Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-05 / 54. szám
GAZDASÁG 1999. március 5., péntek Áramlopások: a Körösökön túli terület, illetve a megyeszékhely „vezet” A csabai ellenőrök a leghatékonyabbak Az utóbbi években pro és kontra gyakran lehet hallani áramlopásokról. „Pro” a fogyasztótól, akit áramlopás vádjával ártatlanul meghurcolnak a hatóságok, és „kontra” az áramszolgáltatótól, ahol tény: valakik egyre többször megrövidítik bevételüket. Összeállításunkban megszólaltatjuk az áramszolgáltató képviselőjét, a nyomozásokban segítséget nyújtó rendőrséget és néhány póruljárt fogyasztót. Először Kovács Károlyt, a Démász Rt. Békéscsabai Üzletigazgatóságának vezetőjét kerestük fel, akinél többek között arra kerestünk választ, hogy milyen mértékű az áramlopás az üzletigazgatóság területén. — Az 1998-as évben ellenőreink több, mint 28 ezer ellenőrzést végeztek — mondta. — Ebből 843 esetben találtak szerződésszegéses áramvételezést. Ez azt jelzi, hogy valamivel több, mint 3 százalék területünkön az „áramlopások” aránya. A Démász területi átlaga ennél alacsonyabb, 3 százalék alatt van. Az eltérés több dologgal is magyarázható: például a békéscsabai ellenőrök hatékonysági mutatója a legjobb a vállalat területén, illetve az áramlopások elterjedésének időszakában az ország északkeleti megyéiből indult ez a „mozgalom”. — Milyen a területi eloszlás? — Jelentős különbségeket nem tapasztalunk, talán a Körösökön túli terület, illetve Békéscsaba a legfertőzöttebb. — Mit tud tenni az áramszolgáltató? — Elsősorban a helyszíni ellenőrzések alkalmasak az ilyen esetek feltárására és megszüntetésére. Ezek szemrevételezéses, illetve esetenként műszeres ellenőrzésből állnak. Ezen túlmenően a fogyasztási adatok statisztikai elemzése is ad támpontokat, és a különböző technikai eszközök fejlesztése is folyamatban van. — Mit csinál az áramkommandó? — A helyszínen ellenőrzik a fogyasztásmérő berendezés, a vezérlőeszközök és a csatlakozó vezeték zártságát és rendes működését. Megvizsgálják a fémzárak (plombák) épségét, valamint az áramszolgáltatók plombákkal lezárt helyein a kötések és beállítások szabályszerűségét. Ellenőrzik, hogy a fogyasztásmérők burkolata sértetlen-e, nincs-e rajtuk beavatkozásra utaló nyom. — Adott esetben milyen büntetés várható? — Törvényben és rendeletekben meghatározott módon felemelt ár alkalmazásával, számítás útján határozzuk meg követelésünket. A felemelt ár háromszorosa a normál áramdíjnak, és ezen túlmenően a sérült berendezés cseréjének költségét, illetve utánpótlási árát is kérjük ezekben az esetekben. Az így kialakult összeg néhány tízezer forinttól több százezer forintig terjed. Amennyiben ezt nem hajlandó a fogyasztó megfizetni, bírósághoz fordulunk. — Milyen a bírósági perek kimenetele? — Elsősorban azt mondanám, hogy javuló. Három éve kezdtük ezt a fajta tevékenységet. Nem volt tapasztalatunk sem a helyszíni eljárási módban, sem a bíróság előtti képviseletben. De tanultunk, minek következtében az 1997. évi 60 százalékos eredményességünket 1998-ban 90 százalékra javítottuk. — Időbeli tendenciák tapasz- talhatók-e az áramlopásoknál? — Tapasztalatunk szerint a szerződésszegéses beavatkozások nyáron a hétvégi telkek használatával, illetve tél elején, a fűtési szezon elindulásával szaporodnak meg. Ny. L. A két leggyakoribb módszer „Áramlopás ügyében” a Sarkadi Rendőrkapitányság illetékességi területén tavaly közel ötven esetben tett feljelentést a Démász Rt. Az áramlopások egyik leggyakoribb módja a régi típusú, fémburkolatú óráknál a következő: a fogyasztásmérő üveglapja alá műanyag csíkot helyezve megállítható az óraszerkezet. Tüzetesebb vizsgálatnál bizonyítékul szolgálhat a fogyasztásmérő üvegablaka és kerete közötti rés, illetve a mérőben talált műanyag maradvány. A másik előszeretettel használt, ám az előbbinél feltűnőbb nyomokat hagyó módszernél a zárópecsét eltávolítása után kiiktatják az óramérő vezetéket. Az így okozott kár öt-hat ezer forinttól 800 ezer forintig is terjedhet. Kormányrendelet határoz arról, hogy a jogtalanul vételezett villamos energia mennyiségét hogyan kell kiszámítani, (w) Az áramlopások állandó ellenőrzése sok energiát és pénzt elvesz az olyan hagyományos feladatoktól, mint például a képen látható javítási munkálatok... íme egy lefoglalt, megrongált villanyóra. Akik új lakásba költöznek, mindenképpen jól teszik, ha ellenőrzik a villanyóra épségét is FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Nem jellemző az önkéntes vallomás A Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság illetékességi területén 2-—2,5 év óta nőtt az áramlopások száma. Jelenleg 4—5 esetet jegyzőkönyveznek havonta a nyomozók, ám — mint mondták — a felderítés és bizonyítás igen nehéz feladat. Legutóbb a békéscsabai Démász Rt. jelentett egy kunágotai esetet, ahol nem kevesebb, mint 286 ezer forint értékű szabálytalan áramhasználatra leltek. — A rendőrség a fogyasztásmérők illetéktelen beavatkozásának felderítését elsősorban a házkutatások alkalmával tudja segíteni, amikor a mérőórákat is megvizsgáljuk — mondta Cselényi Péterné rendőr főhadnagy, a bűnügyi osztály vezetője. A szabálytalanságot jelezzük a Démász felé, majd áz esetet jegyzőkönyvezzük: A fővezetékek „megcsapolásakor” könnyebb helyzetben vagyunk, viszont gyakoribb, hogy a lakásokban levő órákat apró lemezekkel szakítják meg, amit kiérkezésünkig könnyű eltávolítani. Hogy a tulajdonos tud(ott)-e a „lopott” fogyasztásról, nehéz bebizonyítani, mert nem jellemző az önkéntes vallomás. Szakértő kirendelésekor a kimutatható fogyasztásingadozás esetleg hat(hat) az addig hallgatag áramcsenőre, de sajnos nem gyakori. Egyik érdekes esetünk Medgyesegy- házán történt — mondta az osztályvezető —-, ahol a lakás- tulajdonos (akit éppen áramlopáson fogtunk) azzal védekezett, hogy idegen járt a lakásban, és ő csempészte a mérőbe az óra forgását lassító eszközt. A rendőröket nem hatotta meg a mese, és természetesen eljárást kezdeményeztek az illető ellen. H. M. Akié az ingatlan, csak az lehet a hunyó? Megvettem a házzal a bajt is! Igazságtalan szolgáltatás másodfokon A Barkó család kálváriája Gyulán Amikor házat vásárolt olvasónk, még ő sem sejtette, hogy álmatlan éjszakáinak a száma napról napra lesz több. S hogy mi okozza a gondot? Egy megbabrált villanyóra. A gyulai Barkó család kálváriája tavaly februárban kezdődött, amikor lecserélték villanyórájukat. A Démász alkalmazottja a helyszínen megállapította, hogy a fogyasztásmérő ablakát befeszítették és a résen bedugott műanyag csíkkal a készülék működését befolyásolták, illetve megállították. Barkóék ma sem tudják, hogy ki nyúlt a villanyórájukhoz, de annyi bizonyos, hogy a Démász őket gyanúsítja. Az öttagú család 1997 júliusában költözött a törökzugi lakótelepi lakásba. A folyosón lévő villanyórát a megvásárláskor különösebben nem vették szemügyre, álmukban sem gondolták, hogy ebből később baj lehet. A készülék leszereléséig az általuk fogyasztott áram mennyisége — így a számlákon lévő összegek is — folyamatosan emelkedtek. A beköltözés környékén fizetett áramdíjak 1200 és 1500 forint körül mozogtak, míg tavaly már 3500-ra nőtt a számla. Barkóék kiderítették a lakás két korábbi tulajdonosának jelenlegi címét, mert azt gyanították, hogy ők manipulálták a fogyasztásmérőt. A Démász ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Gyulai Rendőr- kapitányságon, ám ott az eljárást megszüntették azzal az indokkal, hogy az elkövető személyét kétséget kizáróan nem lehet megállapítani. Áz áramszolgáltató perre vitte az ügyet, amelyet a Gyulai Városi Bíróságon elsőfokon elveszített. A Démász azonban fellebbezett, és másodfokon pert nyert. A Békés Megyei Bíróság ítélete szerint Barkóék kötelesek több, mint 22 ezer forintot és ennek tavaly márciustól számított évi 20 százalékos kamatát kifizetni. Továbbá őket terheli a 12 ezer forintnyi perköltség is. Az ítéletet megfellebbezni nem lehet. Barkóék nem értik, hogyan történhetett ez velük. A fogyasztásmérőhöz nem nyúltak, a következményeket mégis ők viselik. Már csak az a kérdés, honnan teremtik elő a pénzt és mi lesz velük, ha nem tudnak fizetni. — bam — Itt is ellenőrzés folyik, ám ezúttal nem az áramlopást, hanem a feszültséget ellenőrzi az áramszolgáltató szakembere — Láttuk, hogy az óra üvegje törött, de nem gondoltunk semmi szándékosságra. Majd négyszázezer a büntetés! — sír a kardoskúti asszony, aki bevallja őszintén, belebetegedett a történtekbe. Merthogy ez történt: — Amikor a leolvasó közölte velünk, hogy az órát megmanipulálták, azt hittem, rosszul hallok. Azután felírtak minden fogyasztót a házban, és büntetést szabtak ki ránk. Én nem akarom a bajt más nyakába varrni, de amit nem én követtem el, azért viszont én sem akarok fizetni. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a háznak mi vagyunk az ötödik tulajdonosa. Azt pedig senki sem mondta, hogy adásvételkor jeleznem kellett volna a szolgáltatónak, hogy repedést fedeztem fel az órán. Most hogy bizonyítsam az igazamat?! Ügyfelem az ingatlan vásárlásától az ellenőrzésig semmiféle bevatkozást nem végzett az órán. Megkeresésünkre a Démásztól azt a választ kaptuk, hogy az áramszolgáltató nem hatóság, nem feladata azt vizsgálni, ki manipulálta az órát — mesélte az ügy eddigi tapasztalatait dr. Varga István ügyvéd, akinek nem ez az első ilyen Dühbe gurult Igencsak dühbe gurult gyulai panaszosunk, amikor megtudta, hogy közel 20 ezer forintot utaltak át folyószámlájáról az áram- szolgáltatóknak. Mint kiderült, a Démász Rt. decembertől új banki elszámolásra tért át. Igen ám, de az adatfeldolgozás során hiba lépett fel, amely elsősorban azokat az ügyfeleket érinti, akik lakossági folyószámlájukról rendezték az áramdíjat. A bizonytalanság miatt a decemberi és januári fogyasztást nem kérte a részvénytársaság. így most márciusban a szokásos összeg helyett kéthavi díj került levonásra. (s) esete. Valamennyi példa felveti a kérdéseket: akié az ingatlan, csak az lehet a „hunyó”? A beavatkozás tény, de az ártatlan tulajdonos hogy védheti meg magát? Előfordul, hogy polgári peres eljárást büntető feljelentés követ. Ki dönti el, miért hurcolják meg X. Y. fogyasztót? (cs)
