Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-30-05-01 / 100. szám
o 1999. április 30-május 2., péntek-vasárnap EDÜ ’99 K) A versenyprogram Péntek: Vers — 9.30 órától a Mogyoróssy János Könyvtárban; Irodalmi színpad — 9.30 órától az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban; Könnyűzenei együttesek — 10 órától a művelődési központ „B” épületében; Szólóének — 10 órától az Erkel Ferenc Zeneiskolában; Fotó — 10 órakor kiállításmegnyitó az Erkel Ferenc Gimnáziumban; Népdal — 10.30 órától a Várszínház kamaratermében; Énekkar -— 13 órától a zeneiskolában; Irodalmi színpad — 13.30 órától a művelődési központban; Próza— 14 órától a Mogyoróssy könyvtárban; Népdal — 14 órától a Várszínház kamaratermében; Képző-, ipar- művészetig grafikai, népi iparművészeti kiállításmegnyitó — 15 órakor a Kohán Képtárban. Szombat: .Modem tánc — 9 órától a Várszínház kamaratermében; Néptánc — 9 órától a művelődési központban; Video — 9 órától az Erkel gimnáziumban; Szólóhangszer — 10.30 órától és 14 órától a zeneiskolában; Egyéb — 14 órától a művelődési központban. Szabadidős program. Péntek: Kendi, Mink, Csapadék együttesek koncertje — 15 órától a művelődési központ melletti nagyszínpadon; 15 órától Válogatott rügyek koncertje Ezredvégi históriás énekek címmel a művelődési központ ,,B” épületében; Népzenei koncert és táncház a Téglás és a Pánkó együttesekkel — 16 órától a „B” épületben; Kepenyes Pál és fúvószenekara játszik— 19 órától a tószínpadon; Ünnepélyes megnyitó — 20 órakor a tószínpadon; Fáklyás felvonulás — 20.30 órakor a vár—Er- kel-szobor—Kohán Képtár útvonalon; Quimby-koncert — 21 órától a művelődési központ mögötti nagyszínpadon; Kispál és a Borz koncertje — 22 órától a nagyszínpadon; 21.30 órától EDÜ-jazz, Aquarell-koncert a „B” épületben. Szombat: Sportol az EDÜ, streetball — 14 órától az Erkel gimnázium sportudvarán; Stage Line rock and roll party, Álomhatár-koncert, Küszöb-nosztalgia- zene — 15 órától a művelődési központ mögötti nagyszínpadon; ír zenei koncert és táncház a Bran együttessel — 15 órától a művelődési központ „B" épületében; EDÜ-gála — 20 órától a művelődési központban; Utcabál, Bisztróbaleset Band-koncert — 21 órától a művelődési központ mögötti nagyszínpadon; EDÜ- party dj. Titusszal — 21 órától a művelődési központ „B” épületében. Az Erkel-láng a diákünnepek végéig égett A menza is megfőzte legjobb ételét, a „nemzeti szeletet” Kiss Anikó, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium egykori magyartanára, ma az Erkel múzeum főmuzeológusa a legelső', 1963-as Erkel Diákünnepek egyik szervezője volt. — Az akkori főszervező dr. Czeglédi Imre akkori „köztanár”, én a keze alá dolgoztam... — A KISZ kívánt valamit az EDÜ-től? — A kulturális szemle mozgalmon belül felkarolta és támogatta, de nem akarta politikai rendezvénnyé tenni. A legkritikusabb időszakban is nem alá-, hanem mellérendeltek voltunk. Amikor május elseje a négynapos EDÜ idejére esett, felvonult a diákság, ennél többet nem kértek. Legfeljebb még azt, hogy az énekkarok műsorában szerepeljen mozgalmi dal is, de ez akkor jámbor óhaj volt. Az első nap délutánján felvonult az EDÜ, hogy a város Az Erkel Ferenc Múzeumban minden közönsége megismerje nyomtatott dokumentum megvan az Atpt *, CTnhnr EDÜ-rők A legelső, 1963-as plakáttal £££ megg^0l Kiss Anikó fotó: kovács Erzsébet ... c , , ,. J , tak az Erkel-langot, ami a diákünnepek véFOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET — Fiatal tantestület volt a mienk, a. harminckét éveseké. Ez azonban nem jelentette, hogy idősebb társunk, Ibos Gyula ne indult volna, mint étkezési felelős a gyulai tanyákra borjút vásárolni, hogy vasárnap pörkölttel búcsúztassuk az EDÜ- t... — merült el az emlékekben. — 1963-at írtunk, milyen volt akkor az ,,edüs" Gyula? — Harmadikként lépett be a város a diákünnepek rendezői közé. Keszthelyen volt először a Helikon 1961-ben, 1962-ben már Sárospatak is rendezett. 1962 tavaszán Czeglédi Imre és Székely Jánosné, a városi tanács akkori művelődési osztályának vezetője Keszthelyen, míg Szerdahelyi István, a gimnázium igazgatóhelyettese és dr. Dankó Imre, az Erkel múzeum akkori igazgatója Sárospatakon nézték meg a diákünnepeket. Annyira megtetszett mindannyiuknak, mindannyiunknak, hogy az egész tantestület elhatározta, 1963-ban Gyulán is megszervezzük... A város minden kollégiuma, sőt a román gimnázium tornaterme is szálláshelyként szolgált. A gyulai EDÜ-knek sok résztvevője volt. A diákok mindig meg akarták mutatni, mit tudnak. A város kezdetektől támogatta az EDÜ-t, anyagilag is. Szerette az akkori tanácselnök, Enyedi G. Sándor — ő általában mindent szeretett, ami gyulai. Mindig fogadott bennünket, nem várakoztatott. Szólt, hogy mondjuk gyorsan, ügyesen, kevés az ideje, de segít... A legnagyobb pénzt azonban a KISZ Központi Bizottsága adta. — Milyen műfajok vezették a népszerűségi listát? * — A néptánc, a társastánc, a kórus, s akkoriban virágzott ki az irodalmi színpad műfaja. A második EDÜ-től a szellemi munka is jelen volt a szépirodalomtól a tudományos pályamunkákig, de mindig a fesztiváljelleg volt a lényeg. — Megvendégelték a diákokat? — Háromszori étkezéssel, a menza is kitett magáért. Megfőzte legjobb ételét, a „nemzeti szeletet”. Ez sült hús volt szafttal, hozzá a fehér főtt krumpli. A szaftba utoljára tették bele a piros paradicsomot és a zöld paprikát, hogy ne főjön szét. így jelen volt a három szín... géig égett. A közönség elénekelte a Himnuszt. A KISZ a vendégdiákoknak valamilyen aprósággal igyekezett kedveskedni: jelvénnyel, trikóval, .sípoló gumibabával, nyakba akasztható EDÜ-emblémával... — Szerettek, Gyulára jönni a diákok? — Szívesen jöttek, mintegy kitüntetés volt, hiszen a megyei selejtezőkön el kellett érniük azt a szintet, hogy ide küldjék őket. Jöttek Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Pest, az akkori Szolnok megyéből. Hajdú-Bihar a ’60-as évek végén csatlakozott, inkább Gyulát szerették, mint Egert s Sárospatakot... Szeged meg is akarta szerezni tőlünk a rendezés jogát. Iskolánk, az Erkel ki akart tűnni a vidéki, jó középszintű gimnáziumok sorából. És mi ki is akartunk emelkedni. Szívünknek kedves volt a szegedi Tömörkény gimnázium, diákjai a művészeti színvonalat hozták el. Szerettük a fóti gyermekváros szépen öltöztetett árvagyermekeit, akik csodálatos fúvószenekart állítottak ki... Kiss Anikó 1975-től már nem tartozott a szervezővezérek közé, a rendezés kicsit átcsúszott a városi KISZ-hez. Mondta, ez nem volt baj, hiszen sok segítséget kaptak tőlük. Például Albel Andortól, aki mindig teljesítette, amit rábíztak, így a Pénzverde készítette az EDÜ plakettjeit, érmeit. Megemlékezett egykori tanárkolléganőjéről, Miskolczy Lászlónéról, aki az első EDÜ- emblémát készítette és Bencsik Ilonáról, az akkori megyei KISZ- bizottság kulturosáról, aki személy szerint a legtöbb segítséget adta..., s még folytatta a sort. Szőke Margit Te ott vársz az út szélén... A zsűri Támogatók — Az EDÜ mindig megmozgatta a város apraját-nagyját — mondta Nagyné Bódi Katalin, a ’80- as évek EDÜ-inek egyik szervezője. — Természetesen a szervezés nem mindig ment zökkenő- mentesen. Akkoriban az erkeles diákok díszes ruhákban a várostábláknál várták a Gyulára érkező vendégek buszait, hogy elirányítsák őket szálláshelyeikre. Egyik alkalommal a debreceni csoport Békéscsaba felől érkezett, holott az ünnepélyes fogadóbizottság a sarkadi táblánál ácsorgott. A nagy kavalkádban csak arra figyeltünk, hogy a debreceniek megérkeztek. Már teljesen besötétedett, amikor rájöttünk, hogy a vendéglátó diákok még az út szélén várnak. A rendezvény főhadiszállása a Diáktanyán volt (régi Komló), és mivel akkoriban még nem szaladgált mindenki mobiltelefonnal, a helyszínekről CB- rádión keresztül jelentettük az eseményeket a központnak. Esténként őrült nagy fejmosást kaptunk, hogy egész nap nem adtunk életjelet. Kiderült, hogy elfelejtettük a készülék gombját benyomva tartani, így a tudósításunk nem jutott el az éter hullámain keresztül az EDÜ „agy trösztjébe”. (s) Vers- és prózamondás: Balatoni Mónika (dramaturg), Őze Áron és Gáspár Tibor (színművészek). Irodalmi színpad: András Ferenc (filmrendező), Császár Angela és Szalma Tamás (színművészek). Önálló irodalmi alkotás: Samsi Mihály (író), Kántor Zsolt (költő), Elek Tibor (irodalomtörténész). Szólóének, énekkar, kamarakórus: Rálik Szilvia (művésztanár), 'Botka Valéria és Csányi László (karnagyok). Népdal, hangszeres népzene: Ederics Gábor és Havasréti Pál (népzenészek). Szólóhangszer: Meszlényi László (oboaművész), Kerek Ferenc (zongoraművész). Néptánc, szólótánc: Bakonyi István és Varga Zoltán (koreográfusok). Modern tánc: Nyíri Mária és Felczán Béla (táncpedagógusok). Könnyűzenei együttes: Kepenyes Pál (zenetanár), Hevesi Imre és Gulyás Levente (előadóművészek). Képző- és iparművészet: Finta Edit'(festőművész), Kiss György (szobrászművész). Népi iparművészet: dr. Illés Károlyné (népi iparművész). Fotó: Vaclavszky János és Boldog Gusztáv (fotóművészek). Video: András Ferenc (filmrendező), Hajdú István (videós). Egyéb: Paczuk Gabriella (színművész), Felczán Béla (táncpedagógus). (s) Fő szponzorok: Gyula Város Önkormányzata, Oktatási Minisztérium, Westel 900 Rt. Valamint: Agro Hotel, Aqua Hotel, Bábolna Rt. Baromfifeldolgozó Gyára, Békés Megyei Hírlap, Békés Megyei Önkormányzat, Bokréta Kis- és Nagykereskedés, Corvin Hotel, Csárdaszállás Mgtsz., Csepi-Ker, Dél-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Dürer Nyomda és Kiadó Kft., Élésker Kft., Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ, Erkel Ferenc Múzeum, Erkel Ferenc Zeneiskola, Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet, Göndöcs Benedek Szakképző Iskola és Kollégium, Gulyás Levente, Gyula és Vidéke ÁFÉSZ, Gyulai Várszínház, Gyulai Rendőrkapitányság, Gyula Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága, Gyulai Városgazdálkodási Igazgatóság, Gyulakenyér Kft., Hajdú István, Hevesi Imre, Juhász János, Karácsonyi János Katolikus Gimnázium, Kereskedelmi és Hitelbank Rt., Kiss György, Kohán Képtár, Közüzemi Vállalat, Lencsi Lángossütő, Mogyoróssy János Városi Könyvtár, Mohácsy Mátyás Kertészeti Szakközépiskola és Kollégium, Munkácsy Mihály Középiskola és Szakmunkás- képző Intézet és Kollégium, Napközi konyha, Nicolae Balcescu Román Tanítási Nyelvű Gimnázium és Kollégium, OTP Gyulai Fiókja, Pándy Kálmán Megyei Kórház, Park Hotel, Pepsi-Cola Fáü Rt., Semmelweis Egészségügyi Szakképző Iskola és Kollégiuma, Szabó Árpád alpolgármester, MSZP Gyulai Szervezete, Székely László, Te van Kiadó, Városi Tornacsarnok, Városszépítő Egyesület. (s) A névadó tulajdonos: Rokszin György Rocco és fő érvei Azt mondják, az a jó nó'i cipó', mely kívül 36-os, belül 38-as... Ez az alig három éve megnyílt gyulai Rocco C+C áruházról jutott eszembe, mely a 44-es főútvonal belterületi szakaszán olyan küllemmel fogadja a vásárlókat, mintha a belváros legközepén emelték volna, benn viszont raktáráruházi árakat találunk. Mindezt persze eddig is tudtuk, vevőként pedig a pénztárcánkon is érzékeltük. Ahhoz viszont már mostanában kell járnunk a Roccóba, hogy meggyőződjünk: áruválasztéka nem a szokványos raktáráruházi, hanem a megyében élelmiszert árusító bármely boltéval vetekszik. A Rocco egyedüli tulajdonosa és vezetője Rokszin György, aki 10 éve kereskedik Gyulán, de — a városban máig egyedüli ilyen területen dolgozó — nagykereskedőként a megye minden zugában ismerik. — Valóban,-a nyitáskorihoz képest dupla, folyamatosan bővülő választékot kínálunk: hatezer élelmiszer-ipari, vegyi és pékárut, tejterméket, felvágott- és szalámiféleséget, mirelitárut, konzervet, italokat, s mellettük friss zöldséget is tartunk — mondja Rokszin György. — Legújabban a Hajdútej mintaboltjaként is tevékenykedünk. Hogy mi az a C+C? Két, a vásárlás egyszerűségére utaló angol szó rövidítése, mely azt jelenti: fizesd ki, és vidd! Rendszeres akcióink miatt is sokan naponta vásárolnak nálunk. — Gondolom, már csak azért is, mert vevőkártyával még olcsóbban jutnak hozzá a termékekhez. — Valóban az olcsó diszkontárunknál egy még olcsóbb is létezik: a kártyás. Jelenleg olyan akciót indítottunk, mellyel egy ideig mindössze száz forint ellenében lehet hozzájutni vevőkártyánkhoz. A kártyával gyákorlatilag nagykereskedelmi áron adjuk az árut. S ez az egyszeri százforintos kártyaár folyamatosan öt-tíz százalékos árkedvezményt eredményez. Sokan az ingyenes parkolási lehetőséget is jó néven veszik tőlünk. Befelé jövet vettük észre: itt az ajtó (hétfőtől szombattal bezárólag, reggel 7- től este 7-ig) magától enged utat a környékbelieknek, a gyulaiaknak, kétegyhá- ziaknak, sarkadiaknak és másoknak... PR A gyulai Rocco C+C áruházban az áraktól eltérően a kínálat nem raktáráruházi: 6000féle termék található a polcokon Békéscsabai Hűtőipari Rt., Békéscsaba, Kétegyházi út 12-14. Tel: (66) 445-155. Az alábbi munkakörökbe munkatársakat keres: CONTROLLER A munkakör betöltésének feltételei: . — Közgazdaság-tudományi Egyetem közgazdász végzettség — 3 éves szakmai gyakorlat — számítógépes felhasználói ismeret. MARKETINGVEZETŐ A munkakör betöltésének feltételei: — szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség — 3 éves szakmai gyakorlat — számítógépes felhasználói ismeret. Jelentkezés: szakmai önéletrajzzal, iskolai végzettséget igazoló oklevél másolatával Demeter Istvánná igazgatási osztályvezetőnél 1999. május 10-éig. (29975)
