Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-09 / 82. szám
1999. április 9., péntek KULTÚRA Zorán-koncert. (s) Az elmúlt héten teltházas koncertet adott Zorán Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Házban. A legutóbbi, Hozzám tartozol című lemez dalaiból, valamint az énekes régi nagy slágereiből hallhattak válogatást a rajongók. A hatalmas vetítővászon és a technikai felkészültség csak fokozta a résztvevők jó hangulatát fotó: such tamás Béke a békétlenségben Húsvét vasárnapján a szentmisén arról beszélt a pap, hogy milyen fontos a feltétel nélküli szeretet. Igazán az szeret, aki mellett nem szorong senki. Igen, mindenki tapasztalhatta már, ha őszintén, szeretettel közeledünk embertársainkhoz, mennyivel egyszerűbben megoldódnak a problémák. Felszabadult, nyitott lesz az emberekkel való kapcsolatunk. Ez az egyszerű képlet magában hordozza a békét családban, országban, nemzetek között. És milyen jó a BÉKE! Nemzedékről nemzedékre erről beszél a politika is. Mindenki valamilyen megoldást akar kitalálni, és sokszor éppen ez vezet a békétlenséghez. Ha a békétlenség óriás, torz érzésekké változik, háborúvá fajul. Bekapcsolja az ember a televíziót, mert szépet szeretne látni — ünnep volna a szívében, húsvét szent ünnepe —, de előbb a közvetített háború képeit kell magába fogadnia. Mert nincs senki, akit ez nem kavart fel. Örülünk, hogy nem itt van, és fáj, hogy ott van, mert ártatlanokat tettek földönfutóvá. És hol az út vége? A példátlan európai káosznak és menetelésnek lesz-e értelme? Krisztust megfeszítették az emberek bűneiért. Vállalta, mert tudta, hogy nem hiábavaló. De ott, tőlünk néhány száz kilométerre, miért kell szenvedni? Azt tudjuk, hogy minden szenvedés bölcsebbé teszi az embert, de megérik-e ott mindannyian? Békétlenségben telnek ott a napok, évek, a drága élet, mert valakik gyűlölködnek, népük egy részét gyűlöletre, a másikat félelemre programozták. Valójában mindenkiben a félelem él. Igen, ha egyformán tudnának szeretni! Nem kellene háborúzni. Csak akkor lesz igazi béke, ha a lelkekben is béke lesz, majd akkor, aki hibázik, bocsánatot tud kérni attól, akit megbántott függetlenül attól, milyen okból vétkezett a másik ember iránt. Akkor talán nem szorong senki. L. Házi Magdolna Körösi Csorna Sándor-napok ’99 Csomakőrösre utazik a tanítóképző intézet kórusa Az erdélyi Körösi Csorna Sándor Közművelődési Egyesület (amely a nagy magyar utazó szülőhelyén 1990-ben alakult) elnökének, Gazda Józsefnek meghívására április 9—11-ig ünnepi programsorozaton vesz részt a főiskola 26 fős kulturális diákdelegációja. A Magyarok Világszövetsége Körösi Csorna Sándor-emlékév- vé nyilvánította 1999-et, a székely nemzetség világhírű tudósa születésének 215. évfordulója alkalmából. Az ötnapos rendezvényen kiállításokkal, tudományos előadásokkal, hangversenyekkel, emlékházavatással és ünnepi istentisztelettel emlékeznek meg a tudomány „Kolumbuszáról” (Szilágyi Ferenc kutató). A híres Ázsia-utazó és magyar őstörténet-kutató, a tibet- tudomány megalapítója 1784. április 4-én született Kőrösön (a falu 1904 óta Csomakőrös), egyszerű székely köznemesi család gyermekeként. Elemi iskoláit szülőhelyén végezte, majd 1799-től a Nagyenyedi Kollégiumban folytatta tanulmányait. Zseniális nyelvérzéke már iskolai évei alatt megmutatkozott, latinul, görögül, németül és franciául tanult, majd a teológiai évek alatt elsajátította a héber, az arab és a török nyelveket is. Egyetemi diplomát Göttingenben kapott, ahol angolul, spanyolul és olaszul is megtanult, majd hazatérvén a szláv nyelveket tanulmányozta. 1819-ben, 35 évesen indult Ázsiába, hogy felkutassa a magyarok őshazáját, ekkor közel 14 nyelvet ismer. A nagyenyedi évek alatt kialakult rokonságelmélete, a szkíta—hun—magyar—ugor kapcsolatról, a göttingeni években szerzett ismeretei nyomán megerősítést Körösi Csorna Sándor kapott. Utazásai alatt több, mint 12 ezer kilométert tesz meg, többnyire gyalogosan. Útja Iránon és Afganisztánon keresztül Indiába, majd Tibetbe vezet. A Szkander bégként emlegetett kutató munkája nyelvészeti tanulmányokkal indult, de enciklopédikus ismeretszerzéssé szélesedett. 1830-ban a Bengáliai Ázsia Társaság meghívására Calcuttába ment, hogy kutatómunkája eredményeit feldolgozza. 1834- ben került kiadásra két nagy munkája: a Tibeti—angol szótár és a Tibeti nyelvtan. Levelezéseiből kitűnik, hogy a közel 23 éves vándorlás alatt, nyelvészeti munkája közben sem felejtette el eredeti célját: megtalálni a magyarok őshazáját. A viszontagságokkal terhes úton Tibet felé, valószínű malá- riás fertőzést kapva 1842. április 11-én Dardzsilingben halt meg. Az utókor elsősorban egy Indiába került negyvennyolcas honvéd hadnagynak, Duka Tivadarnak köszönheti Körösi Csorna Sándor hagyatékának kezdeti feldolgozását. Kitartó, példaértékű és egyetemes munkássága nyomán világszerte a tibeti stúdiumok megalapítójaként tartják számon, akinek kutatásai eredményeiből egy új tudományszak született: a tibetisz- tika. Hazánkban 1920-ban alakult meg a Körösi Csorna Társaság, amely a Magyar Tudományos Akadémia keretein belül működik. Ez a magyar keletkutatókat összefogó társaság 1997-ben Budapesten 1200 résztvevővel rendezhette meg az orientalista világkongresszust. 1967-ben, a világhírű őshazakutató és filológus halálának 125. évfordulója alkalmából a Magyar Földrajzi Társaság négyévenkénti kiosztásra kerülő Körösi Csorna Sán- dor-emlékérmet alapított. 1988-ban, Nógrád megyében, Szécsényben, Körösi Csoma- emlékhelyet avattak. A békéscsabai főiskolán 1992 szeptemberében, a tanévnyitó ünnepség keretében adódott lehetőség a megtisztelő név felvételére. Sajnálatos módon ma már csak az 1998-ban Körös Főiskolára változott intézmény tanítóképző intézete viselheti Körösi Csorna Sándor nevét. A Csomakőrösön megrendezésre kerülő Körösi Csorna Sándor-napok ’99 programjában a főiskola kórusa Szák Kocsis Péter karnagy vezetésével április 11-én ad önálló koncertet a református templomban. A nagyszabású rendezvény magyarországi résztvevői között szerepel Faragó Laura, a nagykanizsai Dél-Zala Táncegyüttes, a Pécsi Német és Magyar Nyelvű Gimnázium Diákszínpada, Pápa város fúvószenekara, a Debreceni Adyákszínpad, a dunakeszi Körösi Csorna Sándor Iskola és a Nagykanizsai Dzsesszzenekar. Lindenbergerné Kardos Erzsébet SOLEs** ' OfAK kedves Csalód • Tej q ré9>o4obozban. Ho55zqnfh5Sj Nshci Most röviden elmagyarázom, mitől hosszan friss a hosszanfriss tej. A finom, frissen feji tejel néhány pillanatra felhevítik, majd rögtön lehűtik - ez a gyorshőkezelés. Ezután egy praktikus tégla- dobozba kerül, így több réteg védi a kid világ ártalmaitól. Az idő csak múúúlik, csak múúúlik. de a tej finom és friss marad. Semmi tartósítószer, ezért hívják hosszanfriss tejnek. Keresse a boltokban a Milli, Parmalat, Parmer, Sole vagy MiZo hosszanfriss tejet! Hosszanfriss tej. 90 napig csúcsformában.
