Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-25 / 70. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1999. március 25., csütörtök Gombár Gabi ma sem érti Miért nem adhatta oda teljes vagyonát a rászorultaknak? Gombár Gabi megtakarított pénzét fölajánlotta az árvízkárosultaknak FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER NATO-csapás. Lapzárta előtt kaptuk a hírt, hogy az észak-olaszországi Aviano légitámaszpontjáról majdnem az összes olyan katonai repülőgép felszállt szerdán este, amelyet a jugoszláviai bevetés céljából vontak ott össze. Avianó- ban 130 vadászgép, illetve vadászbombázó várta a parancsot a támadásra. Közöttünk élnek! (u) Széplaki Endre színművész, Sarusi Mihály író, Pakucza József (a magyar Herkules), Ancsin Pálné nyugdíjas iskolaigazgató, Rázga József karnagy és Kovács Tibor testnevelő bemutatása után a Délkábel Televízió „Közöttünk élnek” című műsorában, ma este 18 óra 45 perces kezdéssel munkatársunkat, Béla Valit látja vendégül. A közel egyórás műsorban az újságírónő beszél életútjáról, munkásságáról, közérzetéről és terveiről. ,Aranyos” teáskannák. Törökországból zsákos textilárut szállított Budapestre egy bosnyák rendszámú kisteherautó. A járművel március 23-án, szerdán 17 órakor jelentkezett belépésre a nagylaki határátkelőhelyen egy bosnyák állampolgár. A vámosok a tételes vizsgálat során az egyik zsákban két teáskannát találtak, melyek arany ékszereket (gyűrűket, karpereceket, medálokat és láncokat) rejtettek. A csempészáruk együttes súlya 1,5 kg volt, becsült értékük 3 millió forint. Majoros tolvajok, (cs) A Csanádapácai Széchenyi Faluszövetkezet I. számú majorjának helyiségében ismeretlen tettes járt. Ajtóbetörés útján jutott be az épületbe az illető, ahonnan egy Simson segédmotor- kerékpárt, izzókat, csavarokat, három tekercs tűzoltótömlőt, egy ruháskast egy tekercs bálazsineggel lopott el. Gránátot talált. A mezőbe- rényi B. Ervin tanyája földjén ásott, mikor aknavető gránátra bukkant. Azonnal értesítette a rendőrséget és a polgármesteri hivatalt, a területet a tűzszerészek megérkezéséig biztosítják. Felrobbant, (u) Tegnap kora délután Zs. U. Mihály 14 éves, békéscsabai tanuló társaival játszott, különböző porokat és vegyszereket kevertek össze. Az anyag felrobbant, s a kisfiú bal csuklója roncsolódott. A sérültet a mentőszolgálat a békéscsabai Réthy Pál Kórházba szállította, a Békéscsabai Rendőrkapitányság az ügyben vizsgálatot folytat. ,jA SZÓLÁSSZABADSÁG ARA AZ, HOGY EGYÜTT KELL ÉLNÜNK EGY HALOM OSTOBA VÉLEMÉNNYEL.” (Robert Jackson) A nyíregyházi Hunyadi János Általános Iskola tanulói országos akciót kezdeményeztek a bel- és árvízkárosultak megsegítésére: azt kérték diáktársaiktól, ha módjukban áll, legalább 100 forintot ajánljanak fel zsebpénzükből a bajba jutottaknak. A felhívásnak komoly visszhangja lett a battonyai S. O. S.- gyermekfaluban is: a fiatalok és a felnőttek egyaránt átérezték az árvíz sújtotta területeken élők helyzetét, és ki-ki pénztárcájához mérten csatlakozott a gyűjtéshez. — Éppen akkor hangzott el a felhívás a rádióban, amikor együtt volt a gyermekfalu nevelőközössége. Szóba hoztam a témát az anyák és a segítő anyák előtt azzal a kéréssel, hogy beszélgessenek el a gyermekekkel az árvíz okozta károkról, az ott élő emberek megpróbáltatásairól, és említsék meg a nyíregyházi kisdiákok kezdeményezését — idézi fel az előzményeket Módi István faluvezető. Nos, Battonyára kerülésük előtt megpróbáltatásokból kijutott az S. O. S.