Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-12 / 84. szám
Amikor a gyerek hiperaktív asERp HIW'ITM Nehezen kezelhetőek azok a gyeremmm kék, akik figyelemzavarral küszködnek és hiperaktívak. (3. oldal) Badri fényei a Munkácsyban Beghdadi Badreddine képeiből nyílt pénteken kiállítás Békéscsabán, a Munkácsy múzeumban. (7.oldal) Közönségsikert arattak a lányok III. Fit-kid országos elődöntőt tartottak szombaton a főiskola sportcsarnokában Békéscsabán. (13. oldal) 1999. ÁPRILIS 12., HÉTFŐ ÁRA: 44 FORINT LIV. ÉVFOLYAM 84. SZÁM papírpobozoyártás Cím: Békéscsaba, Péki u. 11. Telefon/fax: (66) 321-409, 06 (30) 9834-409. Rádióritkaságok Csorváson Amikor még nem volt minden háztartásban áram, akkor bizony a kristály detektoros rádió szolgáltatott híreket a világról, akár a világ végére is. Lehet ám telefonálni bokszos dobozokkal és néhány méter spárgával is (ami eszünkbe juttatta a látvány néhány ifjúsági olvasmányélményünket)! De jó is volt a szocialista termék- remek, a Sokol rádió, amikor ásás, kapálás közben is vihettük magunkkal a kert végébe! Csupán néhány érdekességet említünk meg azok közül a történelmi rádióritkaságok közül, amiket Csorváson, a művelődési házban láttunk szombaton. Ekkor rendezték meg ötödik alkalommal a rádióamatőrök találkozóját, börzéjét. Mert nem csak rácsodálkozni lehetett a régi, de valaha jó szolgálatot tett Kékes televíziókra, a mini rádiókra, a mechanikus számológépekre, de a modem technika alkatrészeit, darabjait ki is cserélhették, adhatták, vehették a résztvevők. Cs. I. Verselő diákok és felnőttek Az Orosházi József Attila Általános Iskola névadója tiszteletére rendez minden esztendőben József Attila szavalóversenyt általános iskolás diákok részére. Pénteken a város és környékének legjobb szavalói közül (33 diák nevezett) kerültek ki a legjobbak 3 kategóriában. Győztesek: Szokolai Beatrix (Pusztaföldvár), Fehér Orsolya (Orosháza, ül. számú általános iskola), Márkus Melinda (Orosháza, IQ. számú általános iskola). Az MSZP orosházi szervezete, a Demokrácia, Szolidaritás, Esélyegyenlőség Alapítvány, a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete és az Esély- egyenlőség Tehetséges Fiatalokért Alapítvány pedig szombaton rendezte meg (immár ötödik alkalommal) a József Attila szavalóversenyt középiskolás fiatalok és felnőttek részvételével. Erre a megmérettetésre 26-an jelentkeztek. A középiskolások kategóriájában első lett Bondár Katinka (Sarkad). A felnőttek kategóriájában pedig megosztott győzelem született: Dunai Attila (Kardoskút) és Baranyai Zsuzsanna (Orosháza) osztozott az első helyen. cs. i. A rendszerváltozás Szarvason Nem kis feladatot szántam magamnak, amikor mint amatőr helytörténész hozzáláttam rejtett vágyam megvalósításához, vagyis, hogy itt elsőnek én tárjam fel a rendszerváltozás krónikáját — írja dr. Szilvássy László Szarvas a rendszerváltozás éveiben (1989-1991) címmel közelmúltban megjelent könyve előszavában. A szerző a rendszerváltozás folyamatából az 1989-től 1991-ig tartó időszakot tekintette át. Aprólékos munkával szedte csokorba Szarvas politikai, gazdasági, kulturális és egyéb eseményeit. A könyv kiadója a MIKOSZOFT Bt. (r) A sarkadi kislányok virággal köszöntötték Göncz Árpád köztársasági elnököt, középen Tóth Imre országgyűlési képviselő, a város polgármestere fotó: lehoczky Péter Sarkad: kelet kapuja A város barátságot, a köztársasági elnök tulipánfát ültetett Mögöttem három zászló: a magyar, a román és az európai. Hiszem, hogy a jövő jelképe az európai, mely magába foglalja majd Magyarországot és Romániát is — mondta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke szombaton Sarkadon, a település várossá nyilvánításának 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. — Sarkad a honfoglalás óta lakott terület, ám mindig valaminek a perifériáján helyezkedett el. Az utóbi tíz évben igyekszünk megkapaszkodni annak a polgári létnek a küszöbén, amely egy jobb életbe vezet. Újat próbálunk tenni: a határon innen és túl élő településeket összefogni, ebben a feszült társadalmi helyzetben békés együttélést teremteni — fogalmazott dr. Szabó László, Sarkad alpolgármestere, aki az ünnepségen Tóth Imre polgármestert helyettesítette. (Ä város első embere a családban bekövetkezett haláleset miatt maradt távol a rendezvénytől.) — Azt hiszem, ezt a tájat két fontos tényező határozza meg: földrajzilag a víz, szellemileg pedig a történelem. Ezek kaptak helyet fejlődésében, problémáiban, lehetőségeiben — kezdte ünnepi szónoklatát Göncz Árpád. — Politikai csatazaj idején fogott össze a sarkadi és a nagyszalontai térség, s a béke szigete ez a régió. Sarkad határterület ma és a török időkben is az volt. A város közelében két határétkelő található, fontos út megy itt el. A két határátkelőt áruszállításra is alkalmassá kell tenni, s ezzel a térség tőkepiaci helyzete is javul. A Kárpát-medence egy vízügyi egység. Ezért parancsoló szükség, hogy a vízügyi rendezés a két ország közös feladata. Sarkad ma iskolaváros és kultúrváros. Mint ahogy Nagyszalonta hatása is átsugárzott a magyar kultúrára, ugyanúgy most ez a térség a magyar, a román és az európai kultúra bástyája! Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta: Sarkad többször kimutatta oroszlánkörmeit. Bizonyította, hogy képes megfelelni a kihívásoknak. Kecskeméti János, Elek polgármestere pedig ezt emelte ki: Sarkadon nemcsak épületeket, hanem szellemiséget is építenek. Nagy Mihály, az Északkelet- Békés Megyei Kistérségfejlesztő Egyesület elnöke a tíz éve működő térségi társulás eredményességéről szólott. (Folytatás a 3. oldalon) HÍREK Emlékmű, (r) Millenniumi emlékbizottságot hoz létre a békésszentandrási ön- kormányzat. A község emlékmű felállítását is tervezi. Az ötletadó művész Lóránt János Demeter, szentandrási születésű festőművész. Az emlékműállítás költségeinek egy részét pályázati pénzből fedezik, de számítanak a lakosság segítségére is. Milliomosok, (e) Három új milliomost köszöntött az elmúlt pénteki vezetői megbeszélésen Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke. Az ünnepeltek 1 000 000, azaz egymillió balesetmentes kilométert vezettek le gépjárművel. Ez a távolság a föld kerületének több, mint húszszorosa. A pilótáknak, Gyurkovics Mátyásnak, Mónus Pálnak és Zima Pálnak a megyegyűlés elnöke gratulált. Jöket(?) a tíz. (k) Mint már tudósítottunk róla, a Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnoksága szivattyúkat vásárolt az ár- és belvízvédelmi munkákhoz. Erre a Környezetvédelmi Minisztérium által adott anyagi támogatás biztosított fedezetet. Az elmúlt hetekben a békéscsabai és a gyulai hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság 1-1, a szarvasi 3 Honda típusú szivattyút kapott. Ötvenéves könyvtár Az orosházi városi könyvtár az idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Ebből az alkalomból számos rendezvény gazdagítja az intézmény programját. Márciusban itt járt Szivák Péter, a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetem tanára, aki a mai, modem magyar irodalomról tartott előadást. Áprilisban húsvéti játszóházat szerveztek a könyvtárosok, a hét végén pedig a költészet napjának tiszteletére költői estre várták az érdeklődőket. Pótszékeket kellett az olvasóteremben elhelyezni, mert annyian eljöttek a volt könyvtárigazgató, Varsa Zoltán és a volt tagkönyvtáros, Bónus István estjére. Mindketten felidézték az intézmény falai között eltöltött éveket, verseikkel tisztelegtek az ünnep előtt. (Csete) Sofronie Drincec püspök celebrálta vasárnap délelőtt a húsvéti Szent Liturgiát Gyulán, a román ortodox templomban fotó: lehoczky Péter Tizenkét nyelven hangzott el az evangélium Ortodox húsvét Gyulán Közel háromezren ünnepelték és ünnepük ezen a hétvégén Gyulán az ortodox egyház legnagyobb ünnepét, a húsvétot. Mint tudjuk, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepét a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapon tartják. Az ortodox egyház a többi egyházzal szemben 1582-ben nem tért át a XIII. Gergely pápa által megújított naptárra, ma is a Julianus-naptárt használja. Innen származik az eltérő időpont. Az ünnep legkiemelkedőbb eseményét, a feltámadási szertartást szombaton éjfélkor Sofronie Drincec püspök celebrálta Gyulán a román ortodox templomban. Az éjféli körmenet végén a jelenlevők borral meghintett szentelt kenyeret fogyasztottak, amelyek Krisztus vérét és • testét jelképezik. Vasárnap délelőtt fél 11-kor a Szent Liturgián, délután 6 órakor az esti istentiszteleten (vecsemye) vettek részt a hívek. A vecser- nyén 12 nyelven (utalva a 12 apostolra) hangzott el az evangélium. Az ünnephez kapcsolódó népszokások, bárány, sonka, tojás, kalács fogyasztása, a locsolás és festett-tojások ajándékozása az ortodox húsvétra is jellemző. (s)
