Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-27 / 97. szám

1999. április 27., kedd VILÁGTÜKÖR _____________Csák elemér exkluzív interjúja okbán vektorral_____________ H ozzájárulás a záródokumentumhoz Maga a tolmács? - kér­dezte meg Orbán Vik­tortól a teremőr, amikor a Fehér Házban szombat este az amerikai elnök fogadá­sára tartott. A kormányfő maga mesélte el a történetet tudósítónknak a NATO washingtoni csúcsta­lálkozója után. Orbán Viktor már némileg felszabadultan a háromnapos tanácskozás után, ahol Magyarország és kor­mányfője első alkalommal le­hetett jelen, szívesen mondott sztorikat arról: milyen helyze­teket teremtett fiatalsága. Aminek volt előnye is, hiszen a házigazdák részéről a legifjabb résztvevőként megkülönbözte­tett figyelmet élvezett.- Nem akarták elhinni, hogy harminchat évesen én már tu­lajdonképpen veterán politi­kusnak számítok Magyaror­szágon - mesélte.- Mi lepte meg, mi volt más a csúcsértekezleten, mint amire számított?- Nagyon mély benyomást gyakorolt rám minden. Mert egy dolog, ha az ember tudja: tárgyalni fog, és aláír egy do­kumentumot, de mégis hatal­mas élményt jelentett, hogy Magyarország, mint újdonsült NATO-tag nevében mondhat­tam el a beszédemet, s hogy kézjegyemmel láttam el azt a stratégiai koncepciót, amely ta­lán újabb ötven évre meg­szabja a szövetség cselekvési programját. S az is különleges érzés volt, hogy nagy tekinté­lyű politikusok, kongresszusi tagok a Capitoliumban hazán­kat új tagként köszöntötték Csehország és Lengyelország mellett. Másik meghatározó élményem az marad, hogy - különösen a nem hivatalos megbeszéléseken - mennyire őszintén és közvetlenül kitá­rulkoztak a nagyságrenddel nagyobb, tapasztaltabb tag­államok vezetői; talán épp a koszovói helyzet súlyossága miatt mindenki őszintén be­szélt saját problémáiról.-Az aprómunkát, a kényes kérdések előzetes egyeztetését ilyen tanácskozásokon általá­ban a szakértők végzik. Mi ju­tott ebből a vezetők elé? Vol- tak-e viták?- A szakértők valóban ke­ményen dolgoztak, éjszakákon át egyeztették a különböző né­zeteket, de több kérdésben az állam- és kormányfők is vitába szálltak, míg megszületett az egyetértés. Ilyen volt például az, hogy kell-e az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának jóváha­gyása, ha a NATO valahol ka­tonai akciót tart szükségesnek.- Magyarország először vett részt a NATO csúcsértekezle­tén. Volt-e olyan kérdés, amelyben hozzá tudott járulni a közös gondolkodáshoz, vagy a stratégiai koncepcióhoz?-Az, hogy Szlovákia kellő súllyal került be a felvételre esélyes államok következő kö­rébe, az az én felvetésemre tör­tént. Ugyancsak mi kezdemé­nyeztük, amit többen elfogad­tak, hogy olyan újjáépítési alap kell a Balkán számára, amely a béke megteremtése után segí­tené a stabil politikai és gazda­sági rend kialakítását.- Ön kapásból angolul vála­szol az újságíróknak, amikor nem magyarul kérdezik. A tár­gyalásokon sem volt tolmácsa?- A jegyzőkönyvbe kerülő beszédeket mindig magyarul mondtam, tolmácsolással, hi­szen túlságosan komoly dol­gokról volt szó ahhoz, hogy akár árnyalatokban is félreért­sük egymást. Az informális ta­lálkozókon azonban egysze­rűbb volt angolul beszélgetni.-A washingtoni találkozón kemény munka folyt, s nem vet­ték figyelembe, hogy a résztve­vők többsége Európából jött, ahol hat órával eltér az idő­számítás. A politikusoknak nem volt idejük az átállásra, rögtön a legkomolyabb ügyekben kel­lett állást foglalniuk.-Ez kemény kapitalista vi­lág, senkit nem érdekel, hogy valaki álmos vagy fáradt: min­dig a maximális teljesítményt kell nyújtani.- Van-e valamilyen egyéni módszere - amellett, hogy fia­tal és sportol amivel meg­könnyíti az ilyen átállásokat?- A repülőgépen mindig igyekszem aludni. Most ez kü­lönösen így van, hiszen kedd reggel, amikor az egész éjsza­kai repülés után hazaérkezem, egyenesen a kormányülésre kell mennem. Ezért is javasol­tam, hogy ne a gépen, hanem indulás előtt beszélgessünk. Az Európa Tanács az emberi jogokért Az Európa Tanács legfőbb dön­téshozó szervének, a miniszteri bizottságnak májusi budapesti ülésén létrehozzák a szervezet emberi jogi biztosának tisztsé­gét - jelentette be Jack Han­ning, a szervezet szóvivője hét­főn Strasbourgban. A tisztség betöltőjét az Európa Tanács másik döntéshozó testületének, a parlamenti közgyűlésnek szeptemberi ülésszakán választ­ják meg, hogy jövő januárban megkezdhesse tevékenységét: az emberi jogok tiszteletben tartásának ellenőrzését, a jog­sértések szóvá tételét. * Megújította az izraeli kül­ügyminiszter a pápa szentföldi látogatására vonatkozó meghí­vását - közölte Joaquin Na­varro Valis, a Vatikán szóvi­vője. Ariel Sáron izraeli kül­ügyminisztert hétfőn félórás magánkihallgatáson fogadta II. János Pál pápa. Rudolf Schuster vezet a má­jus 15-én esedékes szlovákiai elnökválasztás jelöltjeinek nép­szerűségi listáján. A négy koa­líciós kormánypárt közös je­löltje a szavazatok 36,1 száza­lékára számíthat; utána 24 szá­zalékkal Vladimír Meciar, volt kormányfő következik. Pánikot okozott a kárpátaljai hegyi folyók múlt heti, nem túl jelentős áradása a helyi lakos­ság körében, mivel a víz el­mosta a tavalyi áradás után új­jáépített gátakat és parterősíté­seket. Fikciónak bizonyultak tehát az eddig elvégzett, a saj­tóban sokat reklámozott árvíz- védelmi munkák - állítja egy ungvári ellenzéki hetilap. Előrehozott választások lesz­nek Indiában, három éven belül immár harmadszor - döntötte el Atala Behari Vadzspaji eddigi miniszterelnök kormánya hét­főn, mivel egyetlen párt sem volt képes Vadzspaji bukása után kormányt alakítani. Meggyilkolták hétfőn londoni otthona előtt Jill Dandót, a BBC televízió egyik legneve­sebb újságíróját. A 38 éves nőt a brit tévénézők milliói szeret­ték és tisztelték színes egyéni­sége, széles körű újságíró mun­kája miatt. Az elmúlt években ő volt az egyik műsorvezetője a BBC kora esti híradójának. Robbanás történt Moszkva központjában, a Tverszkaja (volt Gorkij) sugárút elején álló Inturiszt szálló 20. emeletén. A szomszédos épületekben kitör­tek az ablakok, a sérültek száma legalább hat, de más ká­rokról egyelőre nincs hír. Orosz kézben a rendezés kulcsa Vük Draskovics kompromisszumra szólítja fel Belgrádot A NATO-légitámadások hétfőre virradóra is folytatódtak Jugoszláviában. A bombázások 33. éjszakáján az észak-at­lanti szövetség gépei teljesen romba döntötték Újvidék utolsó, még megmaradt Duna-hídját. Ezzel Újvidéken meg­szűnt a közúti és vasúti forgalom a Duna két partja között. Egy észak-koszovói offenzíva során a szerb erők 70 albán la­kost mészároltak le - jelentet­ték koszovói albán források. A biztonsági erők Lap és Golak települések térségében túl­nyomórészt albánok lakta fal­vakat támadtak meg. A Podu- jevo közelében meggyilkolt 30 albánt azonosították. A Vöröskereszt Nemzet­közi Bizottsága bejelentette, hogy képviselői hétfő reggel meglátogatták a Jugoszláviá­ban rabul ejtett három ameri­kai katonát. A foglyok már­cius 31. óta vannak jugoszláv kézen, és azóta a Vöröskereszt jutott el először hozzájuk. A NATO humanitárius ak­ciójában részt vevő magyar katonai orvoscsoport előké­szítő munkát végző tagjai hét­főn kora délután Ferihegyről útnak indultak Albániába. Bili Clinton amerikai elnök vasárnap telefonon arra kérte orosz kollégáját, Borisz Jel­cint, hogy ne hagyjon fel a ko­szovói megoldáskereséssel. A legutóbbi erőfeszítések mind­azonáltal nem hozták meg a NATO által várt eredményt. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, Strasbourgban szerdán ismerteti múlt heti belgrádi megállapodásainak részleteit Viktor Csernomir- gyin. Az orosz elnök balkáni különmegbízottja ezt megelő­zően Moszkvában Strobe Tal­bott amerikai külügyminisz­ter-helyettessel is konzultál. Kofi Annan ENSZ-főtitkár nem tervez semmilyen béke­kezdeményezést a koszovói válság ügyében - mondta hét­főn Hubert Védrine francia külügyminiszter, aki szerint a következő időszak nagy dip­lomáciai feladata, hogy Oroszországgal egyezségre jussanak a térségbe küldendő nemzetközi katonai erőről. A békés megoldásra tett kí­sérletekkel akkor sem szabad felhagyni, ha azok eddig ku­darcot vallottak - hangoztatja az Európai Püspöki Konferen­ciák Tanácsának Rómában közzétett felhívása, amely keményen elítéli a Balkánon folytatott etnikai tisztogatást, miközben - első ízben a kato­likus egyház vezetői részéről - „megértést” tanúsít a NATO fellépése iránt. Vük Draskovics jugoszláv miniszterelnök-helyettes kije­lentette, hogy várakozásai sze­rint Oroszország és a Nyugat hamarosan kompromisszumos megoldást talál a koszovói válságra. Egyúttal sürgette a belgrádi vezetést, hogy fo­gadja el az ajánlatot. „Meg kell mondani az embereknek, hogy a NATO nem áll össze­omlás előtt, Oroszország nem fog katonai segítséget nyújtani Jugoszláviának, és a világ közvéleménye ellenünk van. Nem lesz harmadik világhá­ború, egyedül vagyunk” - mondta Draskovics, nyilván­valóan a NATO-ellenes pro­pagandára célozva. Szerbia Magyarország felől történő, átfogó megszállását, Belgrád elfoglalását, Szlobo- dan Milosevics jugoszláv el­nök hatalmának megdöntését, a belgrádi rezsim vezetőinek háborús törvényszék elé állítá­sát javasolják a Pentagon egyes befolyásos tervezői a Fehér Háznak egy brit lap ér­tesülése szerint. A The Guar­di annal az amerikai kormány egy magas rangú illetékese ismertette az elképzeléseket a szárazföldi hadműveletekről. A belgrádi tévés áldozatok temetése FOTÓ: FEB/REUTERS Elindult Albániába az első magyar orvoscsoport FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Hírháttér Korlátozott szuverenitás? Bármennyire Koszovó került is a középpontba a washingtoni NATO-csúcson, s bármennyire „krízistalálkozóvá” vált is emiatt az eredetileg ünnepi megemlékezésnek szánt esemény, az értekezlet résztvevői az új stratégiai koncepció elfogadásával igyekeztek be­hatóan foglalkozni a jövő század biztonsági kihívásaival, s az at­lanti szövetség előtt álló feladatokkal is. A nyilatkozatok özönében, amelyek a NATO mai és jövőbeni szerepét taglalták, számos szak­értő felfigyelt Javier Solana egyik kijelentésére. „A nemzetközi kapcsolatok olyan rendszere felé haladunk, amelyben az emberi jogok, a kisebbségek hétköznapi jogai sokkal fontosabbak lehetnek, mint a szuverenitás" - mondta a NATO főtitkára. „A NATO bevezeti a „korlátozott szuverenitást” - értelmezték az elhangzottakat egyes lapok. Mások arra utaltak, hogy a fentiek fényében érthető, miért lépte túl a NATO a nemzetközi jog eddig „sorvezetőnek” tekintett alapelvét: hogy nem kezdhető katonai ak­ció az ENSZ felhatalmazása nélkül. A legtöbb szakember úgy véli: Brüsszelnek formálisan valóban szüksége lett volna a BT jóváha­gyására. S hogy a szuverenitás hagyományos megközelítését Belg- rádban is mennyire szem előtt tartják, azt jól mutatja a jugoszláv vezetőkfriss bejelentése: épp egy független állam szuverenitásának megsértése miatt próbálnak pert indítani a hágai bíróságon a NÁTO-támadás résztvevői ellen. Nem kell persze attól tartani, hogy a NATO az ENSZ „trónfosztására” készül. A szervezet olyan Európa építésében vállal eltökélt szerepet, amely biztonságot és egyenlőjogokat biztosít valamennyi ott élőnek. Szondy Gábor A széttagoltság választása Izraelben a koalíciós zavarok és a belső megosztottság miatt május 17-én előrehozott vá­lasztásokat tartanak. A képviselőház, a Knesszet százhúsz mandátumáért 33 párt versenyez, és sokan remény­kednek, hiszen a parlamenti kü­szöb átlépésének határa mind­össze másfél százalék. Miköz­ben mindenki az egységet han­goztatja, sőt a Munkapárt nem is saját nevén indul, hanem Egyesült Izraelként egy vallá­sos csoporttal, valamint David Levy volt Likud-vezetővel szö­vetkezve, ez a választás nem a közös listák idénye. A baloldalon kettészakadt a Munkapárttól balra álló Mee- retz, és önállóan indul a Sinui, az újvidéki magyar származású Tommy Lapiddal az élen. Két pártot alkotnak az orosz beván­dorlók, hármat az ortodoxok, a jobboldal vezető ereje Netan­jahu Likud pártja, de ettől is jobbra áll a telepesek érdekeit képviselő tömörülés. Miniszterelnökre - másodíz­ben Izrael történetében - köz­vetlenül szavaznak. Hat jelölt szerezte meg a szükséges öt­venezer támogató aláírást, kö­zöttük az arab Azmi Bishara. A nagy kérdés az, hogy ki jut a június elsejei második fordu­lóba. Ehud Barak, a Munkás­párt színeiben, Netanjahu, az eddigi miniszterelnök, vagy Ji- chak Mordechaj korábbi vé­delmi miniszter? S további kér­dés, vajon kinek a győzelme mozdíthatná valóban elő a kö­zel-keleti békét? (réti) A legfiatalabb polgármester Jason Nastke tizenkilenc éves, és már polgármester. Mégpe­dig a legfiatalabb az USA-ban és az egész világon. A fiatalember egy évvel ezelőtt került be Valatie, az egyik New York állambeli kis település képviselő-testületébe. A gesz­tus az apjának szólt, aki koráb­ban éveken át népszerű pol­gármester volt. A fiatalember igencsak komolyan vette a fel­adatát, s amikor a képviselő- testület egyik ülése verekedés­sel végződött, rendreutasította társait, akik persze kivétel nél­kül jóval idősebbek nála. Jason Nastke erre megpá­lyázta a polgármesteri széket. S általános meglepetésre meg is választották, a lakosság több­sége rá szavazott. Az ügy persze feltűnést kel­tett, s a 19 éves polgármester egy csapásra a tévéhálózatok vitaműsorainak állandó szerep­lője lett, sőt a republikánusok szép reményeket fűznek hozzá a nagypolitikában is. Az ifjú polgármester azon­ban nem vágyik a tartós politi­kai karrierre. A Wall Streetre szeretne jutni és pénzt keresni. Ehhez viszont elsősorban kép­zettségre van szüksége. Jason Nastke ezért most olyan egye­temet keres, amely közel van a városkájához, hogy a munka mellett nagyobb gond nélkül tanulhasson. Ferenczy Europress

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents