Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-06 / 79. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1999. április 6., kedd Fesztiváli meghívót kapott a Békéscsabai Vonós Kamarazenekar A Békéscsabai Vonós Kamarazenekar meghívást kapott a Budapesti Tavaszi Fesztiválra. A március végi, négynapos rendezvénnyel egy időben kamarazenekari találkozót és kurzust tartottak, melyen a fővárosi, a miskolci, a gödöllői és a dunaújvárosi kamarazenekarok mellett megyei együttesünk is részt vett. A zenészekkel az indulás előtti napokban beszélgettünk. — Honnan érkezett a fesztiváli meghívó? — kérdeztük Tóth Istvánt, a zenekar művészeti vezetőjét. — A Liszt Ferenc Kamarazenekar és az Óbudai Társaskör vendégeként harmadjára veszünk részt ezen a szakmai kurzuson. A Liszt Ferenc Kamara- zenekarral több éve kapcsolatban állunk. Kiváló művészeik — többek között Rolla János és Hamar Péter — zenei darabok betanításával segítették munkánkat, ugyanakkor anyagi támogatást is kapunk az együttestől. — A zenekar idén ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját. Fennállásuk alatt neves karmesterekkel és szólistákkal dolgozhattak együtt. Repertoárjukat igazolni látszik a lelkes közönség, amely rendszeresen látogatja koncertjeiket. — Úgy gondolom, sikeres az a „műsorpolitika”, amit követünk — mondja Fejes Antal. — Amikor a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar vonós hangszereken játszó művészeiből megalakítottuk a kamarazenekart, bíztunk abban, hogy sikerül maradandó értéket létrehoznunk. Repertoárunk igen széles, a barokktól korunk modem zenéjéig terjed. Koncertjeinken olyan kiváló vendégművészekkel játszhattunk együtt, mint Csontos József zongora- és Alföldy Boruss Eszter fuvola- művész. — A Békéscsabai Vonós Kamarazenekar tagjai valaA Békéscsabai Vonós Kamarazenekar az idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját, képünk a próbán készült FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET mennyien zenetanárok. Az oktatás mellett, szabadidejükben vállalnak fellépéseket. Megté- rül-e valamikor a befektetett energia? — A zenetanítás nem csak abból áll, hogy a gyerekeknek megmutatjuk, miként kell hangszeren játszani — veszi át a szót Hrabovszkiné Nagy Kornélia, a békéscsabai zeneiskola tanára. — Természetes, hogy minden tanítványból nem válhat muzsikus, de nem is ez a cél. A koncertekre elhívom a növendékeimet, így formálom a jövő zene- hallgató közönségét. A legszebb élmény ezen a pályán, amikor a tanár látja munkája eredményét. Nekem ez megadatott, hiszen egyik volt növendékem ebben a kamarazene- karban játszik. Baracsi Magdolna Tavasszal enyhülhet a depresszió Néha mindenkit elkaphat a rossz hangulat, hiszen az örömteli napokat gondokkal teli időszakok is követhetik. Vannak azonban olyan emberek, akiket akkor is heteken át tartó kedvetlenség gyötör, kétségbeesés, borongós gondolatok, amikor életük alakulása ezt nem indokolja. Ezek a tünetek a depresszió tünetei lehetnek. Hogyan vélekedik mindezekről a gyakorló szakorvos, dr. Felber Magdolna, a békéscsabai Réthy Pál Kórház addiktológiai osztályának főorvos asszonya? — Az egész személyiséget átható, tartós, mély hangulat, melyhez egyéb testi és pszichés tünetek társulhatnak. Maga a hajlam örökölhető, ezt a családi halmozódás is igazolja, vagyis egy családban több depressziós is előfordulhat. — Hogyan kezdődik? Mi válthatja ki? — A betegségre hajlamosaknál jelentkezhet valamilyen lelki megterhelés hatására, de anélkül is. A tudósok bebizonyították, hogy a depressziónak biológiai okai vannak, az agyban levő ingerületátvivő anyagok csökkent mennyisége. — Hány éves korhoz kötődik? — Bármely életkorban elkezdődhet, óvodás kortól egészen idős korig. —Egy embert egész életén át elkísérheti? — A nők tíz, a férfiak húsz százaléka élete folyamán egyszer átesik depressziós epizódokon. Van olyan fajtája a hangulati betegségnek, mely visszatérő, hosszú éveken át jelentkezhet, de akár élethossziglan is mellette marad. — Könnyen felismerhető? — Sajnos nagyon sok depresszió rejtve marad, nem ismeri fel sem a beteg, sem a környezete, sőt sokszor az orvos sem, mert elfedik a hozzákapcsolódó testi tünetek, melyek nagyon sokfélék lehetnek. Előidézhetnek szervi megbetegedéseket, mint hasi fájdalmak, szédülés, zsibbadások, fogyás, mellkasi panaszok. — A kezeletlen depresszió hova vezethet? — Az enyhébb depressziók önmaguktól is megoldódhatnak, de súlyosabbá is válhatnak, idült lefolyásúak lehetnek, és legsúlyosabb esetben öngyilkosságba is torkollhatnak. A depresszió nagy szenvedést okoz, ezért befolyásolja a beteg életvezetését, aki nem tud munkaköri kötelezettségeinek eleget tenni, családjával törődni. A depressziót a szép muzsika is enyhíti — A depressziós beteg milyen tüneteket tapasztalhat magán? — Tartósan mély nyomott hangulat, szorongás, alvászavar, étvágytalanság, gyengeség, fáradékonyság, örömtelenség- érzés, kisebbségi érzések, öngyilkossági gondolatok. Lelassult gondolkodás, feledékeny- ség, a szexuális aktivitás csökkenése. — A kezelés hogyan történik? — Mivel az ingerületi átvevő anyag mennyisége csökkent, ezért a kezelés arra irányul, hogy ezt az anyagot hangulatjavító gyógyszerekkel visszapótoljuk. A gyógyszeres kezelés mellett a pszichoterápiáknak is fontos szerepe van a kezelésben. Tévhit, hogy a depressziót könnyű lenne felismerni, mert a depressziós emberek képesek lehetnek elleplezni szenvedéseiket a külvilág előtt, és gyakran maguk sem értik azt, ami bennük zajlik. A depressziótól való szabadulás nem csak akarat kérdése, a betegség orvosi segítséget igényel. Nem a beteg hibája, hogy nem tud úrrá lenni rajta. Tévedés azt hinni, hogy a sötét gondolatokról, főleg az öngyilkosságról való beszélgetés rontana a beteg állapotán. Mit tehetnek az egészséges emberek a depressziós ismerőseikkel? Először is támogassák őket, hallgassák meg problémáikat, de ne sajátítsák ki maguknak, biztassák, hogy más barátaival és családtagjaival beszélgessen a problémáiról. Végül, de nem utolsósorban legyen tudatában annak, hogy bár a betegség gyötrelmes, gyógyítása gyakran sikeres, mert általában jól kezelhető. A gyógyszerek, a konzultációk és a saját erőfeszítések javíthatják a beteg állapotát, és visszasegíthetik őt a rendes hétköznapokba. Pánics Szabó Ferenc AnffliMyittenn ítáijs«; tSfitStaHSWft sasieSre Kgpwti ásísipfeteteSMikői!, tói)# »iftsifjfesiffln NXígjp- wiüífés attw tóíüjis <fli (fiat a ityiMWt ás? átött&i íttwft: flfeswfes««® few* IM, ÍM4 fe*fe#ws*, Pff,; 173, rtékszámla A fiaifíeiset ‘..'.tinim"' ■Wii'MÜri Ulti <t*nt >:u AfmiwH M't aíjfúszaniíán«« u<ü' U:.:tOStt.lUí A/ mt-yu- '.•■.v.vMiitr,. ti fia*« SS Ra iffe i sen Ba n k Raiffeisen Direkt L
