Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-10-11 / 83. szám
1999. április 10-11., szombat-vasárnap Hétvégi magazin 9 _______________________A GYULAI KÓRBONCNOK HÉTEZER UTÁN MÁR NEM SZÁMOLTA_____________________________ Ak it a kíváncsiság hajtott a márványasztalhoz A boncmester igazán nem tartozik a legelterjedtebb szakmák közé. Talán azért mondogatja sűrűn Nagy Imre, a gyulai Pándy Kálmán Kórház boncmestere, hogy sokkal többen ismerik őt, mint ahány embert ő ismer. A hozzátartozók, akikkel nap mint nap kapcsolatba kerül, egy életre megjegyzik a nevét, ezért számára rendkívül fontos a velük való konzultáció. — Nem alkohollal, ha erre gondol. Ledőlök pihenni a fejhallgatómmal, és órákon át mondjuk Vangelist hallgatok. — Hisz Ön a túlvilági életben? — Nehéz válaszolni. Lehet, hogy azért nem hiszek benne, mert az évek során túl gyakorlatias lettem. — Hm. Hány holttestet boncolt eddig? — Hétezerig számoltam. Jelenleg tízezernél tarthatok. Körülbelül háromezret már itt, a gyulai kórházban, ahol nyolc éve dolgozom. — Hogyan történik maga a boncolás? — Remélem beéri egy sima kórházi esettel. A boncolás menete minden alkalommal koponyanyitással kezdődik. Magát az agyat eltávolítjuk a koponyaüregből. Ezután a mellkas megnyitása következik. A gégeporc magasságától a szeméremcsontig ejtünk egy metszést. Ezután eltávolítjuk a belszer- veket, melyek a művelet befejeztével visszakerülnek. (A belszervek vizs- A boncolást nem lehet megszokni, vallja Nagy Imre, de gálatát élettani valamiféle immunitásra azért szert tett FOTÓ:KOVÁCS ERZSÉBET A patológiának csak egy részterülete a kórbonctan. A másik kettő a szövettan és a sejttan. A patológusnak a konzultáció szintjén értenie kell más klinikai szakmákhoz is, mint a belgyógyászat, a nőgyógyászat, a fül-, orr-, gégészet és más egyéb szakterületek. Nem véletlen, hogy a legnagyobb klinikai orvosok mindegyike jó pár évet eltöltött a patológia területén. Ami a szövettant illeti, törvény írja elő, hogy az élő emberből műtét során eltávolított anyagot szövettani vizsgálat alá kell vetni. A patológus diagnózisa alapján döntik el, hogy szükség van-e műtétre, s milyenre. Ezért lényeges és fontos az esetleges következmény szempontjából, hogy mit látnak a kérdéses metszeten. A patológus munkájának második területe a sejttan, más szóval citológia, közismertebb nevén a rákszűrés. Ekkor nem szövetdarabokat, hanem sejteket tartalmazó kenetet vizsgálnak. Új módszer munkájukban az aspirációs citológia. Lényege, hogy tűszúrással, vákuummal vesznek ki az elváltozásból sejteket. A patológia harmadik területe a kórbonctan. Rengeteg kutatóorvos — sőt olyan lángelmék is, mint Leonardo, vagy Michelangelo — boncolt, boncoltak titokban a középkor fényre törekvő évszázadaiban. Felfedezéseik, megállapításaik hatalmas mértékben gazdagították az orvostudományt. . — Finommechanikai műszerésznek tanultam — kezdi a bemutatkozást Nagy Imre. — Kiskunfélegyházán laktunk. Az igazság az, hogy hiába volt a bizonyítvány a zsebemben, mindig vonzódtam az egészségügyhöz, annak is a gyógyító részéhez. Az első adandó alkalommal elhelyezkedtem a ‘félegyházi mentőállomáson, mint ápoló. Két évet dolgoztam ott. A kíváncsiság engem is hajtott, mint bárki mást. Történt, hogy Kecskemétre, a megyei kórházba segédet kerestek a boncmesterek mellé. Amikor először láttam boncolást, öt perc után rosszul lettem. — Kiment hányni? — Nem, csak ájulásszerű rosszullét fogott el. Elszívtam az udvaron egy cigarettát, és visszamentem. Azóta sem volt ilyen problémám. — Mi tartozott a munkakörébe? — Maga a boncolás nem. A holttest előkészítése a boncoláshoz viszont igen. Ki kellett hoznom a hűtőből, és fel kellett tennem a márványasztalra. Közben fürkésztem a mestereket, hogyan dolgoznak, lestem a szakmai titkokat, a fogásokat. Ezek után kegyeleti szempontok szerint helyre kellett állítani a halottat. Össze kellett varmom a holttestet, majd felöltöztettük a mesterrel. Ezután összetakarítottam a termet, fertőtlenítettem az asztalt, a műszereket. A közhiedelemmel ellentétben nem hullamosó, hanem boncsegéd van. Miután a technikai részt nagyjából elsajátítottam — amiért sokat köszönhetek Lesznyák főorvosnak —, elvégeztem egy féléves tanfolyamot, pontosabban mesterképzést, mert mestervizsgát is kaptam. Ezután Békéscsabára kerültem a megyei rendőrorvosi hivatalba, ahova megint csak a kíváncsiság hajtott, meg a szolgálati lakás. A fizetésem sem volt rossz, lényegesen többet kerestem, mint mondjuk a kórházban, kijött a havi harmincezer forint. Mindez 1982-ben! — Azonkívül, hogy jól fizették, kíváncsiságát is kielégítendő, mennyi mindennel találkozhatott itt! — A gyilkosságok áldozataitól, az öngyilkosságban, közlekedési balesetekben elhunytakig, az égett halottak mellett az erőszakos halál áldozataivá lett csecsemőkig, vagy a vízi hullákig — mindenféle áldozattal. — Ahogy én tudom, kétféle rendőrségi boncolást különböztetünk meg... — Igen, van a sima, ami az egyszerűbb esetekre vonatkozik. Egyéb kategóriába tartoznak például az emberölések és a közlekedési balesetek áldozatai. Ilyen esetekben igazságügyi orvosszakértőt is be kell vonni. — Meg lehet ezt a munkát szokni? — Nem. Látok gyerekeket, húszéves lányokat, fiatal fiúkat. És a másik a szag. Ami a hétköznapi embernek büdös, az nekem is büdös. Valamiféle immunitásra azért szert lehet tenni. Attól függetlenül megviseli az embert. Van, ami különösen. Valamelyik határhoz közeli településen történt, egy kisgyerek egy várakozó utasokkal teli buszmegállóban rosszul lett, hányt. Senki nem avatkozott közbe, senki nem segített. Ami megesett, az ott lévők közönye, és hozzá nem értése miatt esett meg: a kisgyerek a saját há- nyadékában fulladt meg. Nézze, nem lehet ezt a munkát úgy csinálni, hogy a boncasztalon fekvőben valakinek az édesapját, édesanyját, lányát, fiát látom. Az embernek ki kell kapcsolnia az agyát, és a munkáját kell végeznie. — Amikor úgy érzi, hogy egy munkanapja különösen megviselte, hogyan oldja fel? szempontból a patológus végzi, ő állapítja meg a halál okát is.) Tulajdonképpen a mi munkánk ennyi. Magán a boncoláson belül létezik részleges, illetve célirányos boncolás. Ez azt jelenti, hogy csak egyes szerveket távolítunk el. Például egy infarktusban elhunyt betegnek csak a szívét vesszük ki vizsgálatra. Ha ebből egyértelműen kiderül, hogy ténylegesen infarktus okozta a halált, az elhunytat nem boncoljuk tovább. De nálunk, a gyulai kórházban, ahol szakmailag magasan képzett orvosok dolgoznak, nem ez a gyakorlat, mi csak teljes boncolást végzünk. A kórházban elhunytak körülbelül 30 százalékát nyitjuk fel. De hozzánk kerülnek a háziorvosok által beküldött elhunytak is. — Megengedik a hozzátartozónak, hogy jelen legyen? — Ilyen kérésre még nem volt példa. Nem tudom, létezik-e ilyen esetekre törvényi szabályozás, de azt hiszem igen. — Fiatalabb korában történt Önnel olyan eset, hogy mondjuk egy házibuliban megismerkedett egy lánnyal, akivel kölcsönösen rokonszenvesnek találták egymást, de amikor kiderült, hogy Ön mit dolgozik, akkor a lány kirohant megmosakodni, mert kezet fogott Önnel. — Volt ilyen. Aztán, amikor alaposabban megismernek, és kiderül rólam, hogy a higiéniára kényes vagyok, elfogadnak. Ez persze nem csak a nőügyekre vonatkozott, más ismeretségeimmel is így van. A baráti köröm nem azért keresi a társaságomat mert bonc- mester vagyok. Az életet a maga teljességében kell elfogadni, melyhez ugyanúgy hozzátartozik a halál, mint a születés. Aki engem megismer, az tudja, hogy ezt a szakmát nem kétfogú, nagydarab kopasz hústomyok jelképezik. Azt hiszem, itt be is fejezhetjük, ehhez már igazán nincs mit hozzátenni... Pánics Szabó F erenc Ajánló Videofilm slágerlista 1. Halálos fegyver 4. 2. Armageddon 3. Bosszúállók 4. Dr. Dolitte 5. Amikor a farok csóválja... 6. A patrióta 7. Pinocchio 8. Sziki szökevény 9. A Twister visszavág 10. Jöttünk, láttunk, visszamennénk 2. +1. A nagy Lebowski Videofilm A nagy Lebowski Jeff Lebowski, akit mindenki csak „Dude”-nak becéz, valószínűleg Los Angeles leglustább embere. A tekepartikon kívül semmi nem érdekli, egészen addig, még össze nem tévesztik milliomos névrokonával. Először alapos verést kap nem létező felesége adósságai miatt, aztán maga a milliomos kéri fel, hogy segítsen elrabolt felsége felkutatásában. (Fanfár Videotéka) Könyv Búvárok kézikönyve Egy igazi szakkönyv azoknak, akik szeretik a víz alatti világot. Akár rendszeresen alámerülnek benne, akár csak megkóstolják, akár csak felülről ismerkednek ezzel a különös és igen szép sporttal. A Park Kiadó 160 oldalas, igen tetszetős kivitelű könyve nekik készült. A kilenc fejezetre tagolt kötetben a búvárkodás történetéről, a merülés fizikai törvényeiről, a búvárfelszerelésekről, a kiképzésről, az egészség és biztonság kapcsolatáról, a hullámok játékáról, a zátonyok elbűvölő világáról, a veszélyes tengeri élőlényekről, az ismeretlen felfedezéséről olvashatunk, s kiegészítésül összefoglalót találunk az alapfogalmakról, valamint név- és tárgymutatót, amely segíti eligazodásunkat a lapokon. A könyvet — amely eredetileg angol nyelven jelent meg Londonban — egy gazdag tapasztalatokkal rendelkező könnyűbúvár és környezetvédő szakember, Alan Mountain írta. Az albumot számos táblázat és több mint 300 kiváló fénykép és illusztráció egészíti ki. „Nem lehet ezt a munkát úgy csinálni, hogy a boncasztalon fekvőben valakinek az édesapját, édesanyját, lányát, fiát látom” E ■EEMMHRi i» Ü ■ , a m v* . m ■ Gyermekkorom óta szent csodára vágytam, Kerestem, kutattam szerte a világban. Makacs kitartással, ősi babonával, Tántoríthatatlan pogány szilajsággal. Kerestem a Földön, kerestem az égen, Földalatti sötét barlangok mélyében, Olykor betört fejjel, félénk alázattal, Új harcokba küldő csúfos kudarcokkal. Körös öntözgette drága szülőföldem, Az élet hajóján de messze kerültem! Északon és délen egyaránt bolyongtam, Vérző ujjhegyekkel sziklán kapaszkodtam. Bejártam e bolygót, Afrikát, Ázsiát, Tapostam talpammal gazdag Amerikát. Figyeltem kábultan az élet zsongását, Hófödte bércekről kristály panorámát. Feltárult előttem a világ sok titka, Bűntelen bűnhődés, csalárd gaz praktika. Ti VAGYTOK A csoda! (A jubiláló Sarkad köszöntése) Lenyűgöző bőség, gyilkos nincstelenség, Kétségbeesetten küzdő emberiség. Jóságot, örömöt sokfelé találtam, Borzalmat is láttam, szerte a világban. Minél többet jártam, annál inkább tudtam: A csodát meglelni hiába indultam. Mert csoda csak itt van, ebben a hazában, Véráztatta földű kis Magyarországban. A csoda csak itt él, itt dobog közöttünk, Csak a szülőföldön leli meg a szívünk. Hol gyökerünk sarjadt, nem lehet feledni, Nekem a szülőföld Sarkadot jelenti. Történelemtépte viharsarki város, Soktornyú temploma pelikánoltáros. Sarkadra én már csak ünnepelni járok, Pedig lelkem mélyén mindig ide vágyok. Ünnep hazatérni hívó szavatokra, Hisz Ti vagytok nekem az igazi csoda. Boldog minden ember csupán otthon lehet: Dalos pacsirtát is csak pacsirta szeret. Cukorgyárát vesztett gyönyörű Sarkadunk, Mi itt valahányon gyermekeid vagyunk. Küzdő városléted ünnepelni gyűltünk, Jubileumodon lelkesen köszöntünk! Zászlót bont előtted valamennyi véred, Áldja meg az Isten újabb ezer éved! 1999. április 10. (A várossá nyilvánításának 10. évfordulóját ünnepló' Sarkadot köszöntő vers szerzője dr. Jakucs László geológus, egyetemi tanár, Sarkad díszpolgára)
