Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-05 / 54. szám

1999. március 5., péntek HAZAI TÜKÖR 1ÜÍM Kell a földhasználati nyilvántartás! A 2-es számú választókörzet országgyűlési képviselője, Tóth Imre két törvényterve­zet tárgyalása során is felszó­lalt a Tisztelt Házban. A föld- használati nyilvántartás létre­hozásáról és ezzel az úgyneve­zett zsebszerződések remélt visszaszorításáról szóló tör­vényt általánosságban támo­gatta, sőt, igencsak megké­settnek nevezte képviselőnk, de a jobbítás érdekében tett néhány javaslatot is. Mivel a haszonbérleti nyilván­tartás része az ingatlan-nyilván­tartásnak is, kettősség keletkez­het. Tóth Imre szerint megoldás lehetne, hogy a földhasználati nyilvántartás ne önálló legyen, hanem a tulajdoni lap negyedik része. A tervezett törvénymó­dosítás eredményességét illető­en nagyon fontos az ellenőrzés, amit kötelezettséggé kellene tenni, rögzítve annak gyakori­ságát, rendszerességét. Ha egy meghatározott ütemterv szerint újra meg újra megkérdezné a földhivatal az ingatlantulajdo­nosokat a használati viszonyok­ról, az kétségtelenül költséges és időigényes, de hasznos mun­ka volna. Végül Tóth Imre arra az el­lenzéki véleményre reagált, amely szerint ezzel a jogsza­bállyal nem lehet gátat vetni a zsebszerződéseknek. Csupán a törvénnyel nem, válaszolta. Kellenek még végrehajtó szer­vezet, anyagi, személyi, techni­kai feltételek, erős ellenőrzési és büntető jogosultságok, vala­mint anyagi érdekeltség az érin­tettek önkéntes jogkövetésére. Ha mindez meglesz, eljutha­tunk a rendhez a földeken. Az új szabálysértési törvény vitájában többen beszéltek ar­ról, hogy a 3200 önkormányzat fele olyan kicsi településen van, ahol nincs megfelelő számú jo­gi szakember, és ilyen helyeken problémákat okozhat a szabály­sértési eljárás, illetve az évi 3-4 ügy nem biztosít kellő gyakor­latot a jegyzőnek. Tóth Imre azt a megoldást javasolta, hogy a városi jegyző járhasson el a vá­roskörnyéki településekre kiter­jedő illetékességgel a szabály­sértési ügyekben, ugyanúgy, mint a gyámügyi és építészeti igazgatásban. Úgynevezett igazgatási társulások alakításá­ra egyébként már ma is van le­hetőség — tette hozzá képvise­lőnk. S. Á. Kisorsolták, (y) Vásárlási utalványok, fényképezőgép, ke­rékpárok és Internet, előfizetések leltek gazdára tegnap a Hungarotel Rt. békéscsabai székhelyén. A HTCC csoport tagja­inak három hónapos nyereményjátéka év elején fejeződött be. A sorsolást február 19-én tartották meg, a Békés megyei nyer­tesek tegnap vehették át nyereményeiket. A 42 nyereményből 28 Békésben talált gazdára. Képünkön Mátyás Lászlóné (Oros­házáról) veszi át nyereményét Korcsok Ferenctől, a Hun­garotel Rt. marketingmenedzserétől fotó: kovács Erzsébet Bűn vagy pitiáner normasértés? Az Országgyűlésben tegnap új téma nem került terítékre, a már korábban tárgyalni kezdett törvényjavaslatok vitáját folytatták a képviselők. Az új szabálysértési törvény­ről minden felszólalónak az volt a véleménye, hogy javí­tani kell rajta, de a kormány- pártiak ezt megoldhatónak tar­tották módosító javaslatokkal, az ellenzék viszont azt java­solta a kormánynak, hogy kérje vissza és dolgozza át a szöveget. Különösen Kóródi Mária (SZDSZ) fogalmazott élesen, mondván, a közigazga­tás nem a problémák megol­dására törekszik, hanem fe­nyeget, büntet, elzárásra ítél. Éppen a legszegényebbek jut­hatnak börtönbe a legkisebb szabálysértésért is, ha nem tudják kifizetni a bírságot. Gémesi György (MDF) gyakorló polgármesterként azt vallja, igenis kellenek a szi­gorú szankciók (például a kül­földi zugárusok kiutasításának lehetősége), mert a települése­ken sokszor ezek hiányában nem lehet rendet tartani. Többen még azt sem tudták megállapítani a szöveg alap­ján, hogy tulajdonképpen mi is a szabálysértés: bűn vagy „piti” normasértés. Juharos Róbert (Fidesz) szerint a kö­zépkor óta már sokan próbál­koztak azzal, hogy egzakt mó­don határvonalat húzzanak a bűn és a szabálysértés közé, de eddig ez még senkinek sem sikerült, az MSZP-SZDSZ kormánynak sem. A nem dohányzók védelmé­ről szóló törvény vitájában fölmerült, vajon alkotmányos alapjog-e a dohányzáshoz való jog. Ha igen, akkor mennyire korlátozható, ha pedig nem, akkor van-e ilyen jog egyálta­lán? Az egészségpártiak igye­keztek előre becsukni minden kiskaput a dohánylobby ké­sőbbi mesterkedései előtt. A képviselők egyszerűsíteni sze­rették volna a szabályokat: 18 évesnél fiatalabbak sehol ne dohányozhassanak, a 18 éven felüliek pedig csak ott, ahol az kifejezetten megengedett. So­kan figyelmeztettek azonban arra, hogy csak olyan törvényt érdemes megalkotni, amit az­tán be is lehet tartatni. S. Á. Családi adókedvezmények Három vagy több gyermek után növekszik az érvényesíthető összeg 1999. január 1-jétől adókedvezmény illeti meg mindazokat a gyermekes családokat, amelyek családi pótlékra (iskolázta­tási támogatásra) jogosultak és legalább a szülők egyike személyi jövedelemadót fizet. Ezt a kedvezményt az adóelő­leg kiszámításakor már figyelembe veszik a munkáltatók, de csak a jövőre esedékes adóbevallásokban szerepeltethető. Forgó Györgyödtől, a Szociá­lis és Családvédelmi Miniszté­rium főosztályvezetőjétől megtudtuk, hogy a kedvez­mény igénybevételénél csak azok az eltartottak vehetők fi­gyelembe, akik után családi pótlékot vagy iskoláztatási támogatást folyósítanak. Ha például az anya nevére érkezik a családi pótlék, akkor az adó­kedvezményt is csak ő veheti igénybe. Mit lehet tenni akkor, ha az anyának nincs adóköteles jö­vedelme, illetve a fizetendő adója kevesebb a kedvezmény összegénél? A főosztályvezető szerint ilyenkor a kedvezmény nem érvényesített részét vagy egészét az anyával együtt élő másik szülő számolhatja el. A kedvezmény megosztására vi­szont csak az év végén van le­hetőség. A családi kedvezmény egy és két gyermek esetén fejen­ként havonta 1700 forint. Azokban a családokban, ame­lyekben három vagy több gyermeket nevelnek, az érvé­nyesíthető adókedvezmény minden eltartottra 2300 forint. A fogyatékos gyermekek, il­letve eltartottak után havi 2600 forintos adókedvezmény érvényesíthető. A felsőokta­tási intézményben tanulók után nem számolható el a csa­ládi adókedvezmény. N. Zs. A költségvetés általános tartalékára is szükség lehet Előre nem tervezhető károk A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a jövő heti kormányülésen terjeszti elő kérését, miszerint a belvíz okozta károk enyhítésére a költségvetés általános tartaléká­ból nagyobb összeget igényel - tudtuk meg pénzügyminiszté­riumi körökből. Az illetékeys tárca által igé­nyelt konkrét összegről bő­vebb információhoz nem ju­tottunk, hiszen - érveltek az érintettek - a kormány elé még nem került munkaanya­gokról semmiféle információ nem adható. Ebben az évben mintegy 4 milliárd forinttal haladja meg a tavalyit az a Pénzügyminisz­tériumban kezelt 19 milliárd forintos központi tartalékke­ret, amelyből a törvény szerint előre nem látható, nem való­színűsíthető esetekben lehet kisebb-nagyobb összeget igé­nyelni. A rendelkezés értel­mében a tartalék nem fordít­ható másra, mint rendkívüli esetekre, ám ez a gyakorlatban nem mindig van így. Informá­ciónk szerint eredményesen igényeltek a tartalékból pénzt például intézmények működ­tetésére is. A belvízkárok enyhítésére, a helyreállítási munkákra elő­ször a megyei területfejlesz­tési tanácsok rendelkezésére álló rendkívüli alapok szol­gálnak. Az önkormányzatok­nak ide kell fordulniuk, majd a tanácsok döntése után a bel­ügyi tárca utalványozza a kért és megítélt összeget. Informá­ciónk szerint az önkormányza­tok a kárenyhítési, helyreállí­tási munkákat eddig saját költ­ségvetésükből fedezték, ugyanis a belvíz miatt még senki nem fordult a vis maior alapok kezelőihez. A főváros és a 19 megye összesen hatmilliárd forinttal gazdálkodhat, ám vis maior okozta károk enyhítésére en­nek az összegnek csupán 20 százaléka fordítható. Ha ez el­fogy, akkor a belügyi és a pénzügyi tárca által közösen kezelt központi tartalékból le­het segítséget kérni. Ezt köve­tően nyílhat meg a rászorulók előtt a költségvetés központi tartaléka. Horváth Magdolna Árvíz Is lesz. A hóolvadás ha­tására tovább áradnak az északkeleti folyók, s a Kraszna után tegnap a Túr mentén is harmadfokú árvízvédelmi ké­szültséget kellett elrendelni - közölte Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi igazgatóság főmérnöke. Az ár­nak jelentős az utánpótlása, hi­szen a hegyekben még csak most kezdődik az olvadás. Felülvizsgálat. A Belügymi­nisztérium felülvizsgálja a kö­telező önkormányzati feladatok jegyzékét - jelentette be tegnap Kara Pál, a tárca helyettes ál­lamtitkára. A BM pontos képet akar kapni arról, hogy mely fel-, adatkörök ellátását teszi kötele­zővé a törvény az önkormány­zatok számára. Azt is elmondta: az önkormányzatok idei gaz­dálkodása kedvezőtlenebbül alakul a vártnál. Politikai vitanap. „Utunk a szociális Európába” témakörben politikai vitanap megtartását ja­vasolja az Országgyűlésben a Magyar Szocialista Párt képvi­selőcsoportja - derül ki a Ko­vács László frakcióvezető alá­írásával a parlamentbe érkezett egyik MSZP-s indítványból. Támogatás. Az idén 1235 ön- kormányzat és 116 szolgáltató 3,8 milliárd forintot kap a költ­ségvetéstől a lakossági ivóvíz- és csatornaszolgáltatás támoga­tására - jelentette ki tegnap Pe­tőfi László, a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Miniszté­rium főosztályvezető helyet­tese. A tárcaközi bizottsághoz 1346 település 4,9 milliárd fo­rint támogatásra pályázott. Speciális szolgálat. Egyre több sorköteles korú fiatal kér­vényezi a polgári szolgálatot - közölte a Szociális és Család­ügyi Minisztérium osztályveze­tője, Villányiné Bárány Anikó. Tavaly 4600, míg 1997-ben 4000 hadköteles dolgozott kü­lönböző civil intézményekben. Újabb feljelentés. A Posta­bank Rt. veszteséges gazdálko­dása miatt ismeretlen tettes el­len feljelentést tett az ÁPV Rt. - jelentette be csütörtökön Gansperger Gyula elnök-vezér­igazgató. A feljelentés a bi­zonylati és számviteli fegyelem megsértéséről, a beszámolási, könyvvezetési és egyéb kötele­zettségek elmulasztásáról, a vagyoni helyzet áttekinthetősé­gének és ellenőrzésének meg­hiúsításáról, valamint különö­sen nagy vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelésről szól. Búcsúztatás. A hódmezővá­sárhelyi Bercsényi Miklós Gé­pesített Lövészdandár tegnap csapatünnepségen búcsúztatta azokat a katonákat, akik egy olaszországi NATO-gyakorla- ton vesznek részt. Átszellemült pillanat FOTÓ: FEB Koncert a békéért Sri Chinmoy, a békeakaratáról ismert 69 éves, bengáli születésű zeneszerző, író és festő euró­pai kőrútján egy héten belül négy koncertet - helyesebben: négy békekoncertet - adott. Kör­útja utolsó állomásaként tegnap érkezett Buda­pestre. Este az Erkel színházban lépett fel, ma pedig megáldja a Népstadiont. A békefilozófusként is közismert előadó egyébként kilenc évvel ezelőtt már járt Buda­pesten. Sri Chinmoy az elmúlt 30 esztendőben világ­szerte mintegy 500 békekoncertet adott. Vala­mennyi fellépése ingyenes, és valamennyin a béke eszméjét hirdeti - innen a békekoncert el­nevezés. Az ő nevéhez fűződik az egyre nagyobb tö­megeket megmozgató, évente megrendezésre kerülő Világbékefutás mozgalma is, amely kü­lönböző nemzetiségű, kultúrájú és vallású em­berek sokaságát hozza össze - az ő szavaival élve - a barátság és a harmónia szellemében. Több díjat, kitüntetést kapott már, számos in­tézménynek tiszteletbeli tagja. HtiMI KÉTSZÁZEZER FORINTNYI NYEREMÉNY! Március 5-én már kapható az Ügyes 5. száma! HARMINC SKANDINÁV ÉS SZÖVEGES REJTVÉNYT, VALAMINT 101 VICCET KÍNÁL AZ ÜGYES NŐI REJTVÉNY- ÉS VICCMAGAZIN. Az Ügyes továbbra is az igényes olvasók kedvence.

Next

/
Thumbnails
Contents