Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-07 / 80. szám

1999. április 7., szerda HAZAI TÜKÖR Választójogi reform: eltérnek a vélemények Bizottsági A Fidesz és az MDF a két­fordulós, az MSZP az egyfor­dulós választási rendszer híve, az FKGP, az SZDSZ és a MIÉP pedig azt vallja: nem a fordulók száma a fontos. Ez szűrhető le a választójogi re­formot előkészítő parlamenti eseti bizottság keddi ülésén elhangzottakból. Salamon László (Fidesz) szerint fenn kell tartani a kétfordulós rendszert, hiszen az jól műkö­dött az elmúlt három alkalom­mal. A Fidesz célja kisebb lét­számú parlament létrehozása - mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzás stabili­tásának biztosítása legalább olyan fontos szempont, mint a képviseleti arányosság. Az MSZP az egyfordulós, vegyes rendszerű választás híve - közölte Lampert Mónika. A szocialisták mintegy 300 fős parlamentben gondolkodnak: 150-re csökkentenék a válasz­tókerületek számát úgy, hogy ugyanennyi listás mandátum megszerzésére nyíljon mód. Kóródi Mária (SZDSZ) sze­rint szólnak érvek az egy- és a kétfordulós rendszer mellett is. Az SZDSZ a legfontosabb kér­dést, az arányosítás érvényesí­tését mindkét változatban meg­oldhatónak tartja. A kisgazda Pokol Béla és a MIÉP-es Fenyvessy Zoltán is úgy nyilatkozott, hogy bárme­lyik variációt támogatni tudják, amelyik arányosabbá teszi a rendszert. Pokol Béla szerint az nagyüzem egyfordulós, teljes listás szisz­téma lenne a legarányosabb. Balsai István az MDF állás­pontját közölve leszögezte, hogy a kétfordulós rendszer demokratikus és arányos. % Az Országgyűlés Foglalkoz­tatási és Munkaügyi Bizottsá­gának üléséről a szocialista képviselők kivonultak, mert az Érdekegyeztető Tanács dél­utáni találkozóját megelőzően nem kívántak a munka tör­vénykönyvére vonatkozó kér­désekben állást foglalni. Sándor László (MSZP), a tes­tület elnöke elmondta: hátrá­nyosan befolyásolta volna a délutáni alkut, ha azt megelő­zően részt vettek volna a munka törvénykönyve módosí­tásának bizottsági vitájában. A szocialisták azt javasolták, hogy ezt a témát halasszák a bi­zottság mai ülésére. A fideszes képviselők viszont leszavazták az indítványt. Az Országgyűlés Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandá­tumvizsgáló Bizottsága keddi ülésén úgy határozott, hogy sem Gémesi György (MDF), sem pedig Illés Zoltán (Fidesz) mentelmi jogának felfüggeszté­sét nem javasolja az Ország- gyűlésnek. A testület szerint egyik eset sem olyan súlyú, hogy indokolná a mentelmi jog felfüggesztését. A magánvád­lók azért tettek feljelentést, mert szerintük a képviselők az önkormányzati választási kam­pányban sérelmezhető kijelen­téseket tettek. Öten haltak meg a közutakon Ez év első hónapjaiban új mun­kastílust vezettünk be, amely révén kapitányságunk illetékes­ségi területén jelentősen csök­kent a kerékpáros balesetek szá­ma. Azt szeretnénk elérni, hogy a közlekedésben részt vevő ke­rékpárok világítással rendelkez­zenek, s kellően fel legyenek szerelve — mondta Bernát Péter rendőr őrnagy, a Szeghal­mi Rendőrkapitányság közleke­dési és közrendvédelmi osztá­lyának megbízott vezetője. Az ittas állapotban a volán mögé ülők száma sajnálatos mó­don nőtt. Csak márciusban húsz ittas vezetőt fogtak a szeghalmi rendőrök. A közterületi jogsérté­sek száma viszont csökkent a tér­ségben. Nemrég idegenrendésze­ti akciót is tartott a kapitányság, s ennek során egy külföldit két év­re kiutasítottak az országból. A Szeghalmi Városi Baleset­megelőzési Bizottság a napok­ban ülésezett, ahol Kaszai Imre rendőr százados a tavalyi balese­ti helyzetről és a bizottság mun­kájáról számolt be. Kiderült: a kapitányság illetékességi terüle­tén tavaly öten haltak meg a köz­utakon. Súlyos sérüléses baleset 29 alkalommal volt, 38-an pedig könnyebb sérüléssel megúszták a karambolokat. M. B. Az idén 15,6 milliárd forintot kapnak az önkormányzatok lakástámogatásra Ki kapja az állami „fejpénzt”? Saját forrásaik kiegészítésére az idén 15,6 milliárd forintot kapnak a központi költségvetésből a települési önkormány­zatok azért, hogy a területükön élők lakáshoz jutását, illetve lakásuk fenntartását segítsék. Ugyanakkor az ország több pontján panaszkodnak az emberek, hogy a helyi önkor­mányzatok nem is tudnak erről az állami támogatásról, az érdeklődő polgárok pedig sorra elutasításba ütköznek. Dr. Cseh Pál, a Pénzügymi­nisztérium osztályvezetője ez­zel kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy az 1999. évi költségvetési törvény rendel­kezik erről a támogatási for­máról. A Magyar Közlöny 1999. január 29-ei számában pedig annak is utána lehet nézni, hogy egy-egy település pontosan mekkora támogatást kapott. A 15,6 milliárd forint felosztása úgy történt, hogy minden lakosra évente leg­alább 500, s legfeljebb 4000 forint jusson. Hogy a két ha­tárérték között mekkora az adott településre kiszámított „fejpénz”, az egyebek között attól is függ, hogy milyen arányt képviselnek az adott helyen a fiatalok, illetve a re­gisztrált munkanélküliek. Az ország legkisebb falva­iba is eljut az állami támoga­tás, ám a helyi önkormányzat­nak lehetősége van más célra fordítani ezt az összeget. Ha úgy döntenek, hogy nem la­káscélra használják fel ezt az összeget, akkor a település ve­zetői csak a helyi választó- polgároknak tartoznak elszá­molással, a parlamentnek vagy a minisztériumnak nem. A központi keretből átlago­san 250 ezer forint jut egy fia­tal házaspár segítésére. Sok te­lepülés ki is egészíti ezt a kere­tet, így 300-600 ezer forintos kamatmentes kölcsönt vagy vissza nem térítendő támoga­tást is nyújthatnak. Például Baranya megyében Pécs vá­rosa 325,5 millió forinttal gazdálkodhat, míg a kisebb Szigetvár 15,2 millióval, a 107 lakosú Almáskeresztúr pedig 53 500 forinttal. N. Zs. Kihasználatlanok a kollégiumi szobák, mégis sok diákot elutasítanak Emelik a normatív támogatást A kollégiumfejlesztés a tervezettnél lassabb ütemben halad, pedig ez is legalább olyan fontos része az oktatási intézmé­nyek átalakításának, mint a tandíjügy, vagy az egyetemek in­tegrációja -jelentette ki Pokorni Zoltán oktatási miniszter mert tanulmányi ideje alatt 79 ezer diák lakik kollégiumban. Pokorni Zoltán elmondta: a tárca kitűzött célja, hogy még az idén országosan minimum nyolcvan százalékra emeli a kollégiumok működéséhez szükséges költségek központi finanszírozásának arányát. Bi­zonyos esetekben azonban - például a fogyatékos tanulók és az 1100 főnél kisebb települé­sek diákjai esetében - a teljes költséget átvállalnák. Ezenkí­vül várható, hogy az úgyneve­zett normatív támogatást 135 ezer forintról 157 ezerre eme­lik. Azon intézmények, ahol romák felzárkóztatásával és te­hetséggondozásával is foglal­koznak a nevelők, további 20 ezer forintra számíthatnak. Az oktatási tárca még az idén olyan szakkollégiumi modellt dolgoz ki, amely a szállás és az étkezés biztosí­tása mellett a diákok oktatásá­nak, szakképzésének feltéte­leit is megteremtené. E célok megvalósításának érdekében közalapítványt hoznának létre, hogy megteremtsék a tartalmi fejlesztések anyagi hátterét. A felsőoktatási kollégiu­mok rosszabb helyzetben van­nak, mint a középiskolás diá­kok elhelyezésére szakosodott hasonló intézmények - véli a miniszter. Míg az utóbbiaknál 20 százalék az elutasított pá­lyázók aránya, ugyanez az egyetemisták és főiskolások esetében legalább 50 százalék. Ugyanakkor kihasználatlan szobákról is érkeznek hírek. A miniszter az ellentmondás fel­oldásának lehetséges megol­dásaként a területi lefedettség felülvizsgálatát tartaná célra­vezetőnek. (h. gy.) Kisgazda temetés egy nyilasnak? Az MSZP budapesti elnöksége pénteken esetleges hungarista kapcsolatainak tisztázására szólította fel az FKGP fővárosi szervezetét. Egyes hírek szerint másfél évvel ezelőtt a hunga­risták és a kisgazdák közösen szervezték meg Szálasi állító­lagos követőjének, Bosnyák Imrének a temetését. A lavinát az egyik napilapban „Kisgazda temetés egy volt nyilasnak” címmel megjelent újságcikk indította el. A cikk lényege az, hogy Bosnyák Im­rét (aki a Horthy-érában bör­tönben ült nyilas tevékenysé­géért) 1997 augusztusában a kisgazdapárt pénzén temettek el, s hogy a szertartáson az FKGP vezető politikusai is megjelentek. Az írásra március 30-án ol­vasói levélben reagált a Bos- nyákot régóta ismerő Szeme- nyei-Kiss Tamás, aki állítja: a temetést az FKGP és a hunga­rista mozgalom képviselőiből létrehozott közös bizottság szervezte. Szerinte a kiadások egy részének fedezetére 160 ezer forintot maga Torgyán József különíttetett el a párt­kasszából, Lányi Zsolt kis­gazda alelnök pedig a kopor­sónál mondott beszédében „nagyszerű hazafinak, a leg­kiválóbb hungaristának” ne­vezte az elhunytat. Danielisz Béla, az MSZP budapesti szervezetének ügy­vezető alelnöke érdeklődé­sünkre elmondta: nyílt levelü­ket az FKGP fővárosi szerve­zetének és Torgyán Józsefnek is elküldték, de választ még nem kaptak. Frik László fővárosi kis­gazda elnökhöz még nem ér­kezett meg a szocialisták kül­deménye, tudtuk meg az érin­tettől, aki zavarkeltésnek tartja az MSZP akcióját. Szerinte szinte teljesen bizonyos, hogy Torgyán József nem adott pénzt a szertartásra a pártkasz- szából, mint ahogy Lányi Zsolt sem ejthette ki a száján a neki tulajdonított szavakat. Már csak azért sem - tette hozzá Frik mert a holtában lejáratott Bosnyák bácsi egy­szerű kisgazda volt, aki sem­miféle kapcsolatot nem ápolt a hungaristákkal. így aztán a temetést is „tisztán” az FKGP szervezte. Takács Mariann Felszólítás. Az SZDSZ-frak- ció lemondásra szólította fel Ader János házelnököt és Sa­lamon Lászlót, az ügyrendi bi­zottság elnökét - közölte Hack Péter. Megjegyezte: értékelé­sük szerint a két politikus „ki­fordítja” az Alkotmánybíróság­nak a parlament ülésezésével kapcsolatos döntését. Kovács László, az MSZP elnöke levél­ben fordult Ader Jánoshoz. A levél szerint a Háznak hatályon kívül kell helyeznie az alkot­mányellenes házszabályi ren­delkezések alapján elfogadott új munkarendet. SZEF-tiltakozás. A Szakszer­vezetek Együttműködési Fó­ruma (SZÉF) tiltakozik az el­len, hogy a kormány jelentős összegeket von el az egyébként is alulfinanszírozott egészség- ügyi ellátás központi költségve­téséből, ezért felkéri a kor­mányt, hogy sürgősen vizsgálja meg döntéseinek várható kö­vetkezményeit - közölte ked­den a SZÉF ügyvivői testületé. Hosszabbítás. Mivel sokan nem kapták meg időben (április 1-jéig) az új diákigazolványo­kat, a közlekedési minisztérium azzal a kéréssel fordult a közle­kedési vállalatokhoz, hogy e hónap végéig fogadják el a régi okmányokat is. A régi diákiga­zolvánnyal utazóknak ezért áp­rilis 30-ig jár a kedvezmény a MÁV, a BKV és a Volán jára­taira - mondták el az érintett társaságok illetékesei kedden. Megállapodás -várható. Tor­gyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a kisgazda frakció keddi ülését követően elmondta, hogy a frakció áttekintette az Oktatási Minisztériummal megkötendő megállapodástervezetet az egyetemek integrációjával kap­csolatosan, és remény van arra, hogy napokon belül megszüle­tik a végleges megállapodás. Egyeztetés. Kész volt aláírni kedden a társadalmi párbeszéd megújításáról és a munka tör­vénykönyve módosításáról múlt héten kidolgozott két megállapodást az Érdekegyez­tető Tanács (ÉT) munkavállalói és munkaadói oldala, a kor­mányzati oldal viszont csak ak­kor lett volna hajlandó erre, ha a hosszabb távú keresetemelés­ről is megegyeznek - közölte a munkaadói oldal szóvivője. Horn Gyula balesete. Egy személygépkocsi utánfutójáról leeső sírkő darabjaira hajtott gépkocsijával az Ml-es autó­pályán Horn Gyula - közli a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság keddi tá­jékoztatója. Horn Gyula gépko­csijának mindkét baloldali ke­reke defektet kapott, a politikus ennek ellenére ura maradt a járműnek. Sérülés nem történt. Április 7-én tartják az ENSZ egészségügyi világnapját Ma hatvanéves a miniszter 1948. április 7-én az ENSZ szakosított intézményeként megkezdte működését az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Kilenc évvel korábban, ugyanezen a na­pon született meg egy kisfiú Komlón, akiről még édesanyja sem sejtette, hogy valaha Magyarország egészségügyi mi­nisztere lesz. Dr. Gógl Árpád, az Orbán- kormány tagja ma, az egészségügyi vi­lágnapon ünnepli születésnapját.- Valóban érdekes dolog ez. Nem is gon­doltam igazán át ezt a véletlen egybeesést - mondja a miniszter, akivel a húsvéti ünne­pek alatt, szabadsága idején tudtunk be­szélni.- Hogyan ünnepli a születésnapját?- Először is magamba roskadok, hiszen a hatvanadik évemet töltöm be. Ilyenkor az embernek van min elgondolkodnia. Debre­cenbe, majd délután Budapestre szólítanak a hivatalos teendők, de este már otthon le­hetek. Feleségemmel talán még színházba is eljutunk.- Elárulja, hogy milyen ajándéknak örülne a legjobban ?- Megkaptam már az élettől mindazt, amire vágytam. Annak örülök a legjobban, ha a családommal, a gyermekeimmel le­hetek.- Beköltöztek-e már a budapesti szolgá­lati lakásba?- Sajnos még nem. Látja, ennek tényleg örülnék, hiszen még mindig egy garzonban szorongunk. A feleségem korábban ügyvéd volt, most bíró. Mindkettőnknek szüksége lenne arra, hogy otthon időnként félre­vonulhassunk.- Nem túl kényelmetlen a miniszteri bár­sonyszék?- Nem bántam meg, hogy elvállaltam a felkérést, de nehezebb a dolgom, mint gon­doltam. Azt hittem, hogy többet tudok segí­teni az ágazatnak. Gógl Árpád fotó: feb/kallus györgv- Mindenki meglepődik, amikor elárulja a korát. Miniszterként is marad ideje arra, hogy őrködjön a saját egészsége felett?- Kevesebb, mint régen, de minden al­kalmat megragadok arra, hogy a gyerekek­kel teniszezzek, biciklizzek. Székesfehér­váron a keddi focimeccsekre is eljárok, ha tehetem. Jól esik néha összejönni a régi cimborákkal. Németh Zsuzsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents