Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-05 / 54. szám

1999. március 5., péntek VILAGTUKOR UtÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Újabb nem az egyetemre Kétféle megítélés a kisebbségi jogokról A román képviselőház okta­tási bizottsága nagy több­séggel elvetette a kolozsvári magyar nyelvű állami egye­tem újraalapítására benyúj­tott törvénytervezeteket. A két javaslat emlékeztetett arra, hogy Kolozsvárott év­százados hagyománya volt a magyar nyelvű egyetemi ok­tatásnak, amelyet a kommu­nista rendszer számolt fel. Asztalos Ferenc RMDSZ- képviselő, az oktatási bizott­ság alelnöke azzal érvelt, hogy a magyar nyelvű egye­temmel nem etnikai alapú ok­tatási elkülönülésre töreked­nek, hanem alternatívát kí­vánnak nyújtani a magyar nemzetiségű diákoknak. A ja­vaslatokat elutasító ellenzéki képviselők, illetve az ellen­zékhez csatlakozott kor­mánypárti képviselők ugyan­akkor úgy fogalmaztak, hogy nem lehet kivételt tenni a ma­gyarokkal, és az „európai szellemnek a multikulturális oktatási forma felel meg”. A képviselőházi bizottság vitájával egy időben Rázván Ungureanu, a külügyminisz­térium államtitkára arról tájé­koztatta a szenátus külügyi bizottságának tagjait, hogy Ukrajnában a két ország kö­zött érvényben lévő alapszer­ződés ellenére nem tartják tiszteletben a kisebbségek jo­gait és nem biztosítják a ro­mán nemzeti kisebbség szá­mára az anyanyelvű oktatást. Reálisak a magyar elképzelések a csatlakozási menetrendre Időben elkészülnek a reformok Biztos vagyok abban, hogy a csatlakozási tárgyalások sikere­sen zárulnak le az Európai Unió tagjelöltjeinek élcsoportjához tartozó Magyarországgal - jelentette ki Jean-Luc Dehaene belga miniszterelnök, miután találkozott magyar kollégájával, Orbán Viktorral, a Liberális Internacionálé alelnökével. megbeszélés alapján úgy ítélte meg azonban: jó esély van arra, hogy a reformokról folyó tár­gyalásokat időben befejezik, s azok így nem lassítják majd a Dehaene elismerte, hogy a csat­lakozási folyamat sikeréhez az Európai Uniónak is fel kell ké­szítenie önmagát az új tagok befogadására. A bővítés előtt végrehajtandó reformokról szólva emlékeztetett arra, hogy múlt heti találkozójukon a kö­zösség állam- és kormányfői egyértelműen kijelentették: el­tökélt szándékuk a mezőgazda- sági és pénzügyi reformok ki­dolgozása március végéig. Orbán Viktor megemlítette, hogy Dehaene szavaiból érez­hető volt a bizonytalanság a re­formokat illetően. A csütörtöki Orbán Viktor és a belga kormányfő FOTÓ: FEB/REUTERS csatlakozási tárgyalásokat. Nem kerülték meg a találkozón a csatlakozás időpontjának kér­dését sem. Orbán Viktor szerint Dehaene úgy vélekedett, hogy az ezzel kapcsolatos magyar remények nem irreálisak. Ma­gyarország feltételezése az, hogy a csatlakozásra 2002. ja­nuár 1-jén kerülhetne sor. A kétoldalú kapcsolatokat mindkét miniszterelnök rende­zettnek minősítette. Orbán Vik­tor méltatta, hogy Belgium más nyugat-európai országokkal összevetve, méretéhez képest jelentős befektető Magyaror­szágon. A Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke a Liberális Intema- cionálé péntekig tartó kong­resszusán vesz részt a belga fő­városban. Orbán Viktort az SZDSZ képviselőjével, Eörsi Mátyással együtt szerdán taggá választották a nemzetközi párt- szövetség legfőbb döntéshozó testületében, a büróban. Magyar megfigyelő megy Koszovóba Az albán fegyveresek nagy erőket vonnak össze a tartományban A NATO-csapatok jugoszláviai felvonulása egy szuverén ál­lam megszállását jelentené - mondta csütörtökön Minszkben Zivadin Jovanovics jugoszláv szövetségi külügyminiszter. Több tízmilliárd dollár folyt el az adóparadicsomba Oroszországot kifosztották A magyar-spanyol katonai vegyes bizottság Madridban tartotta évi esedékes ülését. A tanácskozáson magyar részről Fodor Lajos, a honvédelmi mi­nisztérium védelempolitikai ál­lamtitkár-helyettese, spanyol részről pedig Francisco Tor- rente Sánchez védelmi politikai főigazgató, a vegyes bizottság társelnöke