Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-20 / 91. szám

1999. április 20., kedd GAZDASÁG Fél évszázad után A jövő évezredben A magyar pénzügyi életben fél évszá­zados aktív jelenlétét ünnepli 1999-ben az OTP Bank, amely a kétszintű bank- rendszer 1987. évi létrejötte óta stabilan őrzi piacvezető szerepét. Több mint 1600 milliárd forintos mérlegfőössze­gével a több mint negyvenszereplős magyarországi bankszektor összes eszközének egynegyedét tudhatja ma­gáénak. A mérlegfőösszeg, a saját tőke és az eredmény vonatkozásában már koráb­ban is toronymagasan vezető OTP Bank folyamatosan erősíti előnyét. A nagy­bankok közül az 1997-es évhez képest tavaly csak az OTP Bank tudta növelni eredményét. A társaság előzetes, nem konszolidált adatai szerint 20 milliárd 800 millió forint nettó eredményt ért el, ami 36,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A pénzintézet saját tőkéje közelíti a 80 milliárd forintot, elemzők pedig az idei évre 38 milliárd forint körüli bruttó konszolidált ered­ményre számítanak a nemzetközi szám­viteli szabályok szerint. Az Euromoney 1998-ban a Legjobb bank Magyarországon kitüntető címre az OTP Bankot tartotta méltónak. A Magyarországon működő 200 legjelentősebb vállalatból 100 az OTP Bank ügyfele. Ugyanakkor változatlan a legnagyobb magyarországi hitelinté­zet hegemóniája az önkormányzatok körében. 1999-re a 3173-ból 2866 ön- kormányzat választotta az OTP Ban­kot számlavezetőjének, ez 90,3 száza­lékos piaci részesedést jelent. Ma­gyarország legnagyobb hitelintézete egyben az első számú lakossági pénz­ügyi szolgáltató. A lakossági bank­szolgáltatások piacán az egyre élesedő versenyben változatlanul az OTP Bank kezeli a lakossági megtakarítá­sok közel 45, a lakossági hitelek 56 százalékát. Ezeket az eredményeket csak stabil gazdálkodással, a működés hatékonyságának jelentős javításával, prudens üzletpolitikával és folyamatos fejlesztésekkel lehetett elérni, ami hosszú távon alapja a piaci pozíciók megőrzésének. A dátumváltás problémája túlmutat a bankokon Ahol már szeptemberben is beköszönthet az új év A 2000. év dátumváltási problémájára a pénzintézetek kezdtek el legkorábban felkészülni, s nem is eredmény nélkül. Szakértők álláspontja szerint a pénzügyi szektorban jelenti majd a legkisebb gon­dot a számítógépek dátumkezelése. Az OTP Banknál mindenesetre nyugodtak - mondta el a téma szakértője. Braun Péter, az OTP Bank Rt. vezérigaz­gató-helyettese röviden így foglalta össze a probléma lényegét:- Korábban takarékossági okokból a szoftverkészítők olyan programokat írtak, amelyeknél a dátum 19-cel, vagyis az évszá­zadot jelölő első két számjeggyel kezdődik. Az előre elkészített formanyomtatványok többségénél ugyanez történt. Azokat szintén nem lehet majd használni január elseje után.- Mekkora feladatot jelent az OTP Bank számára az átállás? - kérdeztük Braun Pé­tertől.-A feladat mindenképpen nagy, hiszen óriási tétje van. Az efféle munka azonban nem nagyon különbözik azoktól a tevékeny­ségektől, amelyeket a számítógépek körül időnként el kell végeznünk, így semmi rend­kívülit nem jelent. Nemrég lebonyolítottunk egy hasonló műveletet; igaz, ez lényegesen kisebb feladat volt a millenniumi dátum- problémához képest: átálltunk a nyári idő­számításra. Ekkor a számítógépes rendszer saját időmérőit kellett átprogramozni egy éj­szaka alatt úgy, hogy senki semmit ne ve­gyen észre. A teszt sikeres volt.- Mikor kezdett el felkészülni a pénzinté­zet az úgynevezett Y-2000 problémára ?- Az OTP Bank már másfél évvel ezelőtt megtette az első szakmai lépéseket, hogy ne következhessen be semmiféle számítás- technikai probléma. Az utóbbi időben szá­mos - az átállással kapcsolatos - tesztet le­futtattunk, s ezek eredményesnek bizonyul­tak. Minden bizonnyal „élesben”, tehát jövő év január elsején is ekképpen zajlik a munka, a betétek biztonságban lesznek, a különböző tranzakciókban és az elszámolás­ban sem lesz fennakadás. A lekötött pénzek sem veszhetnek el a kritikus éjszakán, ugyanis azokat több helyen nyilvántartjuk, több kópiában tároljuk „végszükség” ese­tére, de bizton állíthatom, ilyen helyzetbe nem kerülünk. Az esetleg előfordulhat, hogy egy-egy kisebb rendszer valamilyen jelen­tést rossz dátummal próbál megadni, ebből azonban ügyfeleink semmit sem vesznek majd észre.- Mennyibe kerül ez az OTP Banknak?- A teljes átállás, tehát a mintegy 1500 program átvizsgálása és a hálózatban mű­ködő összes gép tesztelése megközelítőleg másfél milliárd forintot emészt fel. Ez az egész világon így történik, és arányaiban mindenhol hasonló nagyságrendű beruhá­zást, extra kiadást jelent.- Ön szerint kinek, melyik szektornak okoz a probléma nagy feladatot?- Az bizonyos, hogy ez egy komplex fel­adat, túlmutat a pénzintézeten, és egyaránt részese a közlekedés, a hírközlés, az energe­tika, hiszen ma már mindenütt vannak szá­mítógépek. Velünk együtt nagyon sokan azt tervezik, hogy az év végén néhány napra megállnak és újraindulnak. Bankszünnap lesz - amire egyébként minden évben szük­ség van, hogy befejezzük a könyveléseket -, egy „pillanatra” megállítunk mindent, aztán újraindítjuk a rendszert.-Mennyiben érinti a probléma a bank­jegy-automaták működését?- Erre nagyon nagy hangsúlyt fektetünk, azok töretlenül fognak dolgozni, szilveszter éjjel ki lehet venni pénzt éjfél előtt és éjfél után is.- Mikor fogja befejezni az OTP Bank a programok tesztelését, vagyis mikor mond­hatja azt, hogy akár holnap is lehet január elseje?-Legkésőbb szeptemberben készen le­szünk az összes program tesztelésével, ak­kor már nyugodtan állíthatjuk, felkészül­tünk a dátumváltásra. (sts) Ügyfél-azonosító bankkártya Magyarországon a felnőtt la­kosság 18 százaléka, azaz közel 1 millió 600 ezer állampolgár rendelkezett bankkártyával az elmúlt év végén - derül ki a GfK Piackutató Intézet felmé­réséből. A kibocsátott bankkár­tyák száma, ami némileg meg­haladja a 2 millió 900 ezret, arra enged következtetni, hogy vannak, akik többféle bankkár­tyát is használnak, ugyanakkor a teljes felnőtt népesség ará­nyában jelentős azoknak a száma, akik egyáltalán nem rendelkeznek a készpénzkímélő plasztiklappal. A piac legnagyobb hazai sze­replője, az OTP Bank eddig kö­zel 2 millió 300 ezer bankkár­tyát bocsátott ki. Kínálatában vámkártya, kétféle kincstári kártya, devizakülföldiek által használható forint alapú bank­kártya, háromféle üzleti kártya, kétféle deviza alapú, valamint hatféle konvertibilis forint alapú bankkártya van. A kár­tyahasználatban meglévő tarta­lékok kiaknázásával kívánja 70 százalékos piaci részesedését tovább erősíteni az OTP Bank. Az újdonságok iránt fogéko­nyak számára chipkártya kibo­csátását készíti elő a pénzintézet, míg a tartózkodókat újfajta megoldással kívánja megnyerni. A Cirrus Maestro kártyát ingyen bocsátja az OTP Bank lakossági folyószámlával rendelkező ügy­felei rendelkezésére. Köztudott, hogy a bankkártyás vásárlások ingyenesek, és díjmentes a havi első két készpénzfelvétel az OTP Bank több mint 860 auto­matájánál, továbbá a bank­fiókokban, valamint a postahiva­talokban elhelyezett közel 5800 POS-terminálnál. A számokból egyértelműen kiderül, hogy a felnőtt lakosság jelentős része idegenkedik a plasztiklap használatától. A tar­tózkodást a bank úgy kívánja feloldani, hogy a Cirrus Maestro kártya birtokosa a napi kész­pénzfelvételi limitet maga hatá­rozhatja meg. Az aktív bankkártyahaszná­lattól idegenkedők számára az OTP Bank módot ad arra, hogy úgynevezett nulla limittel, kizá­rólag ügyfélazonosításra hasz­nálják a kártyát. így a bankügy­leteknél a papíralapú dokumen­tumok helyett a kártyával és a négyjegyű PIN-kóddal igazol­ható a személyazonosság. A későbbiekben az ügyfél­azonosító plasztiklap bankkár­tyává alakítható. A kártya birto­kosa aktív műveletekre, vásár­lásra, valamint bankjegy-auto­matáknál készpénzfelvételre és befizetésre használhatja. Az or­szág bármely pontjáról helyi ta­rifával igénybe veheti az OTP Bank telefonos szolgáltatásait. Közgyűlés a jubileumi esztendőben Kilencedik alkalommal kerül sor az Országos Takarék- pénztár és Kereskedelmi Bank Rt. évi rendes közgyűlésére 1999. április 29-én. A fél évszázados hitelintézet tulajdonosi fóruma idén 10 napirendi pontot tárgyal. A társaság rész­vénykönyvébe történő bejegyzéssel, a közgyűlési részvétellel kapcsolatos információkat tartalmazó tájékoztató 71 bank­fiókban tekinthető meg, ugyanakkor az ország 419 OTP- bankfiókjának munkatársai is információt adnak az ese­ményről. Az agrárgazdaság nem kér átmeneti időszakot az EU-csatlakozás után A vártnál kisebb lesz a támogatás Várhatóan június elején fejeződnek be Magyarország és az Európai Unió feltáró megbeszélései az agráriummal kapcso­latban, a tényleges érdemi ügyekben döntést hozó tárgyalási fordulóra előreláthatólag a jövő év elején kerül sor. Sertésfelvásárlás. Meg­kezdődött egyes ár- és bel­víz sújtotta területeken azoknak a sertéseknek a fel­vásárlása, amelyekre az ag­rárkormányzat korábban ígéretet tett - közölte Tor- gyán József. A sertések ál­lami megvételére azért van szükség, hogy a kormányzat enyhítse azoknak a gazdák­nak a kárát, akik az ár- és belvíz miatt nem tudták időben eladni az állatokat. Készül a törvény. Meg­születik az idén a kisvállal­kozói törvény, amelynek tervezete hamarosan a Vál­lalkozásfejlesztési Tanács elé kerül - mondta Fónagy János politikai államtitkár hétfőn Budapesten, a Ma­gyar Szolgáltatóipari Expo ’99 megnyitója alkalmából. BÉT. A Budapesti Érték­tőzsde hivatalos részvény- indexe, a BUX hétfőn előző kereskedési értékéhez ké­pest 46,60 pontos növeke­déssel zárta a napot és 5829,73 ponton fejezték be a kereskedést. Az erősödés 0,80 százalékos. A vezető részvények vegyesen zár­tak. A kárpótlási jegyek 5,26 százalékkal erősödtek, záróárúk 400 forint lett. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 383,22 Japán jen (100) 200,58 Svájci frank 157,54 USA-dollár 236,88 Euró 252,32 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Vajda László, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium (FVM) illetékes fő­osztályának vezetője egy teg­napi konferencia szünetében elmondta: hazánk mezőgazda­sága nem szándékozik átmeneti időszakot kérni az integrációs folyamat segítésére. Az ország a belépés első napjától vállalja az összes kötelezettséget, és va­lamennyi, az EU által biztosí­tott joggal élni is kíván. A főosztályvezető vitára számít az EÜ-val az agrártá­mogatások nagyságáról, bele­értve a kompenzációs kifizeté­seket és a termelési kvótákat is. Ezek azért fontosak Magyaror­szág számára, mert az agrár- gazdaság további lehetőségeit határozzák majd meg az uniós tagság elnyerését követően. A csatlakozni kívánó tíz or­szág támogatására 2000-2006 között az unió évi 3,12 milliárd eurót különített el, ebből 520 millió euró szolgálja az agrár- szektor támogatását. A később taggá váló országok 2002-2006 között 45,6 milliárd euró támo­gatásra számíthatnak az unió­tól. Ez 4,4 milliárd euróval ke­vesebb az Agenda 2000-ben előirányzott összegnél. A szó­ban forgó támogatásból 12,41 milliárd eurót szánnak a belé­pést követően az új tagok me­zőgazdaságának támogatására. Magyarország a csatlakozást megelőzően - feltételezve, hogy a támogatást népesség­arányosan osztják el - évi 250- 300 millió euróra számíthat. Ebből legalább évi 50 millió eurót költhet az agrárszektor 'fejlesztésére. A 2002-es csatla­kozást feltételezve a Magyar- ország által igénybe vehető pénzügyi támogatások 2006-ra 2 milliárd 275 millió euróra nőnének. Ez összességében mintegy 120-150 millió euróval kevesebb, mint amit Magyaror­szág az Agenda 2000 alapján eredetileg kapott volna. Megalapozott aggályok A KSH jelentése szerint a múlt év második felé­ben kialakult erőteljes növekedés az idén január­ban is folytatódott. Az ipari termelés például je­lentős mértékben, 7 százalékkal nőtt az előző év januárjához képest. Az persze természetes, hogy a kormányzat tag­jai és a gazdaság vezetői gyakorta felhívják erre a figyelmet, és hangsúlyozzák, hogy növekedési ütemünk kétszer akkora, mint az Európai Unió­ban tömörült országoké. Ez a kijelentés igaz, en­nek ellenére nem arat osztatlan sikert a gazda­sági élet szereplői között. Ha ugyanis hozzátesz- szük, hogy kivitelünk zöme az Európai Unió tér­ségébe irányul, s hogy növekedésünknek fő for­rása akkor is az export maradna, ha az idén nem mérséklődött volna lényegesen a belföldi keres­let, akkor ez különféle aggályok forrása lehet. Vajon a lassan bővülő főpiacon egyre erősödő protekcionizmus és konkurenciaharc mellett si­kerül-e megtartanunk versenyképességünket? Nem fenyegeti-e az országot a kivitelnek a beho­zatalhoz viszonyított lemaradása, növelve ezzel a nehezen finanszírozható fizetési mérleghiányt? A versenyképesség megtartásához fontos forráso­kat a költségvetési hiány növekedése nem éli-e fel? Nem vesztünk-e el jelentős forrásokat a tő­lünk délre folyó háború miatt, ami elsősorban az idegenforgalom visszaesésében, vagy a külföldi befektetők fokozódó óvatosságában, a tőke ki­vonulásában, netán a megtermelt nyereség kivo­násában nyilvánulna meg? Megalapozott, azaz nem „kincstári” optimiz­musra akkor lehet okunk, ha a kormánytól nem csak derűlátó kinyilatkoztatásokat hallunk, ha­nem olyan lényegbevágó intézkedésekről szer­zünk tudomást, amelyek fokozzák az exportkedvet és támogatják a kisebb vállalatok export beszállí­tásait. Változatlanul nagy szükség van a külföldi befektetők bizalmának megőrzésére is, csakúgy, mint azokra az adótechnikai és vállalkozásbarát intézkedésekre, amelyek a piacunkra való belé­pést más hasonló országokénál kedvezőbbé te­szik. Megálljt parancsolnak a költségvetési költe­kezésnek, és ezáltal lehetővé teszik a vállalkozási adóterhek csökkentését. Petőfi Sándor találóan jegyezte meg egyszer: „Minden Démoszthenész- nél szebben beszél a tett. ” Bácskai Tamás €€© Határidők cégvezetőknek Április 20.- Munkavállalói és munkaadói já­rulék megfizetése- Havi adóbevallásra kötelezettek adóbevallása az adókról és támo­gatásokról- Összesített termékmérleg be­nyújtása a jövedéki ügyben eljáró vámhivatalhoz- Tenyésztési hozzájárulás befize­tése- Befektetési szolgáltatók nyitott pozíció jelentése- Adatszolgáltatás mágneses adathordozón az önkormányzati adóhatóságnak a termőföld bérbe­adásából származó jövedelemről- Adóraktári-adójegyfelhasználók elszámolása az adójegyekről- Áfa megfizetése, visszaigénylése -Gyakorított áfa elszámolása és bevallása- Áfa-bevallás- Fogyasztási adó megfizetése, visszaigénylése- Játékadó megfizetése- Jövedéki adó bevallása és meg­fizetése- Kifizetők adatszolgáltatása mágneses adathordozón az adó­hatóságnak-Költségvetési támogatás beval­lása és igénylése- Kulturális járulék fizetése- Mezőgazdasági és élelmiszer- ipari exporttámogatás igénylése- Nyomtatványforgalmazók adat­szolgáltatása- Rehabilitációs hozzájárulás megfizetése-Szakképzési hozzájárulás visz- szaigénylése-Társaságiadó-előleg megfize­tésbe- Állatorvosi és élelmiszer-higié­niai vizsgálati költségekhez támo­gatás igénylése-Nyúl- és vadállati hulladék ár­talmatlanításához támogatás igénylése- Állat-egészségügyi prevenciós költségek és gyógyszervásárlás támogatásának igénylése- Vetőmagtermesztéshez kapcso­lódó támogatás igénylése- Kalászos gabonafélék egészség­ügyi vizsgálatához kapcsolódó támogatások igénylése -Zöldség- és gyümölcsfajok mi­nőségi vizsgálatához kapcsolódó támogatások igénylése -Gyógy- és fűszernövények mi­nőségi vizsgálatához kapcsolódó támogatások igénylése- Méhcsaládok vizsgálatához kapcsolódó támogatás igénylése- Tehéntej-támogatás igénylése- Vágósertés és vágómarha inter­venciós támogatás igénylése -Helyi önkormányzati nettó fi­nanszírozású szervek járulékfize­tése- Juhtej-felvásárlási támogatás igénylése-Takarmánykukoricához és ta­karmánybúzához felvett hitel ka­mattámogatása Április 23.-Értékesített közteheijegyek el­lenértékének átutalása a Magyar Államkincstárnak •- Vámáru-nyilvántartás hitelesít­tetése a vámhivatallal Vidékfejlesztési céltámogatások A 40/1999. (III. 3.) Korm. rende­let a vidékfejlesztési feladatok megoldására szánt központi elő­irányzat felhasználásának szabá­lyait tartalmazza. A célelőirányzat külön jogszabályban meghatáro­zott hányadának felhasználásáról pályázati rendszer keretében a megyei területfejlesztési tanácsok döntenek, az ezt meghaladó ösz- szeg a területfejlesztés központi feladatait szolgálja, amelynek el­osztásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter dönt. A támogatás visszatérítendő, vissza nem térítendő vagy fejlesztési hi­telekhez nyújtott kamattámogatás lehet. A különböző típusok együt­tesen is alkalmazhatók. A rendelet alapján belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, il­letve belföldi természetes szemé­lyek részesíthetők támogatásban. A megyei területfejlesztési ta­nács a támogatásra vonatkozó pá­lyázati felhívást minden év feb­ruár 28-áig a helyi tömegtájékoz­tatás útján, a miniszter pedig a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Értesítőben közzéteszi. A pá­lyázatok benyújtása folyamatos. Áz adott évi támogatásra augusz­tus 31-éig lehet pályázni.

Next

/
Thumbnails
Contents