Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-29 / 99. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1999. április 29., csütörtök Bárka, (fm) Ma délután öt órától a békéscsabai hely­őrségi klubban kerül sor a Bárka irodalmi és művészeti folyóirat estjére, melynek díszvendége Sarusi Mihály József Attila-díjas író. Be­szélgetőtársai Kántor Zsolt, a Tevan Kiadó igazgatója és Elek Tibor, a Bárka főszer­kesztő-helyettese. Fotókiállítás, (gh) Ma­kai Judit fotóiból nyűik kiállí­tás ma 18 órakor Mezőhegye­sen a József Attila Általános Művelődési Központban. A kiállítást a helyi város- és kör­nyezetvédő egyesület szervez­te. Az estén a résztvevők egy másik kellemes meglepetésre is számíthatnak: dr. Sás Menyhért itt mutatja be a „Mezőhegyesi füzetek” első számát, a Balanyi Miklós által szerkesztett kiadványt, mely­nek címe: „A mi utcánk”. Fásításról, (cs) Az Öko Díszfaiskola és az orosházi polgármesteri hivatal Minő­ségi fásítás címmel konfe­renciát rendez április 30-án 10 órakor Orosháza-Gyopá- rosfürdőn, a Tópart panzió­ban. A témák közül az aláb­biakkal foglalkoznak a kon­ferencia résztvevői: a minő­ségi fásítás feltételeiről a to­vábbnevelt dísznövények termesztésénél, a fásítás gyakorlati tudnivalóival, a fásítási növényanyag bemu­tatásával. Két megyéből, (i) Sár­réti gyermek-néptánctalál- kozót tartanak április 30-án 13-órától Füzesgyarmaton a Szabadság téren (rossz idő esetén a sportcsarnokban). A rendezvényen bihamagy- bajomi, bucsai, csökmői, füzesgyarmati, körösla- dányi, nagyrábéi, sárrétud­vari, szerepi és szeghalmi gyermek-néptánccsoportok vesznek részt. Lapunk a Bé­kés Megyei Hírlap játéka is része lesz az eseménynek. Öngyilkos, (y) Az esti, Bu­dapestről érkező gyorsvonat alá vetette magát kedden I. Zoltán 43 éves békéscsabai lakos, a Mokry utca végén lévő vasúti átjáróban. A férfi a helyszínen életét vesztette. Őrizetben, (y) Saját hon­fitársuk szekrényét törte fel teg­nap három román állampolgár a méhkeréki ideiglenes szállá­son, 14 ezer forintot elemelve a kárvallottól. A triót a sarkadi kapitányság emberei vették őri­zetbe. Sok feladatot adnak az áttelepülők Egyre szervezettebbek az embercsempészek Az Orosházi Határőr Igazgatóság tegnap a gyulai átkelő kami­ontermináljába hívta a térség polgármestereit. A találkozón Paku József alezredes a tavalyi évben végzett munkáról és az idei feladatokról adott tájékoztatást. — Az igazgatóság dolgozóinak a múlt évben is sok feladatot adtak a keleti országokból nyu­gatra áttelepülők, az áru- és embercsempészek, valamint a hazánkban jogellenesen tartóz­kodó külföldiek — mondta be­számolójában az alezredes. Ta­valy 3450 összjogellenes cse­lekménnyel foglalkoztak az igazgatóság területén, ez a szám 48 százalékkal magasabb az előző évinél. Az elkövetők 15 százaléka bűncselekmény­ben, 84 százaléka szabálysér­tésben találtatott vétkesnek. Különösen nehéz feladat az embercsempészek elfogása, mert a korábbi évekhez képest jóval szervezettebbek. A határ­őrség és a lakosság jó kapcsola­tát tükrözi, hogy a határsértők 15 százalékát a településeken élők kerítik kézre. Battonya volt tavaly a „legsikeresebb” ebben a tekintetben. A határát­kelőhelyeket 9 millióan össze­sen 3 millió járművel lépték át, ami 10 százalékkal haladta meg az 1997-es utasforgalmat. 60 lopott személygépkocsit derí­tettek fel 277 millió forint ér­tékben, ebben nagy segítséget jelentett az a számítógépes rendszer, mely országos háló­zathoz kapcsolja az orosházi igazgatóságot. Az alezredes a jelenlegi hely­zetet értékelve a koszovói vál­ságról elmondta, hogy semmi­lyen hatással nincs az igazgató­ság működésére. Időnként né­hány határvadász századot ve­zényelnek Kiskunhalasra, de ez csak szervezési feladatot jelent számukra. Baracsi Magdolna Agrárstratégia: iránymutatásra alkalmatlan Közgyűlést tartott a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Szövetsége — A mai mezőgazdasági helyzetben a társas vállalkozásoknak a túlélésre lehet és kell berendezkedniük — mondta Horváth Gá­bor, a MOSZ főtitkára, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetke­zők Szövetségének megyei közgyűlésén Békéscsabán. Vizsgálatot érdemel, hogy a belső piac miért nem képes felvenni az előállított mezőgazdasági termékeket a csökkenő termelés ellenére. Horváth Gábor szerint baj van az importszabályozással, meg kell nézni, mely cégek milyen mennyiségben és mire impor­tálnak mezőgazdasági terméke­ket. Az Európai Unió AGEN­DA 2000 programjáról elhang­zott: az unión belül nincsenek strukturális követelmények, bármilyen nagyságú és rendsze­rű mezőgazdaság uniókonform. Az unión belül nincs degresszív Szakértő meghallgatásával foly­tatódott tegnap dr. Bíró Mari­ann tanácsa előtt a Gyulai Váro­si Bíróságon a sarkadi cukorgyá­ri baleset tárgyalása. Az üzemi balesetben hárman vesztették életüket 1996-ban, mely miatt V. I., P. Gy., K. B. és J. J. ellen emelt vádat az ügyészség több ember halálát okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan ve­szélyeztetés vétsége miatt. Az előzmények ismertek: A sarkadi cukorgyárban hajtóvíz- kénező rendszert építettek a dif­fúziós tartályhoz. A vád szerint a megvalósításkor több területen eltértek egy másik gyárban szer­zett tapasztalatoktól. A tartály le­vegőszellőző vezetékét a mész­égető kemencéhez építették és nem a szabadba vezették. Az így átalakított rendszerből gáz ára­molhatott a tartályba. A budapes­ti szakértő a módosítás előtti és utáni állapot műszaki vizsgálatát végezte, az erről készült jelentés támogatás, ugyanakkor 2006 után is fenntartják a kvótákat, amit a csatlakozás előkészítésé­ben jobban figyelembe kell venni. Győrfi Károly, a szövetség megyei titkára az elmúlt évet értékelve kiemelte: 1998 Bé­késben a negatív fordulat éve volt. Az év közepétől az agrár­termékek piacán egyre szélese­dő értékesítési válság alakult ki, képezte a tárgyalás napirendjét. A szakértő szerint a tartályba le­szálló karbantartókat nem oktat­ták ki az átalakított rendszerre vonatkozó fokozott munkavédel­mi szabályokról. Gáz kimutatá­sára szolgáló készülék vagy vé­dőmaszk alkalmazásával is meg­előzhették volna a tragédiát. Hiá­nyolta a cukorgyári rendszer új­bóli átvizsgálását azután, hogy új egységet iktattak működésbe. A szakértő és az elsőrendű vádlott védője között többször éles vita kerekedett a tárgyalóte­remben. A szakértő nem tudott egyértelmű választ adni az ügy­véd azon kérdésére, hogy próba­üzem vagy üzembe helyezés tör­tént-e a baleset