Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-16 / 88. szám

1999. április 16., péntek RIPORT Későbe nyúló falugyűlés Tarhoson Vélemények i/HMflMaa- ingyenes helyszíni tájékoztatás és személyes szaktanácsadás- igény szerint a teljes rendszer kulcsrakész telepítése- megbízható gázellátás- folyamatos ellenőrzés és karbantartás- a nap 24 órájában hívható Ügyeleti Vonal Ha május 31-ig megrendeli a Shell Gas tartályos szolgáltatását: t/ a telepítés költségének akár 50%-át is átvállaljuk t/ részletfizetési kedvezményt nyújtunk ✓ nagyobb rendszerek esetén egyedi igényeknek megfelelő kedvezményes csomagot nyújtunk Öreg István, az általános iskola igazgatója: — Az iskola a falu egyet­len intézménye, mindig is meghatározó szerepet töltött be, a település ragaszkodik hozzá, mert egy szellemi bá­zis, az iskolához tartozik a művelődési ház, a könyvtár és az óvoda, koráb­ban hozzánk tartozott a megszüntetett napközis konyha is, ahol négyen dolgoztak. A lakosság magáénak érzi az iskolát, mi sem bizonyítja job­ban, hogy az aláírásgyűjtés során közel ötszázan írták alá azt az ívet, melyben az iskola megmara­dása mellett törnek lándzsát. Tanári karunk stabil, pedagógusaink többsége két évtizede tanít a köz­ségben, számtalan olyan diplomás került ki az is­kola falai közül, akik a tarhosi általános iskolában tanultak. Úgy gondolom, hogy a polgármester úr­nak az az elképzelése, mely szerint az iskolát részben, vagy teljes egészében meg kellene szün­tetni, Tarhos jövőjét illetően végzetes lehet. Gál László kocsmáros: — Szerintem a képvise­lő-testület egyes tagjai meg akarják buktatni a polgármestert, az iskola kérdése csak ürügy, szín­játék. Megítélésem szerint egyik-másik képviselő nem felel meg az elvárásoknak. A falunak egy menedzser típusú polgármester kell, a polgár­mesternek vele egy hullámhosszon gondolko­dó segítőtársakra lenne szüksége, s nem olya­nokra, akik karba tett kézzel ücsörögnek. A képviselők tudták mit vállalnak, ismerték a feladatokat, most meg kavarják a lekvárt... Megítélésem szerint a polgármester alkalmas a feladatok ellátására. Persze, sokaknak az előző polgármester sem volt jó, mindig vol­tak, vannak és lesznek, akik mindenkiben csak a hibát keresik. Lehet, hogy némelyik képviselőnek az a baja, hogy nála okosabb ember ül a polgármesteri székben? tőén. Volt, aki megfutamodás- sal illette a testületet, mások a polgármester vezetési stílusát kifogásolták. Az egyik szekér­tábor résztvevői úgy fogal­maztak, hogy a testület tagjai tudták, hogy mit vállalnak, bennük megbízott a lakosság, akkor vigyék is végig a négy évet. Mások új választások ki­írását szorgalmazták, hangsú­lyozva: ha lemondtak, akkor ne döntsenek az iskola kérdé­séről, míg megint mások a pol­gármester megbuktatását szeretnék. Az olykor bábeli zűrzavar­ban paprikás hangulatban folyt a vita, elszabadultak az indula­tok, a kívülállónak nehéz volt eldöntenie, hogy kinek is van igaza. Egy biztos: Tarhos kriti­A költségvetést 25 milliós forráshiány és 4,5 milliós hitel terheli Meddő vita, olykor szemé­lyeskedés, időnként közbe­kiáltás, kölcsönös vádasko­dás, néhány cinikus meg­jegyzés (is) jellemezte azt a falugyűlést, melyet szerdán este a tarhosi közösségi házba — Mucsi István al­polgármester szerint testü­leti döntés nélkül — a tele­pülés polgármestere tör­vénytelenül hívott össze. A szépszámú érdeklődőt Balogh András, Tarhos pol­gármestere köszöntötte, szavait síri csend fogadta. kus anyagi helyzetbe, ha úgy tetszik csődközeibe került. So­kan egy új választásban, mások az április 19-ei „kibékülésben” bíznak, amikor is minden kép­viselőnek meg kell erősítenie lemondási szándékát. Ami biz­tos: Tarhos lakossága megosz­tott, a polgármester és a testü­let között mély szakadék tá­tong. Szekeres András A Shell Gas tartályos gázellátó rendszere azon területeken is lehetővé teszi a gázenergia felhasználását, ahova a földgáz nem juttatható el. A pébégáz egyenletes minősége és magas fűtőértéke miatt optimális megoldást jelent mezőgazdasági vállalkozá­sok, vendéglátóipari egységek, intézmények és ház­tartások számára, emellett kényelmes, egyszerűen kezelhető, és számos energiahordozóhoz képest akár 50%-os meg­takarítást eredményez. A Shell Gas szolgáltatásaiban is a jól ismert Shell minőséget kínálja. Egy kis történelem A település vidéke a tiszai kultúra gazdag lelőhelye. A korábbi ásatások és a föld felszínére került emlékek azt tanúsítják: ezen a vidéken ősi emberi kultúra fejlődött ki. Valószínű, hogy a XV. és XVI. század folyamán királyi adománybirtok volt, a tö­rök időkben nem lakták. A községről hiteles adatok csak a múlt század közepétől vannak, amikor is a tarhosi pusztát a Wenckheim család szerezte meg, s itt telepedett le a grófi csa­lád, a 30 hektárnyi erdő közepén díszes kastélyt építtetett, a fa­lubeliek a grófi család szolgálatában állottak. A település 1954. november 28-án alakult önálló községgé, addig ugyanis Békéshez tartozott. Gulyás György szervezésé­ben 1946-ben énekiskola nyílt, mely bentlakásos zenegimnázi­ummá és zeneművészeti szakiskolává fejlődött. A zenepavilont 1953. május elsején adták át rendeltetésének. Egy évvel ké­sőbb, egy miniszteri rendelettel megszüntették a zeneiskolát, helyébe gyógypedagógiai intézetet létesítettek. Tarhos bel- és külterületén egykoron három általános iskola működött, példá­ul az 1956—57-es tanávben 217 tanulóval. Balogh András polgármester „mérlegbeszámolója” — a szá­mok kegyetlenek — Komoly, súlyos gondokkal küzd a falu, szeretném, ha ezek megoldásában osztoz­nánk, sok a nyitott kérdés, szeretném, ha koccanások, szitkozódások és átkozódások nélkül jutnánk közös nevezőre — kezdte a polgármester. Az előzményekhez tartozik: a ■múlt héten lemondott, ponto­sabban feloszlatta önmagát a héttagú tarhosi önkormányzat, melynek valamennyi tagja függetlenként, egy kivétellel kisgazda támogatással nyerte el mandátumát, épp úgy, mint a polgármester, aki viszont nem mondott le, noha a testü­let többször is lemondásra szólította fel. A település sú­lyos pénzügyi gondokkal küzd: az idei költségvetést 25 millió forint forráshiány és 4,5 millió forint hitel — ennek ka­mata 23,5 százalékos — terhe­li, ami azt jelenti: őszre telje­sen működésképtelenné válik a falu. A polgármester felkérte Gyaraki Mihálynét, a megyei önkormányzat ellenőrzési cso­portvezetőjét, hogy világítsák át a község gazdálkodását, pénzügyi lehetőségeit, s te­gyenek javaslatot a kiútra. A negyedszázados szakmai múlttal és tapasztalattal ren­delkező, pénzügyi körökben elismert közgazdász egy team élén elemezte a kialakult hely­zetet, ismertette a 80 milliós költségvetést, mely mintegy 30 százalékos hiányt mutat. Ä szakember a kiút lehetőségeit vázolta. Szólt a bevételek nö­veléséről, a kiadások csökken­téséről, s ezek együttes alkal­mazásáról. Számos javaslatot tett a ki­adások csökkentésére, így a fejlesztések elhagyására, ingat­lanok értékesítésére, az adók növelésére... Mint mondotta, kényes és kellemetlen pontja vizsgálatuknak az iskola kérdé­se, ugyanis a költségeket vizs­gálva tény: a megye egyik leg­drágább iskolája a tarhosi álta­lános iskola. Hogy miért drága ez az isko­la? Mert kevés a gyermek, így a támogatás is, alacsonyak az osztálylétszámok, jelen pilla­natban valamilyen karcsúsításra lenne szükség. Az iskola teljes vagy részleges integrálásával, szponzorok bevonásával, ala­pítványi pénzek igénybevételé­vel a költségek tovább csök­kenthetők —- hangzott el a lehe­tőségek sorában. Nos, az iskola a neuralgikus pontja a dolgok­nak, amiről a falu lakóinak többség hallani sem akar. El­hangzott: a konyhát már meg­szüntették, az ebédhordással az étkezési költségek nem hogy csökkentek, hanem nőttek, rá­adásul a munkanélküliek száma gyarapodott. A szülők részéről felvetőd­tek a gyakorlati gondok: mi van akkor, ha a családban a szülők vidéken dolgoznak, a felső ta­gozatos gyermekek Békésen, az alsósok helyben tanulnak? Mások az alacsony létszámú osztályok miatt a pedagógiai lehetőségek kiszélesítésében látnának lehetőséget. Az egyik szülő annak az aggodalmának adott hangot, hogy ha az iskola megszűnik, a gyerekek elkerül­nek, akkor már nem jönnek vissza a faluba, a település el­öregedik, elnéptelenedik, akkor az önkormányzat mit fog kor­mányozni? Két közeli példa­ként említette Vizesfást és Rosszerdőt. Az egyik lemon­dott képviselő rámutatott: a ki­alakult helyzetben ideges a pe­dagógus, ideges a szülő és ide­ges a gyerek, pénztelenség mi­att a bizonytalanság lett úrrá. A testület feloszlatásában közre­játszott az együttműködésre képtelen polgármester azon el­képzelése, mely szerint az isko­lát meg kell szüntetni. Mások azzal érveltek: éppen most a kormányzatnak az a célja, hogy az 1-8. osztályos iskolá­kat megtartsa. A vitában röpködtek a milli­ók, olykor fogalomzavarral pro és kontra hangzottak el vé­lemények, kemény megfogal­mazások mind a polgármes­tert, mind a képviselőket ille­Számok és tények Tarhos közigazgatási területe: 57,5 négyzetkilométer, belterü­lete egy négyzetkilométer — lakóinak száma: 1038 fő — közülük 273 a nyugdíjas ko­rú, a munkaképes lakosság 11 százaléka munkanélküli — az általános iskolások száma: 94 fő — óvodások száma: 42 fő — úthálózat hossza: 8 kilométer, melynek 70 százaléka por- talanított — lakások száma: 366 — a vízvezetékhálózat hossza: 8,1 kilométer, szinte minden házba be van kötve a vezetékes víz — a gáz-gerincvezeték hossza 8 kilométer, bekötve 181 lakás — iparűzési adót fizet hét cég —- boltok száma: 2 — vendéglátóhelyek száma: 1 — a falunak van háziorvosa, védőnője, művelődési háza és postája. A falugyűlés résztvevőinek egy csoportja FOTÓ: SZEKERES ANDRÁS ELVEZETJÜK A KÉNYELEMBE Q Shell GAS_

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents