Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-30-05-01 / 100. szám
EXKLUZÍV 1999. április 30-május 2., péntek-vasárnap „Kevesebbet visznek el Békésből, mint amennyit hoznak” Beszélgetés Domokos Lászlóval a megyei közgyűlés elnökével régiós szerepünkről A múlt év végén új lendületet kapott az ország régiókba szerveződésének gondolata. Azóta érvek és ellenérvek csapnak össze, s kérdések sokasága vetődik fel. Miért van szükség a régiókra, kinek lesz jó a „régióvilág”? Megyékkel, vagy megyék nélkül működjenek-e a régiók? Eltűnnek-e a megyehatárok, emelkedünk vagy süllyedünk az átszervezés után? Felszívódik-e Békés megye a dél-alföldi régióban, egyáltalán, megmarad-e Békés vagy a megyehatárokat is átrajzolva egyes települései más megyékhez vagy régiókhoz kerülnek? Hol lesz a régió központja, s ha nem Békéscsabán, mi marad Békésben, mit visznek el innen, s hoznak-e ide bármit is? Végül a legfontosabb kérdés: érdemes lesz-e itt maradni, maradék életünket itt leélni? A kérdésekkel Domokos Lászlót, a megyei közgyűlés elnökét, országgyűlési képviselőt, a Parlament foglalkoztatási és munkaügyi, valamint önkormányzati és rendészeti bizottságának tagját kerestük meg. a dél-alföldié is — amelybe Békés tartozik — mára kialakultak. Megegyeznek a megyehatárokéval. Ez üzenet azoknak, akik megváltoztatnák a megyehatárokat. Tény, vannak települések, amelyek más megyékhez húznak, ám ha engednénk átrajzolni a megyehatárokat, akkor évtizedekig tartó vitába bonyolódnánk, miközben elsikkadna a lényeg: a fejlesztés. Ha mozognának a régió határok, nem lehetne lehatárolni a benne — Elnök Úr! Hogyan került a „csizma”, a régió gondolata épp most az asztalra? — A gondolat nem új keletű, hiszen már az 1996-ban elfogadott területfejlesztési törvény tartalmazza a statisztikai régió fogalmát, s Bács-Békés- Csongrád megyéket a dél-alföldi régióba sorolták. A törvény módosítása most van napirenden, ebben rögzítenék, hogy a statisztikai régiók tényleges régiók is. A tervezet egyben leszögezi, hogy az európai uniós törekvéseinkkel összhangban ezek a régiók kötelezően, tehát nem választott módon jönnek létre, megmásíthatatlan határokkal rendelkeznek, és az elkövetkező 15 évben a fejlesztések során ezekben kell gondolkodni. A régiók előtérbe kerülésének másik hajtóereje, az uniós támogatás. Az ottani gyakorlat szerint a fejlesztési pénzeket régiók kapják. Nyugati tapasztalatok azt mutatják, hogy a beruházások 1-1,5 milliós lélekszámú térségekben a leghatékonyabbak. Tehát, ha fejlesztési pénzekre számítunk, akkor alkalmazkodnunk kell az európai gyakorlathoz. s<-i'Mislmn i Terv tizenöt évre A harmadik körülmény, hogy a gazdaságban, elsősorban a pénzintézetek és a nagy szolgáltatók (gáz, villany, távközlés) vonalán — hatékonysági és egyéb okok miatt — évekkel ezelőtt komoly regionalizálási folyamat indult el. Nyilvánvaló, hogy ez elől az önkormányzatok se térhetnek ki. —Azt hiszem, itt kell egy tévhitet eloszlatnunk. Nevezetesen, hogy a régió gondolata az Or- bán-kormány kitalációja... — Olyannyira nem igaz az állítás, hogy már a hetvenes évek elején felvetődött a régió gondolata, amelyet tervezésigazdasági körzetnek neveztek, és az akkori dél-alföldi tervezési-gazdasági körzet szintén ugyanebből a három megyéből állt. Az Orbán-kormány szerepe most annyi, hogy az előbb említett okok miatt lendületet adott a régiók szervezésének. — A régió fogalmát sokféleképpen értelmezik, bizonyos körök túlértékelik, másik alábecsülik jelentőségét. Kérem, fogalmazza meg lényegét. — A regionalizmusnak több metszete van: területfejlesztési, közigazgatási és politikai. Mindegyiknek megvan a maga jelentősége. Nézzük először a területfejlesztésit! Az Európai Unió gyakorlatát követve 15 évre készített terv alapján folyik a területfejlesztés. Ez nagy kihívás, hiszen a hosszú távú stratégiai tervezésnek Magyarországon nincs kultúrája. A tét óriási, mert az Unió csak alaposan kimunkált programokra ad pénzt. A tervezéssel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a területfejlesztési elképzeléseket és a hozzá rendelt forrásokat alulról felfelé haladva kell meghatározni. Össze kell hangolni az önkormányzatok, a civil szervezetek, a vállalkozók és más tényezők akaratát és célját, s azok figyelembe vételével megfogalmazni a kistérségek, a megye és a regionális szint célrendszerét, prioritásait, valamint a meglévő előnyök erősítését. Nincs tabu — Milyen jellemzői vannak a tervezésnek! — A legfontosabb, hogy nem intézmény, hanem feladat- (projekt)-finanszírozás folyik. A másik jellemző, hogy demokratikus döntési rendszeren át kell eljutni a programok támogatásához. A harmadik: feszes a rendszer, vagyis ha egyszer mezőgazdasági területként határoztuk meg magunkat, akkor 15 évig annak is tekintenek bennünket, s csak ilyen címen jutunk forrásokhoz. Ami a jelenlegi felfogás ismeretében — vagyis, hogy az Európai Unió nem támogatja a termelés bővülését — azt jelenti, hogy 15 évig egy fillért nem kapunk. A negyedik: monitorizálják, ellenőrzik a a pénzek felhasználását. Ez nem számlaellenőrzést jelent, hanem annak vizsgálatát, hogy a megfogalmazott célokat szolgálják-e a megvalósított programok. — Hol tartanak az előkészületek? — A kistérségekre vonatkozó elképzelések már kialakultak, s a megyei prioritásokat meghatározó előzetes terv is egy éve már készen áll, véglegesítése most folyik. — És mi a helyzet a régióban? — Ott most fejeződött be a programozás első szakasza. Számunkra kedvező, hogy azok dolgozták ki a régiós elképzeléseket — a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Központja Alföldi Tudományos Intézete békéscsabai és kecskeméti osztályának munkatársai —, akik Békés és Csongrád megye koncepcióját is elkészítették. A kutatók szakértői munkát végeztek, vagyis az asztalra letett anyag nem tabu, szétszedhető és újraépíthető. Ebben oktatási és művelődési kérdések éppúgy szerepelnek, mint a vállalkozói szférát érintő témák, valamint az infrastruktúra, a mező- gazdaság fejlesztése, a vidék- fejlesztés, a termelési feltételek és a piacképesség javítását segítő intézmények létrehozása és erősítése, a gazdasági kamarák, az érdekképviseletek, a sajtó ügye vagy a marketing erősítése. Most az a feladatunk, hogy minél több érintettet megmozgassunk, véleményének elmondására késztessünk. Mit visznek és mit hoznak Bár a tervezés alulról felfelé történik, a régióra vonatkozó elképzelésnek többnek és másnak kell lennie, mint a települési, illetve megyei tervek összessége. Itt ki kell térni az évtizedek óta leszakadó peremterületeknek számító megyehatáron fekvő települések problémáira. Többségüknek nincs gazdája. A regionális tervezés során ezek fejlesztési irányát is meg kell határozni a szomszédos — kü„Nekünk az a régió központ a legjobb, amelyik a legtöbb régió funkciót engedi át Békés megyének” lönösen az ugyanabba a régióba tartozó — megyékkel összhangban. Ez jelentheti a közlekedés, az oktatási rendszer javítását, megyehatáron átnyúló kistérségi kapcsolatok kialakulását. résztvevők körét, a programok helyét, kialakítani a korrekt statisztikai rendszert, s nehézkessé válna a tervezés is. A másik vitapont a székhely.' A tervezet szerint nem a ParlaNekünk nem azt kell vizsgálni, hogy mit veszítünk, hanem azt, hogy mit nyerhetünk. A megye helyzetét ismerve.azt kell mondanom, amit innen elvisznek, az kevesebb lesz, mint amit idehoznak. —Mi haszna lehet Békés megyének a régióból? — A kérdés gyakran úgy vetődik fel, hogy mit visznek el tőlünk, másfelől pedig, hogy mit szerzünk meg a másiktól. Ez a nulla logikájú felfogás, amikor a versengő felek a gyarapodásukat csak a másik kárára tudják elképzelni. A regio- nalitás ereje ezzel szemben éppen abban rejlik, hogy az egymást erősítő elemeket megkeressük és összeillesszük, vagyis belássuk, a három egység kü- lönállva gyengébb, mint egymásba kapaszkodva. — A régióval kapcsolatban két kérdés vetődik fel a leggyakrabban. Az egyik: mennyire merevek a régió határai, mondjuk átszavazhatják-e magukat települések a szomszéd régióba? A másik: hol legyen a régió székhelye? — Ezek nem döntő kérdések, mégis választ kell rájuk adni, mert elterelhetik a figyelmet a lényegről. A régiók keretei, így ment, hanem a régió dönt arról, hol legyén a székhelye. Biztos vagyok'abban, hogy akik közös célokban gondolkodnak, előbb- utóbb „kihordják” a legjobb megoldást, s a döntés a résztvevőknek alku pozíciót teremt. Kedvező körülmény, hogy a három megyei elnök lemondott arról, hogy közülük kerüljön ki a területfejlesztési vagy regionális elnök, a feladatra egy negyedik személyt, Mórahalom nagy tekintélynek örvendő polgármesterét kértük fel négy évre. A régió székhelyért folyó harc ezzel másodlagos kérdéssé vált, nem tereli el a figyelmet egyéb, fontosabb kérdésekről. —Ha megengedi, mégis csak rákérdeznék: mekkora esélye van Békéscsabának arra, hogy a dél-alföldi régió közigazgatási központja legyen? — Békés megye e tekintetben nem áll jól. Mind Kecskemét, mind Szeged az elmúlt években dinamikusabb közegben működött, és dinamikusabban fejlődött, mint Békéscsaba. Jóllehet Amerikában, ahol alulról építkezik a társadalom, a tagállamok fővárosa, közigazgatási központja általában nem a legnagyobb város, hiszen azt az üzleti élet amúgy is emeli. De Magyarország nem Amerika. Kedvező politikai háttér Különben a régió központ számomra nem presztízs-kérdés. Az a véleményem ugyanis, hogy nekünk az a régió központ a legjobb, amelyik a legtöbb régió funkciót engedi át Békés megyének. — Az előzőekben utalt a három megye együttműködésére. Valóban ennyire ideális lenne a kapcsolat? — Igen, a megyék a régiót, mint szükséges keretet elfogadták. Felismerték a benne rejlő lehetőségeket, a közös célok és programok erejét. Most azon dolgozunk, hogy az ország hét régiója közül a miénk legyen a legjobb. Ehhez jó alapnak tekinthető, hogy a régió működését és fejlesztését tartalmazó koncepció egyedül nálunk van olyan állapotban, hogy vitára bocsátható. A lényeg, hogy a politikai háttér kedvező az anyagi alapok megvalósításához. Szintén kedvező, hogy phare-os, illetve európai uniós segélyekhez elődeink számos kiváló programot dolgoztak ki, amelyek jó alapul szolgálnak további támogatások megpályázásához. Az ezekhez szükséges források megszerzéséért a kormánypárti képviselők egységesen felléptek, de csatlakoztak hozzánk az * ellenzékiek ....... ' T ovábbi kedvező körülmény, hogy a pályázatok kidolgozására, a fejlesztések szervezésére és lebonyolítására Szeged székhellyel Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság (kht.) jött létre, s Móra- halmon, a regionális elnök mellett alakult egy titkárság, amely szervezi a szükséges tanácskozásokat, keresi a kapcsolatot a régió számára fontos partnerekkel, illetve megrendeléseket továbbít a kht.-nek. Veszteségek és nyereségek — Hogyan határozná meg Békés megye helyét a régióban? — Az imént már utaltam rá, hogy Békés megye akkor jár jól, ha minél több régió funkció kerül a megyébe, Békéscsabára, Gyulára, a megye más városaiba. Ván erre esélyünk, de minden esély csak ábránd marad, ha a helyi ön- kormányzatok nem dolgoznak ezen tudatosan. A kiindulási alap számunkra kedvező. Itt van például a Békéscsabán létrehozott munkaerőképző központ, amely a régióban a munkaerőképzés, a közmunkatanácsok egyik meghatározó intézménye lehet. Hasonló jelentőséggel bír a Gyulán alakult regionális idegenforgalmi bizottság, amely a régió idegen- forgalmának lehet a gazdája. A harmadik a műszaki infrastruktúra szervezése, ahol jól felszerelt intézményeink és országos kitekintésű szakembereink vannak. Végül — bár a régió nagy egészségügyi központja Szegeden található —, elképzelhetőnek tartom, hogy a gyulai tüdőszanatórium regionális funkciót lásson el. De az állami gondozás területén is jó esélyeink vannak a módszertani-szakmai központ megszerzésére. Nyilván az oktatásban, egészségügyben, üzleti életben, a pénzügyi világban, külkereskedelemben, innovációban, kutatásban nem számíthatunk meghatározó régiós szerepre. Az más kérdés, hogy ezek regionális központjainak legyenek a megyében meghatározó intézményei, erős képviseletei. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nekünk nem azt kell vizsgálni, hogy mit veszítünk, hanem azt, hogy mit nyerhetünk. A megye helyzetét ismerve azt kell mondanom, amit innen elvisznek, az kevesebb lesz, mint amit idehoznak. — A régiók megalakulása, majd működése — mint említette — közigazgatási .változásokkal is jár. — A közigazgatási régió kialakítása kormányzati hatáskör. Hogy a regionális intézményeiket, például a sportban hol, melyik településen helyezik el, és milyen tartalommal töltik meg, teljes egészében a minisztériumokon múlik. A megyéknek ebbe alig van beleszólásuk. Több múlik a helyi önkormányzatokon, hogy milyen feltételeket tudnak ajánlani. E mellett egyes minisztériumok regionális központokat terveznek létrehozni, ami további lehetőségeket kínál a megye pozícióinak erősítésére. Ezek a regionális közigazgatási szervek ugyanis az adott városban és annak kisrégiójában egyféle mikrogazdaságot, mikroklímát, piacot, helyi társadalmat teremtenek. Érdemes maradni A harmadik régió szint a politikai vagy önkormányzati régió. Ez 2002 utáni kérdés, de itt válaszolnunk kell egy általánosan elterjedt nézetre: régió vagy megye. Mi azt tartjuk — s ez ossz-' hangban áll az európai uniós gyakorlattal —, hogy régió és megye. A régiós szerveződés lényege, hogy olyan szintek legyenek, amelyeknek van feladata és hatásköre. Meggyőződésem, hogy ebben a struktúrában a településnek, a kisrégiónak, a megyének, a régiónak és az országnak, vagyis minden szintnek megvan a maga feladata és hatásköre. Ezen belül a megye azon a szinten helyezkedik el, ahonnan még le lehet „látni” a településekig és el lehet „látni” a régióig, sőt azon túlra. Óriási veszteséggel járna tehát, ha a megye megszűnne. — Ön szerint hogy néz majd ki a megye 15 év múlva? — Bízom abban, hogy Budapest megközelíthetősége közúton 45 perccel rövidül, a veszélyeztetettség a közutakon a felére csökken, a gazdaságban új technológiák terjednek el, a mezőgazdaságból élők a jövedelmüket más ágazatban (például az idegenforgalomban vagy speciális iparágakban) szerzett bevételekkel egészítik ki, s megjelennek az otthoni foglalkoztatás versenyképes formái. Kiegyensúlyozottabb lesz a foglalkoztatás, nagyobbak a jövedelmek, megfizethetők a kulturális, egészségügyi, jóléti szolgáltatások, növekedik a népesség, javul a környezet állapota, nagyobb tömegű vásárlóerő jelenik meg (idegenforgalom), amely szabad pénzeszközeit a vendéglátásban, gyógy-idegenforgalomban, fesztiváljainkon költi el. A kutató és fejlesztő intézmények megerősödnek és versenyképesebb cégeink lesznek. Összességében kijövünk az árnyékból. — Érdemes lesz tehát Békés megyében élni, vagyis aki teheti maradjon? — Igen, és legyen része a vázolt program megvalósításának, amire minden esélyünk megvan. Ehhez megfelelő intézmények, cégek, vezetők, személyek kellenek, akik ebben a programban megtalálják a helyüket. A feladatunk megkeresni, összegyűjteni és a jó ügynek megnyerni azokat, akiknek fontos a jövő. Arpási Zoltán
