Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-20 / 91. szám
1999. április 20., kedd Belvízözön után Békésben A problémákat megelőzve, előre kell gondolkodni MEGYEI KORKÉP Békésben legutóbb 1979-ben volt az ideinél nagyobb belvíz. Akkor 56 ezer hektárt öntött el az ár, most 49 ezer 757 hektár került víz alá. A február 22-én kezdődött és március végéig tartó belvizes időszakban több mint 200 millió köbméter vizet emeltek be a főbefogadókba. A rendkívüli helyzetben a csatorna- és szivattyúrendszerre a teljesítményüket lényegesen meghaladó vízözön zúdult Gondot jelentett, hogy a szivattyútelepek, csatornák karbantartására évek óta nincs pénz, állapotuk folyamatosan romlik. A rendkívüli belvíz után szakemberektől kértünk helyzetértékelést. Erőn felül teljesítettek — A védművek olyan terhelést kaptak, amelyre nincsenek méretezve. Ez volt az elöntések egyik kiváltó oka — értékelt kérdésünkre Habóczky Sándor, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig) osztályvezetője, kiemelve: az idei minden tekintetben rendkívüli belvíz volt. — A védművekre teljes üzemeltetés mellett áradt a víz, és kényszerintézkedéseket kellett bevezetni. Sorrendiséget állítottunk fel, és több esetben levezetési korlátokat léptettünk életbe. A belvízzel egy időben tetőztek a folyók, és emiatt az átemelő szivattyúk csak gyenge teljesítményt nyújthattak. Jelenleg mintegy 3000 hektár a belvízi elöntés, ez már kezelhető állapotot jelent. — A csatorna- és szivattyúrendszer teljesítménye elégséges? — A megyében jól méretezett rendszer működik. Egy négyzetkilométerre 1,15 kilométer csatorna esik. A Kövizig 1316 kilométer csatornát és 58 szivattyútelepet üzemeltet 160 köbméter/perc áteresztő képességgel. A belvíz idején 47 szivattyútelep járt csúcsra, percenként 128 köbméteres teljesítménnyel, emellett még 26 vízügyi társulási szivattyú is működött. Összesen csak öt szivattyúnkat nem kellett beindítani. A csatornák állapota az évek során romlott. Több pénz kellene a fenntartásukra. A belvízi védekezés alatt 18 kotrógép tisztította a csatornákat. Ezt a feladatot „békeidőben” kellett volna elvégezni. Ekkora létesítménytömeget nem lehet „a bevetés ideje alatt” alkalmassá tenni a feladatra. Gondot jelent még, hogy a volt üzemi csatornák egy része gazdátlan, sorsuk egyelőre rendezetlen. Tisztázatlan tulajdonjogok Békéscsaba belterületén a 70-es nagy belvízhez képest mintegy 20 százalékkal kevesebb volt az elöntés, a külterületeken azonban alig változott a helyzet. A jaminai városrészben a legutóbbi belvíz után kiépített vízelvezető rendszer állta a sarat. Gondot okozott, hogy a Darányi sori tározó és a csatornarendszer között még nincs kiépítve a kapcsolat. Ezért a Táncsics, a Kertész és a Jósika utcákon nem lehetett megakadályozni az elöntést. Az Orosházi úton és környékén pedig a közeli bányaművelés megszűnése után emelkedett meg a talajvízszint, és emiatt keletkeztek elöntések. Az Ibolya, Illyés, Tompa, Lenkei, Czuczor, Arany és Egressy utcákon és környékükön pedig a felszíni rendszer kiépítetlensége és a rosszul megépített átereszek okoztak gondot. — A belterület belvízmentesítésének gyakran akadálya volt a külterületi öntöző- és 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 Belvízelöntés KÖVIZIG 1999. február 18—március : belvízelvezető csatornák tulajdonjogának tisztázatlansága — mondta Bánfi Adám, a város főmérnöke. — Sok csatornánál nem tudni, ki a tulajdonos, ebből adódóan elmaradtak a karbantartási munkák. Előfordult, hogy engedély nélkül temettek be csatornákat, vagy szakszerűtlenül nyitottak átereszt. Gerlán és MezőCsatornahosszok Állami főcsatorna, Kövizig kezelésben lévő csatorna: 1310 kilométer. Társulás kezelésében lévő csatorna: 1750 kilométer. Önkormányzati csatorna: 114 kilométer. Volt üzemi csatorna (egy részük gazdátlan, sorsuk rendezetlen): 1500 kilométer. megyeren a befogadó csatornák nem tudtak működni, és a külterületekről folyt a belvíz a belterületekre. — Mennyit fordított a város védekezésre? — A védekezéshez szükséges pénzt a közgyűlés biztosította. Kárelhárításra 30 milliót fordított a város. A jövőbeni hatékonyabb védekezés kialakítására további 40 milliós keretösszeget biztosítottak. Ebből a Darányi sori tározó és a nagy belvízelvezető csatorna közötti összeköttetést, valamint az Orosházi úti elvezető rendszer átépítését szeretnénk megvalósítani. A megelőzés csapatmunka A Körös—Berettyó Vízügyi Társulás Észak-Békésben 200 ezer hektáron 1139 kilométernyi csatornát és 23 stabil szivattyútelepet üzemeltet. A társulás feladata ellátásához érdekeltségi díjat szed a működési területén lévő földtulajdonosoktól, földhasználóktól. A társulás igazgatóját, Miklós Lajost a védekezés során felmerült gondokról kérdeztük. — Nem a kiépítettség a gond, hanem a fenntartás. Minden évben előfordul, hogy nem tudunk minden szükséges karbantartási munkát elvégezni. Megoldatlan probléma a nem kizárólag állami kezelésben lévő csatornák ügye. Ezek a legrosszabb állapotban lévő létesítmények. Esetükben még nem történt meg annak meghatározása, mi az állam és a mi a társulások feladata. A volt üzemi csatornák sorsa is rendezetlen. A 90-es években elakadt a korábban elkezdett meliorációs program. Azokon a területeken, melyeken a komplex alag- csövezés nem készült el, ez most nagy gondot okozott. Ugyancsak huzamosabb ideje elmaradtak a mélylazítások, melyek a talaj víztározó képességét segítenék elő. A nagyüzemek megszűnésével a néhány hektáros kisgazdaságok különösen érzékenyekké váltak a belvízre. — A társulásnak jelenleg hány tagja van? — Körülbelül negyvenezer, a rendszerváltás előtti 53 nagyüzemhez képest. Gondot jelent, hogy sokáig alig találtuk meg a földtulajdonosokat, földhasználókat, így nem mindenkitől tudtuk az érdekeltségi hozzájárulásokat beszedni. A kiesett bevétel miatt hosszú ideig elmaradt a fenntartási, karbantartási munkák jórésze. A következő években széles körű összefogás, csapatmunka szükséges a belvízvédekezés és megelőzés minél hatékonyabbá tételéhez. Meg kell erősíteni a társulások helyzetét. A problémákat megelőzve, előre kell gondolkodni. , t ■— Kovács Attila kedves GScjlácf-1 Tej q-régMobozban Rosszqnfhss Nskq Most röviden elmagyarázom, mitől hosszan friss a hosszanfriss tej. A finom, frissen fejt tejet néhány pillanatra felhevítik, majd rögtön lehűtik - ez a gyorshőkezelés. Ezután egy praktikus tégla- dobozba kerül, így több réteg védi a külvilág ártalmaitól. Az idő csak múúúlik, csak múűúlik, de a tej finom és friss marad. Semmi tartósítószer, ezért hívják hosszanfriss tejnek. Keresse a boltokban a Midi, Parmalat, Farmer, Sole vagy MiZo hosszanfriss tejet! Hosszanfriss tej 90 napig csúcsformában
