax: (56) 375-294 ♦ Vass Autó 6600 Szentes, Csongrádi út 36. Tel.: (63) 400-193 Tel/Fax: (63) 314-222 VEGYE HASZNÁLT AUTÓJA HASZNÁT, ÍGY OLCSÓBBAN VEHET ÚJ SKODÁT! Használt autóját piaci értékén beszámítjuk, és hozzá az új SKODA árát 100 000 Ft tál leszállítjuk. További részletek márkakereskedéseinkben.