napján. A szakér­tő szerint a három halott munkás­nak ez már teljesen mindegy. A védő — aki a felelősség megálla­pítása miatt tartja fontosnak a kér­dés tisztázását — így válaszolt: — A halottaknak már mindegy, de itt ül négy élő, őket ne küldjük utánuk ártatlanul. B. M. amit csak súlyosbított a rossz időjárás. A gondok idén tovább súlyosbodtak. Az állattenyész­tési termékek árának lemorzso­lódása folytatódott, egyre rosszabbak az értékesítési lehe­tőségek. A növénytermesztést a nagy mértékű belvízkár veszé­lyezteti, miközben egyre szű- kebbre szabott a vetésszerkezet alakításának piaci lehetősége. A szakminisztérium agrár- stratégiája nem elemzi a valós folyamatokat, és alkalmatlan arra, hogy irányt mutasson a mezőgazdasági termelőknek — hangzott el a mezőgazdasági termelők és szövetkezők me­gyei közgyűlésén. (Kovács) Fórum Csabán Négy szekcióban közel 200 diák vitázott, beszélgetett és kérdezett tegnap Békéscsabán, az ifjúsági házban a városi diákfórumon. A szekciókon kívül a diákok fó­rumra hívták Pap János polgár- mestert, Szilvásy Ferenc alpol­gármestert és Velkey Gábor kép­viselőt is. A beszélgetésen kide­rült: a diákokat élénken foglal­koztatja a középiskolák tervezett integrációja és mindazok a dön­tések, melyeket a képviselők „iskolaügyben” hoztak az elmúlt időszakban. A szekciókban a di­ákok az iskolakérdések mellett a NATO-csatlakozással és az eu­rópai uniós lehetőségekkel is foglalkoztak, de szóba került az is, milyen az ideális diák és az ideális tanár. A diákok ott érzik magukat a legrosszabbul, ahol lelki terrort alkalmaznak velük szemben, és ott a legjobban, ahol családias a légkör, összetartó a közösség. Mint kitűnt: a középis­kolások inkább a kisebb iskolá­kat részesítik előnyben a mamut intézményekkel szemben. K. A. Tárgyalótermi szóváltás VÉLEMÉNYEK A mi autópályadíjunk A szocialisták múlt heti Békés megyei „kirajzásakor” Hóm Gyula állítólag alig talált szavakat az errefelé vezető utak rossz állapotára. Ezt teszi a tapasztalat hiánya. Útfejlesztésünk következetes elmaradozása amiatt történhetett, mert előző miniszterelnökünk helikopteren járt Békésbe. A magasból pedig a legtöbb út simá­nak és szépnek látszik. Még a 44-es is. Amit Hóm kormánya kihagyott, azt Orbáné sem óhajtja pó­tolni. A gyorsforgalmiút-hálózat tíz évre szóló fejlesztési prog­ramja, amit kedden a miniszterek is megszemlélhettek (már aki jár a kormányülésekre), nem hoz áttörést Békés megye számá­ra. A legközelebbi autópálya a Budapestet és Szegedet összekö­tő M5-ÖS, az úgynevezett autópályává fejleszthető gyorsforgal­mi út — leghamarabb 2008-ig épül meg — éppen déli megye­határunknál húz el az M5-ösről Romániába. Érjük be hát azzal, ami jut: megerősített — gyorsforgalmi út­nak azért nem mondható — 47-es és megerősítendő 44-es. A Déli Autópálya elszállt remény, éppen a múlt héten hallottuk az illetékestől. Magyarország persze nem csak Békés megyéből áll, lesz itt beruházás, tíz év alatt 600 milliárd forintból 560 kilométer au­tóút és 150 kilométer autópálya nő ki szinte a semmiből. Ami a terv fedezetoldalát illeti, valóban majdnem a semmiből. Az épí­téseket a kormány jórészt hitelekből képzeli el, s ami a kölcsön­kapott tőkéhez még kell, közpénzekből fedezi. Vagyis sokak mellett a Békés megyei adófizetők pénzéből. Ellenzéki politikusok nem helyeslik a hitelfelvételt, mondván, az autópálya-építés kilométerenkénti egymilliárdos költsége megduplázódik. Na és? — vonhat vállat a kormány. A külföldi hitelek és kamataik visszafizetése 2002 után kezdődik, azaz nem a mostani, hanem a jövendő kormány kotorászik még mélyebben a polgárok zsebében. A mienkben is, akiknek ugyan nem lesz au­tópályájuk, csupán nyögik mások kényelmének a terhét. László Erzsébet A népharagnak nincs egyenruhája Rendhagyó autóvezető páros bukott le a mi­nap Argentínában. Az országúti duóban mind­két félnek komoly feladata volt. A vak apa nyomta a gázt, kezelte a sebességváltót, tapos­ta a féket, tizenhárom éves lánya (akinek per­sze nem voltak látásbeli problémái) a kor­mánykereket tekergette. A rendőrség letartóz­tatta a vak férfit, aki érvényes jogosítvánnyal rendelkezett. (Megvakulását követően a „jogsit” nem vették el tőle. Igaz azt sem írták bele, hogy a látásvesztés óta immár csak „kölcsönszemmel” érvényes.) A világtalan apát azzal vádolják, hogy veszélyeztette a közle­kedés biztonságát. Országvezető párost buktattak meg tíz éve az egyik közeli országban. A hatékony zsamokoskodásban mindkét ember ko­moly feladatokat vállalt. A férfi nem volt vak, csak elvakult. Hitte, hogy őszintén és mélyen szereti a nép. Nem nyomott gázt (a gázt is jegyre adták), „csak” a tömegbe lövetett. Nem váltott sebességet, hisz az ország haladásának nem volt több fokozata. A kormánykereket viszont a legtöbb esetben nem ő, hanem fe­lesége — akinek komoly problémái voltak a látásával (a hölgy két osztályra kapott vegyészi diplomát, de férjénél is szűkebb látókörű volt) — tekergette. Ráadásul nem mindig az első ülés­ről, hanem gyakran csak a háttérből. Az argentin országúti duó egyetlen balesetet sem okozott. Az országvezető páros ténykedésének viszont számtalan áldo­zata volt. Emberi kapcsolatok, házasságok mentek tönkre, véd­telenek haltak meg a diktatúrában értelmetlenül, s a lakosság többsége nyolc napon túl gyógyuló lelki sérüléseket szenvedett. Az országúti duó közlekedési ellenőrzés során bukott meg. Az országvezető párost viszont nem „meszelte le” a rendőr, hisz a népharagnak nincs egyenruhája. Az országúti duóról ma (meg esetleg holnap) még írnak az újságok, de aztán mindenki elfeledi ténykedésüket. Az országvezető páros „manővereire” viszont népe emlékezik egy életen át... Magyari Barna Turizmusfejlesztés a déli régióban Megtalálni a piaci biztonságot Erkel Diákünnepek 1999 Senki nem védi meg a magyar érdekeket Az EU-csatlakozás felé halad­va pédaértékű régióépítésnek lehet szemtanúja, aki figyeli a híreket. Orosházán például szerdán ta­lálkoztak a Dél-Alföldi Regio­nális Fejlesztési Tanács (DARFT) kezdeményezésére azok az érintett szakemberek, akik a Dél-Alföldi Regionális Területfejlesztési Koncepció­nak a turizmusfejlesztésről szó­ló munkaanyagát vitatták meg. Mint azt lapunk kérdésére Gyurcsek Tamás ügyvezető igazgató elmondta, az anyag nem a konkrét kistérségi kezde­ményezéseket veszi sorra, ha­nem abban nyújt segítséget, hogy a régió szintjén melyek azok a turisztikai fejlesztések, amiket összehangoltan lehet fejleszteni. A munkaanyagban szerepel a régió turisztikai hely­zetértékelése, a régió idegenfor­galmi vonzereje, adottságai. A stratégiai célok között prioritást élvez a termálturizmus fejlesz­tése (a gyógyhatású termálvízen alapuló, speciális egészségügyi ellátásra épülő integrált gyógyturizmus fejlesztése). Cs. I. Amikor arra voltunk büsz­kék, hogy áramlik Magyaror­szágra a tőke, még nem sejtet­tük, hogy a mezőgazdaság pi­acát, az élelmiszeripart vásá­rolja fel, majd bizonyítja, hogy nem is akar ott valójá­ban semmit. A lengyelek oko­sabban csinálták, követték a dán példát. Nekünk is ezt kell tennünk — mondta azon a mezőgazdasági fórumon Hanó Miklós országgyűlési képviselő, amit kedd estére hirdettek meg a gádorosi kö­zösségi házban. A családi gazdaságokat ért mél­tatlan elbírálásokról, a sertés, gabona „fronton” tapasztalható túltermelési válságról, az európai uniós csatlakozással já­ró terhekről beszélt az előadó az érdeklődő gazdáknak. Mint mondta, a csatlakozásig sok ál­dozatot meg kell hoznia a ma­gyar mezőgazdaságban dolgo­zóknak. — Senki nem védi meg a magyar mezőgazdaságot az EU-ban. Nekünk kell mindent megtennünk, hogy talpon ma­radhassanak a kis gazdaságok is, meg lehessen a gazdálko­dóknak élniük — fogalmazott kritikusan Hanó Miklós, majd a sertésgondról, az objektív minősítés körül kialakult hely­zetről szólt. Tájékoztatta a ter­melőket a minisztérium által hozott intézkedésekről (ha­vonta „csak” ezer tonna im­port hús hozható be Magyar- országra), majd a piaci bizton­ság megszerzéséről, a feldol­gozóipar visszaszerzéséről be­szélt. (Csete) Ma érkeznek az első diákok Gyulára a Tiszántúl megyéi­ből, hogy részt vegyenek a XIX. Erkel Diákünnepeken. Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú- Bihar megye középiskoláiból több száz diákot várnak, közü­lük mintegy 800-an veszik igénybe a rendező Erkel Ferenc Gimnázium által szervezett szálláshelyeket, ám az EDÜ résztvevői a helybeliekkel, a környékbeliekkel, a diákünne­pek egykori szereplőivel jóval többek — tudtuk meg a szerve­zők egyikétől, Janecskó Gyön­gyitől. Az EDÜ-re érkező diá­kokat az erkelesek fogadják és kísérik el szállásaikra vagy ép­pen a pénteken 9.30 órakor kez­dődő versenyprogramokra. Az idei EDÜ kétnapos, pén­teken és szombaton zajlik a di­ákság nagy kulturális fesztivál­ja. A rendezvényt pénteken 20 órakor nyitja meg ünnepélyesen Danes László, Gyula polgár- mestere a tószínpadon, mintegy kétezer érdeklődő előtt. Az ün­nepséget megelőzően, 19 órától Kepenyes Pál és fúvószenekara ad műsort. A megnyitó után a vártól fáklyás menet vonul át a városon, az Erkel Ferenc Álta­lános Művelődési Központ előtt felállított nagyszínpadig, ahol a koncertek kezdődnek. A leg­jobb versenyprogramok bemu­tatóját, az EDÜ-gálát szomba­ton 20 órától láthatják az érdek­lődők az Erkel művelődési köz­pontban. Kiemelkedő esemény­nek ígérkezik pénteken 15 óra­kor a képző- és iparművészeti kiállítás megnyitója, amely a Kohán Képtárban lesz. Az EDÜ versenyprogramjai nyilváno­sak, az időpontokat és helyszíneket pénteki lapunkban közöljük. Sz. M. „MINDIG IS AZ VOLT A VÉLEMÉNYEM, HOGY HA NEM TUDOD HÚSZ PERC ALATT ELMONDANI, AMIT AKARSZ, KÖNYVET KELL ÍRNOD RÓLA.” (Lord Brabazon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents