Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-10-11 / 83. szám

1EÍRLAF MEGYEI KORKÉP 1999. április 10-11., szombat-vasárnap 4 Ezredvégi balladák, (w) A költészet napja alkalmából Sarkadon, a városi könyvtár­ban április 12-én 17 órától „Ezredvégi balladák” cím­mel zenés irodalmi délutánt tartanak Huzella Péter zene­szerző, előadóművész és Za­lán Tibor költő részvételé­vel. A rendezvényen a könyvtár által meghirdetett versírói pályázatra beérkező műveket is értékelik. Csoportosan raboltak, (b) Csütörtökön este 2135-kor há­rom ismeretlen „látogató” érke­zett a megyeszékhelyi Arany Já­nos utca egyik lakásába. A fia­talemberek megtámadták az ott lakó idős, (71 éves) hölgyet, majd megkötözték és kutattak lakásán. A rablók — 600 ezer fo­rint értékben — aranyláncokat, valutát és készpénzt vittek ma­gukkal. Azonosításukat követő­en a megyeszékhelyi kapitány­ság elfogatóparancsot adott ki L. Marius (32), C. S. Dániel (25) és P. Stefan (24) román állampol­gárok ellen. Keresik, (b) Ismeretlen tettes ellen indított eljárást a gyulai rendőrkapitányság. A rendőrség által keresett személy több ízben betört a gyulavári általános is­kolába, s onnan számítógépeket, műszaki cikkeket vitt el. A tettes személyévelO vagy az eltulajdo­nított tárgyakkal kapcsolatosan érdemi információval bíró(k) je­lentkezését várja a rendőrség. A nyomravezetőnek 100 ezer fo­rint üti a markát, személyét bi­zalmasan kezelik. Égett, (b) Sarkadon április 8- án este elektromos zárlat oko­zott tüzet egy Lancia típusú sze­mélygépkocsi motorterében. A keletkezett kár 600 ezer forint. Tótkomlóson tegnap egy mogyo­rópörkölő üzem és lakóház tető- szerkezete égett le. A kár felbe­csülése folyamatban van. Belehalt, (b) Kondoroson a helyi szárítóüzem telephelyén egy külső motorral indítható T—150-es típusú traktor elgá­zolta L. Gy (66) helyi lakost. A kerék alá került férfi a kórházba szállítás közben belehalt sérülé­sibe. „GONDOLKOZÁSRA KÉNYSZERÍTSD AZ EL­LENFELEDET, NE PE­DIG TÉRDRE!” (William Ury) « V Minden műfaj a színpadon Iván Ildikó operaénekes kiállítása és Görgey Gábor könyvbemutatója Az a komplexitás hiányzik a magyar kultúrából, ami most itt jelen van: festészet, irodalom, zene, színház — mondta többek között Schéner Mihály Kossuth-díjas képzőművész, Békéscsa­ba díszpolgára tegnap délután a városháza Mokos termében, amikor megnyitotta Iván Ildikó operaénekes első kiállítását. A képek bemutatása után Görgey Gábor Adria szirénje című könyvét ismertette Rajnai István esperes. A kiállítás és könyvbemutató helyszíne majdnem szűknek bizonyult, olyan sokan jöttek el az ismert művészházaspár „fellépésére”. A festmények élénk, vidám színei az Adria partjára, a romantika világába emelték a nézőt, a mediterrán táj szépségét és a művészet ha­talmát hirdették. Iván Ildikó az opera és a színház műfaja után főleg Vas István, Szántó Piros­ka és Schéner Mihály biztatá­sára festette képeit. Első tárlata Schéner ötletére jött létre Bé­késcsabán. Görgey Gábor regényciklu­sának ötödik része az Adria szi­rénje, a könyv borítóját, aho­gyan az előző kötetét (A homár páncélja) is, Ildikó képei díszí­tik. Az életrajzi ihletésű új re­gényt nagy műgonddal, alázat­tal elemezte Bajnai István. Ki­emelte, hogy a rendszerváltás gyötrelmes, bonyolult, mégis felszabadító tíz évének történe­téhez még nemigen mertek hoz­zányúlni az írók, Görgey most megtette. — Ne gondolják a sok csaló­dás, kiábrándulás ellenére, hogy pesszimista a könyv! Minden fölött kicsendül a regényből az élniakarás, az élni és használni — a nemzetnek is. S akinek ez az elegáns, mér­téktartó ízelítő még nem keltet­te volna fel kellőképp az érdek­lődését a könyv iránt, annak Görgey Gábor járt a kedvébe, amikor felolvasott egy szelle­mes, kissé frivol részletet. Ritka szép, emlékezetes élményt nyújtott ez a tegnapi békéscsa­bai kettős premier és a találko­zás. Niedzielsky Katalin Vendégünk volt. (p) Tegnap Békéscsabára látoga­tott Dorogi Sándor, a Magyar Távirati Iroda Rt. elnöke. Ta­lálkozott a megye és a város vezetőivel, valamint a megyei lapok és médiumok vezető munkatársaival. Dorogi Sán­dor (képünk bal oldalán) szerkesztőségünket, mint a távirati iroda egyik partnerét is felkereste, ahol lapunk fő- szerkesztője, dr. Árpási Zol­tán tájékoztatta a lap helyze­téről, a szerkesztőség munká­járól. A megbeszélésen résztvett Sarusi Mihály (jobb­ról), az MTI megyei irodave­zetője is FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A jövő útja a digitális térkép (Folytatás az 1. oldalról) megvalósítani a digitális térkép- rendszert. A digitális térkép, ha új felmérésekkel készül, a bel­területeken hektáronként 80— 100 ezer forintba kerül. A Nem­zeti Kataszteri Program által nyújtott hitelek nem elégsége­sek minden területre. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét is, hogy a különböző térségfejlesz­tési pályázatokból az önkor­mányzatok milyen forrásokat vehetnek igénybe a digitális tér- képrendszerek kialakításához. — A földhivatal jelenlegi nyilvántartása mennyire kész az esetleges digitalizálásra? —- A kárpótlás és a rész­arány-földtulajdonok kiosztása során nagyon sok adat került számítógépre. A külterületek 70—75 százaléka digitális for­mában létezik, de ez még nem digitális térkép. Ez egy óriási adatbázis, melyből kevesebb költséggel és energiával készül­het digitális térkép. A megyé­ben minden feltétel adott erre. A szakma arra vár, hogy elké­szíthesse a digitális térképrend­szereket. Békésben a geodéziai kapacitások jelenleg nincsenek lekötve, mivel nagyobb beruhá­zás nem folyik a térségben. Kovács Attila Ízelítő a tartalomból: Adóterhek — ami volt és ami lesz f A Jókai Színház (közös) Csárdáskirálynője Izraelben ¥ A jósnő bizonyítja: a jövőbe lát ¥ Új pestisünk: a vérengző ebek ¥ Kovács Katival bizalmasan ¥ Tehetséges. Elhagyta Gyulát ¥ Filmsztár születik Békésben — Tóth Ildikó ¥ Az ódon autók szerelme­se ¥ (Csak) a szemünk Béres Ale­xandrán ¥ Először nálunk olvasható: tudósítás az Előre—Tiszavasvári foci- ,i meccsről ¥ Aprólékosan: a DVSC— | FTC és a BVSC—Videoton mérkőzés ' * (Részlet a Gergő című írásból: — Hogyhogy elkerült Gyuláról? — Nem lehetett itt labdába rúgni. Az „illegalitásunkra” hivatkozva bezárták a klubot, két hét múlva ugyanott másnak megadták a lehetőséget. De hát a közönség gyorsan elmaradt... Jöttek velünk a Jókai művelődési házba, ahol nyaranta koncerte­ket szerveztünk, amíg volt terünk. Aztán kitaláltuk, hogy a személyünkkel lehet baj. Megfogalmazódott VASARNAP VI 1 1 999. április 11. Képes heti II. évfolyam 15. szám hírmagazin A megye 540 lapárusánál! bennem: innen nagyon el kell menni. Ez már az az időszak volt, amikor Gyulán akár „alkalmatlansági kupát" is kiírhat­tak volna a tehetségtelen vezetők számá­ra... Kilencvenötben „kiszálltam”.) VÉLEMÉNY Mi fortyog a fazékban? Mindig csak a jó szerencse mentse meg az em­bereket? — tette fel a kérdést a nagymama. Sze­retne unokájával a gyulai Csigakertben sétálni, ahol még jó a levegő, de póráz, szájkosár nélkül futtatják ott a termetes kutyákat. Valóban, kevés egy közpark bejáratánál kiírni, hogy állatot le­geltetni, füvet vágni tilos. Manapság elterjedt a borjúméretű ebek tartása, talán nem véletlenül. A járókelőkre rájön a frász, amikor megroha­mozzák a kiskaput, amely gyakran olyan alacsony, hogy szinte már át is lendülnek rajta. Biztonság... A gyógyszerrel élők ugyancsak kapkodják a fe­jüket a társadalombiz­MIG vadászgépet láttak Gyula fölött tosítás reformjai mi­att. Félnek a de­pressziósok, mi lesz, ha megvonják a támo­gatást? Magyarország amúgy is élen jár az öngyilkosságok szá­mában, a bevált gyógyszerek mással helyettesítése nem ugyanaz, fokozódhat az öngyilkosság iránti késztetés. Máshogy kellene spórolni. Példá­ul úgy, hogy ne a kórházak legyenek a rejtett szociális otthonok. Jó, de van elég otthon? Mára sokak fejében megfordult, mi lesz, ha a szerbek átlépik déli határunkat. Emberi számítás szerint nem lépik át, NATO-tagok vagyunk — hallottuk a kormányfő­től. Eszembe jutott a pontosan egy évvel korábbi jövendölés: 1999 áprilisára ez várható. Tegnap megszólalt a telefon, április 6-án MÍG vadászgépet láttak Gyula fölött, Románia irányában hagyta el légterünket. Ne gondoljanak ellenséges célra, a magyar—román Nyitott égbolt szerződés keretében repült eb­ben az időpontban — nyugtatott meg az ezredes. Kis idő múlva az utcán találtam „nagyértékű” egyforintosunkból — jól jöhet még némi szerencse. Szőke Margit Vendégkommentár A legújabb holocaust Húsvét táján nem illik emberirtásról, üldöztetés­ről, exodusról beszélni. De ha Krisztus után 1999-ben „illik” Koszovóban öldökölni, ha „illik” óránként négyezer embert szülőföldjéről elűzni, akkor erről beszélni nem illem, hanem szükség kérdése. Magam is azért szólok róla, mert Koszovó és annak következményei magyar emberként, képviselőként épp úgy foglalkoztat­nak, mint bárkit a megyében, az országban vagy a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, a Vajdaságban. Hazánk tagja a NATO-nak és ez nekünk főként azt jelenti, hogy védve vagyunk. Leírni ezt könnyű, de igazán értékelni csak akkor tudjuk, ha meggondoljuk, Milo­sevics a NATO-tag- ságunk nélkül is azt tenné, amiért a légi­csapások elkezdőd­tek, s a Vajdaság ak­kor is itt lenne a szom­szédban, ha összetett kézzel néznénk, amit látunk. így viszont védve vagyunk. Más szóval: ahogyan nem a NATO-tagságunk az oka a koszovói rettenetnek, úgy mi sem jelentünk „célpontot” délről, mert a szerb—albán—NATO-konfliktus logikája nem en­gedi meg, hogy a szerbek újabb arcvonalat nyissanak. Célunk — a kötelezettségünk teljesítésén túl — a béke. A magyar—szerb kapcsolatok javítása, a háború utáni helyzet nor­malizálása és a vajdasági magyarok megvédelmezése, hogy a kö­zülük besorozottaknak ne kelljen Koszovóba menniük. Mint szomszédos ország, nem vagyunk könnyű helyzetben, nagyobb a rizikónk, mint mondjuk a franciáknak. De ezúttal sem a jó és a rossz, hanem a nagyobb és a kisebb rossz között választ­hattunk. Most tehát csak a megfontoltságnak van helye és ide­je, hiszen a korrekt magyar politikának a Hunyadiaktól máig soha sem volt könnyű dolga. Dr. Varga István (A szerző országgyűlési képviselő) Nagyobb a rizikónk, mint mondjuk a franciáknak A nagy találkozás Békésen IMIiiHIIIHHMM Magyarországon először Békés városában rendez közös evan­gelizációs kampányt a helyi re­formátus, pünkösdi és baptista gyülekezet, karöltve a Timó- teus Társasággal. Az eseményt támogatja a város önkormány­zata is. Április 23-étól 25-áig a város minden lakóját szeretnék az eseménysorozat sodrásába von­ni. A kampány legfontosabb ré­sze A nagy találkozás című film vetítése lesz a moziban, klubok­ban, tereken. Könyvárusítás, térzene és számos egyéb prog­ram színesíti az evangelizációs sorozatot. (d)

Next

/
Thumbnails
Contents