Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-23 / 94. szám
KULTÚRA A csipkeverő klubtól a nemezelők szakköréig Lencsési? Igazi kisközösségi ház Átlagos hétfő délután. Az előtérben nincs egy talpalatnyi üres hely sem. A nyugdíjasklub tagjai készülnek soros programjukra. Amikor vezetőjük, Bencsik Ilona megszólal, mindjárt csend lesz... Látszik, hogy tisztelik, szeretik. Ugyanazt sejteti a ház belülről, kívülről egyaránt: csendes kis sziget a megye legnagyobb lakótelepének közepén, mitsem törődve a környék tucatnyi kocsmájával. 1991 óta kínálnak sokak számára kellemes kikapcsolódást, értelmes szabadidőt, vonzó programokat. Ki tudja, miért, az év elején őket is meglegyintet- te a „szétszedés” veszélye. Abban a bizonyos oktatási és kulturális intézményeket „átformálandó” koncepció első változatában. Értékesíteni akarták az épületet..., bevétel- növelő tényezővé lépett elő. Most azt mondja a kezdettől a ház élén álló Takács Péter: „Remélem, nem kiabálom el, de talán elvonult a vihar a fejünk fölül...” Amúgy maga is a városi közgyűlés tagja, és a mérsékelten politizáló politikusok közé sorolják. A jelek szerint újra több ideje jut a ház — ki ne tudná ezek után —, a békéscsabai Lencsési Közösségi Ház életének szervezésére. — Talán az a legjellemzőbb a munkánkban, hogy — leszámítva az említett vészfelhőket — nem számolhatok be semmi szenzációról. Azt azért figyelemre méltónak tartom, hogy amikor híre ment, hogy esetleg „beraknak” bennünket a József Attila iskolába, napok alatt több ezer aláírás gyűlt össze. Ez számunkra a bizalom jele volt, Takács Péter igazgató reméli, hogy a „koncepciós viharfelhők” végleg elvonultak fotó: kovács Erzsébet hogy igény van a'munkánkra, ugyanakkor felelősség is, talán nem csak számunkra. Elvégre az egyetlen klasszikus értelemben vett kulturális intézmény vagyunk 18 ezer ember számára. A Lencsési a várostól 2,5 millió forintos támogatást kap, ezt pályázatokkal, saját bevételekkel, támogatók révén igyekszik kiegészíteni, megközelítőleg ugyanennyivel. Nem dúskálnak a pénzben, de — ahogyan az igazgató fogalmaz — rosszabb is lehetne. Aztán büszkén sorolja, hogy kilenc kisközösségük van: többek között a nyugdíjasok, kertbarátok, a nemezelők, a jógázók, a csipkeverők (!), akik éppúgy önállóan dolgoznak, mint a baba-mama és az ifjúsági klub. Minden csoport élén jól képzett szakemberrel, akik sok ötlettel, nagy lelkesedéssel dolgoznak. A ház életének másik fontos missziója a nyárhoz kötődik. Sok-sok éve sok száz érdeklődőt vonz a májusi gyermekmajális és az augusztusi Szent Ist- ván-naphoz kötődő rendezvény. Minden korosztályt és minden érdeklődési réteget igyekeznek kiszolgálni. Vendégük volt már a 100 Folk Celsius éppúgy, mint a csabai Színistúdió. Nagy érdeklődés mellett minden május utolsó hetében rendezik meg a baba- mama-napokat, amelyeken egészségügyi, nevelési, pszichológiai előadások hangzanak el. A szünidei táborokban játszani épp úgy lehet, mint szőni, fonni, nemezelni, batikolni, agyagozni és a részvételi díjban az ebéd is benne foglaltatik. Egy sor „elfoglaltságot”, vagyis tanfolyamot, szolgáltatást még nem is említettünk. Közelebbről megismerve a ház tevékenységét, szinte érthetetlen, egyáltalán miként vetődhetett fel a gondolata is annak, hogy ezekre a közösségformáló, az életminőséget sokak számára elősegítő kisklubokra vasárnapról hétfőre itt nincs szükség. Reméljük, ezt soha többé nem kell, még csak szóbahozni sem! A Lencsési Közösségi Ház nélkül a város éppúgy szegényebb lenne, mintha a város- központban hiába keresnénk azokat a hangulatsarkokat, megújult épületegyütteseket, amelyek a nagyteremben Váradi Zoltán fotóművész „Csabai séták” című kiállításán láthatók. Végigsétálva a tárlaton, még inkább felvetődhet bennünk: legalább meglévő értékeinket hagyjuk békén! (fábián) A zenetanulás apáról fiúra öröklődik A szolfézsért és az elméletért nem lelkesednek túlságosan a gyerekek egy hatosztályos blokk, majd a továbbképző követi. Ennek a befejezése többnyire egybeesik a pályaválasztással. Akik zenei hivatásra készülnek, azok a szakközépiskolában folytatják tanulmányaikat. Itt az ötödév végén középfokú zenész képesítést kapnak az érettségi mellé. Innen diákjaink 98 százaléka zenei vagy humán jellegű felső- oktatási intézménybe jelentkezik. — Az iskola három diákja nemrégiben kitűnő helyezéseket ért el egy országos szolfézsversenyen. E tárgyat oktató pedagógusok arról beszélnek, hogy az utóbbi időben mintha háttérbe szorulna a zeneelmélet tanítása. Mi erről a véleménye? — Az eredményeink minket igazolnak. Szolfézs-munkaközösségünk évek óta következetes és módszertani szempontból újító tevékenységének köszönhetően értük el a mostani kiváló helyezéseket is. A közoktatási törvény lehetővé teszi a művészeti szakközépiskoláknak, hogy végig magas óraszámban oktassák ,a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyakat. Tehát már az első, úgynevezett alapozó években sem csak alaptantárgyakat oktatunk. — A szolfézs és a zeneelmélet nehézsége a matematikához mérhető, érthető, hogy a gyerekek többnyire nem lelkesednek érte. Azonban csak azok ismerkedhetnek meg valóban a zenével, akik megbirkóznak ezekkel a tárgyakkal. A szolfézs a zeneiskola első négy évében kap kiemelt hangsúlyt, a szakközépiskolásokat pedig ötödév végéig elkíséri a zeneelmélet. Baracsi Magdolna A Bartók Béla Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola az országban csaknem egyedülálló módon képzi növendékeit. A közel 900 zeneiskolásból több, mint ötszázan zenét, háromszázan néptáncot tanulnak. A szakközépiskolai képzést azok a gyerekek választják, akik zenei pályán szeretnének elhelyezkedni, ők az ötödév végén zenész szakmát szereznek. Jelenleg évfolyamonként egy-egy húszfős osztályban képzik a jövő muzsikusait. —A zenei oktatás ma talán nem nevezhető olyan népszerűnek, mint például a gazdasági jellegű. Hogyan sikerül mégis évről évre ennyi gyereket toborozni az intézménybe? — kérdeztük Csajányi Melindát, az iskola igazgatóját. — A zenetanulásnak hagyományai vannak egy-egy családon belül. Ott, ahol a szülő valamikor hangszeren játszott vagy énekelt, szinte presztízs- kérdés, hogy a gyerek is tanuljon. Sőt, akad olyan felnőtt is, aki minden kötelezettség nélkül, csupán kedvtelésből vesz hangszerleckéket. Az iskola célja, hogy műértő, a muzsikát szerető közönséget neveljen és a legtehetségesebbeket előadó- művészi vagy zenepedagógusi pályára állítsa. —Hány éves korban kezdik a gyerekek a zenetanulást? — Általában hétévesen. Az egy- vagy kétéves előképzőt A szakirányú középiskolákban magas óraszámban oktatnak zeneelméletet. Képünkön Rázga József né szolfézstanár növendékei körében FOTÓ: SUCH tamás 1999. április 23., péntek irolbatök »készlet percdíjai a következők K.O. mobildíjcsomag Küldje 1 padlóra a költségeket! •Verhetetlen, nettó 1700 Ft-0S havi díj! •Ebédidőben csupán nettó 32 Ft-os percdíj!* • Csúcsidő 20 óra helyett csak 17 óráig! Játsszon Kokéval! 0660 450 450 A készülékek részletre is érvényes. »hívás esetén a K.O. Már nettó Ft-tól (brutto 8625 Ft) tmmm ©©©© További információért hívja a 06 80 450-450-es zöld számot! http://www.westel.hu WESTEL IRODA: BÉKÉSCSABA, 5600 MEDNYÁNSZKY U. 8, (06 661447-014, HÁDIÚTEIEFON: 106 601384-000 WESTEL FORGALMAZÓK: BÉKÉSCSABA, B&T IRODATECHNIKA BT, 5600 PETŐFI S. U. 2.. TEL. 106 661 442-614, RÁDIÓTELEFON: {06 60) 486-999 • GYOMAENDRÓD, VILLTECH MŰSZAKI BOLT, 5500 FÓ U. 149., TEL: 106 661366-457, RÁDIÓTELEFON. 106 601486-333 • MEZŐHEGYES, PUSZTA HÍRADÁSTECHNIKAI BOLT. 5820 ZALA GYÖRGY LTP. 7., RÁDIÓTELEFON: 106 601 470-880 • OROSHÁZA, PHARMADENT KFT, 5900 VÖRÖSMARTY U. 2„ TEL: (06 68) 412-935, RÁDIÓTELEFON 106 60) 304-018 • SZARVAS, B&T IRODATECHNIKA , 1 í | | | BT, 5540 KOSSUTH TÉR 1 . TEL: 106 66) 312-426. RÁDIÓTELEFON: (06 601 / I ((fi) 11/ j } I l}l 479-999 • SZENTES, ELEKTROFIL KFT. 6600 JÓZSEF A U. 6/B.. TEL: ‘ 1 1 1 ■'*»»»»* * * * 106 631 311-730, RÁDIÓTELEFON: 106 60) 337-092 • GYULA. OEBA- PRINT KFT, 5700 BÉKE SUGÁRÚT 4 .TEL: (06 66) 362-337, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 381-400 • SZEGHALOM. VERONIKA OPTIKA, 5520 TILOYZ U 13. RÁDIÓTELEFON: (06 60) 480-330, ÉS A lÁeravill ÜZLETEIBEN