-gyermekeknek is! Az alapítónak, Hermann Gmeinemek a szellemiségét őrző szerető gondoskodás azonban csodákra képes: a falu valamennyi gyermeke aláírta a gyűjtési ívet. Még a hatéves, nagycsoportos Gombár Gabi is. Sőt! Ő volt az, aki a havi 600 forintos zsebpénzéből összegyűjtögetett 3 ezer forintot teljes egészében el akarta küldeni a rászorulóknak. Anyukája csak hosszas rábeszélés után tudott „kiegyezni” vele 300 forintban. Az óvodás kisfiú szót fogadott, hüppögve, csupa nagybetűvel odaírta az ívre, hogy GOMBÁR GÁBOR, majd keserves zokogásban tört ki. Ma sem érti igazán, hogy miért nem adhatta oda a teljes „vagyonát”. — Mire gyűjtesz, Gabi? — kérdezem a hallgatag, mély érzésű gyermektől. — Kerékpárra! — csillan fel a szeme. — Az bizony sokba kerül. Ha az összes pénzed elküldted volna, kezdhetnéd elölről a spórolást. — Tudok várni — mondja, s kis híján megint eltörik nála a mécses. Ménesi György Erőgyűjtés küldöttgyűlés előtt Országos küldöttgyűlés előtt áll a Szabad Demokraták Szövetsége. Jelenleg a megyék rendezik küldöttgyűlésüket — Békésben tegnap tartották meg e programot —, melyeket sorra látogat az országos elnök, Magyar Bálint. A politikus a nap végén szerkesztőségünkben járt. A medgyesegyházi községházán tegnap délelőtt Nagy Béla polgármester fogadta és látta vendégül Újságolvasás nyomtatás előtt. Magyar Bálint — képünkön középen — a lapkészítés délutáni fázisába pillantott be. Balról dr. Árpási Zoltán főszerkesztő, jobbról Nagy Béla megyei pártelnök, a kép előterében Mészáros Béla tervezőszerkesztő fotó: kovács Erzsébet Magyar Bálintot, akivel a mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnáziumban tettek látogatást. A program célja volt, hogy megtekintsék a korábban indított Subnet számítógépes projekt és a tavaly átadott Internet-labor hasznosulását, illetve az iskola tanulói mutatkoztak be a tanórán kívül vállalt eredményeikkel. Az iskola életéről, valamint a számítástechnikai szakképzésről Plesovszkiné Újfaluczki Judit igazgató tájékoztatta a pártvezetőt. A közel 300 diákot jelenleg 80 számítógép szolgálja ki, és a továbbfejlődés érdekében felmenő rendszerű és szakképzésre épülő moduláris képzést dolgoztak ki, melyen belül a tanulóknak jelentős pálya- orientációs lehetőségekre van kilátásuk. Ezt követően (a tavaly Magyar Bálint által jóváhagyott) „Telezöld” természetvédelmi szakkör munkáját Sarkadi László pedagógus mutatta be, majd Hollósvölgyi Péter, a nyelvi képzés uniós felelőseként szólt a nyelvoktatásban hasznosuló európai kapcsolatokról. Az iskola életében új, önképzési elemként szerepel a drámapedagógia, melyből Duma Zsolt vezetésével láthattunk ízelítőt. Végül a vendégek megtekintették a működő Subnet és számítástechnikai laborokat, illetve ellátogattak az iskola diákkollégiumába. * * * " Délután lapunk székházában Magyar Bálintot és kísérőit, többek között Nagy Bélát, Pap Jánost, Békéscsaba polgármesterét dr. Árpási Zoltán fő- szerkesztő, dr. Tóth Miklós kiadóvezető és a Hírlap felelős szerkesztői fogadták. A beszélgetésen a vendégek és vendéglátók a vidéki lapok piaci helyzetéről, a Népújság Kft. által kiadott újságokról cseréltek eszmét, majd az SZDSZ elnöke interjút adott a Békés Megyei Hírlapnak. Erre későbbi lapszámunkban térünk vissza. H. M.—L. E. VÉLEMÉNYEK E héten: nemzeti frász Furcsa háborúk idejét éljük: lassan úgy hirdetik meg valamennyit, mint a sporttalálkozókat. Persze ami a szomszédunkban zajlik, s melyhez — akárhogy kerülgetjük — szegről-végről azért közünk van, aligha tekinthetjük holmi játéknak. De vajon minek érzékeli a „jugó” polgár? Úgy látszik, a rendeleti úton agyonszabályozott sajtójuk sokat elrejt előlük a valóságból. Talán nekünk is most kellene elgondolkodnunk: megengedheti-e magának egy ország, hogy a politikai pártok mindenféle (rend)szabályozással korlátozhassák — bármilyen, szájuk íze szerinti aktuális mértékben — a sajtószabadságot? Kedden és szerdán a magyar tévéadók — aligha túlzunk — drámai hangvételű adásokban ismertették a várható NATO- csapás híreit. Rögvest kommentálták is azokat, szinte már számolgatták a hullákat, szakértői vélekedésekkel riogattak bennünket. Gondolhatjuk, ez valami — immár NATO-beli — titkos fegyver. Igen ám, csakhogy akkor a nyugat-európai országok tévécsatornái miért nem ilyen túlcsordultan foglalkoztak a krízissel?! Nemrégen a magyar televíziók hasonló megközelítésben tálalták az ausztriai buszbalesetet is. ízléstelen verseny alakult ki akkor az egyes magyar tévétársaságok között. Ezt nem nekünk kellett megállapítanunk, megtette az illetékes televíziós felügyeleti szervezet. Félő, hogy most valami hasonló szemtanúi vagyunk. Természetesen komoly a helyzet, félti mindenki a szeretteit a veszélytől, fintorog a bennfentes nyilatkozók okoskodásán, miszerint a szerbek bennünket nem bánthatnak, mert mi csak a légterünket és a reptereinket engedjük át... Csakhát a háborúkat nem sportszerűségi versenyként vívják. A kétségtelenül megrázó busztragédia körül keltett hangulat hatására akkor a kormány is engedte sodortatni magát: nemzeti gyászt rendelt el. Ha a televíziók „forgatókönyve” érvényesül most is, akkor a kormánynak lassan illene kihirdetnie a nemzeti frászt... Kiss A. János Meglepő és mulatságos Hétfőn este szokásához híven ott ült a tévé előtt az ország apraja-nagyja. Várták az ő Fridijüket, de Fridi nem jött. Ez meglepő volt, de nem mulatságos. Nem a nézők szórakoztak, velük szórakoztak. Azóta is megy a vita, hogy a kereskedelmi csatorna vagy Fridi okolható ezért. Nem tartozom azok közé, akiket különösebben megrázott volna a Meglepő és mulatságos hiányzása, de elismerem: Fridi igazi showman, aki bármihez nyúl, az a kezében arannyá változik. Legtöbbször bohócarcát mutatja, emögött azonban ott a kőkemény üzletemberé is. így nem nehéz megtippelni, hogy az ügy hátterében pénz is mozog, mégpedig sok pénz. A nézőt igazából ez sem érdekli, ő csak meglepődni és mulatni, szórakozni és kikapcsolódni, informálódni akar a tévéből. Előbb-utóbb viszont mindig kiszúrnak vele. Közben azt látja, hogy műsorok és arcok vándorolnak csatornáról csatornára, nehéz követni őket. Vannak, akik nyugati mintákat egy az egyben lekoppintanak, majd úgy tesznek, mintha ők találták volna fel a spanyolviaszt. A legfájóbb, persze, az a nézőnek, amikor népszerű programok olyan tévéhez kerülnek önként vagy kényszerűségből, amit sokan, régiónkban főleg nem foghatnak. Távozott a Napkelte az MTVl-ről a TV3-ra, a magyar—bosnyák válogatott futballmeccset a Hungarosport közvetítette. Mi nézhettük ehelyett a román adón a szomszédok mérkőzését Izraellel. A fut- ballnál maradva, sokszor nem is a tévéken kellene elverni a port, amiért nem közvetítenek, hiszen a háttérből egyesek anyagi érdekei, vitái irányítják ezt. Igen meglepő és mulatságos volt nem is olyan régen, amikor a Gól, gól gól című műsorban egy árva találatot sem láthattunk, ugyanis nem mutathattak. Mára ezen a téren nagyot változott a világ, megkaptuk amiért könyörögtünk. Hetente három „profibajnoki” találkozót is végigülhet a képernyő előtt a nagyérdemű. Akiknek hiányzik a Meglepő és mulatságos, azoknak szíves figyelmébe ajánlom ezeket. Nyemcsok László Jankayra emlékezett a szülőváros Hűséges és nagylelkű fiára, az 1994-ben Los Angelesben elhunyt, életművét és vagyonát Békéscsabának ajándékozó Jankay Tiborra emlékeztek tegnap a megyeszékhelyen, a festőművész születésének 100. évfordulóján. A Mokos teremben Bellák Gábor művészettörténész nyitotta meg a hatalmas életmű vékony szeletét nyújtó emlékkiállítást, levetítették Randi Steinberger The Art of Survival (A túlélés művészete) című videofilmjét, végül előadások hangzottak el. Ötvenéves a Semmelweis iskola Rendkívül nyitott, őszinte, sze- retetre méltó személyiségként ismerte meg Jankay Tibort Bellák Gábor, aki a művész otthonában tárta fel a több, mint 3000 festményből, sok ezer grafikából, rajzból és jelentős afrikai gyűjteményből álló hagyatékot. Kedves, bohém ember portréja rajzolódott ki azvímcri- kai filmből is, amelyben Jankay megható szerénységgel vall önmagáról, a szeretet hatalmát és a gyökerekhez kötődést hangsúlyozza, műveit gyermekeinek nevezi, amelyektől képtelen megválni. Dr. Cs. Tóth János művészeti író, kurátor előadásában Jankay munkásságát elemezte, kiemelve a csabai motívumokat, a múltat, mint tápláló forrást, valamint a modem iránti fogékonyságot. Szilvásy Ferenc kuratóriumi elnök szerint három éven belül felépül Békéscsabán a Művészetek háza, ami nemcsak Jankay-múzeum lesz, hanem nyitott, többféle célra alkalmas intézmény. A hagyaték méltó elhelyezésére létrehozott köz- alapítvány pályázatára 3 megyéből 15 terv érkezett, ebből a szegedi Papp Ádám és társa pályaművét ítélték legjobbnak. A Szent István tér 10. alatt, a földszinten művészkávéház, galéria, helytörténeti gyűjtemény kap helyet, lesz díszudvar, konferencia- és hangversenyterem. Az emeleten a Jankay-képeket, az afrikai gyűjteményt és helyi alkotók munkáit állítják ki, a tetőtérben rajziskola működik majd. Zádor Zsuzsa az Egyesült Államokból érkezett és arról számolt be, hogy milyen szponzori tevékenységet folytatnak Jankay Edit (Tibor István öccsének özvegye) megbízásából az elhunyt művészetének népszerűsítéséért a tengerentúlon. Niedzielsky Katalin Szépkiejtésben nyertek Március 23-án rendezték meg Kötegyánban a térség felső tagozatos általános iskolásai között a Kazinczy Ferencről elnevezett szépkiejtési versenyt. Az 5-6. osztályos tanulók között első helyen végzett a méhkeréki Puskár Ottó, második lett Tóth Gabriella, a Sarkadi 1. Számú Általános Iskola diákja, harmadik a sarkadkeresztúri Csabai Izabella. A 7-8. osztályosok közül a szintén sarkadkeresztúri Iván Réka végzett az élen, ő májusban Budapesten veheti át a Ka- zinczy-jelvényt, második helyezett a Sarkadi 1. Számú Általános Iskolából Borbély Emese, harmadik szintén ebből az iskolából Juhász Annamária. (w) Komolyan soha nem merült fel, hogy a város az iskolát megszüntesse — mondta tegnap Gyulán, a megyei kórházban, utalva az utóbbi évek viszontagságaira, Szilágyi Ferenc, a polgármesteri hivatal osztályvezetője azon az ünnepi megemlékezésen, melyet a Semmelweis Egészségügyi Szakképző Iskola fennállásának 50. évfordulója alkalmából tartottak. A háború előtti kétéves, vöröskeresztes ápolónői tanfolyamot a háború után újjászervezték. Az iskola 1949-ben lett állami irányítású intézmény. Elhelyezésük és a képzés tartalma változott, 1993-tól érettségire épülő, hároméves, OKJ-számmal bejegyzett egészségügyi szakképzés folyik ápoló, szülésznő, csecsemő- és gyermekápoló szakkal. Az emlékhét első napján, hétfőn a tantestület elhelyezte a megemlékezés virágait az iskola első igazgatójának, dr. Rozsnyai Lászlóné Kerékgyártó Margitnak a sírján, aki 29 éven át állt az intézmény élén — mondta ünnepi köszöntőjében Nádháziné Tóth Edit, a Semmelweis igazgatója. Kedden a diákokkal emlékfát ültettek a kollégium udvarán, tegnap pedig az iskola gyakorlóhelyén és az ápolókat fogadó megyei kórházban emlékeztek az egykori és a mai intézményvezetők, a volt oktatók és diákok. Danes László polgármester a város önkormányzata nevében emléklappal ismerte el a gyulai egészségügyi szakképzés kimagasló személyiségeinek munkáját: Boda Zoltánnéét, Nagy Gábornéét, Patkós Istvánnéét, Vraukó Juditét. Sz. M.
