Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-05 / 54. szám

0^ 1999. március 5., péntek KULTÚRA fflPÉ] „A világot akarom megismerni” Ógörögül, latinul, németül, angolul, franciául, olaszul olvas Sötétben keresi a fényt megtakarítani.” Nézem az ar­cát. Hogyan fér bele ennyi minden egyetlen koponyába? „Földművesként dolgoztam vi­lág életemben, a fejem mindig szabad volt.” Téeszbe nem ment, ismerősökhöz, üzemek­be járt. „Aki lelkiismeretesen dolgozik, annak mindig jut munka.” Szereti a természetet. Kertben gyomlál. Kapál. Cin­kéket etet. Trágyát hord. Ha az időjárás nem engedi? „Akkor egész nap a könyveket bújom.” Hajnal négykor kel, este nyolc­kor fekszik. „Lustaság az ör­dög párnája. Lusta emberekből lesznek a bűnözők.” Hat elemit járt. Miért? ,,S tanult szorgalmasan, S olyan volt társai körében, Mint csillagok között a hold. Azok csodálták őt, de nem szerették,(...) Irigység és gúny támadott föl, És rálövöldözé A sebesítő nyilakat. Miért bántotok ti engemet? Szólott szelíd jószívűséggel Gyakorta társihoz, Miért bántotok, barátim, en­gem?” „Kitűnő tanuló voltam. Anyám testi és szellemi fogya­tékosnak tekintett engem. Nem engedett el sehová. Hát akkor meg mit csináltam volna egye­bet? Mindig olvastam.” Apja biztatta: ne búslakodj, tanulj idegenül! Harminnégy éves ko­ráig, anyja haláláig élt szülőjé­vel. Akkor öt könyve volt. Osz­tálytársai, tanárai? „Csúnyán bántak velem. Lököttnek, elme­betegnek tartottak. Magyaror­szágon nemcsak azt irigylik, akinek a zsebe van tele, hanem azt is, akinek a fejében több van. A társaim nem tudtak ná­lam többet, csak a szájuk volt nagyobb.” A tudás hatalom. A tudás ha­talom? Körbenézek. ,,Nagy itt, nagy itten a nyomár, Alig hogy elfér e kicsiny szobá­ban. Kicsiny szobácska, mint a fecs­kefészek, S a fecskefészeknél nem dísze­sebb.” Sötét van. A parányi ablakon benéző nap éles fénycsíkkal vágja ketté a szobát. „Villa­nyom nincs. Este mécsest hasz­nálok.” A szürke falon katonás rendben felszögeit szerszámok, a földpadló tiszta. Pénz — hasít belém. Vajon aki ennyire meg­veti, mit gondolhat róla? Más házra, autóra, tévére gyűjt... — FOTÓK: LEHOCZKY PÉTER vetem fel óvatosan. „Minden hiábavalóság, ami a nap alatt van! A pénz a lélek gyötrelme!” Rendben. Pénz nem, hajsza a semmiért nem, elillanó, ócska csillogás nem. Mással próbál­kozom. Család? Feleség, gye­rek? „Velem anyám annyit ve­szekedett, hogy elment tőle a i kedvem.” Megkockáztatom: esetleg kocsma, cimborák? „Nem érdekel.” Boldog-e? — töprengek. „A világot akarom megismerni.” És ha újra szület­ne? „Más anyát választanék. Tudja, nem egyszer élünk ám! Amikor meghalunk, csak fizi­kai testünk válik porrá, lelkünk megmarad. Nincs kezdet és vég. Hetvenöt éves. Sötétben ke­resi a fényt. A világ a fejében van. A világ, amely kirekesztet­te. ,,És elvadult lassan a világtól, Mindegyre mélyebben szállott magába, S került mindenkit... egy barátja volt, A senkitől meg nem zavart ma­gány.” (Az idézetek Petőfi Sándor: Az apostol című művéből származ­nak.) Váradi Krisztina Aprócska parasztház Sarkadon. A szomszédok fürkésző tekin­tetétől kísérve beenged a kapun. Követem. Az udvaron a fák ágai a földet söprik. „Nem metszem le, annál több lesz a gyü­mölcs.” A házba vezet. ,,Ki vagy te, férfiú? Lelked ruhája Csillagsugárból szőtt fényes palást, És testedet Kopott rongyok fedik." A hetvenöt éves Dobi István ógörögül, latinul, németül, an­golul, franciául, olaszul olvas, oroszul és spanyolul már kevés­bé. „Csak a szemem ért idege­nül. Beszélni nem beszélem ezeket a nyelveket.” Kiinduló­pontja a latin, ezzel köti össze a többit. „A nemzetközi szavakat kell először megtanulni. Azt szeretem a legjobban, ha több nyelvű a szöveg, így aztán nem nehéz a közös nevezőt megta­lálni. Egyszerű ez.” Mutatja is a gondosan csomagolópapírba burkolt kincseket: olasz és fran­cia nyelvű német nyelvtan­könyv, német szókincs az ame­rikai angolban — oroszul, ausztráliai angol franciául. Ke- resztbe-kasul, oda-vissza a nyelvek között. Más örül, ha egy-kettőhöz konyít valamics­két. „A Kádár-rendszerben vet­tem a könyveket, akkor még ol­csó volt.” Bárhová nézek, könyv, könyv, könyv. Hány da­rab? „Nem tudom.” Felkupa- colt papírdobozokban, kétajtós szekrényben, sublótfiókban. A kis ablak mellett állunk, a be­szűrődő fénynél olvasni kezd. „Nézzük csak, itt van Balzac Goriot apója német, angol, orosz, francia és magyar nyel­ven.” Felüti valamennyit. Ol­vassa, fordítja, olvassa, fordítja. Minimum három nyelven a Ta­más bátyja kunyhója, A Gulli­ver utazásai, a Dekameron, a Kincses sziget, Petőfi-versek. „Ha valaki nyelvet akar tanulni, egy regényt vegyen meg több nyelven!” Hajdanán a Moszk­vai Híreket házhoz járatta — persze angolul. Könyvtári katalógusok, szá­mítógépes nyilvántartások — sutba velük! A papírdobozokba rejtett tökéletes rendszer: beszá- mozás, témák szerinti csoporto­sítás. Téved, aki azt hiszi, itt csak nyelvtankönyvek vannak. Lexikonok, értelmező szótárak — természetesen nem csupán magyarul. Mit szeretnék? Itt van a növénytan, arról az állat­tan, ott bent az orvosi könyvek, emitt járműipar. Kapkodom a fejem, szavakat keresnék, ha ta­lálnék... ,,E homlok egy egész könyv, amibe A földnek minden gondja van beírva: E homlok egy kép, melyre miljom élet ínsége és fájdalma van lefestve. De ott alatta a sötét homloknak Két fényes szem lobog, Mint két bolyongó üstökös...” „Sváb származású, kíváncsi ember vagyok, gyűjtöm az ide­gen kifejezéseket. Egyenként találtam rá mindegyikre, ha olyan könyvre bukkantam, amelyben számomra ismeret­len szó volt, megvettem. De várjon csak, mutatok még vala­mit!” Eldobott fogkrémes do­bozok, üvegekről leáztatott címkék, a legkülönfélébb ház­tartási termékek csomagoló­anyagai könyvszerűen össze­fűzve. Lassacskán, de leesik a tantusz: a világtermékek cso­magolásán az árucikkek elne­vezése, összetétele, a használa­ti utasítás több nyelven is meg­található. „így nem kell szótár­ban keresgélni külön-külön a szavakat. Sok időt lehet ezzel A tudás hatalom? Megszólal a Colt a Fiumében Társszerkesztők három földrészről Angol nyelvű könyv egy csabai konferenciáról LOCAL, DEVELOPMENT AND PUBLIC ADMINISTRATION IN TRANSITION Szombaton este kilenctől hajna­li kettőig countryzene mellett szórakozhatnak a műfaj kedve­lői a Fiume sörözőjében. A ter­vek szerint havonta visszatér a népszerű Colt együttes a csabai szálloda színpadára, ahol a han­gulathoz illő ételspecialitásokat is felszolgálnak. Háromféle csü­lök, négyféle bélszín és sörös csirke közül választhatnak a countryzene kedvelői. Fontos, tudományos szem­pontból érdekes könyvet kapott a minap szerkesztő­ségünk. Az angol nyelvű kiadványt — címe: Local Development and Public Administration in Tran­sition — a szegedi József Attila Tudományegyetem Regionális és Alkalmazott Gazdaságtani Tanszéke ad­ta ki. A kötet megjelenése azért fontos számunkra, mert az IGU (International Geographical Union) egyik CGPA (Commission on Geography and Public Administration) munkabi­zottságának békéscsabai konferenciáján elhangzott előadások egy részét tartal­mazza, kiegészítve a kon­ferencia témájához kapcso­lódó egyéb tanulmányok­kal. A négynapos, angol nyel­vű konferenciát még 1995-ben rendezték, amelyen 11 ország­ból mintegy 40 tudományos kutató vett részt, akik közel 30 előadást tartottak. A CGPA munkabizottsága a közigazga­tás, település- és területfejlesz­tés aktuális kérdéseivel foglal­kozott, különös tekintettel az átalakuló kelet- és közép-euró­pai országokra. Békéscsabát azért választották a konferen­cia helyszínéül, mert a munka- bizottság 10 fős elnökségének (full member) 1992—1996 kö­zött dr. Lengyel Imre egye­temi docens, tanszékvezető (akkoriban a csabai főisko­la tanára) is tagja volt, s az elnökségi tagok általában szerveztek egy-egy konfe­renciát. (Különben Euró­pából 4 főt választottak be az elnökségbe, a volt szo­cialista országokból Len­gyel Imre mellett egy moszkvai professzort.) Bár a konferencia előadásainak megjelentetése kötetben anyagi és szervezési prob­lémák miatt elhúzódott, az egyes témák, tanulmányok — átfogó tudományos jel­legük miatt — mára sem vesztették el aktualitásu­kat. Külön érdekessége a kötetnek hogy a társszer­kesztők a Föld három távo­li pontján élnek: Max Barlow Kanadában (a mont- reáli Concordia University rektorhelyettese), Richard Welch Új-Zélandon (a dunedini Otago University dé­kánja), Lengyel Imre pedig a Dél-Alföldön.-tán íme a nagy csapat, a Colt

Next

/
Thumbnails
Contents