elnökölt. Ultimátumot intézett Olaszor­szág uniós társaihoz, hogy megvétózza a közös költségve­tést, ha fennmarad az agrártá­mogatások jelenlegi rendszere és az olasz mezőgazdaság hát­rányos helyzete. Massimo D’Alema olasz miniszterelnök levélben fordult Gerhard Schröder német kancellárhoz, az Európai Unió soros elnöké­hez és Jacques Santerhez, az Európai Bizottság vezetőjéhez. Az orosz-brit kapcsolatok, valamint a világpolitika idő­szerű kérdéseiről, így az euró­pai biztonságról, a fegyverzet- ellenőrzésről, az ENSZ keretei­ben való együttműködésről, Koszovó és Irak problémájáról tárgyalt Moszkvában csütörtö­kön Igor Ivanov orosz és Robin Cook brit külügyminiszter. Moszkva reményei szerint „hamarosan sor kerülhet Tony Blair oroszországi látogatá­sára”. Vietnamba utazik még ebben a hónapban Celestino Migliore vatikáni külügyminiszter-he­lyettes. Megbeszélésein várha­tóan felmerül a diplomáciai kapcsolatok létesítésének lehe­tősége - jelentette be csütörtö­kön a hanoi külügyminiszté­rium. A Szentszék és Vietnam között évek óta feszült a vi­szony. Hanoi nem hagyja jóvá automatikusan a pápai kineve­zéseket. Vietnamban mintegy 8 millió katolikus él, ami Délke- let-Ázsia második legnagyobb katolikus közössége a Fülöp- szigeteki gyülekezet után. „Kiszélesítették” az amerikai és a brit katonai vezetők a tűz- párbaj szabályait az iraki repü­lési tilalmi övezetben járőröző harci gépek pilótái számára, hogy azok az iraki hadsereg pa­rancsnoki és légvédelmi rend­szere ellen is csapást mérhesse­nek. Irak csütörtök hajnalban újra üzembe helyezte a hét ele­jén amerikai légi csapások kö­vetkeztében megrongálódott kőolajvezetéket. Tiltakozott Németország csü­törtökön Walter LaGrand ki­végzése miatt. A német szüle­tésű férfin helyi idő szerint szerda este Arizona államban hajtották végre a halálos ítéle­tet. Bonnt az ország történelme miatt különösen érzékenyen érintette, hogy a kivégzésre gázkamrában került sor. A jövő héten jószolgálati kül­detésre Belgrádba és Koszo­vóba utazik az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Szent-Iványi István - jelentette be Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke azt követően, hogy a párt Brüsszelben tartózkodó küldöttsége csütörtökön talál­kozott Klaus-Peter Klaiber NATO-főtitkárhelyettessel. A küldetésben részt vesz a bol­gár, a macedón és a román parlament külügyi bizottságá­nak elnöke is. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) csütörtökre nagy erőket vont össze a szerb tartomány középső térségé­ben, hogy megakadályozza a jugoszláv hadsereg egyik konvojának előzetesen beje­lentett áthaladását. * A nemzetközi békepróbálko­zások ellenére a háború kiúju- lása fenyeget Koszovóban - jelentette munkatársunk, Si­mon Hunor Pristinából. Amint a nemzetközi segélyszervezet, a World Vision is közölte, a rambouillet-i béketárgyalások sikertelensége újabb össze­csapásokhoz vezethet a szer- bek és az albánok között. „A jugoszláv hadierő és a koszovói albánok készen áll­nak a harc folytatására” - kö­zölte munkatársunkkal Chalon Lee, a koszovói World Vision szóvivője. Ez több áldozatot követelne a civil lakosság kö­rében, mint az eddigi össze­csapások. Lee jelentése szerint most már a városi lakosok is menedékhelyeket rendeznek be házaikban, hogy az esetle­ges támadások alatt bizton­ságban legyenek. Eddig a har­cok a vidéki régiókra összpon­tosultak. Annak ellenére, hogy a tartományban a konfliktus szenvedő alanyai főként az al­bánok, a World Vision értesü­lése szerint egyre nagyobb ve­szély fenyegeti a szerb lakos­ságot. A szerbek kevesebb mint tíz százalékát teszik ki a kétmillió lelket számláló ko­szovói lakosságnak. Az orosz állami pénzek nagy része a brit adóparadi­csomba, Jersey szigetére ván­dorolt - egy csupán ezer dol­lár tőkével alapított céghez. Miután Jurij Szkuratov orosz főállamügyész házkutatást ren­delt el az orosz központi bank­nál, a lefoglalt papírokból kide­rült: öt év alatt 50 milliárd dol­lár áramlott ki az országból. A vizsgálat eredményéről a tör­vényhozás alsóházát, a dumát is tájékoztatta. Az „áruló” másnap már nem volt főügyész: Jelcin elnöknek jelentették, hogy be­teg, majd munkanélkülivé vált. Tény, hogy az orosz átalaku­lásban bízó Nyugat rengeteg pénzt pumpált a roskadozó bi- rqdalpmba. A, Der Spiegel című hírmagazin szerint több német kereskedelmi bank 55 milliárd márkát, a Nemzetközi Valuta­alap 20 milliárd dollárt, a Vi­Az Egyesült Államokba évente bevándorlók milliói özönlenek, s további százez­rek jutnak be illegálisan a ha­táron: elsősorban délről, Me­xikóból, a közép-amerikai és a Karib-tengeri országokból. Washington régóta próbál gátat vetni az emberáradatnak. A Bevándorlási Hivatal (INS) immár évi egymilliárd dolláros költségvetéssel, több mint ti­zenötezer fegyveres őrrel veszi fel ellene a harcot. Nemcsak az ellenőrzést erő­sítették meg a határokon, repü­lőtereken, hanem fokozottan lecsapnak azokra is, akiknek sikerült bejutniuk az országba. Főbenjáró bűn esetén a fran­cia elnököt csak akkor le­hetne bíróság elé állítani, ha lemondana a posztjáról. Párizsban nagy vihart kavart az alkotmánytanács döntése: esze­rint a legfőbb állami méltóságot nem vonhatja felelősségre a bí­róság olyan cselekedetekért sem, amelyeket hivatali ideje előtt követett el. A döntést nagyon is hétköz­napi okok miatt kellett meg­hozni. Jacques Chirac államfő 22 éven át, 1995-ig volt Párizs főpolgármestere. Az ügyészség most vizsgálja a korszak nagy korrupciós ügyeit, amelyekbe belebonyolódott Chirac korábbi miniszterelnöke, Alain Juppé, lágbank 3 milliárdot hitelezett Oroszországnak. Szergej Alekszasenko egy­kori bankelnökhelyettes szerint a menesztett Szkuratov elszá­mította magát, de a Financial Management Company (FI- MACO) nevű cégen keresztül legalább 37,3 milliárd dollár szivárgott ki az országból. Viktor Gerascsenko, a köz­ponti bank korábbi vezére a módszert nem kárhoztatja: „Fennállt a veszélye, hogy a hi­telezők elkoboztatják a külföldi orosz tulajdonokat. A problé­mát a FIMACO oldotta meg.” Az orosz pénzvilág hatal­masságainak magyarázatai nem nyugtatták meg a dumát. A nagy kérdés továbbra is megvá­laszolatlan: gazdagabb lesz-e ezután az orosz állam, vissza- áramlik-e az ötvenmilliárd dol­lár a Moszkva partjára? Ferenczy Europress Építkezéseken, farmokon kér­dezősködnek a hivatal emberei: van-e tartózkodási és munka- vállalási engedélyük az ott dol­gozóknak. Ha nincs, kiutasítják őket, akárcsak a határon elfo- gottakat. A korábbi gyakorlattal ellentétben, amikor a befoga­dást kérő ügyvédet fogadhatott és bíróság hallgatta meg, most az INS emberei kezében van a döntés, s a kárvallott órákon be­lül ismét a határ túloldalán ta­lálhatja magát. Ezek táborában olyanok is akadnak, akik évek óta legáli­san dolgoztak, éltek az USA- ban. Ám ha törvénysértést kö­vetnek el, kiutasítják őket az országból. FEB s megfigyelők szerint csak idő kérdése, hogy a vizsgálat elérje Chirac elnököt is. A francia alkotmány ki­mondja: az elnököt csak haza­árulás esetén vonhatják felelős­ségre, amennyiben a parlament mindkét háza titkos szavazással és abszolút többséggel így dönt. Ez gátolta meg, hogy eljárást indítsanak Mitterand elnök el­len, aki utasítást adott a francia titkosszolgálatnak 1985-ben: hajtson végre merényletet a Greenpeace környezetvédő szervezet hajója ellen Új-Zé- landnál. Ennek során egy fotós életét vesztette. Chirac esetében most a korrupciós vád ma­radhat) tisztázatlan. Ferenczy Europress Koszovóban már a városi lakosság is menekülni kezd FOTÓ: feb/simon HUNOR Tvr Újság A legújabb műsorlap! Csak 38 forint! A család minden tagjának szól! A televízió- és rádióműsorok részletes, képes ismertetésén kívül gyógyító horoszkópot, heti időjárás-előrejelzést, orvosi tanácsot, rejtvényeket, vicceket, recepteket és rengeteg olvasnivalót is tartamaz. Tvr Újság Már szombaton kérje az újságárustól! Sorompó a bevándorlóknak Szigorításokat vezet be az amerikai hivatal A francia elnök sérthetetlen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents