Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-29 / 73. szám

1999. március 29., hétfő MEGYEI KÖRKÉP Körös-vidéki Zsaru Közérdekű munka a bűnök jóvátételére Hazánkban a Büntető Törvénykönyv 1993-ban iktatta a fő­büntetések sorába a közérdekű munkát, mint új büntetési ne­met. Az eltelt időszak alatt ezt a szabadságvesztésnél enyhébb, de a pénzbüntetésnél súlyosabb büntetést mintegy 400 elköve­tővel szemben szabták ki Békés megyében. A közérdekű mun­ka végrehajtását a hivatásos pártfogók ellenőrzik. Hitel, (w) A minap a sarkadi, Szalontai úti élelmi­szerbolt üzemeltetője, P. M. tett feljelentést az alkalmazá­sában álló sarkadkeresztúri Sz. P. ellen. Sz. P. hitelt adott egyes vásárlóknak, a fizetés nélkül elvitt árukról listát ve­zetett. A bolt árukészletének leltározása azonban több mint 150 ezer forintos hiányt muta­tott, vélhetően az alkalmazott hitelnyújtása miatt, ezért elle­ne sikkasztás vétségének ala­pos gyanújával indult eljárás. Leöntötte az autót, (i) Maró folyadékkal öntötték le egy füzesgyarmati lakos Zsi­guliját. Az eset március 14- ére virradóan történt. A férfi előző este lakása előtt állítot­ta le a személygépkocsit. A tettes ott talált rá a járműre, és rongálta meg. Nem fizettek, (w) A Mezőgyáni Termelőszövet­kezet a közelmúltban kétmillió forint értékben, érvényes szer­ződés alapján adott el takar­mánybúzát egy szegedi betéti társaságnak. A vásárló azonban a mai napig nem fizetett a ter­ményért, ezért a téesz feljelen­tést tett a Sarkadi Rendőrka­pitányságon. A betéti társaság ellen csalás bűntettének alapos gyanújával indult eljárás. Disznótor, (w) A méhke­réki Cs. Gy. tett bejelentést a Sarkadi Rendőrkapitánysá­gon, miszerint március 16-ára virradóan melléképületéből kétszáz kilogramm sertéshúst vitt el ismeretlen tettes. így Cs. Gy. két sertéséből készí­tett, füstölés előtt álló, besó­zott sonkáit, szalonnáit és egyéb húsféleségeit nem a disznótorban munkálkodó család fogyaszthatja él. — Milyen tapasztalatokat sze­reztek az elmúlt esztendőkben? — kérdeztük Szántó László hi­vatásos pártfogót munkahe­lyén, a gyulai székhelyű me­gyei bíróságon. — Ez a büntetési forma ke­véssé ismert az állampolgárok körében. A közérdekű munka büntetést az ítélkező bíróságok mondják ki olyan elítéltekkel szemben, akik a törvényben meghatározott kevésbé súlyos bűncselekmények elkövetői, és esetükben az egyéb feltételek — elsősorban a munkavégzés készsége és képessége — fenn­állnak. — Mi a lényege a közérdekű munkának? — Az elítélt köteles az íté­letben meghatározott természe­tű munkát végezni, de szabad­sága egyébként nem korlátoz­ható. Ezen büntetés legrövi­debb tartama egy, a leg­hosszabb ötven nap. Az elítélt a közérdekű munkát hetenként legalább egy napon, a heti pi­henőnapon vagy a szabadidejé­ben végzi, de teljesítheti folya­matosan is. Egy napi közérde­kű munkának hat óra munka­végzés felel meg. — Erre az időre jár-e fizetés vagy más díjazás az elítéltnek? — A munkát díjazás nélkül végzik. Többek között ez kü­lönbözteti meg a hasonló nevű közhasznú munkától, amely nem büntetés, hanem a munka- nélküliek foglalkoztatását segí­ti és az elvégzett feladatért bért kap a dolgozó. JHa az elítélt munkakötelezettségének nem tesz eleget, büntetését fogház­ban kell letöltenie. —Kik alkalmaznak közérde■* kű munkára ítélteket? — A közérdekű munka vég­rehajtásának helyéül a hivatá­sos pártfogó javaslatára az ille­tékes büntetésvégrehajtási bíró intézményt vagy gazdálkodó szervezetet jelöl ki. A törvény előírja a munkaügyi közpon­toknak, hogy tájékoztassák a bíróságokat azon munkahe­lyekről, melyek igénylik az el­ítéltek munkáját. Az a tapasz­talatunk, hogy kevés munkálta­tó — köztük az önkormányza­tok — hajlandó elítélteket fog­lalkoztatni, pedig sok az ellá­tatlan feladat, amire nincs pénz vagy jelentkező. Fel kell tehát derítenünk olyan munkahelye­ket, melyek vállalják ezt a fel­adatot. Általában a lakóhelyi polgármesteri hivatalok foglal­koztatnak elítélteket, ritkábban kórházak és sportegyesületek. A lehetőség nyitva áll azon munkáltatók számára is, akik gazdasági vállalkozás formájá­ban közösségi igényeket kielé­gítő termelést folytatnak. Ilye­nek lehetnek: pályaudvarok ta­karítása, hivatalok, intézmé­nyek, közoktatási épületek kör­nyékének rendben tartása. Em­lékművek, sírhelyek gondozá­sa, házi szociális gondozás se­gítése, közterületek tisztítása, vízelvezető árkok karbantartá­sa. Egyházak, alapítványok, egyesületek is igénybe vehet­nék ezt a foglalkoztatási formát az eddiginél több esetben, ha megfelelő személyi és anyagi feltételek hiányában ellátatlan feladataik vannak. — Vajon ki fogadna el segít­séget olyantól, akiről tudja, hogy büntetését tölti, például lopásért. Megbíznának-e a szo­ciális gondozásra szoruló idő­sek az elítéltben? — Ezek a kérdések sokak­ban felmerülnek. A foglalkoz­tatásnak azonban számos vari­ációja van. A ház előtti fák metszéséhez, hósöpréshez, fű­nyíráshoz, szemétgyűjtéshez nem kell az elítéltnek a lakásba bemennie. Tény, hogy a több­ség mégis idegenkedik a bünte­tésüket töltők alkalmazásától. Nehezíti a helyzetet, ha az el­ítéltnek lakóhelyén tudnak munkát adni, ahol a bűncselek­ményt elkövette. Itt mindenki ismeri, vele szemben gyakran ellenségesek. A közelben lévő nagyobb településen pedig azért nem foglalkoztatják, mert a munkaadónak térítenie kelle­ne az útiköltséget. — Az elmúlt évek tapaszta­latai szerint milyen sikerrel járt a program? — A követelményeket ál­talában az elítéltek egyharma- da teljesíti. Akik nem hajlan­dók dolgozni, azokra fogház vár. — Mekkora az elítélt esélye arra, hogy büntetése letöltése után tovább dolgozhasson az adott helyen? — Sajnos ez nem jellemző, pedig a közérdekű munkának az lenne az egyik legfontosabb célja, hogy a megtévedt ember — a kisebb súlyú bűncselek­mények elkövetőit ilyennek tartjuk — ne sodródjon a társa­dalom perifériájára. Baracsi Magdolna Ötesztendős a hírlapterjesztő hálózatunk Ketten a pácban a sötét reggelen Sorozatunkban az öt éve hozzánk szegő­dött kézbesítőinket mutatjuk be, így (is) megköszönve hűsé­güket, munkájukat. A gyulai Nyisztor Já­nos a postától jött el a Hírlap lapterjesztői hálózatához. Gondol­ta, többet foglalkozhat a képzőművészettel. (Március elején kiállí­tása nyílt a Dürer Te­remben, mely még áp­rilisban is látható.) A korai kelés azonban tele van burleszk-ele- mekkel. A lapterjesz­tői munka egyébként sem nélkülözi sem a komikus, sem a kínos perceket. Tavaly télen tör-* tént... Ahogyan télen lenni szokott, sötétség, dermesztő hideg', kutyaugatás­ok, kerítéstépés közepette dol­gozott, mint bármelyik megszo­kott^) kihordási napon. — Azonban azon a reggelen, amikor bamba képpel tekerem- taposom a bicikli pedálját — mesélte — a síruhám száránál valami akadozást észlelve ijed­ten felkaptam a bal lábamat, ám a rám akaszkodott „kutyabo­gáncs” csak nem akart lerázód­A terjesztő legfőbb eszköze a kerékpár ni. Bár nem harapott meg, a sí­ruhámon himbálózva maga is igyekezett szabadulni a kínos kísérletből... A terjesztő legfőbb eszköze a kerékpár. Ha defektet kap a bringa, Nyisztor János igyek­szik haza egy másikért. Ám, amikor az is csődöt mond... Nos, akkor a dühöt szitkok „ékesítik”. Sz. M. Nagykamarási teljesítmény A nagykamarási általános isko­la tanulói, mint arról már hírt adtunk, a mezőhegyesi felmenő rendszerű futóversenyen to­vábbjutottak a megyei megmé­rettetésre. A békéscsabai repü­lőtéren a napokban megtartott versenyen 24 csapat közül, a gyulaiak után, a kamarásiak fu­tották a legjobb időt, így máso­dikként léphettek a dobogóra. A csapat összetétele: Bugyi Má­ria, Csernus Tímea, Dohányos Orsolya, Urbán Krisztina és Szita Beáta 5—6. osztályos ta­nulók. ' (1) VÁLTSON BANKSZÁMLÁT! mmi -mm ÁTUTALÁSI MAGÁNSZÁMLA A NAGY & CIB BANK KEDVEZŐ KAMAT • LIMITFIGYELÉS • EXTRA SZOLGALTATASOK CIB Szolgáltatásainkról kérjük érdeklődjék fiókunkban: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 2. Tel.: (66) 454-293

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents