Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-22 / 93. szám

Ladányi nőlc. (i) Meg­alakult a Békés Megyei Nők Egyesületének körösladányi szervezete. A helyi elnök Csala Raymundné, helyet­tese Tóthné Molnár Ilona lett. A továbbiakban a ladá- nyi nők minden hónap első keddjén 18 órától a gazda­kör épületében tartják majd foglalkozásaikat. Békéssámson is. (tm) A Magyar Szabadidős Szö­vetség szervezésében május 26-án megrendezésre kerülő kihívás-napi rendezvényen nem Békéscsaba, hanem Békéssámson a megyénket képviselő 18 település egyi­ke. Információink szerint már ott is folynak a verseny előkészületei. Négy hónapig, (i) Fél­száz személy foglalkoztatá­sára nyert pályázatot a dévaványai önkormányzat. Az ötven közhasznú munkás ettől a hónaptól 120 napon át a település csapadékvíz­elvezető rendszerének rend­betételén dolgozik. Ötvenhármán, (a) Áp­rilis 20-án véradó napot szerveztek a békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumban. Az 53 tanár és diák összesen 23 és fél li­ter vérrel járult hozzá beteg embertársainak gyógyításá­hoz. Véradás, (u) Ma és hol­nap 8 és 12 óra között vér­adást szervez a Vöröske­reszt a Sinka István Művelő­dési Központban, Vésztőn. Civil szervezet, (i) A Sátféti települések közül Vésztőn működik a legtöbb civil szervezet. Kaszai János polgármester elmondta: a sárréti nagyközségben több mint negyven civil szervezet van, amelyek tevékenységük révén tíz tematikus kategóri­ába sorolhatóak. Ciroktőz. (y) Két hek­tárnyi cirokszár égett tegnap Medgyesegyháza határában. A kár nélkül zárult tüzet a mezőkovácsházi tűzoltók oltották el. „GYERMEKÜNK NEM A TŐLÜNK KAPOTT ANYAGI JAVAKRA EM­LÉKSZIK MAJD, HA­NEM A SZERETETRE, AMELLYEL KÖRÜL­VETTÜK.” (Richard L. Evans) Táncsicsra emlékeztek Orosházán a Táncsics-napok rendezvénysorozat keretében az ifjúság tegnap megkoszorúzta a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola névadójának szobrát az intézmény előtt, ahol dr. Varga István országgyűlési képviselő méltatta a politikus munkásságát. Délután emlékün­nepséget rendeztek a gimnázi­um tanulói, melyre a diákok iro­dalmi-zenei műsorral készültek. Blahó János, az intézmény igazgatója a szerdai képviselő- testületi ülésen felhívta képvise­lőtársai figyelmét Táncsics szü­letésének 200. évfordulójára és meghívta a képviselőket az el­következő napok programjaira. A testületi ülésen egyébként ezúttal a nagycsaládos bérlők lakáshelyzetének megoldása, a szociális intézmények fejleszté­sére kiírt pályázatok szerepel­tek. Cs. I. MEGYEI KÖRKÉP 1999. április 22., csütörtök Májusban két gázszámla... Dégáz: folyamatos párbeszéd a fogyasztókkal Hamarosan tájékoztató levelet kapnak a Dégáz fogyasztói. Ér­demes elolvasni, mert május 1-től, a cég illetékességi területén belül Békésben is új számlázási-ügyfélszolgálati rendszert ve­zetnek be. A változás 90 ezer fogyasztót érint. Az eddigi szege­di, bajai tapasztalatok a kezdeti nehézségek ellenére is kedvező­ek. Ne ijedjünk meg tehát, hogy májusban két számlát kapunk, csak az átállás miatt küldik. A Dégáz vezetői állítják: minden a fogyasztókért történik. Ennek jegyében tartott tegnap tájékoztatót Békéscsabán Patrice Chat kereskedelmi és ügyfélszolgálati igazgató és Erdei Rezső békéscsabai terüle­ti igazgató. Ha ezentúl az órale­olvasó 3 hónapig sem tudja le­olvasni az óraállást, akkor erről hamarjában levelet kapunk, mi­re az ügyfélszolgálati irodánál megadhatjuk a pontos számo­kat, vagy megjelölhetjük, mikor jöjjenek újra. Több százmillió forintos beruházással bevezetett egységes informatikai rendszer biztosítja, hogy naprakészek le­gyenek a fogyasztók adatai. A negyedévenkénti leolvasási rendszerre történő áttéréssel egy időben — pontos számada­tok hiányában, megalapozott át­lagadatok alapján (ebben még a hőmérséklet is benne van), úgy­nevezett fogyasztói szorzók ke­rülnek a számítógépbe, és ezek után számláznak. Á Dégáz tö­rekszik a valós számadatok rög­zítésére, de ebben a fogyasztók segítségére is számít. A legnagyobb előnyt az új rendszerben az kínálja, hogy nem kell lesnünk a leolvasó jöt­tét, és nyolc napunk van a számla rendezésére. Ha megjön postán a számla, még reklamál­hatunk, korrigálhatjuk telefo­non (vagy személyesen) az ada­tokat, s csak azután kell fizet­tünk. Viszont véssük agyunkba az azonosítási kódszámúnkat, a hallottak szerint — éppenséggel nem újdonság — minden sike­res kommunikációnak ez az alapja, „...és ha éppen nincs pénzünk, marad idő a cselek­vésre” — fogalmazott Patrice Chat. A tapasztalatok szerint a fogyasztók 70 százalékánál semmiféle problémát nem je­lentett az átállás. Ha ezt nézzük, bizakodva várhatjuk május el­sejét. Ebben, a témához kapcso­lódó kérdésünkre, megerősítette a sajtót a fogyasztóvédők kép­viselője is: a mostani ellátási rendszerben kizárt, hogy mani­pulálni lehessen a gázértéket, azaz annyiért fizetünk, amennyivel valójában fűtünk, főzünk. F. I. Patrice Chat (balról) és Erdei Rezső: „Ha gond van, keressük az ügyfélszolgálati irodát, se­gítenek. .. ” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER El a kezekkel az 1-es iskolától! (Folytatás az 1. oldalról) Érdekesnek ígérkezik az a fideszes javaslat, miszerint a város lemondana fenntartói jo­gáról a Körös Főiskola, illetve az oktatási minisztérium javára, így helyi forrás igénybevétele nélkül működhetne tovább az intézmény. A hírek szerint a felvetésre a minisztérium pozi­tívan reagált. Az iskola gyakor­ló iskolává válása már korábban is szóba került, és ez ügyben több egyeztető tárgyalás is le­zajlott a főiskola vezetésével. Nem hivatalos önkormányzati források szerint azonban a főis­kola nem tart igényt az 1-es is­kolára. Más intézményben és egy későbbi átvételben gondol­kodnak. Más források szerint az isko­la ügye egyre inkább politikai kérdéssé vált és burkoltan esz­közként használják arra, hogy aláássák a város vezetőjének népszerűségét. A kérdés várha­tóan ma is vitát és indulatokat kavar. Az 1-es iskola közössége ismét részt vesz a testületi ülé­sen, és információink szerint egy képviselő már kapott fenye­gető levelet arra nézve, mi vár rá, ha nem dönt kedvezően az iskola jövőjével kapcsolatban. Kovács Attila Az MSZP kiáll a szövetkezetekért (Folytatás az I. oldalról) Nem alakulhatott meg a román­ság országos önkormányzata, a sérelmes helyzetet orvosolni kell a kisebbségi törvény módo­sításával. Az országos szövetség szék­házában a politikusok Kreszta Traján elnökkel és az elnökség tagjaival találkozva a megbe­szélésen elmondták, támogatják a törvénymódosítás — a jelen­legi helyett 50 plusz egy száza­lékos szavazati arányt javasolva — sürgős benyújtását, hogy az országos önkormányzat minél előbb megalakulhasson. Sz. M. VÉLEMÉNYEK Nem kell védekezniük Rám bizony ne várjanak a Nemzetinél! Se ott, ahol a 6-os valaha megállt, se amerre a főváros, de leginkább ott ne, ahol a kormány akar Nem­zeti Színházat építeni. Ha végül mégis ránk erő­szakolná valaki az önmagának állított nemzeti piramist, bátran egészítse ki a homlokzatára sü­tendő Janus-arcot a képmutatás fizimiskájával. Miért nem áll még ma sem az új Nemzeti Színház? Némely ripacskodó politikusunkat ta­lán meglepi a válasz: mert bármennyit is pocsékolnak rá, e pil­lanatban a nemzetnek nem ügye. Ha az lenne, tömegesen dől­ne a pénz és a hevület a Deák téri munkagödörbe. A reform­korban oka, igénye és szüksége volt annak, hogy a magyarság színházat állítson magának — a nemzeti egység jegyében. Ál­líthatunk persze most is valamit: reformkóros évtizedünkben (s főleg a fővárosban) bőven van játéktere a magyar nyelvnek. Manapság inkább a jó szóra figyelő közönség hiányzik, meg az * a kis pénz, melyből színházjegyet lehetne venni. No és a nem­zeti egység. Akkor most mi legyen? Kiírhatnának például egy (olcsó) pályázatot, mely teátrum akarja viselni a nemzet színházának címét. Lehet, hogy a kormánynak majd ennél is jobb ötlete támad: egyszerűen kinevez egyet a hozzá közelépültek köré­ből. Vagy az egész társulat beköltözik a Néprajzi Múzeumba, esetleg (már arra is ácsingóznak) a „királyi televízió” székhá­zába. Kiszámoltam, a legeslegújabban tervezett „nemzeti” beruhá­zási költségvetéséből a Gyulai Várszínház 2250-ig vígan meg­élne. Tisztelt művelődéspolitikára rászabadult hölgyek és urak! Ha netán kedvük szottyanna színháztörténetet csinálni, játssza­nak el a gondolattal... Egyelőre viszont csúfos marakodás folyik az egyáltalán holért, s ezzel a nemzeti egység eme —kétségtelenül kihívó — szimbólumán gyalázatot követnek el. Úgy hírlik, a kormány a főváros (no meg az ország polgárainak véleménye) nélkül is kész tető alá hozni egy újabb színházat. Hát, csak elégítsék ki vele önmagukat. így talán — kivételesen — védekezniük sem kell. Kiss A. János A valóság ezer arca Valószínű, hogy hiányosak az ismereteim törté­nelemből. Eddig csak Hellasról tudtam, hogy ezerarcú városnak becézték. Az már évek óta nem lep meg, hogy a Viharsarokban, ahogy azt egy lakógyűlésen felszólaló idős ember elmond­ta, a kabátnak általában három ujja van: a két uj­ja meg a „hátujja”. Szombat óta azonban ennél is okosabb vagyok, rpcgtanultam, hogy Buda­pesten is lehet majd ezer arca a valóságnak. Soha nem voltam a bőrgolyó megszállottja, ha úgy hozta a sors, futballoztam, ha nem, akkor sem éreztem, hogy itt a világ­vége. így aztán csak azokat a meccseket nézem meg, amelyek­től várható valami épületes. A szombati ÚTÉ—FTC rangadó­tól is vártunk valamit, de én legalábbis nem ezt. A vérző fejű drukkereket, tucatnyi őrizetbe vett, három letartóztatott szurko­lót, törött lábú rendőrt és — laikus véleményem szerint — si­lány színvonalú mérkőzést! És ez csak a kezdet volt! Az utcai harccal fűszerezett, „nulladik-félidős” bőrkergetés után jött a ráadás. A magyarázkodók, a szelektíven látók léptek pályára. A kisgazda pártelnök-miniszter, az FTC elnöke békés fradistákat, „violákat”, brutális zsarukat látott. Éppen ezért par­lamenti vizsgálóbizottság felállítását is sürgette. A belügyi tár­ca vezetője randalírozó futballhuligánokról és a törvény erejé­vel, a jog eszközeivel fellépő egyenruhásokról beszélt, keddig. Aztán fordult a kocka, s a tárgyalások óta a belügyminiszter is tud indulatos, túlkapó rendőrökről, és a fradisták elnöke is lá­tott a siketnémákon kívül ordító, követ és közlekedési jelzőtáb­lákat dobáló drukkereket is. Persze mindenkinek lehet igaza, csak nem egyszerre — ug­rott be, a változó véleményeket hallván, a bölcsesség. A kérdés azonban az ezerarcú valóság mellett is adott: med­dig mehet ez így, és mi a jó az egészben? Both Imre Egymilliós pénzadomány Ecsegfalvának Sorra sújtottak a természeti katasztrófák Egymillió forint talált gazdákra tegnap Ecsegfalván. A pénzt a budapesti Agrárkamara tíz helybéli károsult — akiknek laká­sát a belvíz rongálta meg — között osztotta szét. Meghúzták a nadrágszíjat Az átadási ünnepségen a pénzt felajánló céget dr. Baják Gyula, a Budapesti Agrárkama­ra főtitkára képviselte, jelen volt Törökné Rácz Erzsébet, a Békés Megyei Agrárkamara tit­kára, Gábel István, a megyei agrárkamara főosztályvezetője és dr. Szoboszlai Árpád polgár- mester. Dr. Baják Gyula érdeklődé­sünkre elmondta: a belvízve­szély kapcsán négy megye tá­mogatása jöhetett szóba, ám ők Békés megyét választották. Ezt követően megkeresték a megyénkbeli társkamarát, s ez a szervezet javasolta Ecsegfalvát, azt a települést, ahol leg­rosszabb volt a helyzet. — Az utóbbi hónapokban a természeti katasztrófák nem ke­rülték el településünket — fo­galmazott dr. Szoboszlai Árpád polgármester. Előbb az őszi esőzések, majd a hóvihar, azt követően pedig a bel- és árvíz- veszély tetőzte a bajt. A Horto- bágy-Berettyó a valamikori leg­nagyobb vízszintet 40 centivel lépte túl, a belvíz pedig mintegy 75 millió forintos kárt okozott Ecsegfalvának. A termőföldek 70 százaléka víz alatt állt, a ta­laj pedig 100 százalékban telí­tődött. Szerencsére a bajban nem maradt egyedül a telepü­lés, többen igyekeztek segíteni. Dr. Baják Gyula a Budapesti Agrárkamara nevében lakhatási körülményeik javítása céljából tegnap száz-százezer forintot adott át Nyúzó Lajosnak, Sár­kány Péternek, Mohácsi Kálmánnénak, Fazekas József­nek, ifjú Bere Istvánnak, Séllei Lajosnak, Bere Jánosnénak, Sallai Károlynak, Tóth Máriá­nak és Tóth Istvánnak. A településnek nyújtott segít­ségért dr. Szoboszlai Árpád polgármester lapunkon keresz­tül köszönetét mond a budapes­ti Agrárkamarának, a Békés Megyei Agrárkamarának, a Kö­rös-vidéki Vízügyi Igazgató­ságnak, a Körös—Berettyó Vízgazdálkodási Társulásnak, a Vöröskereszt országos és me­gyei szervezeteinek, a megyei állategészségügyi állomás igaz­gatójának, a polgári védelem megyei parancsnokságának és gyomaendrődi egységének, va­lamint a kisújszállási tűzoltó­ságnak. Magyari Barna Ismeretes, hogy a február 14-én jogutód nélkül megszűnt Ma­gyarországi Románok Országos Önkormányzata által használt gyulai székház, illetve az ön- kormányzat ingó vagyona a Magyarországi Nemzeti és Et­nikai Kisebbségekért Közala­pítvány kezelésébe került át, így a működésképtelenség hatá­rára jutott a honi románság leg­felsőbb érdekképviseleti fóru­ma, a — húsz román kisebbségi önkormányzatot tömörítő — Magyarországi Román Önkor­mányzatok Szövetsége. A testületet segítő négy bi­zottság Gyulán a napokban tar­totta elnökválasztással egybe­kötött alakuló ülését. A külkap­csolati bizottság élére Grósz Györgyöt, a megyeszékhelyi román kisebbségi önkormány­zat elnökét, a pénzügyi, gazda­ságiéra Kozma János békéscsa­bai képviselőt választották. Az oktatási bizottság élén Czeg- lédiné Gurzó Mária, a gyulai román önkormányzat tagja el­nököl, a kulturális bizottságot Gulyás György, Kétegyháza polgármestere vezeti. — Az országos önkormány­zat hiánya nem teszi lehetővé a románság törvényes képvisele­tét, s a jogszabályban egyébként biztosított állami támogatástól is elesik az új testület. Szövetsé­günk életben tartása érdekében korlátozzuk a személyi kifizeté­seket, és takarékosan gazdálko­dunk — jelentette be Kreszta Traján elnök, majd hozzátette: írásban fordultunk dr. Doncsev Tosóhoz, hogy az intervenciós keretből támogassa működési költségeinket. Az ülésen dr. Szelezsán Já­nos a végveszélybe került eleki román iskola megmentésére kérte a testület közbenjárását. — Both —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents