Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-17-18 / 89. szám

1999. április 17-18., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 9 Akit gyerekkorában azzal csúfoltak, hogy tisztviselő lesz, ma nincsenek barátai Lélektani portré Szlobodan Milosevicsről Az összeszorított ajak, a kissé félrehajtott fej, a keskenyre húzott szem, a hátrafésült, gyérülő ősz haj minden tévénéző számára ismerős. A jelzők is, amellyel illetik itt és ott: a jugoszláv polgárok a hivatalos hírköz­lés szerint üzenetek ezreiben biztosít­ják elnöküket támogatásukról, a nyu­gati sajtó ellenben mindenre képes szerb nacionalistának nevezi, a NATO szóvivője pedig egyenesen a háborús bűnösök listáján emlegeti, de akad publicista, aki Hitlerhez vagy Sztálinhoz hason­lítja. Szlobodan Milo­sevics neve nyolc év alatt négy háborúhoz kapcsolódik a Balká­non, valamennyit az egykor egységes szerb vezetésű Jugoszlávia te­rületén vívták a szerb dominancia megőrzésé­ért — hiába. A funkcióit soroló életrajz nem sokat mond arról, miként formáló­dott, hogyan és milyen célokkal került hatalom­ra, miként tartja azt meg Milosevics, aki 1941. augusztus 20-án szüle­tett Pozarevac városá­ban. A keresztségben kapott neve Szlobodan, jelentése: sza­badság. Gyakorlatilag egy évtizede ő az — egyre fogyó és egyre szörnyűbb konfliktusokat gerjesztő — ország első számú vezetője, politikájának megha­tározó tényezője. Zavaros ifjúsága volt, írja róla az amerikai Newsweek. A II. világháború befejeztével apja, egy pravoszláv teo­lógiatanár elhagyta feleségét. Szlobodan akkor csak 5 éves volt, s amikor a jövendő jugoszláv elnök 21 éves lett, az apa főbe lőtte magát. Egyik kedvenc nagybátyja, aki katona­tiszt volt, ugyancsak önkezével vetett véget életének. És a családi tragédiák sorában nem ez az utolsó: Milosevics anyja, aki tanárnő volt és kemény kommunistaként ismerték, 1974-ben saját lakásában felakasztotta magát. Egy életrajzírója szerint Milosevics, aki Belgrádtól mintegy 25 kilométerre délkeletre, a Dunához közel fekvő Pozarevac városkában nőtt fel, nem ér­deklődött fiatal korában a sport iránt, nem vett részt a kirándulásokon. A ma­gányos fiú az iskolába mindig szigorú eleganciával érkezett: fehér ingben, nyakkendővel, és keményen kioktatta társait, akik szerinte rosszul öltözköd­tek. Mindenki arra számított, hogy tisztviselő lesz. Az amerikai lap pszi­chológiai következtetése: az ifjúkori megpróbáltatásaiból ered Szlobodan Milosevics vágyakozása a bizonyossá­gokra, az a törekvése, hogy ő ellenőriz­ze a dolgok menetét és az esélyek meg­ragadására kialakult a képessége. Elő­ször egy asszonyhoz kötődött, azután egy mentorhoz, majd a kommunizmus­hoz és végül a nacionalista felbolydu­láshoz, amely lángra lobbantotta a Bal­kánt a kommunizmus összeomlása után. Mindez ugródeszka volt a hata­A bombázás kitörésekor egy olyan villába költö­zött, amelynek légvédelmi óvóhelye még a hideghá­ború idején készült lomhoz, amelyet egész életében kerge­tett, és amelynek megtartása ma is leg­főbb célja — vélekedik Tom Masland, az életrajzi portré szerzője. Nehéz megközelíteni és nehéz meg­győzni: a felnőttnek, akit gyerekkorá­ban azzal csúfoltak, hogy tisztviselő lesz, nincsenek barátai, óvakodik a ki­tárulkozástól, mert tart az ellenségeitől — véli az amerikai elemző. Egyedüli bizalmasa a fe­lesége, Mirjana Marko- vics, akit a középiskolá­ban ismert meg. Mirjana is átélt tragédiákat: édesanyja a világháború egyik kommunista már­tírja volt. Szlobodan Milo­sevics politikai karrier­je azzal kezdődött, hogy a jogi egyetemen összebarátkozott Ivan Sztamboliccsal, aki ak­kor kezdte meg felemel­kedését a kommunista párthierarchiában. A to­vábbiakban mindig a mentora által megürese­dett posztokra lépett: egy állami gáz­vállalatban, egy bankban, majd magá­ban a pártban. Bankárkodása idején három éven át gyakran járt New Yorkba és kitűnően megtanult ango­lul. A pártban keményvonalasnak szá­mított és szigorúan tiszteletben tartotta a hierarchiát: amíg Sztambolics nem adott rá engedélyt, nem ült le, de saját alárendeltjeivel keményen bánt. Ami­kor Sztambolics lett a rotációs rend­szerben Jugoszlávia elnöke, keményen harcolt, hogy 1986-ban pártelnökké — a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) KB elnökévé — válasszák pártfogoltját, akit sokan azzal vádol­tak, hogy valóságos „kis Lenin”. Ezt a jellemzést azzal érdemelte ki Masland Amikor a jövendő jugoszláv elnök 21 éves lett, az apa főbe lőtte magát szerint Milosevics, hogy az általa ve­zetett belgrádi pártszervezetet szoro­san a Kreml vonalához közelítette és nem volt hajlandó megosztani hatal­mát. Amikor a Szovjetunió bomlásnak indult, Milosevics átalakult. Legen­dává vált 1987-es színeváltozása. Sztambolics hű emberét Koszovóba küldte, mert a helyi szerbek azzal fe­nyegetőztek, tüntetni fognak Belg- rádban a Koszovóban többségben le­vő albánok ellen. Milosevics Pristinához közel, egy kulturális köz­pontban hallgatta az albánok ellen szónokoló szerbek beszédeit, amikor a rendőrség gumibottal oszlatni kezd­te a kint egybe­gyűlt szerb tö­meget. Milose­vics a teraszról látta, mi történik, kirohant és felin- dultan kitört: „Senki sem emelhet kezet rá­tok!” A tömeg lelkesen ordította a politikus bece­nevét: „Szlobo! Szlobo!”. Milo­sevics rögtön­zött, lelkesítő be­szédet vágott ki. Noel Malcolm brit történész azt írta: „olyan volt ez, mintha egy új, erős narkoti­kum járta volna át ereit”. Ami ezután következett, már nagyjából is­mert. A naciona­lista felbuzdulást megnyergelve Milosevics tisz­togatást hajtott végre a pártban, saját embereit ültette a kulcsa pozíciókba, saját képeit rakatta ki mindenütt az or­szágban, elza­varta Sztam­bolicsot, aki korábban pályáját egyengette. A JKSZ felbomlásával létrehozta a maga Szerbiai Szocialis­ta Pártját, amelynek 1992-ben elnö­kévé választották. Állami téren előbb Szerbia, 1997 júliusától a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elnöke. így jött létré a kommunizmus titói változatának összeomlásakor a rend­szer,, amelyhez Jugoszláv ia fel boml ása^ és immár négy háború kötődik, s a Newsweek fogálmazása szerint „a népirtás szinonimájává” vált. Felesé­gével, a marxizmus tanárnőjével visszavonult egy belgrádi villa zöld fa­lai mögé és hozzálátott a belgrádiak ál­tal „egy hálószobásnak” nevezett poli­tikai rendszer kiépítéséhez: ebben a Szerbiai Szocialista Párt és a felesége által vezetett Jugoszláv Baloldali Párt a vezető tényező. 1989-ben már teljes volt az átala­kulás. Milosevics a szerb ortodox egyházzal fogott össze, hallgatólago­san bátorította a szerb szélsőségese­ket, akik úgy érezték, a korábbi tarto­mányok önállósulása megfosztja őket területeiktől. És éppen Koszovó volt ebben is a fordulópont: 1989- ben, a rigómezei csata 600. évfordu­lóján, az ott rendezett nagygyűlésen jelentette ki először Milosevics, hogy Jugoszláviát etnikai törésvonalak fe­nyegetik. A szerbek a többi etniku­mokkal keveredtek vitába, amely ugyan még nem fegyveres, mondta, de azzá válhat. A beszéd nemcsak Az otthonából kibombázott cuprijai szerb asszony egy­előre álmodni sem mer patinás bútorokkal berendezett lakásról, elegáns ruháról, előkelő whiskyről és cigaret­táról Szlobo szerb követőit, hanem a többi népcsoportot is felrázta: a szlovének, horvátok, bosnyákok és macedónok egyaránt úgy érezték, a szerb nacio­nalizmus erősödése nem hagy szá­mukra más utat, mint hogy a függet­lenséget követeljék. Milosevics 1989-ben felfüggesztette Koszovó és a Vajdaság korábbi autonómiáját, majd támogatta a.különböző gyilkos ‘szérb milíciákat''"^ horvátországi, boszniai polgárháborúkban. Sok ezer szerb vesztette életét (a horvátok, bosnyákok, albánok mellett) és hagy­ta el otthonát a nyolc év háborúiban, de ő egyszer se kereste fel a mene­külteket vagy a sebesült szerb harco­sokat — így a Newsweek. Ellenségei azt jósolták, nem képes fenntartani a tartós válságra alapozott stratégiáját, most pedig olyan krízist okozott, amelyet már nem tud kezel­ni. O azonban a legutóbbi napokig fo­gadta a látogatókat patinás bútorok­kal berendezett belgrádi villájában, nyakkendős öltönyöket viselt, whis­kyt kínált, rágyújtott egy-egy cigaret­tára. Az ellenséges kérdésekre néha dühösen reagál, de legtöbbször meg­őrzi nyugalmát: kalkulál. A bombá­zás kitörésekor egy olyan villába köl­tözött, amelynek légvédelmi óvóhe­lye még a hidegháború idején készült. Éurópa egyik legrégebbi vezetője még mindig azért harcol, hogy kont­rollálja az eseményeket — írta a Newsweek. Ajánló CD-slágerlista 1. Future Trance vol. 7 2. Chartmix 4. 3. Rave now! 4. Britney Spears: ...baby one more time 5. Viva Hits vol.4 6. My day ’99 7. Emergency House 3. 8. Black out: V. V. V. 9. Pain: Menny és pokol 10. Splash: Hozd el a holnapot (Rock Island) V! DEOF1LM-AJÁNLÓ Lolita Humbert Humbert Európában ne­velkedett, kifinomult, szellemes és tetszik is a nőknek, ám felnőtt férfi­ként is magában hordozza meghiú­sult gyermekkori románca emlékét. Mint irodalomtanár Charlotte Haze­nél, egy csinos özvegynél kap szál­lást. A nő Humbertben vidékies fan­táziájának beteljesülését látja, de a férfi szívét Lolita, Charlotte tizen­két éves lánya tölti be. Könyv Dél-alföldi kerékpártúrák Begmim P*Bí-DcSomoíJ» Faune DÉLALFÖLDI Kerékpártúrák Alsó- és Kózép-Tisza mente. Körösök vidéke Túrák a gátakon 3£r?W(i»,. A biciklisek kedvenc könyv- sorozata „meg­érkezett” térsé­günkbe. Akadt két megszállott bringás, Berg­mann Péter és dr. Somorjai Fe­renc, akik végig­kerekezték vidé­künket, hogy felhívják azokra a látnivalókra a figyelmet, amelyekért érdmes nyeregbe pattanniuk a kerékpározás szerelmesei­nek. Tisztelet előttük, hiszen személyes benyomások nélkül meg se lehetett vol­na írni a könyvet, amelyből még azt is kiolvashatjuk, melyik dűlőútra kell rá­hajtanunk, melyik sarkon kell befordul­nunk, ha célba akarunk érni. A Passau—Bécs közötti, a magyar- országi, a Fertő-tó körüli, a Budapest környéki, a Felső- és Közép-Tisza- vidéki, a bakonyi és Balaton körüli, a kisalföldi és csallóközi kerékpártúrá­kat ismertető könyvek után tehát itt a dél-alföldi. Benne összesen 20 túra út­vonalának leírásával. Közülük 12-nek kiinduló- és végpontja Békés megyei település. A leghosszabb útvonal, a 125 kilométeres Szolnok—Tisza-tó— Szolnok, a legrövidebb pedig a mind­össze 43 kilométeres Gyula-Gyula­vári—Dénesmajor—Városerdő— Szanazug-Gyula útvonal. A túrák rész­letes ismertetését a látnivalók leírása, hasznos tudnivalók, a kerékpárszer­vizek és -üzletek címjegyzéke egészíti ki (utóbbi sajnos elég hiányos). m > «• *-* . • | ■ Aquamobil, a vízemelő pecsételő A közelmúltban a vízvilágnapi központi megemlékezésen Székesfehérváron felavat­ták az „Aquamobil” névre keresztelt víz­emelő szerkezetet. A „masina” a portugáli­ai Lisszabonban az Expo ’98 magyar pavi­lonjának egyik fő látványossága volt, amellyel a látogatók expo-útleveleiket pe­csételhették le. Az emberek vonzódnak a régi dolgok­hoz, régiségekhez. Szeretik azokat a he­lyeket, ahol nemcsak látni, hanem tenni is lehet valamit. Az Aquamobilunk előtt úgy álltak sorba, mint a japán sztereovetítő előtt, és a látványos faszer­kezetre csak sorban állás után jutottak fel. A Lisszabonban bemutatott vízikerék most újra elkészült, és Székesfehérváron a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság előtt állították fel. A szerkezet ferde tenge­lyű járókorong, amelyre fel kell menni az 1 érdeklődőnek. Azon helyben járva hozható mozgásba a víz­emelő kerék, amely a magasban vedreit kiöntve, egy malomke­reket forgat. Ennek a keréknek a tengelyén van egy emelő, amely minden fordulásnál meg­emel egy ütőpecsétet. Székesfe­hérváron a vízvilágnapi meghí­vót pecsételték le a látogatók. A stempliért keményen meg kel­lett dolgozni. Ezt az ötszáz év­vel ezelőtt használt szerkezetet ifj. Borosházi Tamás tervezte, és a Justra Kft. asztalosai készí­tették el. Az aquamobil vízkerék avatá­sát követően országos gyermek- rajz-pályázat eredményhirdetésére és díjki­osztására került sor a Éejér megyei közgyű­lés dísztermében. Tíz gyermekrajzot díjaz­— tak, közülük öt díj Békéscsabára, illetve Gyulára került. Góg Imre­^ jUTONSÁG VÉ0JfGyf imjim JZI .m-. tt-m-a», A Trezor-Liktor Kft. felvételt hirdet Békéscsabán n GAZDASÁGI VEZETŐ állásra. Alkalmazási feltételek: i-------------------------------------- g, • egyetemi vagy főiskolai végzettség • min. 3 éves gyakorlat • felhasználási szintű számítógépes könyvelési gyakorlat • erkölcsi bizonyítvány • korábbi munkahelyekről referenciák. Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen fényképes önéletrajzzal. Telefonon felvilágosítást nem adunk. Cím: 5600 Békéscsba, lllésházi u. 18., munkaügy, 8—16 óráig. Tel.: (66) 441-832, 441-833, 453-540.

Next

/
Thumbnails
Contents