Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-03 / 52. szám

KULTÚRA Szarvason állítják fel a megye ezredéves emlékművét A Hartvik-legenda jelenete nyert A kereszténység felvételének, s a magyar állam megalapításá­nak ezredik évfordulója alkalmából Békés megye szobrot ál­lít Szarvas városában. A megyegyűlés korábban már jóvá­hagyta, hogy 2000 júniusában Szarvason ünnepi gyűlésen emlékezik a millenniumra a megye valamennyi önkormány­zata, s ekkor avatják fel az ezredik évforduló emlékét meg­örökítő művészeti alkotást. A megyei képviselő-testület leg­utóbb eldöntötte, hogy Mihály Gábor szobrászművész terve készüljön el a megemlékezésre. Mihály Gábor alkotásai ismer­tek Békésben. Legutóbb 1996- ban, a honfoglalás 1100. évfor­dulóján leplezték le szobrát Vésztő-Mágoron, alkotásában Szent Lászlót és lovát formálta meg. A csanádapácáról Buda­pestre elszármazott művész­nek a korábbi évekről két köz­téri munkája ismeretes, a med- gyesegyházi diszkót és a csa- nádapácai parasztfigura. A megyegyűlés által elfoga­dott szoborterv a Hartvik-le- gendában leírt jelenetet idézi, ahol Gábriel és Mihály arkan­gyal hozza a Szent Koronát. A megyei millenniumi emlékbi­zottság értékelése szerint a Kö­rös-holtágba helyezve a műal­kotás messziről is jól látható, a megye, a város ideális fogadó­szobra lehet. Méretei: a vízbe, mesterséges sziget kialakításá­val, a Körös-holtágba helye­zett oszlop magassága — a víz színétől számítva — 10 méter, az oszlop tetején a műtárgyak magassága 3 méter körüli. A 10 méteres vasbeton oszlop két milliméteres bronzlemezzel borított, 70x40x100 centiméte­Mihály Gábor alkotása a me­gye és Szarvas ideális foga­dószobra lehet FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET rés oszlopfővel, amelyen zöld­re patinázott 140x140x40 cen­tis bronzpáma, rajta a két lebe­gő angyal tartotta Szent Koro­na látható. A színes üvegekkel és zománcképekkel díszített korona anyaga bronz, átmérője 80 centiméter. Az egy milli­méter vastag vörösréz lemez­ből dombontott angyalok figu­ramétere 250 centiméter. Szarvas lakói nemrégiben közmeghallgatáson nyilvánítot­tak véleményt a szoborról, majd a város képviselő-testülete meg­erősítette korábbi döntését. A település a szobor elhelyezésé­vel — mesterséges sziget, 10 méteres vasbeton oszlop, világí­tás, vízforgató, szórófejek — kapcsolatos munkálatok elvég­zéséről, annak költségeiről gon­doskodik. A megyegyűlés mil­lenniumi emlékbizottsága a tes­tület által évente biztosított ke­retből, szponzori támogatások­ból, és a köztéri szobrok létre­hozására kiírandó központi pá­lyázatból teremti meg a megva­lósítás fedezetét. (e) Világszínvonalú mobilszolgáltatások és készülékek egyre kedvezőbb áron. Mit jelent mindez a mi oldalunkról? A minőséget, az innovációt, a csapatmunkát. Csaknem hatszázezer előfizető bizalmát. Mit jelent Önnek? A sikeres Kapcsolat lehetőségét az üzleti és a magánéletben egyaránt. És persze jobbnál jobb ajánlatokat. íme! Egy Alcatel mobiltelefon most mindössze nettó 6 400 Ft", bruttó 8 000 Ft. A készülék árában már az előfizetés is benne van. Ahogy további kedvező ajánlatainkban is. Ráadásul a Westel 900 hálózatán belül a hét minden napján este 10-től reggel 6-ig mindössze nettó 10 Ft. de hétvégén és ünnepnap reggel 6-tól este 10 óráig is csak nettó 20 Ft a mobil percdíj. További kedvezményes mobilajánlatok: ALCATEL MAX/SL” vagy ALCATEL CLUB/SL- +kártya ERICSSON GH628/SL' +kártya NOKIA 5110/SL* ERICSSON GF768/SL* +kártya +kártya 15200 Ft 19200 Ft bruttó 19 OOO Ft NOKIA 6110/SL' +kártya bruttó 8 OOO Ft bruttó 8 OOO Ft bruttó 24 OOO Ft WESTEL 900 mintabolt: Békéscsaba, Mednyánszky u. 8. tel.: 06-66/447-014, 06-30/934-5900 bruttó 49 500 Ft Ofotért: Békéscsaba, Andrássy út 10. • Telemobil 96 Kft.: Békéscsaba, Gyóni Géza u. 21. • Heilinger Bt: Gyula, Béke sugárút 9-11. • LA Computer: Orosháza, Táncsics M. u. 11.» Puszta Híradástechnikai Szaküzlet: Mező­hegyes, Zala György Itp. 7. • Villtech Műszaki Bolt: Gyomaendröd, Fő út 149. A. Ih. 111/10. • B & T Bt.: Békéscsaba, Petőfi út 2. • Szarvas, Kossuth tér 1. • Pharmadent Kft.: Orosháza, Vörösmarty u. 2. • Deba-Print Kft.: Gyula, Béke sugárút 4. ' A készülékek csak Westel 900 előfizetői kártyával használhatók! " Új Westel 900 előfizetéssel, kétéves szerződéssel. További feltételek az üzletekben, amíg a készlet tart. Információ: 265-92-10. 06-30/930-30-30 vagy 184 la Westel 900 hálózatán belül ingyenesen hívható), http://www.westel900.hu Kérésére üzletkötőnk házhoz megy (06-30/930-30-30)1 A KAPCSOLAT Keravill ofotért w/ktel FOTCfe 1999. március 3., szerda Román kisebbségi oktatás A nagyváradi Bihari Napló helyzetfelmérése A szegedi Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola Román Tanszéke immár második éve jelenteti meg rangos és tartalmas folyóiratát, a Convietuirea (Együttélés) címűt. Az egyik tavalyi száma teljes egé­szében a magyarországi román oktatás ügyével foglalkozik. Minthogy e kérdés román vi­szonylatban — a két tényező: ál­lam és kisebbség fölcserélésével — fölöttébb időszerű, tanulságos­nak ítélem, ha a 170 lapnyi infor­mációt közösen tekintjük át. # * ¥ A Magyar Köztársaság Alkotmá­nyának 68. paragrafusa kimondja: „A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek ré­szesei a nép hatalmának. Államal­kotó tényezők. A Magyar Köztár­saság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápo­lását, anyanyelvűk használatát, az anyanyelvi oktatást, a saját nyel­ven való névhasználat jogát;... az ország területén élő nemzeti és et­nikai kisebbségek képviseletét; ... helyi és országos önkormányzato­kat hozhatnak létre; ...” — hogy csak a leglényegesebbeket idéz­zem az öt alpont közül. Ezt követi az 1993-ban meg­szavazott, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait biztosító LXXXVII. törvénynek a 6. feje­zete, amely nyolc paragrafusba és tizenkét bekezdésbe tömörítve művelődésük és oktatásuk ön­igazgatásáról rendelkezik. Idéz­zünk belőlük! „Az állam a ma­gyarországi kisebbségek anya­nyelvét közösség-összetartó té­nyezőként ismeri el, oktatásukat támogatja;... nyolc tanuló szülő­jének vagy törvényes képviselő­jének kérése esetén kisebbségi osztály vagy tanulócsoport indí­tása, illetve működtetése kötele­ző; ... biztosítani kell a kisebbsé­gi népismeret, a kisebbség és anyaországa történelmének taní­tását, kulturális hagyományai­nak, értékeinek megismerteté­sét.” ... „Az anyanyelvi oktatás­hoz az anyanyelvű pedagógusok képzésének biztosítása állami feladat.” Ez történhet az ország­ban vagy — nemzetközi egyez­mények révén — a kisebbségek nyelvén oktató külföldi intézmé­nyekben, s az ott szerzett okleve­let a honival egyenértékűnek kell tekinteni. Természetes, hogy e törvény kitér az államnyelv is­meretére is. „A magyar nyelv oktatását — az elsajátításhoz szükséges óraszámban és színvo­nalon — a kisebbségi oktatási in­tézményekben is biztosítani kell. A harmadik dokumentum a közoktatási törvény kisebbsé­gekre vonatkozó főbb rendelke­zéseivel ismerteti meg az olvasót 14 lapon, amit a közoktatásügyi miniszternek az 1997-ben ki­adott rendeleté követ a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatá­sának irányelveit, végrehajtásá­nak módozatait, követelményeit megszabva további 14 lapon. Ez utóbbiak közül csupán néhányat, a számunkra érdekesebbeket emelem ki: „Az adott nép kultú­rájáról szülő alkotásokon keresz­tül ismerje meg annak a népnek a szellemiségét, a kétnyelvűség előnyeit, ...a kisebbség szimbó­lumait, ünnepeit. ... A tanuló is­merje a kisebbség anyaországá­nak történelmét és társadalom­földrajzát, ... az adott kisebbség anyaországon kívüli jelenlétét,... nemzetközi kapcsolatait.” Miként vélekednek a magyar- országi 20—25 ezernyi román nemzetiség szellemi vezetői, ta­nítói? Gheorghe Petrusan, a sze­gedi tanárképző főiskola román katedrájának vezetője szerint „Magyarországon a trianoni szer­ződés megkötése óta a kisebbsé­gek oktatásügye zavaros, megol­datlan, ugyanakkor megoldhatat­lan. Ennek okai között objektíve­ket és szubjektiveket egyaránt ta­lálunk. Objektív ama értelemben, hogy a Magyarországon maradt, lecsökkent számú kisebbség ré­szére nem hozható létre életképes nemzetiségi iskolahálózat. Szub­jektív okként lép elénk az ide tar­tozó személyek viszonyulása sa­ját tanügyi intézményeikhez. Kü­lönösen az utóbbi évtizedekben a román szülők előnyben részesítik a magyar tannyelvűeket, így kí­vánva gyermekeik szakmai karri­erjét biztosítani, nemzeti identitá­suk kárára. Nem hajlandóak egy nemzetibb, román szellemű tan­ügyért harcolni. ...Számunkra nem marad más, mint hogy az adott helyzetből levonjuk a meg­felelő tanulságot” — írja a pro­fesszor. A továbbiakban a Nemzeti Alaptantervet bírálja, mondván: „a nemzeti kisebbségek oktatás­ügyét ez igen homályosan vázol­ja, az egyes iskolák pedagógus közösségére bízva annak eldönté­sét, hogy a román nép kultúrájáról milyen életkorban és mit közölje­nek a tanulókkal.” Florica Santaunak, a kétegy- házi Román Általános Iskola ta­nárának a dolgozata újabb gon­dokkal ismertet meg: „Ä hazai ro­mánság legnagyobb problémája a nyelvvesztés. Ennek több oka van: 1. az élő kapcsolat több évti­zeden át tartó szüneteltetése a nyelvországgal, Romániával; 2. a vegyes házasságokban a motivá­ció hiánya a románnak, mint anyanyelvnek, az elsajátítására; 3. sok esetben a nemzetiségi önérté­kelés hiánya; 4. az emberek élet­módjának megváltozása.” Saját, erdélyi tapasztalatunk ott is megjelenik, persze, ellen­kező előjellel. „A hazai román­ság a nyelvmegőrzés legbizto­sabb színterének az iskolákat te­kinti.” Jelenleg Magyarországon három helyiségben, Méhkeré­ken, Kétegyházán és Gyulán (itt gimnáziumi fokozat is) működik román tanítási nyelvű általános iskola. Kívülük még nyolc köz­ség óvodáiban, iskoláiban oktat­ják a román nyelvet, és „lega­lább három tantárgyat a kisebb­ség nyelvén, a heti órakeret leg­alább ötven százalékában”. Mi­vel ezek önkormányzati intéz­mények, a szűkös anyagiakat ne­héz igazságosan elosztani a né­pesebb magyar és a 100 fő alatti nemzetiségi iskolák között. Érdekes, számunkra szokatlan problémát vet föl Ana Borbély, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvészeti Intézetének román munkatársa, a Minoritate fara grai?! (Anyanyelv nélküli ki­sebbség) című közleményében. A lényeg megértéséhez tudnunk kell, hogy az odaáti románok őseit a 18. század végén s a 19. század elején telepítették mai la­kóhelyükre a Partium és Erdély más-más tájáról. Ennek követ­keztében a battonyai és a pocsaji román beszéd a szókincs és a ki­ejtés szempontjából erősen kü­lönbözik egymástól. Mivel het­ven évvel ezelőtt megszakadt kapcsolatuk a tömbrománsággal, e csoportnyelvek afféle nyelvi kövületté váltak. Találkozásaik alkalmával kommunikációs ne­hézségeik támadnak. Az iskolá­zott réteg irodalmi nyelven szól. Megtörtént már, hogy kinevették az öregek elrontott, magyar ele­mekkel vegyített beszédét. * * * A vegyes házasságban élők és az Óromániába vetődöttek nyelv- vesztése, a szórványmagyarok és a román iskolát végzettek kevert nyelvűsége nálunk is tapasztal­ható. Azonban a két nemzetiség oktatásügye merőben különbö­zik egymástól. Míg Magyaror­szágon a kisebbségek művelődé­si és iskolai önigazgatását, a nemzeti sajátosságok megőrzé­sét az állam törvényekkel bizto­sítja, addig Romániában még ma is késhegyre menő harcot kell vívnunk a kisebbségi törvény és a magyar nyelvű oktatás elismer­tetése érdekében. Míg Magya­rországon a kicsiny számú és szétszórtságban élő románság csak részben tudja kitölteni a számára adott kereteket, addig a romániai magyarság iskolaháló­zata, nevelésügye több évszáza­dos múltra tekint vissza, és a nemzetiségi kultúra folyamatos, máig ható igény s gyakorlat. Dánielisz Endre (Megjelent a Nagyváradi Bihari Naplóban)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents