Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-27-28 / 72. szám

8 HÉTVÉGI MAGAZIN 1999. március 27-28., szombat-vasárnap Verselő Ezen a héten Vaszkó Tamás, a szeghalmi Péter András Gimnázi­um igazgatója mutatja be leg­kedvesebb versét. Kedvenc költőm Sinka István. Köl­tészetével akkor ismerkedtem meg, amikor foglalkozni kezdtem a Péter András Gimnázium történetével. Első verseskötetét 1934-ben a Re­formátus Péter András Gimnázium adta ki. Az elmúlt években sok-sok Sinka-verset olvastam, ezekből megismertem a költő nehéz életét, küzdelmét a kisemberek igazságá­ért. Az érdeklődésem abban is meg­nyilvánult, hogy két Sinka-kötet fe­lelős kiadója lettem (Mezítláb az utolsó padban, Szép értelme földi dolgainknak). A legkedvesebb „versem” az 1972-ben posztumuszként megje­lent Szigetek könyve. A hatalmas terjedelmű munka a magyar iroda­lom egyedülálló népi tárgyú, népi képrendszerű és paraszti szemléletű eposza. A költő érett fővel, művészi képességei teljében még egyszer rendszerezi élményeit, felmutatja azokat az erkölcsi értékeket, ame­lyeket a régi paraszti világból át akar menteni a jövőbe. A földi vi­lágtól búcsúzó költő kegyetlen számvetést ad az emberi élet értel­méről, a hitről, a szeretetről. Külö­nösen szép az eposz befejezése. Ezt ajánlom figyelmükbe. A halál ke­gyetlen pesszimizmusát a remény­ben oldja fel a költő, amelyet az utána jövőknek ad át, így teremtve meg az emberi élet örök folytonos­ságát. ...De: immáron csend legyen, elmú­lott az óra. Parancsolj, lélek, az áramló vizeknek: valaki álmos, hadd ringassák szegényt. Jöjj át a tengeren, angyal, hadd szállók hajódra: iramlik az idő, már innen is megyek: velem a habok elsietnek. S mit tudom én: csak ábránd vagy álom volt az élet? Itt hagyom a földnek, mi enyém volt, a reményt. Hajtsd a hajót! Ha az voltam is: legárvább a világon: kezemben a szövetség rózsája virágzik minden elmúlt szenvedésem árán. Hajtsd a hajót! S mindenütt, hol a lélek-szarvas legel, mindenütt, ahol az élet-madár dalol, és mindenütt, ahol elhagya­tott ember él: körül a világon. Hajtsd a hajót! Hadd karolja át a boldogtalan földet a rózsa, az ígéret, a tündöklő szi­várvány. Gyakran bumlizik haza Regensburgból Hacki Tamás füttyművész itthon Az 1963-as Ki mit tud? hőse, Hacki Tamás az utóbbi hetekben egyre többet jár haza. Ha csak egy-egy hétvégére is, mind többször bumlizza végig a 680 kilométeres utat Regensburgból, csak hogy reggeltől estig próbálhasson a ré­gi zenésztársakkal. Különleges képességével lenyűgözte az orvoskongresszuson részt vevő kol­légáit FOTÓ: KALLUS GYÖRGY (FEB) — A Tavaszi Fesztiválon három kon­certet adunk régi barátaimmal, az Ex Antiquis tagjaival Győrben, Debrecen­ben és a Thália Színházban — mondja. — Amúgy nem újdonság, hogy hazajá­rok. Hiába élek immár 13 éve Németor­szágban, nekem itt van a hazám, ott a munkám. Magyar állampolgárságomat is megtartottam. Feleségemmel, Zsu­zsannával, aki gyermekgyógyász pszi­chológus, a híresztelésekkel ellentétben, nem disszidáltunk. 1986-ban hívtak meg magántanárnak a hannoveri egyetemre, hét éve pedig Regensburgban tanítok. —Ön nemzetközileg elismert foniáter. — A hangképző és beszédszervek betegségeivel foglalkozom. Ami pluszt tudtam nyújtani ezen a területen a munkám során — egy német és egy nemzetközi kitüntetéssel is díjazták — az új metódusokat jelent a hangképzé­si zavarok diagnosztikájában. — Pedig önnek aztán nem voltak gondjai a hangképzéssel... — Sokan még ma is azt hiszik, hogy a speciális füttytechnika miatt lettem fül-orr-gégész. Pedig a helyzet fordított. Gyermekkorom óta fejlesz­tettem képességem adta füttyömet, de még a gimiben sem döntöttem el, hogy egyáltalán orvos legyek-e. Csak mint gyakorló fül-orr-gégésznek kel­tette fel az érdeklődésemet, hogyan lehet a szakmában kamatoztatni az artikuláris szervekkel való zenélést, füttyöt, éneket, mint tudományos ala­pot. — Mikor lépett fel utoljára? — 1997-ben, aregensburgi Nemzet­közi Orvoskongresszuson én voltam a rendezvény házigazdája, s mint ilyen, kettős meglepetést okoztam. Egyet az­zal, hogy a házigazda, mint előadó ma­ga nyitja meg a kongresszust, másod­szor pedig maguk a fül-orr-gégész, hangbetegségekkel foglalkozó résztve­vők, logopédusok, énektanárok is meglepődtek, hogyan lehet nagyon nyitott szájtartással fütyülni. Külön an- kétot tartottunk virtuóz hangképzési technikámról. — Az nem titkos? — A kollégákon túl szívesen meg­osztom a csínját-bínját bárkivel. Csak képes legyen elsajátítani... — Gyermekeik orvosok vagy színé­szek lettek? — Egyik sem. Dániel fiam Bécsben közgazdászhallgató, Diana lányom pe­dig Berlinben tanul építészetet. Csak műkedvelő szintig volt kedvük a hang­szerekhez. — A munka mellett szokott zenélni? — Legfeljebb hallgatni szoktam a zenét... Napi 12-16 órákat. Az egyetem és annak klinikai osztálya mellett még egy logopédiai alap és intézet, vala­mint egy rehabilitációs osztály vezető­je is vagyok. Hat-nyolc hetente pedig a budapesti Haynal Imre Egészségtudo­mányi Egyetemen adok elő. Ezek örömteli hazautak. Nyolcvanöt éves édesanyám mindig a kedvencemmel, finom húslevessel vár. — Nem túl antik már az Ex Antiquis?-- Áthangszereltünk sok régi szá­mot. Színesítettük a felállást brácsán, oboán és ütősökön játszó zenészekkel. Mi nem vagyunk az örök koncertezé­sek darálójában megfáradt zenekar. Nekünk öröm újra együtt játszani, minket szinte csiklandoz a zene. Sipka Tamás , Kiadványok minikönyvektől a Borszótárig Csöppnyi csodák bűvöletében Lassan tízéves jubileumát ünnepli a Typografika Kft, Alapítója és vezetője Barabás Ferenc. Szórólapokat, csomagolóanyagot, naptárakat, prospektuso­kat éppúgy készítenek mint útikalauzokat — törpe és hagyományos formá­tumú könyveikről nem is beszélve. A vele készített beszélgetésben tehát volt mit összegeznünk. Míves, ámde mégis eladható könyveket szeretnének piacra dobni Barabás Ferencék fotó:KOVÁcs erzsEbet — Mi jellemezte a kezdeteket? — A nyomdászhagyományok kö­vetését tűztük ki célul, vagyis színvo­nalas, igényes kiadványokkal kíván­tunk a nyilvánosság elé lépni. Ezért foglalkozunk például minikönyvek kiadásával. Á hatvanas-hetvenes években még létezett egy minikönyv- gyűjtő kör, de ma már csak egy na­gyon szűk réteg hódol e szenvedély­nek. Meg kell találnunk azokat, akik ma is vevők lennének rá. Nem rek­lámcélból mondom, de a gyűjtők ön­költségi áron kapnák meg a könyvecs­kéket. — Melyek voltak az első mini kiad­ványaik? — Jaschik Álmos 1922-ben publi­kált, A könyvkötőipar múltjából című kultúrtörténeti munkáját említeném először. A szerző — aki az Iparművé­szeti Főiskola rajztanára volt — a Gu­tenberg előtti korszak könyvkötészeti történetét foglalta össze benne. Másik könyvünk Zsuzsi és Andris babák népviseletben. Ebben a Csíki Székely Múzeum babáiról közöltünk képeket. Az őket bemutató színes mellékletet Farkas Irén muzeológus tanulmánya vezeti be. — A fotókat pedig Ön készítette. Hagyták nyugodtan dolgozni? — Nyugodtan elmondhatom, hogy Erdély közepén — Hargita megye székhelyén, Csíkszeredán — hagytak dolgozni, sőt segítettek is abban, hogy el tudjam végezni mindazt, amit tervbe vettem. Nagyon sokat köszönhetek Szabó Andrásnak, a Csíki Székely Mú­zeum igazgatójának. Erdély számunk­ra piac is, könyveinkből és az erdélyi tájat ábrázoló képeslapjainkból sokat értékesítettünk ott. — Átlagos méretű könyvek kiadásá­val is foglalkoznak. — Bíró Miklós Nyomdászati lexi- konjáia gondol. A folytatás jegyében szeretnénk még az idén piacra dobni egy másik Jaschik-könyvet is, mely az előzőhöz kapcsolódik. A címe: Könyvkötő mesterség. Typo-Go néven új útikönyvsorozatot is elindítottunk. A napokban jelent meg az első darab Segesvárról. Erdélynél maradva, a Csí­ki múzeummal közösen adjuk ki Nagy Imre csíkzsögödi festőművész repro­dukciós monográfiakötetét. Saját ki­adásunkban, a könyvhétre szeretnénk jelentkezni Lipták Pál Egyazon égbolt alatt című naplókötetével, melyet hűen a tartalomhoz régi békéscsabai képes­lapok illusztrálnak. — Úgy hallottam, tankönyvírással is foglalkozik... — A Lépésről lépésre QuarkXPres- szel a nyomdászat felé a szerkesztés el­ső lépéseitől a komplex nyomdai szer­kesztésig tanítaná a gyerekeket a szak­ma szeretetére. — A könyveket kiadó mesterember hogyan fogalmazná meg filozófiáját? — Míves, ámde mégis eladható könyveket szeretnénk készíteni kedvező áron, hogy a kispénzűek is megvásárolhassák. — Mire készülnek még? — Idén lesz nyolcvan- éves Békéscsaba városa. A Typografika Kft. két 95 x 75 mm méretű minikötet kiadásával em­lékezik meg az évfordu­lóról. A kiadás szerkesz­tő és nyomdai előkészítő munkálataihoz még a múlt év végén kezdtünk hozzá. Az egyik köny­vecske nyolcvan színes fotóval, négynyelvű (magyar, szlovák, angol, német) kísérőszöveggel A régi Csaba címet viseli, s a város régi han­gulatát megidéző képeslapokból áll. A kötetet Gécs Béla szerkesztette és ter­vezte. A másikat — mely A mai Csaba címmel jelenik meg — magam tervez­tem, saját színes fotóim felhasználásá­val kerül kiadásra. Kísérőszöveget dr. Ambrus Zoltán könyvtárigazgató ír hozzá. Terveink között szerepel még a magyar korona történetének törpe és mikro formátumú könyvben való meg­jelentetése az ezredfordulóra, a gasztro­nómia évét pedig Borszótárral kívánjuk köszönteni. Pánics Szabó Ferenc mmmmm ■■■■■■■■■■■ wmmmm Mii “ „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” Az 1848—49-es forradalom és sza­badságharcra emlékezve a múlt év végén útjára indítottunk egy fejtörő játékot olyan kérdésekkel és illuszt­rációkkal, amelyek átfogják törté­nelmünk legfényesebb időszakát. Hétvégi magazinunkban hétről hét­re ugyanezen a helyen találnak egy-egy kérdést, hozzá tartozó képpel és három lehetséges vá­lasszal. Közülük egy helyes, a má­sik kettő téves. Ha részt akarnak venni a játékban, akkor egy levele­zőlapon küldjék be a helyes meg­fejtést vagy altnak betűjelét a szer­kesztőség címére (5600 Békéscsa­ba, Pf. 111.), A levelezőlapra ne felejtsék el ráírni: Ezernyolcszáz­negyvennyolc, te csillag. A meg­fejtést legkésőbb kedden adják postára. A helyes megfejtők között hetente három tollat sorsolunk ki, s valamennyi hibátlan megoldást a rejtvénysorozat végén beletesszük egy kalapba, s „ráadás” húzást tar­tunk értékes nyereményekkel. Te­hát a játékba bármikor be lehet kap­csolódni és bármikor ki lehet belőle szállni, de minél több helyes meg­fejtést küldenek be, annál nagyobb esélyük lesz arra, hogy az 52. for­duló utáni sorsoláson 1848—49-es témájú könyvek, verseskötetek nyertesei legyenek. A vetélkedő anyagát a gyulai Erkel Ferenc Múzeum munkatársai — Kiss Anikó és dr. Németh Csaba — állítot­ták össze. 17. kérdés: Mikor indult alföldi to- borzó körútra Kossuth Lajos? a) 1848. augusztus b) 1848. szeptember c) 1848. október Előző heti feladványunk megfejté­se: b) Jellasics. Egy-egy tollat nyertek: Dér Jánosné (Gádoros), Laczó Mária (Medgyesegyháza), Petries János (Mezőberény). Kossuth a toborzó körúton (korabeli rajz)

Next

/
Thumbnails
Contents