Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-20 / 91. szám
I HÍRLAPEXKLUZÍV 1999. április 20., kedd Jött, látott és győzött? Dr. Kurucz Ferenc rendőrfőkapitány stílusváltásról, tabutémákról, magányról Békés megyében egyre több rendőrrel találkozunk a közterületeken. Ez tudatos program része. A megyei közgyűlés legutóbbi ülésén dr. Hatala József dandártábornok, az Országos Rendőr-főkapitányság közbiztonsági főigazgatója elismerését fejezte ki azért, mert Békésben javultak a felderítés mutatói és a nyomozás eredményessége. A megye eredményei alapján országosan a középmezőnyben helyezkedik el. A megyegyűlésre készített beszámoló és annak visszhangja után, valamint a közelgő rendőrnap alkalmából interjúra kértük dr. Kurucz Ferenc ezredest, Békés megye rendőrfőkapitányát. — Ön szeptemberben mutatkozott be először Békés Megye Közgyűlése előtt. Stílusváltást ígért, s azt mondta: tabutémák nincsenek. Fél év múltán árnyaltabban fogalmazna? — Valamivel több, mint fél év telt el, amióta a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság élén dolgozom. Menet közben gyakran visszanézek, és felidézem, mit mondtam, amikor idejöttem, mit ígértem, s mit teljesítettem. A tabutémákról annyit: nem biztos, hogy tabu, amiről nem beszélünk, csak számunkra nem bír hírértékkel. Én nem emlékszem rá, hogy a sajtó bármely kérdésére ne válaszoltam volna. Ügy gondolom, én és a munkatársaim korrektek voltunk. Nem hiszem, hogy régebben kaptak annyi hírt a vezetőktől, mint mostanában. Olyan természetesen előfordul, hogy folyamatban lévő ügyről később tájékoztatunk. De nem zárkózunk el. Amikor rendőröknek nem rendőrökhöz méltó cselekedetei derültek ki, akkor is azt mondtam, hogy korrekt módon tájékoztatni kell a sajtót, mert úgyis elterjed a hír. Ezerháromszáz fős állományt emberek alkotják, és ha elsumákolunk, elhazudozunk dolgokat, nyilván azt mondják, hogy a rendőrség, s nem azt, hogy Kovács Pista vagy a Nagy Péter... — Elhangzott, hogy a megye bűnügyileg közepesen fertőzött, s az eredményesség, a közbiztonság is valahol középhelyetfoglal el. Mit jelent ez konkrétan? — Egy terület fertőzöttsége azt jelenti, hogy hány lakosra jut egy bűncselekmény. A megyében tizenvalahányezer bűncselekmény történt, itt közel 400 ezren laknak, e kettő összevetésével lehet a fer- tőzöttségre következtemi. A statisztikával persze csínján kell bánni, mert mást mutatnak a számok Borsodban, mást egy határmenti vidéken. Hatala tábornok úr is elmondta: Békésben az előző év azonos időszakához képest körülbelül 20 százalékkal csökkent az elkövetett bűncselekmények száma, ezen belül Békéscsabán a lakásbetörések több, mint 40 százalékkal estek vissza. — Ezek mögött intézkedések állnak? — Hát persze! Rengeteg ember van kint az utcán, kőkeményen számon kérjük őket. Emellett annak a vezetői rétegnek is ki kell mennie az utcára, amely eddig nem tette ezt. Aktívabbak lettek a rendőrök. A Hatala úr által említett statisztika alapján — eredményesség és felderítés szerint — Békés megye most tizedik az országban. Tavaly tizennyolcadikok voltmik, ősszel tizenkilencedikek, aztán ismét tizennyolcadikok, most a tizedik helyen állunk. Ráncbaszedett rendőrök — Az előző években a megyegyűlési beszámolókat rendre úgy értékelte a testület és a szakma is, hogy a megye rendőrsége jól dolgozott, nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el az eredmények alapján. Ugyanezt hallottuk az idei tavaszon is azzal együtt, hogy a statisztika szerint mennyivel előbbre ugrott a rendőrség teljesítménye a korábbi esztendőkhöz képest. A statisztika ilyen rugalmasan alakítható? — Nem. Nem erről van szó. Megítélésem szerint a képviselők — kimondva-kimondatlanul — azt az időszakot értékelték, ami a főkapitányváltás óta eltelt. Mindenki tudja, hogy az elmúlt időszakban jó néhány gubanc volt a főkapitányság körül. Ami nekem jólesett: idejövetelemkor teljesen más összetételű megyei önkormányzattal találkoztam. Elmondtam, mit akarok, s az önkormányzat elfogadta. Egy hónap múlva teljesen más összetételű megyegyűlés jött, mely ^lőtt most bemutattam féléves tevékenységemet a teljes múlt esztendővel együtt. Nagyon pozitív értékelés született. Időközben elkészítettünk egy áldozatvédelmi programot, egy tanyaprogramot. Hellyel-közzel rendbe lettek szedve a rendőrök. Azt írták idejövetelem után, hogy idegesek a rendőrök, mert nem mehetnek ki pecsétes ruhában, borotválatlanul, koszos autóval. Éz így van. Ez lehet pénzkérdés, igényesség kérdése is. Mint ahogy köszönni kell, udvariasan kell viselkedni. Nagyon nehéz megértetni azzal, aki huszonöt éven át másként viselkedett, hogy nem jól csinálta. Ma már természetes, hogy péntekenként lemossák, rendbe rakják az autókat, nem mennek ki koszos kocsival. Az is természetes, hogy tisztán, borotvában, kulturáltan jelentkeznek szolgálatra. Nem ellenőrzünk többet, csak alaposabban.-—Amikor felkérték, hogy vállalja el a főkapitányi tisztséget Békés megyében, gondolom, az országos főkapitánnyal tisztázták a helyzetet, a körülményeket. — Nem. Szabadságon voltam, és egy napon délután két órakor felhívott az országos főkapitány, hogy menjek fel hozzá Pestre. Felmentem, és négy órakor közölte velem, hogy elsejétől én leszek a főkapitány. — Olyan információkat nem is kapott előzetesen, hogy a megye közbiztonságában vagy a rendőrségi szervezetben gondok vannak? — Egy szomszédos megye rendőrkapitánya azért naprakész információkkal rendelkezik, tehát „képben voltam”. Tudtam, ismertem, hogy mi volt itt a Kuzma-üggyel... Természetesen ez nem úgy ment, hogy az országos főkapitány gondolt egyet. Egészen biztos, hogy körbejárta az ügyet. A másik: nem olyan kapós egy főkapitányi pozíció. Ahogy az országos főkapitány úr mondta, a világ legmagányosabb beosztása. Igaz, hogy a rendőri munka csúcsa. —- Okozott-e feszültsége t idekerülése körül, hogy nem megyén belülről választottak főkapitányt? — Nekem nem, ha voltak önjelöltek, azoknak okozhatott. Ezzel azonban nem foglalkoztam. Leporolt gyilkossági ügyek —A közepes eredmények mellett észrevette-e, hogy emberölési ügyekben nem nagyon tépte az istrángot a megye rendőrsége? Mindig két-három feltáratlan esetről hallottunk, de például 1990-től ennél jóval több gyilkosság történt — még ha kikerültek is az eljárásból —, melynek máig sincs meg a tettese. Amikor elkezdte Békés megyében a munkát, említette, hogy ezeket át kellene tekinteni. — Át is tekintettük, és ez a folyamat most is tart. Azóta például a Lingurár-féle emberölésnek meglett az elkövetője. Néhány más ügyben is biztatóak a kilátások. A Dudás-féle gyilkosságban hamarosan ismét ítélet születik, ez sem lett elfelejtve. —Ez utóbbi ügyben akkoriban úgy tűnt, hogy az első körben a rendőrség kissé eliigyetlenkedte a nyomozást. — Nem én mondtam. —Meg kell kérdeznünk: az eltűnt gyulai kislány, Szathmáry Nikolett ügyét félretették? — Nem, jelenleg is dolgozunk benne. —A megyebeli felderítési mutató és a nyomozás eredményessége lényegesen eltér egymástól. Mi a különbség a kettő között? — A nyomozás eredményessége azt mutatja meg, hogy milyen eredményesen nyomozunk egy ügyet, mit tudunk benne bizonyítani, és így tovább. Az eredményesség mutatója mindig több, mint a felderítésé. Éz utóbbi azt jelzi: az ismeretlen elkövetőt megtaláljuk vagy sem. Nagy az eredményesség például egy piramisjáték ügyében, melyben minden személy ügye önálló esetként jelentkezik. A magyar rendőrség gyakorlatilag odáig jutott, hogy a bűnözők üldözése helyett az áldozatokat üldözte, hogy javuljon az eredményessége. Pitiáner „keresztapák”? —Az eredmények alapján készült grafikonok érdekes képet mutatnak. Úgy tudtuk eddig, hogy csak Orosházán volt gond, de ha például Békéscsabát nézzük, ott is jócskán romlottak az eredmények. — Orosháza és Békéscsaba nagymértékben befolyásolja a megyei mutatókat. Orosházán megtörténtek a megfelelő változtatások, elment, elmegy a három első számú vezető. Békéscsabán a bűnügyi osztályvezető az év nagyrészében beteg volt. De hozzáállási és más problémák is jelentkeztek, illetve ma is vannak. Nézzük a számokat! 1999. január 1-jétől március 31-éig 2900 bűncselekmény történt a megyében, 750 Békéscsabán, 420 Gyulán. Békéscsaba nyomozási eredményessége 30 százalék. Ehhez jön Orosháza 13 százaléka, s akkor hiába van Sarkadnak 64, máshol 35, 33, 39, 44, 52, a két kapitányság lesüllyesztette a megyei átlagot. Békéscsabával tehát rendesen vannak gondjaink. — A sarkadi vezetést nem lenne jó behozni" a megyeszékhelyre? Mitől olyan eredményesek? — Jó vezetés, jó állomány kell hozzá, másrészt Sarkad szerencsés környezetben található. Jó képességű a kapitány, a bűnügyi és a közrendvédelmi osztályvezető, összességében jól működik a kapitányság abban a környezetben. Azt viszont nem tudom, például Orosházán hogyan tevékenykednének. —A megyében vannak-e a fővárosiakhoz hasonló, veszélyes bűnözők? — Igen, ők a látókörünkbe kerültek. — Az előzőfőkapitány valamikor elárulta, hogy a megyét az alvilág négy „keresztapája" osztotta fel egymás között. — Beszélnek néhány emberről. Az, hogy valaki olaj- vagy szeszhamisítással foglalkozik, még... A komoly dolgok azok, amikor valakit Pesten két ukrán kísér, mégis szitává lövik, és kiderül, hogy milliárdos vagyona van, vagy a kezében tartotta a drogkereskedelmet. Ilyen kaliberű emberek itt nincsenek. A szervezett bűnözés ott tudja megvetni a lábát, ahol képes üzletet csinálni. Békés megye ehhez nem jó talaj. Itt általában szegények az emberek. Éjszakai álcázás a szórakozóhelyeken — Miként tavaly szeptemberben, ismét feltesszük a kérdést: hogyan erősítik meg a szervezett bűnözés elleni harcot? — A „bűnügy” átszervezése lényegében megtörtént. A felderítő osztály feladata a szervezett bűnözés elleni harc. Több ügyünk van folyamatban, mely ugyanezt a célt szolgálja. A szervezett bűnözői csoportok szétosztják a piacot, utána csönd lesz. Nem érdekli őket, ki az országos főkapitány, a miniszter, milyen a kormány, élik a maguk életét, egymás között „lerendezik” a dolgokat, és utána megnyugszanak addig, amíg nem jelentkezik egy új önjelölt, aki valamely tevékenységi körüket átvenné. — Létezik-e a rendőségen belül korrupciós jelenség? — Akkor, amikor azt mondják, hogy bűnözői kapcsolatai vannak a rendőröknek, igaz. A lényegi különbség az, hogy mire használja fel azt a rendőr. Úgy nem tudok egy bűncselekményt felderíteni, hogy ne jussak közel a bűnözőhöz. Pedig ez a cél. Ettől kezdve beszélhetünk lényegi különbségről: a rendőrségi eskühöz mérten kezelem-e ezt a kapcsolatot, vagy átállok a másik oldalra. —Nem is jelentéktelen beosztású rendőrök megmegfordulnak az éjszakában. Amikor az ember óvatosan kérdez, a válasz legtöbbször az, hogy az illető ekkor is végzi a munkáját. Elég jól álcázzák a dolgot... — Egyenesen is lehet ezt mondani: nem rendőrhöz méltó magatartást tanúsítanak vezető beosztású rendőrök. Jelenleg ez ügyben két rendőr ellen is vizsgálatot folytat a nyomozóhivatal. Utcára került vezetők — Rengeteg kábítószeres ügyről lehet hallani. Arról is, hogy a rendőrség mozdul ezekre, s arról is, hogy a drog már bent van egyes általános iskolákban is. Önök nem nagyon beszélnek erről. — Kábítószeres ügyben jogszabály-módosításra lenne szükség, amit remélhetőleg meg is oldanak. Ha megfognak egy kábítószer-élvezőt, két nap múlva hozza a papírt az ügyvédje, hogy az illető hajlandó magát alávetni hat hónapos kezelésnek, és leszokik. Fel kell függesztenünk az eljárást. — Szikinger István alkotmányjogász egy közelmúltbeli nyilatkozatában arra mutatott rá, hogy a rendőrség csak a kábítószer-élvezőket fogja meg, a kereskedőket, dílereket már nem. — Most írja az újság, hogy megfogtunk egyet. Szikinger nem a rendőri oldalról szemléli a helyzetet, nagyon átcsapott „jogászba”. Van néhány ember, aki az általunk nagyon sokszor hangoztatott demokráciát furcsán értékeli. A demokráciában az lenne a jó, ha középen meghúznánk a vonalat, ugyanannyi jog és kötelezettség lenne. A jogok viszont kitolódtak a kötelezettségek rovására. Itt már mindenki a bűnözőket védi. Olyan büntetőjogot szeretnék, ahol az áldozatok jogvédelme kap megfogalmazást, és nem a bűnözők vélt érdeksérelme. — Szikinger másik kritikája szerint a rendőrségi szervezettel, működésének hatékonyságával az a baj, hogy túl sok a tábornok, kevés a beosztott. — Szikingernek ebben igaza van. A kezdet kezdetén mondtam, engem kimondottan idegesítenek azok a bizonyos szintű vezetők, akik tévéznek, magnóznak, beszélgetnek. „Kihajtottam” őket az utcára, és ezért van egy kicsit nagyobb közterületi aktivitása a Békés megyei rendőrségnek. Igaz, sok a vezető. — Mondunk egy szót: szakszervezet. Idegesíti? — Nem. Úttorlasz előtt — Az tűnik furcsának, hogy a megye rendőrségi dolgozói közül csak mutatóba mennek el demonstrációkra, összehasonlíthatatlanul kisebb számban, mint más megyékből. Mi lehet e mögött? — Nem tudom, én úgy érzem, korrekt a kapcsolatom a szakszervezettel. Ott vannak a vezetői értekezleten, nem is olyan régen két felvetésüket megoldottam, mert mind a kettő teljesen jogos volt. Egy dolgot viszont tudomásul kell venni: ők ennek a rendőrségnek az alkalmazásában állnak. Én még olyan problémáról nem hallottam, amit egy főkapitány képtelen volt megoldani, és a szakszervezet megoldotta. Egyébként akkor kellett volna demonstrálniuk, amikor a magyar rendőrség költség- vetését tárgyalták, és jajgatni, hogy ez kevés, változtassák meg. Nem most, amikor adott egy keret, és ezen belül semmi továbbit nem lehet elosztani. A követelések egy, része jogos, azaz jár, csak nem jut rá. A szakszervezettől csak azt kértem, hogy a rendőri eskühöz méltóan viselkedjenek. No de amit ők akartak, vagy amiket hallottam, hogy úttorlaszok, egyebek... Áz is biztos, ha egy szakszervezeti tag ilyet megcsinál, és rendőri intézkedésbe keveredik, szemrebbenés nélkül megválók tőle. —Beszéljünk a bérekről. A rendőrségi közalkalmazottak bérének reálértéke bizonyosan csökkent. Okos döntés ez, amikor a közbiztonság javítása az ország egyik stratégiai célja? — Minden választás előtt a pártok legalább a második helyen tűzték zászlajukra a közbiztonság javítását. Egyetlen közalkalmazotti bértábla létezik. Az elmúlt időszakban még a rendőrök fizetésébe sem tudtunk nagyon beleszólni. Tisztában vagyok a köz- alkalmazottak problémájával, tudom, és bátran kijelentem, hogy elég gyatra fizetést kapnak. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon 1998 decemberében minden közalkalmazott egyszeri, rendkívüli jutalmat kapott. Ezt az országban sehol nem csinálták meg. Azt viszont egy kicsit a saját magam hátbaszúrásának éreztem, hogy ennek ellenére néhány ember—a szakszervezet rábeszélésére—közvetlenül a belügyminiszternek írt, és segélyt kért. Egyikük sem írta le, hogy decemberben megkapta a jutalmat a főkapitányságon. Ez így lett volna korrekt. Akkor országos érdekre hivatkoztak. Jó, ha országos érdekről van szó, akkor a pénzt, amit megkaptak — és az országban a többiek nem —, fizessék vissza. Bombalevél a főkapitánynak — Folytassuk az eddigi nyitottsággal! Kisebb vihart kavart annak a névtelen levélnek a puszta léte is, melyet „ismeretlen tettes” március 22-én juttatott el a sajtóhoz. Ami belőle magánszemélyként érinti önt, az nem tartozik ránk. De — ha jól számoljuk — három állításra azért válaszolnia kellene. Például milyen kapcsolata van a levélben említett férfivel? — Nem ismerem, sose láttam. — Ha mégis „összehozták” vele, jobb lenne kikérnie magának, nem? — A névtelen „nyílt levélről” az a véleményem, hogy többre tartom magam, mintsem névtelenségbe búvó személyekkel álljak le vitatkozni. A levelet felfaxoltam a Belügyminisztériumba és az országos rendőrfőkapitánynak, azt csinál vele, amit akar. Nem azért jöttem, hogy vállon veregessek mindenkit. De ne beszéljünk erről a levélről, mert mindenkinek azt mondtam, nem akarok reagálni rá. Minden pontra válaszolok, csak nem a nyilvánosság előtt. Nyilván nem tapsoltak nekem azok az emberek, akiktől megszabadultam. Rohadt módon népszerű tudnék lenni, ha hagytam volna, hogy minden úgy menjen tovább, ahogyan ment. — Főkapitány úr! Köszönjük a beszélgetést! K. A. J.—L. E. Dr. Kurucz Ferenc ezredes, Békés megye rendőrfőkapitánya „cége" éves, s önmaga féléves mérlegét vonhatta meg a közelmúltban fotó: LehoczéyPéter
